Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-05 / 233. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 7979. október 5., péntek Semper Opera A világhírű drezdai opera . épülete, melyet Gottfried Semper tervezelt és fia, Manfred az 1870-es években, épített fel, 1945- ben angol—amerikai bom- batámadás áldozata lett. 1977 júniusában került sor a második alapkő lerakására. És ekkor megkezdődött a Semper Opera újjáépítése. Az épület régi szépségében hamarosan újra az Elba-parti város nevezetessége lesz. A műemlékvédelmi bizottság munkatársai és az építők azon fáradoznak, hogy az operahiázát régi formájában építsék újjá. De mégsem lehet elkerülni néhány változtatást, hiszen a modern követelményeknek is meg kell felelnie az épületnek. Ezért a nézőtér csak 1300 férőhelyes lesz, háromszázzal kevesebb, mint korábban, mert az egykori nézőtér nagyon zsúfolt volt. Ezenkívül két ú.i meliékszinpad is épül. Igen bonyolult a nézőtér felépítése. Az emeleteket öt szakaszban bontják le es építik lel újra. Azépü- let. statikája miatt ez másképpen nem lehetséges. Az erneleick egy részét frissen betonozzak. Az előllyen volt az opera Folyik a restaurálás csarnok és a folyosók helyreállításán szorgalmasan dolgoznak. Már a belső díszítés tervei is készen vannak. Fehér gipsz bolthajtások, ellipszisek, lámparózsák adnak ízelítőt az opera ház jövőbeni szépségéről. A drezdai operaházat Gottfried Semper szelleméhez méltóan, nagy szakértelemmel építik újra. .A2; új tantervűk tapasztalatai Tegnap — csütörtökön — Bujdos János elnökletével ülést tartott a megyei tanács oktatási es ifjúságpolitikai bizottsága. Két nagyon fontos és általános érdeklődésre számot tartó téma szerepelt a bizottság előtt. Az új tanügyi dokumentumok bevezetésének tapasztalatait, illetve az oktatási intézmények bérgazdálkodásának tapasztalatait összegezték — igen élénk vitában. Az elmúlt néhány esztendő az oktatási intézményekben az új dokumentumok bevezetésének időszaka is volt. Noha természetszerűen — mint azt a bizottsági ülésen többen is megfogalmazták — e dokumentumok hatásköre csali évek hosszú során keresztül fogja át teljes egészében az ifjúságot, időről időre érdemes összegezni a tapasztalatokat épp a nevelő- és oktatómunka hatékonyságának fokozása, ered- ményességének növelése érdekében. Az alapelvek, amelyeket az Oktatási Minisztérium valamennyi iskolatípusra megfogalmazott, az oktatás teljes időtartamára világos célokat, feladatokat,' az életből vett körülménj'e- ket határoznak meg. A gyakorlatba való átültetés azonban nyilvánvalóan sokkal nehezebb. mint az elvek meg- íogalmazasa. Nos, miként a bizottság ülésén is megfogalmazódott, igen kedvezőek a tapasztalatok az új tan- tervek bevezetésében. Ebben kétségkívül számotievő szerepel. játszik az, hogy az új tantervekre megyei szinten igen hatékonyan és széleskörűen készítették tel a pedagógusokat (1975-ben például 1053 pedagógus vett részt megyei szervezési továbbképzésen. 1978-ban pedig 7741, több mint a fővárosban. Az új tantervű tantárgyak tanítására ezen belül évente körülbelül 4.5—5 ezer pedagógust készítettek fel.) A -fel- •késziléssel párhuzamosan tapasztalható volt a pedagógusok munkájában a sokoldalú ismeretszerzésre törekvés, a szerpléletváltozás, egyszerűen az a tény, hogy mindinkább törekednek a szaktárgyak és az iskola nevelési feladatai közötti összhang, megvalósítására. Az általános iskolában érezhetően javult az anyanyelvi, a testi és a matematikai nevelés. A kedvező tapasztalatok azonban korántsem jelentik azt, hogy a változások zökkenőmentesek. A tantervi követelmények reálisabbá váltak, de tapasztalható egyfajta bátortalanság az úgynevezett kisegítő anyag fel- használásában. Problémát okoz az is, hogy , a társa■ dalmi hatásokat (a nevelésben) hogyan fogja össze, miként koordinálja az iskola. Általában szükséges, hogy állandóan szembesítsük oktatáspolitikánk elveit a gyakorlattal, kritikusan nézzük az elvek megvalósulását. Tennünk kell ezt azért is, mert az új tantervek folyamatosan lépnek be a felsőbb osztályokba, így sem a felkészítés, sem a tapasztalatok összegzése nem hanyagolható el. Csak nél>ány példát említünk a bizottsági ülésen elhangzottakról. Középiskoláinkban, gimnáziumainkban szeptemberben lépett: életbe az új tanterv. Két év múlva lesznek az első fakultációs osztályaink. Figyelemmel kell kísérni, hogy mai tervezésünk és elképzelésünk helytálló lesz-e az elkövetkezendő években? Ugyancsak gondot kell fordítani arra. hogy a pedagógusok módszerben! megújulása is folyamatos legyen, s ehhez megfelelő segítséget kapjanak. Az ú.i dokumentumok bevezetésének jó, tapasztalatai vannak a megyében. a tartalmi munka kevés kívánnivalót hagy maga után. Más kérdés viszont, líógy a tárgyi és a személyi teltételek már korántsem olyan kielégítőek, s ezen a téren még bőven van tennivalónk. ' Az új termelői árrendszerről Fórum az Tegnap délelőtt az MTESZ Borsod megyei Szervezetének székházában 35 vállalat szakemberei szervezési és vezetési fórum keretében tanácskoztak a termelői árrendszer korszerűsítésének célkitűzéseiről es várható hatásairól. Ismeretes. hogy 1980. január 1-től új termelő; árrendszert vezetnek be k&zajrvkban, ennek több irányai i már 1979. október Síével közzé teszik. Bévci Béla az Országos -Anyag- és Árhivatal főosztályvezetője vitaindítójában ismertette a kompetitiv árképzési rendszer lényegét, amellyel kialakított árak igazodnak a világpiaci árakr hoz. A szakemberek nagy érdeklődéssel fogadták a további előadásokat is. amelyeket vezető vállalataink képviselői tartottak meg. Szó esett az cxpbrtképesség fokozásáról, a dollárkifermelésí mutató javításáról, az egyes vállalatuk alkalmazkodási képességéről. Cél. hogy a következő esztendőben bevezetendő új termelői árrendszer az eddiginél jobban tükrözze a vállalatok hatékonyságát, intenziven segítse elő a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Tizenhat tévé dráma és más érdekességek Magyar Televízió IV. negyedévi' műsortervéből Az év utolsó negyedében — a mái- korábban megkezdett sorpzatok és egyéb rendszeresen jelentkező adásfajták mellett — több új érdekességei igéi' a Magyar Televízió IV. negyedévi műsor- programja. Ebben böngésztünk. Irodalom es dráma Az irodalmi és drámai műsorok sorában ltí lévéfilm. illetve tévéjáték terve található. Ezek közölt klasszikusok és mai szerzőktől származók egyaránt . fellelhetők. Ilyen lesz például Csehov Cseresznyéskert című drámájának Esztergályos Károly. Turge- nyev Egy hónap falun című • művének Szirtes Tamás. Balázs Béla Az utolsó nap című drámájának Meczner János. Móricz Zsigmond Forro mezők című regényének Hajdút,y Miklós és Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című művének Babiczky László rendezte tévéváltozata. De ugyanebben a kategóriában találhatjuk Győré Imre Dózsa koporsói című drámáját Radó Gyula. Déry Tibor Tengerparti nyár című müvének feldolgozását Zsurzs Éva rendezésében; az ismeretlen pálosrendi szerzetestől származó Bakkhus című vígjátékot Horváth Jenő, Csurka István Egésznapos riportját. Dömöl- ky János, Hubay Miklós Háromszoros ^halállal című tévéjátékát Gábor Pál rendezésében. Még mindig a drámai műveknél maradva megemlítendő Hermann Kant Az aula c.ttiü tevéjátéka, amelyet ■ Marfűn Eckermann NDK-beli rendező állít kamera elé. Kari Viliinge.• Ismeri a Telül al? című játéka Gáspár János, Sütő András Anyám könnyű álmot ígér című naplóregényének tévéjáték változata Sík Ferenc, Navis Gallant —- Kardos G. György — Suzarm Grossmann Drága kisfiam című tévéfilmje, Makk Karoly. Száraz György W óra. fka tanácsos úr című tóvéjáléka Mihályfy Sándor, valamint Galgóczi Erzsébt. Használt koporsó című játéka ugyancsak Mihályfy Sándor rendezésében. A Nyitott könyv soroza, ban .három művet mutatnak . be, valamennyi müsiir szerkesztője Katkó István. Mihályfy Sándor rendezésében látjuk Lengyel József Neue. Bernhard Dreisiy és Cseres Tibor Pa rázná szobruk című regényének bemutatása Gaál Albert rendezésében pedig Gyurkó László Faustus doktor buldogságos pokoljárását. Két érdekes irodalmi összeállítást is itt kell megemlítenünk. Az egyiket Főnix — Óbudai ezeregyéjszakák címmel Gelléri Andor Endre műveiből Gelléri Ágnes írta és Gosztonji János rendezte, a másik pedig mai, olasz írók művel alapján a hetvenes évek Olaszországéról szól — Mesélő városok — Róma címmel —. Málnay Levente rendezésében. Szórakoztató és zenei műsorok Hal játékot kel) a szórakoztató és zenei műsorok közölt megemlítenünk. Rákosy Gergely Csak egy csap című szatíráját Hintsch György rendezte. Zimre Péter két játékkal is jelentkezik. A Lacika címűt Gáli László, az ítélet nélküli Lengyel György rendezésében latjuk. András Ferenc rendezi Dino Buzzati, a nemrég elhunyt olasz író A luxusvilla titka című. öt történetet bemutató művét. Vámos László rendezésében kerül képernyőre Sztravinszkij Mavra című kamara- operája. Félix László pedig Ránk! György Pornódé király új ruhája című operáját állítja a kamera elé. Az eddigi filmsorozatokon kívül jelentkezik egy 13 részes amerikai filmsorozat: Alex Haley Gyökerek című regénye alapján, valamink egy hatrészes. ugyancsak amerikai sorozat az. ismert Watergate-ügyről, Washington zárt ajtók mögött einir mel. Aktuális műsorok A sokszínű, aktuális programból feltétlenül kiemelendő néhány dukumenlumíilm. Például a Vigadó, u Margit körüli ’ történet, amelyek közül az előző a pesti Vigadó újranyitásához, az utóbbi a hajdani Margit körúti légy- ház lebontásához kapcsolódik. Metró címmel a fővárosi első kéregyasútra emlékezik egy kétrészes dokumentum- film. Riportfilmet látunk A bálványost „csata” címmel. Vértesy Sándor szerkesztő-riporteri közreműködésével és Pintér Gyula rendezésében1 egy úgynevezett „nehéz emberről”. Filmet látunk pesterzsébeti asszonyukról, akik a 30-as évektől vettek részt a munkásmozgalomban. Megismerünk több könyvtárat. a portrék sorozatában pedig Takáls Gyula költővel, Köpeczi Béla akadémikussal, Neumann Jánossal, a világhírű tudóssal, Somogyi József szobrászművésszel es Udvardy Erzsébet festőművésszel találkozunk. Fiataloknak A fiataloknak szánt műsorok között van Bárány Tamus 74 világ közepe című tévéjá- teka, Fejér Tamás és Lázár Ervin A kisfiú es az oroszlán című tévéjáték», Kalkics Ilona rendezésében. 'Itt találjuk a Sír—nevet című; a humornak az irodalomban való jelentkezését bemutató műsort, a Virgács című Télapó-műsort. a Cimbora újabb adását .és a Cimbora-matiné keretében a Csongor és Tünde próbájának bemutatását. Jubileumi ülés Barcikán Kazincbarcika 35 éves jubileuma alkalmából az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület kazincbarcikai csoportja es erőmű szakosztálya ünnepi ülést tartott tegnap, október 4-én délután. 2 órakor a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központban. Az ünnepi ülés megnyitó előadását Molnár Gyula, az ETE kazincbarcikai csoportjának elnöke, a Borsodi Hőerőmű Vállalat igazgatója tartotta. Az V. öteves tervi rekonstrukcióról. valamint a Borsodi Hőerőműben végrehajtott fejlesztésekről Slock Bela műszaki igazgatóhelyettes tartott előadást. Az erő- művi hőszolgáltatás -fejleszté- / séről Tóth István, a BHV fejleszlesi főosztályvezetője szolt. Az ünnepi előadás reszt- vevői tájékoztatót hallgathattak meg „A borsodi szénbányászat’ fejlesztése az energetikai szénellátás tükrében" címmel. Az előadások után a Sá í'váry—M u m e ny ánszky- emlékpályázal eredményhirdetésére. és. a díjak átadására került sor. Balatoni hangulatok — ÖzcIöij Vágfalvi Ottó festőművész (Bulatonfüzfö) kiállításút rendezi meg október 5-e es 18-a között az Ózdi Népművelési Intézmények igazgatósága az ózdi Kun Béla Művelődési Ház kiállítótermében. A Balatoni hangulatok című tárlatot dr. Nemesik Pál. a Bor- sodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény vezetője nyitja meg ma délután öt órakor. Szamosvári József képei A Képcsarnok Vállalat miskolci . Szönyi IsU an termében nyílt meg tegnap, október 4-én délután Szufnos- vári József festőművész kiállítása. Néhány tucatnyi kép legföljebb ízelítőt adhat a művészi törekvésekből, de .semmiképp sem teljes képet. A művész, akivel ezen a tárlaton megismerkedhettünk a természet, a táj szerelmese. A Dunántúl dombjai, a Balaton nádasai, a csendes kisfalvak nosztalgiát ébresztő öreg házai „tekintenek ránk” a' képekről.. Nem véletlenül. Szamosvári József művészi hitvallása közé tartozik ugyanis az. hogy a gyermekkori élményekhez visszanyúl, építkezik belőlük. Gyermekkora pedig a Dunántúlhoz köti. a Vértes erdőkkel átszabd all bányásztelepéhez, a Bakony romantikus világához. Mindig közel volt a természethez. A valóságban é° a művészetben is Külön magyarázat nem is szükséges annak, aki szemtől szemben,áll képeivel. A szigorú téli Balaton világába, 's átszűrődnek az emlékek, oldódik a fagy keménysége. Lehet, hogy színei teszik. talán a táj ' • Választása, de kétségtelenül rendelkezik azzal az erővel, hogy közel hozza a nézőt és az alkotást, az embert és a természetet. Pedig tulajdonképpen az egyszerű tájat szereti zt. amelyikkel mi js szembetalálkozhatunk, amelyikre mi is rátalálhatunk magányos vagy társas bolyongásainkon. A fákra, az ösvényre, ki tudja miért épített, már rozzant kerítésre, amelyen megpihen a madár... Vagy. hogy más példát mondjunk, szinte halljuk zizegni a megszáradt nádat. melynek torzsai közt mozdulatlanul pihen az ott felejteti csónak. Tár és ember szétválaszthatni latiul van jelen a ké 'ken. néha eszközeivel vagy építményeivel, olykor csak a fel hasított barázdával. Soha sem erőszakoltan és soha sem romantikusan. Szamosvárj József számos kiállításon szerepelt már idehaza és külföldön. Miskolcon talán először találkozunk-képeivel. E kiállítás, amelyet október 18-ig tekinthetnek meg az érdeklődők, eg" nagyon emberarcú művészről árulkodik. (es. a.)
