Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-31 / 255. szám

I ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. október 31., szerda • ► Üzem a völgyben Vonzó szakmák, ügyes kezek .A Hollóházi Porcelángyár nagyüzem. a látogató mégis mindannyiszor azt érzi. hogy kellemes családi közegbe ke­rüli, ha belép a gyárba. Ez az a hely. ahol mindenki ismer mindenkit, ami 'a ti- alaluknak is .eiöbb-utóbb otthonává válik. A hollóhá­ziak büszkék — és .joggal büszkék — otthonteremtő törekvéseikre. Aki egyszer elszánja magát, hogy itt fog dolgozni (mellesleg a döntés ' nem könnyű, hiszen Holló­háza igencsak a végeken van), az később nehezen tud szabadulni az üzem vonzá­sából. és nem is igen akar. Egyszerre csak fontos lesz számára a gyár. annak min­den objektuma, a környező lakótelep, az épülő múzeum és így tovább. A legnagyobb büszkeség most az ötszintes nyersgyartó csarnok, amely­be éppen most költözködnek, s am'eiy a legkorszerűbb , technológia alkalmazására nyújt módo’. Engem azonban ezúttal elsősorban nem a nyersgyártás érdekel, hanem az új épületkomplexum ötö­dik szintje, ez a napfényes, kellemes meleg, üvegcsar­nok, ahol az ipari tanulók dolgoznak. Kalauzom, Bodnár Ernő, személyzeti és oktatási osz­tályvezető, aki egyben az üzem pályaválasztási felelőse is, így hát szinte a legtöb­bet tud a gyár szakmunkás- ulánpótlásáróK Ma már sem­miképpen sem írhatjuk azt. hogy az utánpótlás gondjai­ról. mert a porcelángyárnak nincsenek ilyen gondjai. Más kérdés persze, hogy milyen körültekintő munka ered­ménye ez. * 0 Azt bizonyára az olvasók is tudják, hogy a gyár — alapvetően — két szakmá­ban képez ipari tanulókat; porcelán festőkből és koron­gosokból. Mindkét szakma magasan kvalifikált szak­embereket kíván, ezért a ‘ képzési idő három esztendő. Itt különösen fontos a rá­termettség. a tehetség. Ért­hető tehát, hogy a porcelán­gyár szívós munkával kere­si. kutatja a tehetséges fiú­kat és lányokat. Elsősorban természetesen a környéken, Mikóházán. Pálházán. Fü­zérkomlósón, Telkibányán és ezekhez a településekhez kapcsolódó községekben. És természetesen Hollóházán is... A gyárban egész mun- kásdinasztiák dolgoznak, a gyerekek tehát már otthon­ról hozzák (hozhatják) a • szakma szereidét. Ámbár ez még nem elegendő. Éppen ezért hívott létre néhány esztendővel ezelőtt a gyái; egy korongosszakkört, amely­nek foglalkozásain már az általános iskola VT—VII — Vili. osztályos tanulói meg­ismerkedhetnek a szakmai fogásokkal. Füzérkomlóson viszont porcelánfestő szakkör működik az általános isko­lában. Ez ugyan nem azt jelenti, hogy valamennyi szakköri Rajncivölgyi J. rajza lag kéri majd felvételét az üzembe (nem is ez a legfőbb cél. hanem a manuális kész­ségek fejlesztése, és az esz­tétikai nevelés), néhányon azonban ezekben a szakkö­rökben kapnak kedvet a fes­téshez és a korongoláshoy., ligyannyira. hogy már nem okoz nekik gondot a pálya- választás. Az idén a két .szakmára harminc tanuló • felvételét tervezték, s több mint negy­venen jelentkeztek, így hát a szokásosnál is nagyobb volt a választási lehetőség, A felvételi vizsga ebben a gyárban korántsem formá­lis; alaposan meg kell győ­ződniük a szakembereknek a gyerekek rajzkészségéről, térérzékéröl. kifejezőkészsé­géről. Természetesen min­denkit. inkább a porcelán­festés vonz. erre a szak mái-a többen jelentkeznek, mint korongosnak. Azt azonban már a felvételi bizottság dönti el. hogy ki, mire al­kalmas inkább. 0 0 A nyersgyártó csarnok ötö­dik emeletén látogatásunk­kor éppen az elsőéves fes­tőtanulók dolgoznak. Egye­lőre még nem ecsettel, ha­nem csak ceruzával. Ezek a feladatok a másolási kész­séget fejlesztik. miközben kialakul a gyerekek térérzé- ke, s megtanulják azfa sa­játos vonalvezetést, ami a porcelánfestés alapja. Mol­nár . László szakoktató kü- lön-küiön foglalkozik min­denkivel; az új tanév' rövid két hónapja is elegendő volt ahhoz, hogy mindenkit sze­mély szerint is jól megis­merjen. Ha összehasonlítjuk a felvételi vizsgán készített rajzokat a mostani munkák­kal. a különbség annyira szembetűnő, hogy szinte el \ sem hinné az ember, hogy nyolc—tíz hét alatt ilyen jó előmenetelt tanúsítanak a gyerekek. — A képzésnek ebben a stádiumában még a lányok eredményei a jobbak — ma­gyarázza Molnár László —, később azonban egyre iitkább felzárkóznak a fiúk. sőt — ami a kreatív képességeket illeti — általában ők lesz­nek az erősebbek. A gyerekekkel beszélgetve, kiderül, hogv nem mind- egvikük készült erre a szak­mára. Rajnavölgyi Judit például eredetileg iparmű­vész szeretett volna lenn (persze ennék így sincs aka dálya; hiszen a szakma me. szerzése után a továbbtanu lásnak még számtalan útja módja kínálkozik, amit tá mogul az üzem), aztán' egy szer a tévében véletlenül iá tolt porcelánfestőket dolgoz ni, s ide kérte felvételét Veréb Karcsi viszont arról álmodozol). hogy majdan autószerelő lesz. Miután, ez nem Sikerült, azonnal .jelent kezelt porcelánfestőnek. Ott honról kitűnő örökséget ho­zott. hiszen ja családból mát négyen dolgoznak ebben gyárban; Karcsinak szinte vérében van a szakma. Az. eddigiekben gondot okozott az ipari tanulók el­szállásolása; sok távolabb lakó gyereket- az albérlet költségei tartottak vissza at tói. hogy az üzembe lépjen Mostantól ez a gond is me; oldódott'. A lányoknak mát van egy 13 személyes — minden kényelemmel felsze­relt — otthona, s 5 fiúnak is bérel az üzem szállást. De a többiek albérleti költségei hez is • hozzájárul a gyár ha­vonta 100 forinttal. © m A legfőbb cél az. hogy mind a fiatalok, mind az idősebbek jól érezzék magu­kat a gyárban, megtaláljál számításukat, s letelepedje­nek Hollóházán. Az üzem ezért igyekszik egyre .jobb életkörülményeket biztosítani Különösen dicséretes, hogy mennyire támogatják a to­vábbtanulókat. A gyárnak mindig van néhány egyetemi ösztöndíjasa, és sokan tanul nak középfokú oktatási in­tézményekben is. Működi! az üzemben kihelyezett gim­náziumi osztály, a végzett szakmunkások itt folytathat­ják tanulmányaikat Talán mondanunk sem kell, hogy . igen jók a kere­seti lehetőségek, nem ritka ság, hogy . egy gyakorlott por­celánfestő szakmunkás 6000 forintot keres itt havonta. De mennyit keresnek a kéz dők? Nos, erről is meggyő­ződhettünk. A most végzett Balázs Erzsébet például,, aki még csak időbérben dolgo zik — az üzem gondoskodik a fokozatos átmenetről - 3900 forintot kapott első fi­zetéskor. Ö a korongos szak mában dolgozik, találkozá­sunkkor éppen az üzem is mert termékének, az „Olvasó fiúnak” elemeit ragasztotta össze, s készítette elő az ége­téshez. A figura hét elemből áll, így hát fogalmat nyer­hetünk arróL, hogy a munka gyorsaságot, precizitást, ügyességet és formaérzéket kíván. Ennek a gyártmány­nak a havi normája ezer da­rab, s darabpnként 3 forint 30 fillért fizetnek érte. Ha minden jól megy, akkor a következő hónapban 3300 fo­rintot fog keresni a tizen­éves Balázs Erzsi. A pénz persze nagyon fontos, de — mint az elmon­dottakból következik — el­sősorban mégsem a jó kere­set tartja itt az • embereket. Egyre inkább szerelmeseivé 'válnak szakmájuknak. s otthonuknak érzik ezt az üzemet, aminek a híre eb­bői a távoli völgyből is el­jutott szerte az országba, sőt külföldre is. (gyarmati) Kórushangverseny a sportcsarnokban A nemzetközi gyermekév számos megyei és miskolci rendezvénye közül is kiemel­kedik az az esemény, amely­re november 2-án. pénteken délután 5 órakor kerül sor a miskolci sportcsarnokban. A városi tanács művelődés­ügyi osztálya, a városi úttö­rőelnökség és a KOTA me­gyei szervezete kórushang­versenyt. rendez Miskolc áh talános iskolái énekkarainak .részvételével. A tíz ..tétel­ből” álló hangverseny Karai József Dal 0 hazáról cjnKí összkari számával fejeződik be. Nvelvtanfolvamok kicsiknek, napoknak Novemberben — kezdő fo­kon — angol és német gyer­mek nyelvtanfolyam kezdő­dik, a TIT városi szerveze­tének szervezésében, a Föl­des Ferenc Gimnáziumban. Az eredeti elképzelések sze­rint orosz és francia nyelv­ből is szerettek volna gyer­mekcsoportot indítani, de erről, kellő számú jelentkező hiányában, le kellett mon­daniuk. <■ Mindenesetre — ha már korábbi kísérletek voltak is a TIT városi szervezeténél — jónak tűnik a gyermek­csoportok indítása, hiszen el­sősorban a nem tagozatosok nyelvtanulását szeretnék se­gíteni. A Földes Gimnázium nyelvi laboratóriuma pedig megfelelő körülményeket is teremt/a kis- és nagydiákok tanulásához. Az persze gond. hogy a kezdeti érdeklődés — az eddigi két ízben szerve­zett gyermekcsoport tanul­sága szerint — időve! alább­hagy. s szervezett keretek között eddig még nem tud­ták biztosítani a gyermek haladó csoportok beindítását. Bár ez nem rajtuk múlott! Míg a gyermek nyelvcso­portoknál elsősorban a biz­tató kezdeti lépéseket teszik, a felnőtt nyelvoktatás ered­ményei szembetűnőbbek. A Központi > Nyelviskola szer­vezésében Ifi felnőtt' nyelv­csoport indult már be — a legtöbben az angol, nyelvet tanulják. Csaknem 500 be­iratkozott hallgatójuk van. Jó eredmény ez akkor is, ha a korábbi évekhez képest esőkként a csoportok száma. A szervezett nyelvtanu­lás lehetőségeit bővítik az üzemi-TJT szervezésben be­indított tanfolyamok. Mint azt Anger Gézámé, a TIT városi szervezetének tit­kára elmondotta, ebben az évben például —- különböző időtartamú és szintű — tan­folyamokat indítottak már többek között a Medicornál, a Vízügyi Igazgatóságon, a DfGÉP-ben. a Pamutfonónál, a Gyógyszertári Központban a Postaigazgatóságon. az ÉS'/.AKTER V-nél. az Állat­egészségügyi Állomáson. Több évre szóló együttműködési tervet dolgoztak ki például a Lenin Kohászati Művekkel és a Diósgyőri Gépgyárral, a Bükkvidéki Vendéglátó­ipar! Vállalattal. 45—50 nyelvtanárt foglalkoztatnak rendszeresen. Felkészítésük szervezett keretek között tör­ténik. Mivel a legtöbb tanfolyam angol nyelvből indul — az angol szakos nyelvtanárok foglalkoztatása a legintenzi- veob. Viszont meglehetősen nagy gondokat okoz az, hogy u gyes-en levő szakta­nárok a sokszor csak heti kétórás elfogjaltságol jelen­tő nyelvtanfolyamuk vezeté­sét sem vállalhatják el. így évekig nem számíthat, rájuk a TIT. Visszatérve a gyermek nyelvcsoportokhoz, kellő szá­mú jelentkezés esetén alsó­tagozatos és felsőtagozatos bontásban foglalkoznak majd a gyerekekkel. így bizonyá­ra nemcsak nyelvtanulási kedvüket élesztik fél. de si­keresen megbirkóznak az el­ső .lépésekkel is. A fiatalok idegen nyelvi oktatásáról egyébként novemberben or­szágos tanácskozást is szer­veznek Békéscsabán. Mas megyékben ugyanis már előbbre’ jutottak Borsodnál. A TIT mindenesetre felada­tának is tekinti — a megyé­ben is — a szervezeti gyer­mek nyelvoktatás — az is­kolán kívüli nyelvtanulás — feltételeinek biztosítását. (Cs—) Tanácskozás az SZMI -ben Munkahely és nevclómunka Megyénk kiemelt nagyüze­meinek szakszervezeti . kul túrfelelőseit, a szakszerve­zeti művelődési intézmények igazgatóit és az intézmé­nyek munkahelyi művelő déssei foglalkozó munkatár sait hívták meg arra a ta­nácskozásra. melyet ma. szerdán ■ délelőtt » órátét rendez az SZMT kulturális, agitációs és propagandabi- zottsága. valamint a Rónai Sándor Művelődési Központ A tanácskozáson Maróti László, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosz tályának helyettes vezetője tart előadást A munkahelyi nevelömu/nka időszerű kérdé­sei és feladatai címmel, majd ezt követően A művelődési intézmények tartalmi mun­kájának megítéléséről és a további teendőkről Lengyel Ágoston, az SZMT illetékes osztályának vezetője fart tá jékoztatót. A tanácskozás résztvevői végezetül az 1980. évi munkatervek elkészítésé hez kapnak útmutatást, e téma előadója Kopáts György, a megyei művelődési központ igazgatója. Munkásfiataloknak \ ers- és prózamondó verseny A SZOT, az Építő-, Ka- és Epitöanyagipari Dolgozok Szak. szerv czete. a KISZ Któ. a* »Nép­művelési Intézet, a szakszerve­zetek Nograd megyei Tanacsa es Salgótarján varos Tanacsa Ötö­dik alkalommal hirdette meg a munkasiiatalok országos vers- és prózamondó versenyei. A kiírás értelmében a verse­nyeken a 30 even aluli munkás- fiatalok (szakmunkástanulók; üzemek, vállalatok, intézmények fizikai állományba sorolt dolgo­zói es közvetlen .termelésirányí­tók: technikusok. művezetők) vehetnek részt. E versenyen mar hagyományossá .lett. hogy a pódiumra * állóknak egy bemuta­tandó müvet. SZOT-dtjas szerző­től kell választaniuk. A másik verset, vagy prózát mindenki tetszésé szerint választhatja, ja­vasoljak azonban i. rendezők, hogy ezek a ma) életünkkel fog­lalkozó, derűsebb hangvételű al­kotások legyenek. A versenyre v munkahelyi szakszervezet] bizottságnál lehet jelentkezni. (A verseny állomá­sai: üzemi, megyei -es lefüleli középdöntő. döntő). Megyénk azon üzemeiből, vállalataitól es intézményéitől, ahol a jelentke­zők száma nem éri cl az ölöt. a nevezéseket az SZMT kultu­rális osztályára lehet beküldeni. November 1—7. Hazánkban immár három évtizede emlékezünk meg a Nagy Októbert Szocialista Forradalomról, a szovjet fil­mek fesztiváljának megren­dezésével. Az idei, a har­mincegyedik alkalommal rendezett eseménysorozatnak különösen nagy jelentőséget ad az a tény. hogy 60 éves . az . államosított szovjet film­gyártás. Az évforduló lehetőséget teremt arra is, hogy a film­művészet' segítségével átfogó képet kapjunk a Szovjetunió történelméről, fejlődéséről és mai életéről. Az ünnepi prog­ramban a filmtörténet már klasszikusnak számító alkotá­sai mellett természetesen ta­lálkozhat a közönség az új filmekkel is. Megyénkben a szovjet fil­mek fesztiváljának ünnepi megnyitóját november 2-án, a mezőcsáti Dózsa Filmszín­házban rendezik meg délután .5 órai kezdettel. Deine Lász­ló, a megyei pártbizottság titkára mond ünnepi besze­det. majd levetítik az Hl,'iá­ban készült Viharos alkonyat című filmet. Az egyhetes program ke­retében számos szovjet fil­met láthatnak megyénk vá­rosaiban és több településén az érdeklődök. A filmbemu­tatóhoz kapcsolódva Miskol­con a Kossuth, ép Mezőcsá- U>n a Dózsa Filmszínházban kiállítást rendeznek A ■ szov­jet filmművészet 60 éve ké­pekben címmel. „Petőfi fájából” - Petőfi szobor Pólyák Ferenc Matkó-pusztai fafaragó művész elkészítette Petőfi Sándor és a Petrovics házaspár oortrészobrciit Döm- södön, a helyi tanács megbízásából. A költő fájának is­mert hatalmas tölgyet az idén egy vihar kettétörte A vas­kos ágakból készült a három szobor, melyet a híres fa előtt állítanak fel a Dung-jiarti községben. Szovjet filmek fesztiválja 79

Next

/
Thumbnails
Contents