Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

1979. október 5„ péntek

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Ősz a kavicslsányábai

Hosszú, napos ősz, későn érkező tel kellene ahhoz, hogy a nyékládházi kavics- bányászok behozzák a kora tavaszi kezdésnél keletkezett hátrányukat. A téli nagyjavítás, mint mindig, most is meghatározója az egész évi folyamatos munkának és erre most sem lehet; panaszuk a kotrókon, osztályozókon dolgozóknak, A legmakacsabb ellenfél mindén esztendőben a korai, kései erős fagy. Mínusz három, illetve öt fok körül megcsúszik a szállítószalagokon a lucskos, vizes kavics és megbénul a kitermelés „vérkeringése”. Ezt - megelőzendő, már most megkezdték a téli tárolók feltűnését, ahol a hátralévő hónapokban szikkad, „szárad” a kavics, ennélfogva rakható állapotban lesz, nem áll majd össze a téli szállítások idején.

A nyéki határban évről évre számottevően nő a.víztükör a. kibányászott kavics helyén és a tavak terjeszkedése a bánya „víziflottájának életét is meghatározza.

Jelentős az építőipari, be- tonelemgyúrtó vállalatok kavicsigénye, így a Mohr és a két másik úszókotró megállás nélkül hozza felszínre a tó kincsét, a csaknem nélkülözhetetlen építőanyagot. Dolgoznak a parti kotrók is, hogy a megrendelőknek elég osztályozott és osztúlvoZat- lan anyagot adhassanak.

Juhász György, a bánya osztályvezetője elmondta, hogy az idei őszön az előzőekhez képest kedvezőbb a vagonellátás és a Volán is teljesíti a szervezett szállítási megállapodásban vállalt kötelezettségeit. Naponta flOOO tonna kapacitású vasúti kocsira volna szükség és hat, irat és fél ezer tonna elszállításához elegendő kocsi érkezik átlagosan, ezekben a napokban, a huszonnyolc tonnás kocsiktól a hatvan- tonnásokig.

Ahhoz, hogy év végéig leszállíthassák a 2 millió 180 ezer köbméter kavicsot, december közepéig a mostanihoz hasonló munkatempóra lenne szükség és mínusz öt

fok fölötti nappalit hőmérsékletre. Mert amikorra beáll a tavak víztükre, a kotrók, uszályok helye már a kikötőben van. A jégpáncél ugyanis összeroppantaná a hihetetlenül erős úszó vízi- óriásókat; is. Ugyanakkor a téli javítás ideje alatt a kikötőben kompresszorral

„mozgatják” a vizet a fagyok ellen.

A kelet-szlovákiai építkezésekhez rendelt kavicsexport sem késlekedett az idén. a vállalt mennyiség elszállítása nem okoz gondot az, ország legnagyobb kavicsbányájának, novemberig a legutolsó tonna is vagonba, illetve teherkocsira kerül.

A közúti fuvarok szervezését a- Volán tovább tökéletesítette. a fordulók kihasználtsága lehetővé teszi, hogy a legnagyobb borsodi, illetve megyehatáron kívüli építő- vállalatokhoz a kért határidőre mindig megérkezik a kavics.

N. ,T.

Szakmai

gyakorlaton

A 10ö-as számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet jól felszerelt tanműhelyében Kiss Mária III. éves gépi forgácsoló tanuló az NDK gyártmányú Niles típusú fog- köszörügépen munkadorab* cserét végez.

Éiyászbravúr filteiíeíepen

Fórum a TVK-ban

ä társadalonibiztosítás időszerű kérdései

Tanácskozást, illetve egész napos fórumot tartottak szerdán Leninvúrosban a Tiszai Vegyikombinátban a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának vezetői, a Szakszervezetek megyei Tanácsának illetékesei és a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság Miskolci Igazgatóságának képviselői, valamint a TVK aktivistái.

Ssén'ási Tibor, a TVK műszaki igazgatója ismertette a kombinát építésének történetét. és fejlődésének főbb állomásait. Őr. Szentgyörgyi Dénes üzemi főorvos és Mészáros János SZB-titkár a TVK üzemegészségügyéről és szociálpolitikájáról adott át- fogó, részletes, elemző ismertetést. .. Szó esett többek között a terhes kismamák foglalkoztatásáról, a balesetet szenvedett dolgozók reA Borsod megyei Állatfor- galml és Húsipari Vállalat vezetősége sajtótájékoztatót

tartott tegnap, csütörtökön a miskolci húsüzemben. A tájékoztató célja volt. hogy informálódjék a megye lakossága azokról a változásokról, amelyek az utóbbi hónapokban történtek a miskolci húsüzemben; amelyek lényegesen befolyásolják a lakosság ellátását is.

BihalJ Gyula termelési és műszaki igazgatóhelyettes elmondotta. hogy a hathónapos hibajavítási és nagykarbantartási munkák 1979. március 30-ra befejeződtek. Azóta jó műszaki körülmények között termelnek az üzem munkásai. Az Élelmiszerhigiéniai Ellenőrző Szolgálat hivatalos véleménye, hogy az üzem higiéniai színvonala módot ad a legigényesebb nyugati exportra is. A miskolci húsüzem az elmúlt hat hónapban teljesítettel terveit, mind a belföldi ellátás, mind az export vonatkozásában.

Tóth János termeltetési és kereskedelmi igazgatóhelyettes a termékszerkezet kor- sze rűs í lésén e k f oly a m a tárói

és eredményeiről tájékoztatta az újságírókat. Megszünfel- ték több gazdaságtalan ké- •sítmóny gyártását, helyethabililáció,járói, sőt még a lakásépítésről, óvodai, bölcsődei ellátásról is. Az eszmecserét követő gyárlátogatás után Nagy Kúrolyné dr., a SZOT T.B Főigazgatóság főigazgató-helyettese tartott nagy érdeklődéssel várt előadást: a társadalombiztosítás időszerű kérdéseiről és a vállalati szociálpolitikáról.

— Az 1990 végén sorra kerülő szakszervezeti választások miatt — kezdte Nagy Károlyné dr. — a szakszervezetek is készülnek a beszámolókra, a kongresszusra. Ez az időszak egybeesik a XII. pártkongresszusra és a VI. ötéves tervidőszakra való felkészüléssel is. Fontos ez a dátum még azért is, mert a szakszervezetek harminc éve végzik (eredményesen) a társadalombiztosítás irányítását. Jelentős mértük kedvezőbb fogyasztói árszínvonalú termékkel — igy a borsodi szendvicssonkával, a Tisza-kolbásszal és a thü- ringiai hurkával — jelentek meg'a piacon. A termékkorszerűsítés több millió forintos gazdasági eredményt jelent a vállalatnak, ugyanakkor nép- gazdasági haszna is jelentékeny. Az igazgatóhelyettes szólt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak arról az intézkedéséről, amely a felvásárolt állatok súlyhatárait módosítja. Ez az intézkedés október 15-töl érvényes és a lényege, hogy a kisebb súlyú állatok magasabb árkategóriába tartoznak majd. A vállalatok illetékesei ezekben a hetekben járják a megye mezőgazdasági nagyüzemeit és. felkeresik a háztáji gazdálkodókat is. hogy ismertessék a változásokat. A súlyhatárok csökkentése

egyébként azt jelenti a 'termelő számára, hogy október 15-től a néhány kilogrammul kisebb súlyú állatért nagyjából ugyanazt az árat kapja. A minisztérium új intézkedését egyrészt az exportigények tették szükségessé — a vékonyabb sza- lonnájú sertéseket vásárolják szívesen —. másrészt az a körülmény, hogy az idén mintegy 7 százalékkal kevesebb szemes takarmány termelt az országban.

földkő az 1980-as év, mert akkor lemérhető, hogy a szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozatai hogyan teljesültek.

A társadalombiztosítás elmúlt harminc évi fejlődését jól érzékelteti néhány számadat: harminc' évvel ezelőtt a lakosság 35 százaléka volt biztosított. Ma a biztosítottak szánta a lakosság 98 százalékát Teszi ki. A szolgáltatások színvonalának fejlődése a népgazdasággal együtt fejlődött 's ma elmondható, hogy minden állampolgár szociális biztonságban élhet. Ezt a biztonságot — öregség, betegség, rokkantság esetén — az állam garantálja a legjobb jogszabályban, az alkotmányban — mondta Nagy Károlyné dr., majd előadása ezt követő részében a nyugellátásról, a táppénzhelyzet alakulásáról, a családi pótlékokról, a rehabilitációról stb. beszélt, és szólt a biztosítások ki tér jeszl ősének lehetőségeiről.'majd válaszolt a feltett kérdésekre.

A tanácskozás tegnap Gypinrőpusztán, az állami gazdaság tanácstermében, hat: megye szociálpolitikai felelőseinek bevonásával folytatódott.

Szüretre készülnek történelmi borvidékünkön, Tokaj- Hegyalján, sőt a túlérett, bogyóikat: ' már pergető és a seregély rajok at mágnesként odavonzó muskotály tőkéket helyenként már meg is szabadítják az édes fürtöktől, mégis sok szőlész-, kertész- szakember szakított időt, hogy részi vegyen a minap az erdöbényei Kossuth Szak- szövetkezet s más szervek rendezte szóló növényvédelmi és műtrágyázás! tanácskozáson. valamint bemutatón. Jó ■módszerek terjesztését, szolgálta, tanulságos gyakorlati tapasztalatokat tett közkincs- csé a jól szervezett tanácskozás. Nácller Miklós, a .Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás igazgatója megnyitójában és Brezovcsik László. a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tarcali állomásának igazgatója előadásában elsősorban arra hívták fel a figyelmet, hogyan lehet a legeredményesebb, s egyben a leggazdaságosabb is a szőlők növényvédelme és tápanyagÁllunk az Alberttelep fölé magasodó Hegyen, s hallgatjuk az aknatorony kerekeinek, acél köteleinek surrogá- sát. A mélyben, másfél száz méterre a napszint alatt vívják örök, kibékíthetetlen küzdelmüket a bányászok a szénért, a szénfal ellen. Ide- föntről rálátni a völgyben megbúvó község cseréptetős, füstöt pipáló kéményt! házaira, ahol az itteni dolgozók és családjaik laknak, élnek.

— Minket, bányászokat kétszer melegít meg a szén — jegyzi meg bölcselkedve egy munkaruhát, gumicsizmát, műanyag fejvédőt, „kobakot” viselő vájár. Az imént jöhetett ki a bányából,' az arca. a keze még szürke a rárakódott szénportól. —Először, amikor a föld alól kitermeljük, másodszor, amikor odahaza, a kályhában eltüzeljük.

Kis bánya az alberttelepi, talán a legkisebb a borsodi szénmedencében. A terv értelmében, három híján ne-' gyedmillió tonna szenet kell a munkáskollektívának az idén felszínre küldenie. Sok ez a mennyiség, vagy kevés? Attól függ, hogy mihez hasonlítjuk. A „milliomos” lyukói akna termelésének mindössze a negyede, de .. . De az ország legnagyobb, legkorszerűbb bányájában összehasonlíthatatlanul kedvezőbbek a feltételek.

Emlékképek korábbi al- ber (telepi bányajárásaimból. Ízelítőül, milyen körülmények között termelnek az itteni bányászok:

utánpótlása. Mert főleg a növényvédelmet — hatékonyságának növelése melléit is — olcsóbbá léinél: tenni. Szak-, emberek s kutatók álláspontja, hogy az olcsóbb hazai növényvédő szerek jól pótolják az importból származó drágábbakat. De ennél is sokkalta lényegesebb, hogy nem a permetezési fordulókat kell növelni, nem „nap- társzei'űen” kell védekezni, hanem a .jó előrejelzés segítségével mindig u legoptimálisabb időben és hatékonyan. Az idei esztendőben például -okszerű, jobban időzített növényvédelemmel legalább két permetezési fordulót meg lehetett. volna egész Hegyalján takarítani. Egy-egy permetezés költsége pedig borvidékünkön megközelíti a másfél millió forintot!

A kutatóintézet igazgatója mondotta, hogy az idei aránylag járványmentes esztendőben nem lelt volna szükség nyolc permetezési fordulóra, négy-öt permetezéssel és egy-két olcsóbb és hatékonyabb porozással lök-éHárom kilométer gyaloglás beleié, három kilométer kifelé. Messze van ugyanis a fejtési mező az akna bejáratától. Beszálláskor még frissek az izmok, bírja erő-. vei a láb, kiszálláskor azonban már a tartalékait fogyasztja a szervezet, zihál a tüdő,. A két ..túra” közötti időt természetesen végighajtja a bányász, hiszen ö és családja a piacról él. s szeretne a lehetőségekhez képest jól élni.

Idelenl, a mélyben az. ember mindmáig túlságosan ki van szolgáltatva az elemeknek. Az Alberltelepen művelés alatt álló négyes telep tektonikai kifejlődése zavart, vagyis meddöcsíkok, szaknyelven: velők szabdalják. Az ebből adódó nehézségek aztán gyakran teszik próbára az emberek erejét, szakmai tudását. A szén fölött vízdús homokréteg húzódik, s ez sem éppen szerencsés körülmény.

Feljegyeztem Molnár Endre vájár szavait a /H-es számú front jobb szárnyán:

— Az indulás után hetekig minden ment a maga rendjén. Az egyik reggel hirtelen csurogni, majd ömleni kezdett a víz a főiéből. Elültek a sárban az acéltárnok, s mi kénytelen-kelletlen gumiruhát húztunk, mi gumiruhában nehézkes dolgozni, s belelő az ember! Négy hónapig volt szinte pokol ide- lent az életünk.

Ugyanennek a frontnak a bal szárnyán ma is a hagyományos módon bányász- ltodnak. Kapja valamelyik vájár a villamos fúrógépet, s fúrja-fúrja a lyukakat a

letesen megoldható lett volna a szólók növényvédelme. Arra is felhívta a figyelmet, hogy sok helyen a túlburjánzott hajtásrendszer is gátolja a jó védekezést, s beárnyékolja a jövő év termő- vesszőit. A hajtást is „kezelni”. esonkázni kell, ahogy azt az egész világon csinálják is.

Hasznos tájékoztatást kaptak a várható növényvédő- szer-ellátásról szőlészszakembereink Szabó Györgytől. az AGROTRÖSZT osztályvezetőjétől. és ,ió tapasztalatcsere- lehetőség voll a Liget-dűlőben rendezett gyakorlati bemutató is. Itt Éles Gyula, a Kossuth Szakszövetkezet növényvédelmi s za ki r á ny í t öj a

mutatta be összehasonlító növényvédelmi kísérleteiket.

A tanácskozás és bemutató sokat tett annak érdekében. hogy nagyobb ' szakszerűséggel. odafigyeléssel olcsóbb és hatékonyabb legyen szőlőink növényvédelme és talajerő-utánpótlás«.

két méter húsz centiméteres szénlalba. Ezután következik a töltési munkafolyamat.

— Műszakkezdéskor-' ezer paxilot és kétszáz gyutacsot vételeztem fel a raktárból — ma is jól emlékszem Kér.-iák László két mondatos . nyilatkozatára. — Ügy látom, el is használjuk. ,

A bányász a füstre várás alatt, táskából eszik, mert minden percet ki kell használnia. Kenyér, felvágott, szalonna, konzerv, hozzá paprika. paradicsom, vagy hagyma a tízórai, kinek mit csomagolt az asszony. Utána nagyot húznak a vizes kulacsból. majd fogják a szerszámot. kezdődik a szenelés. Egy ember egy műszak alatt megmozgat, kaparóra rak 79 —90 mázsát a fejtésen.

— Minalunk még most is felbecsülhetetlen értéke van a lapálnak, a csákánynak. Mi még a mai napig, apél- támmal és acélsüveggel • támasztjuk ala a fedükőzelet.

Király Miklósnak a szavait idézem:

— Ha biztosítunk, nyolcvan kilogrammos acéllámot kell emelnünk.

Ugye ilyen megvilágításban már nem is olyan egyszerű a negyedmillió tonna szenet kitermelni? Legalábbis . az alberttelepi aknában nem az. Lyukóbányán mindezt a munkát elvégzi az okos gép. Az embernek csak irányítania kell a szenet harapó maróhengert, a fejek fölé’' óvón hajló biztosítóégy- ségeket. Ha képzeletben megfestenénk az alberttelepi bányász mindennapi életét, alapszínként a szürkét kellene használnunk és nem a rózsaszínt. Talán majd egyszer . ..

Mindezek ellenére Éliás József körletvezető szivet melengető munkasikerekröl ad számot:

— A három negyedévet Ki CiUO tonna plusszal zártuk. Megemlítem, hogy u tizen- négyes front jobb szárnya a közelmúltban vágatot haránton, emiatt ki kellett szerelnünk a maróhengert. De alig indult meg a gép, eltört: a tengelye, s a kijavítás egy hétbe tellett. Most jó állapotban vannak a fejtések, fokozatosan szélesedő szén- pásztában haladnak előre, s növekszik a teljesítmény.

— Milyen eredmény várható az idén az aknától?

Remélhetően nem csökken a lendület, s november végére eleget teszünk az éves programnak. A hátralevő egy hónapban pedig további 30 000 ‘tonna szenet küldünk a felszínre.

— És a Jövő?

— Bizakodóak vagyunk — mondja a körletvezető. — A jövő év elején szeretnünk beindítani a pajzsos frontot, Hasonló bányagép még' nem üzemelt az aknában. Ha sikerül az elképzelésünk, s miért He sikerülne, akkor harminc százalékkal több szenet tudunk majd termelni.

Kolaj l.ás/ii

JÉ műszaki körülmények a miskolci húsüzemben

— 'buciiért —

Szőlők növényvédelme olcsóbban és jobban