Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-31 / 255. szám
ESZAK'MAGYARORSZÁG 3 1979. október 31,, szerda > Ha egy országos laptól el- vetödik Borsodnádasdra újságíró. nem valószínű, hogy a Isz-t lógja keresni. Nyilván nem is tud róla, fontosabban nem is gondol arra, hogy errefelé létezik nagyüzemi mezőgazdaság. Mindennek nem a tájékozatlanság az oka: a táj a félrevezető, amelyiken végigutazik. Az ország legeldugodlabb iskoláiban is tanulják és úgy tanulják a nebulók, hogy Bor- sodnádasdon lemezgyár üzemel, a környéken a bányák szenet adnak, s a közeli Özdon kohók ontják a nyersvasat, acélt és a kémények a füstöt. Iparvidék ez, E táj mezőgazdaságáról a földrajzkönyvön kívül, az újságok sem igen írnak. Persze, valaminek a léte egyáltalán nem ettől függ. Sőt, még azok a meredek, vízmosásos, kökényt, csipkét termő domboldalak, amelyek az újságírót egyébként félrevezetik, sem igen tudják megakadályozni a mezőgazdasági termelést, ■Megakadályozni nem tudják, de befolyásolni igen! Ez a borsodnádasdi Nádasvölgye Tsz — sokáig keresett — irodáján később úgyis kiderül. Sokáig kerestük, mert az „állítólag van itt valahol egy tsz-iroda” kérdésünkre az iparosodás jellegét településszerkezetében is őrző Bor- sodnádasdon többfelé irányítottak. — Nyilván a lemezgyárat könnyebben megtaláltuk volna — mondom Sir Józsefnek, a szövetkezet elnökhelyettesének, s ő bólogat rá. A széttárt karok, a kissé félrehúzott száj némi keserűséggel regisztrálja a tényeket: — Az ipar árnyékában élünk, dolgozunk ... Most, itt érzem igazán annak a közmondásnak az igazát, miszerint szegény embert még az ág is húzza. Ha valahol, akkor errefelé igazán érvényesül az ipar elszívó hatása. És ez még korántsem minden. Mert vizsgáljuk meg csak, aki mégis gazdálkodik errefelé, az milyen körülmények között gazdálkodik? — A 41(10 hektár összterületünk átlagos aranykoronaértéke 4,73. Rendkívül alacsony, ami egyben igazolja földjeink silány termőképességét. Területünk kétharmada legelő, rét, erdő. Rengeteg erre a lejtő, nagy a táp- anyagkimosódás. Mindehhez még hozzájön a kedvezőtlen éghajlat is. A légvonalban viszonylag közel fekvő Sajópüspökihez képest is itt másfél héttel később tava- szodik, ugyanakkor ennyivel hamarabb jön a fagy, a hideg idő... Most már nyíltan bevallhatom, a .borsodnádasdi tsz- ről azért „nem tud” az újságíró, mert a'bajokat, gondokat leszámítva itt kevés megírni valót találunk. Náluk nincsenek másoknak is nyugodt szívvel ajánlható jó módszerek, eljárások, eredmények. Ellenben van küszködés. Ezt jobbára a körülmények teremtik meg. Az- 11170-os esztendő után 3.7 millió forintos veszteséggel szanálták ezt a szövetkezetei. Akkor ott, a tsz négy községében (Borsodnádas. don, Járdánházán. Arlón, BorsodsZentgyörgyön) bizo- iivára akadtak olyanok, s talán most az ' olvasók között is akad olyan, aki úgy véli: fel kell adni. nincs értelme csinálni az egészet. Nézzük meg, van-e? Azt előrebocsátom, itt a mező- gazdasági termelésben sohasem lehet majd Kánaánt teremteni. De azzal a már említett küzdelmes munkával a tisztességes megélhetés feltételei azért még a kedvezőtlen adottságokat figyelembe véve is megteremthetők. Tudják — mert tudniuk kell —, ezt a szövetkezet vezetői is. Bizonyságul előbb néhány adat: 1977 után 173 ezer forint, nyereséggel zárt. a gazdaság. Tavaly félmillió volt a nyereség, idén a duplája, 1 millió lesz. A veszteséges évben, 197(i-ban a szövetkezet termelési értéke 9,2 millió forint volt, 77-ben 11,2, 78-ban 16,ti és idén 20 millió forint körül alakul. Éljünk azzal a lehetőséggel, amit felkínál a természet, a társadalom! — valahogy így summázhatnám a borsodnádasdi szakvezetés állásfoglalását. — Először^ is „kiejtettük” termelési szerkezetünkből a veszteséget térmeló ágazatokat — mondja Sir József. — Bár sok legelőnk, rétünk van, termőképességük alacsony, a szarvasmarhának keveset, a juhnak viszont' elég takarmányt nyújtanak. Felszámoltuk liát a szarvasmarhát, helyette fejlesztjük a juhászától. Jelenleg 3600 anyánk van, de területünk 5000 anyajuhot és szaporulatát képes eltartani. Ezt a fejlesztést 1961-ig szeretnénk megvalósítani. Ügy érzem, sikerülni fog, hiszen a beruházás igénye viszonylag nem nagy... Mivel sok erdőnk van, a jövőben a fafeldolgozásra még inkább támaszkodunk. Jelenleg is készítünk épület- anyagokat, szállítóládákat, raklapokat... A növénytermesztésünk adottságainkból adódóan kizárólag csak az abrak- és a tömegtakarmányt termeli meg. Mi árunövényekkel nem is foglalkozunk ... A jövőben még nagyobb súlyt fektetünk a melléküzemági tevékenységre. Jelenleg a termelési értékünk 27 százalékát adja a melléküzemág, ezt 35 százalékig akarjuk felfejleszteni. Már most van építőrészlegünk, a kohászat részére benlomixot készítünk, s rövidesen az OKISZ-szal együttműködve galvanizáló üzemet is létesítünk ... A már megtett lépéseik és a még a fejekben fogalmazódó elképzeléseik helyességének bizonyítására újra számok: a jelenlegi nyereségük 60 százaléka , melléküzemági tevékenységből származik. Az erdő- a fafeldolgozás 25 százalékot hoz, a növénytermesztés, állattenyésztés együttesen 15 százalék körülit. Borsodnádasdon, az ipar árnyékában úgy érezzük, történtek, vannak, s lesznek kedvező, az idő szavát követő lépések, amelyek dicsekvésre, természetesen még korántsem, bizakodásra azonban már némi alapot nyújtanak. De az utat végig-, és jól kell végigjárni! Akkor még az is elképzelhető, hogy egy országos laptól Borsod- nádasdra kerülő újságíró egyenesen a tsz-t fogja keresni. S nem úgy: „állítólag van itt egy tsz”. Hajdu Imre Állítólag van itt egy tsz A jövedelmek és a keresetek differenciálásának egyes kérdéseiről tanácskozik az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A Parlamentben kedden délelőtt megkezdődött ülésén a Munkaügyi Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatója alapján foglalkoznak a témával. Az előterjesztésből a többi között kiderült: Magyarországon a családok és a rétegek közötti jövedelmi különbségeknek lényegesebben^kisebb a szerepük, mint a társadalmi rétegekén belüli eltéréseknek. Az elmúlt években lényegesen változott a nyugdíjasok jövedelmi helyzete. Még öt évvel ezelőtt 32 százalékkal marad el az országos átlagtól az aktív munkától már búesúzottak jövedelme, adelig ez az arány 1977-re 20 százalékra csökkent. Az ötvenes évek derekán kezdődött meg az üzemszerű termelés a Borsodi Vegyikombinát műtrágyagyárában Azóta a régi, nagy múltú gyárban több millió tonna kiváló minőségű műtrágyát állítottak elő és szállítottak a mezőgazdaságnak. Képünk bal oldalán a különleges építészeti eljárással létesített sóraktár és a tízszintes műtrágyaüzem látható. Fotó: E. Szabó István Termékváltás a Kismotor- és Gépgyárban Lassan véget ér az év. A Kismotor- és Gépgyár 3. szarná Mezőkövesdi Gyárában is egyre többet gondolnak a lervteljesítésre és a jövő év feladataira. A különböző olajszűrőket, kompresszorokat autóbusz- és vasútikocsi-ve- i-eteket előállító gyárban feszített tempóban dolgoznak. — Az első három negyedéves tervet 101 százalékra teljesítettük és ez a százalék- arány az év végéig csak növekedni fog — mondja Kinézel Miklós igazgató. Á számadatoknál maradva: a saját érlékesitésű éves termelési érték 82 millió forint, a Kismotor- és Gépgyár többi gyáregységének szállított és központi érlékesitésű gépek 160 milliót tesznek ki. Az éves bérfejlesztés 7,2 százalék lesz. — Az idén vezettük be a Trabanl-dugatlyúk pótalkatrészgyártását, mellyel jelentős importot takarítunk meg. Elkezdtük az egyhengeres, nyugatnémet licenc alapján készülő KNORR-kompresszo- rok előállítását, így két-há- rom év alatt kiválthatjuk a nehezebb, kéthengeres. kisebb teljesítményű Mann- kompresszorokát. A KNOR.R specifikóltabb előállítási eljárást követel, de népgazdasági értéke jelentősebb, mint a Mann-kompresszoroké. — A két új termék gyártása Mezőkövesden 8—10 százalékos profilváltást jelent, ezért is örülünk, hogy sikerült a tervet túlteljesítenünk, hiszen a termékváltás általában mindenütt nehézségeket okoz. — Mit terveznek jövőre? — Mintegy 20 millió forintos szerszámgép-vásárlási hitelt kapunk, ebből az összegből szocialista és tőkés importból származó, valamint magyar szerszámgépeket fogunk vásárolni, ugyanis jó néhány gépünk már amortizálódott. A jövő év tavaszán 15 milliós épületberuházást tervezünk; a •műhelycsarnokot 1200 négyzetméterrel bővítjük, ez lehetővé teszi zárt ciklusú munkafolyamatok kialakítását, így az anyagmozgatás könnyebb lesz, a segédmunkások és diszpécserek száma is csökkenthető. A legfontosabb szállításokat targoncákkal és konténerekkel oldjuk meg. — Milyen új termék gyártását kezdik meg? — A jövő évben közúti járművek pólal kát rész-ellátását oldjuk majd meg, különböző vasútikocsi-veretek — például a Ganz-MÁVAG Tunéziába szállított motorvonatainak belső szerelvényei — és a KNORR-kompresz- szorok gyártását fejlesztjük tovább, igyekszünk javítani a termékminőséget, jpbb anyagfelhasználással és gondosabb munkával a selejtet munkaóránként 1 forint alá akarjuk csökkenteni. — Az elkövetkezendő időkben a KGM Iparszervezési és Szakosítási Intézete segítségével a Kismotor- és Gépgyár is bevezeti a VA- IR-t, a Vállalatok Automatizált Irányítási Rendszerét. Néhány év alatt számítógépes szervezésű, teljesen automatizált irodákat hozunk létre. A VAIR érinti a tervezési rendszer, a főosztályok és a ciklusok átszervezéséi. Az ügyvitel gépesítése az adminisztratív létszámot jelentősen csökkenti, az automatizálási rendszer és a mikrosz.ervez.es pedig a munkaerő és a munkaidő jobb kihasználását teszi lehetővé. — Sikerül mindezt zökkenőmentesen megvalósítani ? — Természetesen nekünk is vannak problémáink, gondjaink. Ezek leküzdése is elsődleges feladatunk. Sajnos eléggé magas az anyag- selejt. A vasúti kocsik veretéinek előállításához használt öntvények sokszor lyukacsosak, és csak a munka- folyamatok során derül ki, hogy a szivacsos öntvények megmunkálásra alkalmatlanok. A szálas alapanyagok sokszor repedtek. így természetesen felhasznál hatatlanok. hibás öntvények és alapanyagok helyett, a gyártó cégek újakat szállítanak: de így csökken a munkaerő-kihasználás. és a szállítási szerződések teljesítése is akadozik. A selejtes alapanyagok kooperációs nehézségeket idéznek elő, és néha rontják a minőséget. Az amortizálódott berendezések „lecserélését is gyorsítanunk kellene, * A Kismotor- és Gépgyár'3. számú Mezőkövesdi Gyárában a problémák elenyésző- ek az eddigi eredményekhez képest. Nem véletlen, hogy vállalati szinten a fejlesztési alap jelentős hányadával ők rendelkeznek, és alig győzik a megrendelések teljesítését és az igények kielégítését. (glódy) A természetes zeolit hasznosítása a mezőgazdaságban Menün miért mastohanverek?! A zeolit egy ásványcsoport a földkéreg közel kétezer ásványából. Leglényegesebb tulajdonsága, hogy mikroporózus szerkezetű, s mintegy befogja a gázok, vagy folyadékok egyes mulekuláit. Ebből következően az anyag, amit neveznek természetes molekulaszűrőnek is, kiválóan alkalmas gázok és folyadékok tisztítására. További különleges tulajdonsága az ásványi nyersanyagnak, hogy' a mikropórus terének megfelelő méretű ioncsoportokat nagyon agresszíven ragadja magához. Az iparilag fejlett: országokban. Japánban és az Amerikai Egyesüli AUairiok- bap a hatvanas évek végén kezdtek hozzá a zeolit mesterséges előállításához. Az ásvány azonban rendkívül drága volt, mert a természetes zeolilhoz hasonló aluminium- szilikál szerkezeteket nagy energiafelhasználású üzemi berendezésekben gyártották. Célszerűnek látszott tehát az egyébként ismert természetes zeoiilok nagyobb tömegének felkutatása. A munkába ^a már említett két országon kívül, bekapcsolódott a Szovjetunió és, Bulgária. A nagy készletek 'fellelése lehetővé tette a*z ásványi termékek árának csökkentését, * olyan területeken is felhasználhatták már. ahol eddig nem volt rá lehetőség. A zeolitos kőzetek számos változata közül hazánkban a mbrdenit é.s a klinoptilolit található még nagyobb meny- nyiségben, a Tokaji-hegységben. Ahogyan azt (Ír. Mátyás Ernő, az Európa-hirü geológus. az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Müve geológiai és kutatási csoportjának vezetője elmondta, a már ismert több százmillió tonna zeolitos közeiből több tízmillió tonnára tehető a hasznosítható ásvány. És a kutatás még tart ... Az idén, januártól hazánkban, pontosabban a Tokaji-hegységben is hozzáláttak az ásványkincs kibán.vúszásához, valamint az RCL és BŐM típusú zeolit kísérleti hasznosításához. Az eredmények minden várakozást felülmúlnak, s köszönhető ez az együttműködésben részt vevő partnerek vállalkozó kedvének, az új iránti fogékonyságának. A kutatások tudományos hátterét a Magyar Tudományos Akadémia Központi Kémiai Kutató Intézete és számos szaktekintély adja. Az univerzális ásványt több területen felhasználjál*, éspedig takarmányozási, tala.ija- vítási, gáz- és víaszűrósi célokra egyaránt. A vásárlók közölt található számos mezőgazdasági termelőszövetkezet és állami gazdaság,, ahol takarmányozási kísérleteket végeznek a természetes zeo- littal. A Magyar Mezőgazdaság című folyóirat idei 42. számában a tüzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben lefolytatott kísérletről adnak számot a szakemberek. A mezőgazdasági üzemben pecsenyecsirkék takarmányában alkalmazták , a természetes zeolitot, abból is az RCT,—Ó típust. Mivel a szakirodalomban alig található adat a telhnsznáUisra, ezért 5—10—15—20 százalékos arányú adagolás mellett döntöttek a tsz-ben. A pe- c.senyecsirkek különösen jó kísérleti alanyoknak bizonyultak. mert: érzékenyek, .s a legkisebb takarmányozási zavart is jelzik: anatómiai sajátosságuk a rövid emésztőcsatorna. ennek következtében rosszul hasznosít iák a táplálékot; rövid időn beiül értékelhető eredményt nyújtanak. A 160 ezer csirkén elvégzett kísérlet valamennyi csoportnál jelentős takarmánymegtakarítással járt. A legtöbbet, az egy kilogramm súlygyarapodásra vetített 29 dekagrammos fajlagos takarmánymegtakarítást a Hí százalékos arányú etetésnél mérték a szakemberek, az ellenőrző csoporthoz viszonyítva. Ez pedig egyforintos költségcsökkenéssel egyenlő. Az itteni tapasztalatok alapján, 10 százalékos zeolittar- talmú baromfitakarmánnyal neveltek te! 135 ezer pecsenyecsirkét egy Hajdú-Bihar megyei tsz-ben. s az egy kilogramm súlygyarapodásra jutó fajlagos abrakfelhasználás 2.03 kilogramm volt. Még annyit: a nevelés időszakáéban beadott gyógyszerek hatását nem csökkentette a zeolit. .s az elhullás sem haladta meg az átlagosat. Mindezt azért írjuk le ilyen részletesen^ hogy az eddiginél nagyobb kedvet kapjanak a természetes zeolit hasznosításához megyénk mezőgazdasági üzemeiben is. Mert Borsodban, érthetetlen módon, valahogy „mostoha- gyerek"-ként >.kezelik ezt a beláthatatlan jövőjű ásványi. Talán az. említett füzes- gyarmati termelőszövetkezetben most mar 225 ezer pe- csenyecsirkén és sertésen folytatódó, illetve a rövid időn belül szarvasmarhákra, juhokra é.s tojótyúkokra is k i tér jeszt en d ö kísérletek * eredményei meggyőzik majd a kételkedőket. Ugyancsak a tapasztalatok összegzését, a z.eolii elterjesztését hivatott elősegíteni az. a november 13-án. a szerencsi Rákóczi- várban megrendezésre kerülő szimpozion. melynek közel háromszáz meghívott vendége tudósok é.s gyakorlati szakemberek lesznek. lvolaj László Jövedelmek, keresetek
