Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-27 / 252. szám

1979. október 27,, szombat _ ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A gépjármű-közlekedés az utóbbi évek során megyénk­ben is mind nagyobb sze­rephez jutott. A közúti szál­lítás fejlődése — az országos helyzetet alapul véve — lé­nyegesen nagyobb ütemű,, mint más ágazatoké. Hozzá­járult ehhez, hogy a közle­kedési koncepció folytán az egyes, gazdaságtalannak mi­nősült vasútvonalakon meg­szüntették az áru- és sze­mélyszállítást, s a. forgal­mat a közútra terelték. A fejlődés tagadhatatlan, ám mégsem lehetünk elégedet­tek az eredményekkel. Er­re hívta fel a figyelmet a Borsod megyei szállítá­si bizottság is, amikor a közelmúltban — az Autófel­ügyelet közlekedésfelügyele­tének1 ellenőrzései és ta­pasztalatai alapján — érté­kelte az egyes közületek fu­varozási és szállítási tevé­kenységét. A bizottság a téma tár­gyalása során külön is meg­vizsgálta. mennyire jogsze­rű és gazdaságos a gépjár­művek üzemeltetése, milyen a jármüvek javításának, il­letve karbantartásának a helyzete. Egyben képet ka­pott a bizottság árról is, milyen mértékben tesznek eleget az üzemeltetők köte­lező adatszolgáltatási köte­lezettségüknek, és milyen megállapítások vonhatók le a közúti ellenőrzések tapasz, talataiból. Bár a Közleke­désfelügyelet vizsgálata csak az Országos Vízügyi Hivatal megyei. szervezeteire, a me­zőgazdasági szövetkezetekre és a SZÖVOSZ felügyelete alá tartozó szövetkezetekre ■ terjedt ki, a tapasztalatokat nem árt megszívlelni más, gépjárműveket üzemeltető egységeknek sem. A vizsgálat egyebek kö­zött megállapította, hogy a mezőgazdasági szektorban — ahol jelentős, a vontatók és a lassú járművek, s az ezek után kapcsolható pótkocsik száma — a szállítási eszkö­zök döntő részét saját ter­mék szállítására használják, míg a fennmaradó kapacitás fuvarozási célokat szolgál. Ez elsősorban a mezőgazda- sági szövetkezetekre vonat­kozik, ezeknél általában 30 —40 százalékra tehető a szerződéses fuvarozás. Van azonban olyan szövetkezet is, ahol a fuvarozás nagy­ságrendje meghaladja a 00 százalékot. Ilyen esetekben már fő tevékenységű fuva­rozással állunk szemben, jóllehet engedéllyel, és a rendeletben rögzített felté­telekkel az üzemeltetők nem rendelkeznek. Egy másik, figyelmet ér­demlő megállapítás: a vizs­gálat alá vont egységeknél az egy hónapnál hosszabb idő óta nem üzemeltetett jármű­vek száma — pótkocsikkal együtt — meghaladja a 130- at, ennélfogva több mint 450 tonna kapacitás marad kihasználatlanul. Az állás oka a hiányos alkatrészel­látásra vezethető vissza, A vizsgálat ugyanakkor arra is fényt derített, hogy az üzemeltető szervezetek ja­vítóműhelyei sem felelnek meg a . követelményeknek. Előfordult olyan eset is, ami­kor a javítások alkalmával nem vették figyelembe a forgalmi engedélyek érvé­nyességi idejét, és ez oda vezetett, hogy betakarítás­kor estek ki a termelésből a szóban forgó jármüvek. Általános jelenség, hogy a hétvégeken — még a leg­nagyobb csúcsidőszakban is — állnak az egyébként üzemképes járművek, mert a fuvaroztatók az általános foglalkoztatási időhöz kötik az áruk átvételét, illetve ki­adását. Megyénk sem kivé­tel ez alól. Előfordul, hogy a megrendelők az utolsó negyedévben akarják lebo­nyolítani fuvarozással kap­csolatos megrendeléseiket, az úíi év beköszöntével pedig sok ezer tonna szállítási ka­pacitás marad kihasználat­lanul. Megfelelő piackuta­tással, figyelmesebb munká­val a fuvarozók is hozzájá­rulhatnának a tavaszi elő­szállítások nagyobb arányú bevezetéséhez, a szabad ka­pacitások lekötéséhez. A Közlekedésfelügyelet — a közúti ellenőrzéssel egy­bekötve — felmérést végzett a gépjárművek jogszerű és gazdaságos üzemeltetésével kapcsolatban is. Összesen 137 gépjármű ellenőrzésére került sor. Szabálytalan gépjárműhasználatért '32 eset­ben feljelentés készült, az üzemeltetés során tapasztalt hiányosságok (üresjárat, üzemanyag-felvételezés, üzemképtelen kilométeróra stb.) miatt pedig 56 esetben kellett adatlapot kiállítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy az üres-rakott kilomé­terarány közelít az 50 szá­zalékhoz, de az árutonna­kilométer adatok (a helyte­len mennyiségi kifejezés miatt) nem tükrözik a való­ságot. Egy mázsa árumeny- nyiséghez gyakran 10 mázsa terhet jelölnek az okmá­nyon, főként azokon a he­lyeken, ahol az elszállított mennyiség prémiumlényező. Csillogókkal jelelik Két rendeletet adott ki a belkereskedelmi miniszter a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásáról, illetve azok áráról. A rendelet sze­rint a szállodák és a kem­pingek osztályait betűk he­lyett csillagokkal jelölik. A rendelet melléklete részlete­sen meghatározza, hogy mi tekintendő 1—5 csillagos szál­lodának. üdülőháznak, szál­lodai szolgáltatásnak- és elő­írja a szállodák, a kempin­gek, a turistaszállások és a fizető, vendéglő ló szálláshelyek szó Igáltal; isi osztályba soro­lási követelményeit, feltéte­leit. Ebben a változás az, hogy az eddigi hat szállodai osztály ölre csökkent, új .szál­lásfajtaként viszont belépett a korábban sokféleképpen ne­vezel! fogadó. Az üdülőházak közül eddig a legfeljebb há­romágyas. mosdós szobásak minősültek 1. osztályúnak, ezentúl ebbe a kategóriába legfeljebb kétágyas, fürdő­szobás, vagy zuhanyfülkés és önálló W. C.-vel rendelkező szobák sorolhatók. A fizető- vendéglátásban a korábbi I. és II. osztály mellett 111. osz­tályt is rendszeresítettek. A másik rendelet lényege, hogy a maximált árú turista- szállások kivételével vala­mennyi szálláshely szabad ár­formába került. A rendelet módosította a turistaszállások árait, amelyek személyenként az A kategóriában 25 forint­ról 50 forintra, a B kategó­riában 20 forintról 40 forint­ra emelkedtek. A szabadáras alacsonyabb osztályú szállo­dák árának 30 százalékos, a fizetővendéglátó szobák árá­nak 60 százalékos növekedé­se várható. A szobaárak ma­gukban foglalják a fűtési dí­jat is. megfelelően szabályoz­zák. hogy milyen szolgáltatá­sokért lehet különdíjat fel­számítani és melyekért nem. A rendelet január '1-től lép életbe. tani Pénteken két helyszí­nen megkezdődött az ipari szövetkezetek szakmunkásta­nulóinak 3 napos országos versenye. Veszprémben a dunántúli, Egerben a Dunán inneni megyék fiataljai ve­télkednek. A 14. alkalommal meghirdetett verseny erőfel­mérés: oktatók és szövetke­zeti vezetők ,kívánnak meg­győződni arról, mire képe­sek a termelés és szol­gáltatás szakmáinak leg­jobbjai. Uj fechnológia A Bonyhádi Cipőgyárban 30 év:g, többségében varrott technológiával készítették a cipőket. Jelenleg termelésük kétharmada varrott, egyhar- mada ragasztott. A változást a kézi munkaerő csökkenése és a termelékenység növelése tette szükségessé. A gyárban ennek ellenére kísérleteznek a korábbi technológia meg­mentésével. Ennek eredménye­ként jött létre az úgynevezett „Gotlex" cipő. I978*ban a mintacipő a BNV-n közönség­dijat nyert. 1979-ben pedig már angol exportra is készí­tenek „Gotlex" cipőket. Az égetett dolomit nyomában Felelevenített hagyomány Értékesebb termékek A Borsod megyei Építő­anyag-ipari Vállalat kollektí­vája idén tavasszal, jó mun­kája eredményeként, az ÉVM és a HVDSZ elismerő oklevelét vehette át. A vál­lalat termelőegységei közül a mész. és dolomitüzem a kislakúsépités egyik igen fontos anyagát, az égetett meszel, valamint a martin­kemencék felújítására szol­gáló égetett dolomitot állít­ja elő. E termékeknél a nö­vekvő igények kielégítése, az önköltség javítása, nem utolsósorban a termelé­kenység növelése érdekében tettek sokat a vállalat, il­letve az üzem dolgozói. Gazdaságosságát tekintve is igen jelentős a sárospata­ki kerámiaüzem, ahol nép­művészeti diszkerámiát ké­szítenek. a sárospataki régi fa zekashagy om;i n y ok n a k megfelelően. Termékei mind itthon, mind külföldön, igen jó hímek, tetszetőseit és ezért keresettek is. Az exportképesség foko­zását — ezt az igen fontos célkitűzést — azzal is segí­tették, hogy az országban elsők között korszerűsítették a termékek csomagolását tudván tudva, hogy a kor- , szerű csomagolás is segít eladni az árul. Az elért eredményeken megpihenni ma már sehol nem lehet. A siker csak a fejlődés további bázisául szolgálhat. Jól tudják ezt a vállalatnál is, ezért igyekez­nek mind gyorsabban átáll­ni a gazdaságpolitika új „hullámhosszaira”. A továb­bi célkitűzésekről és a ma feladatairól Drótos László­mé. a vállalat igazgatóját kérdeztük. — A világgazdaságban és a nemzetgazdaságban bekö­vetkezett változások köztu­dottan nem jelentenek ké­nyelmesebb munkát a dol­gozók és a vezetés számára. Az előttünk álló feladatok megoldásában elsősorban csak saját erőnkre, a kezde­ményezőkészségünkre, a „váltani” tudásunkra alapoz­hatunk. —• Gazdaságosabban kell kihasználnunk a termelőka­pacitásokat. értékesebb ter­mékeket kell előállítani és ezzel együtt javítani kell a munkaerő felhasználásán is. Ez egyebek között azzal jár, hogy változtatni kell — töb­bek között — a termékszer­kezeten. — Mit jelent ez konkré­tan? — A hejőszalontai beton­áru üzemünk napjainkra el­avulttá vált, termelőberen- dezései korszerűtlenek, ala­csony fokú az. üzem gépesí­tése. Termékei: a járdala­pok, az. útszegélylapok stb. pedig nem elég gazdaságo­sak. A nehéz fizikai munka a dolgozók elvándorlását, folyamatos „lemorzsolódá­sát” okozta. Ezen a kedve­zőtlen helyzeten csak gyö­keres változtatással lehet, se­gíteni. Kicsit hasonló ez á váltás a sárospataki „re­cepthez”. ahol a kályha- csempegyártásról álltak át a dísz.műkerám ia-készítésre. — Kedvező adottság, hogy Hejőszalonta környékén ha­gyománya. múltja van a me- zőcsáti népművészeti termé­keknek. Ezek a kincsek az 1920-as években „eltűntek”. Mit ígér a faiskola? A látvány néha váratlan tieteket szül. A Miskolci kertészeti Vállalat szentpé- eri országút melletti faisko­lában. a beton irodaépüle- én, amikor megláttam ápi- os és a bordó mindenféle /.ínárnyalatában kúszó vad- z.őlőt, az jutott eszembe, nilyen jól mutatnának ezek z Avas-dél, vagy a belvá- os sokemeletes házalnak supasz betonfalain, Az öt­ét — szerencsére — nem- sak az enyém. Tarnóczky Inclrás. a vállalat főmérnö- .e mondja is: erre ők és a áros szintén gondoltak, sőt nár az idei őszön az Avas- lélen meg is kezdik ezek- lek a „tapadókorongos” vad- zölőknek a telepítését. Mindezt csak mellékesen - igaz, örömmel — adom udtul, mert ide. a szentpé- pri út melletti faiskolába utajdonképpen az őszi fa- skolai kínálat miatt jöttünk, érdeklődni, s a kapott in- ormációk alánján tájékoz­atni az olvasókat. Szenes János, a faiskola 'ehetője nemcsak szóban elé- títi ki a kíváncsiságunkat, Mtnem végig is vezet a 72 Eljött a telepítések ideje hektáros terület egy részén. — Idén, október 15-től kezdtük meg a l’ák és cser­jék kitermelését — mondja. A kötegeltbe szedett, a ki­száradástól a gyökerüknél földdel betakart fák igazol-. ják a vezető szavait: a fa­iskola várja a vásárlókat.. A megyében ez az a hely, ahol legnagyobb választék­ban kapható a díszfa, a dísz­cserje! S van még egy nagy előnye. De ezt mondja el Szenes János:­— Az itt nevelt fák, cser­jék kiültetve a megye bár­mely részébe, biztonságosan erednek. Akklimatizáló ké­pességük kiváló, jól alkal­mazkodnak a talajviszonyok­hoz, az, éghajlathoz. Magyarul: az itt neveli fák. például a vérbükk — de sorolhatnám bármelyiket — jobban erednek, bizton­ságosabban fejlődnek, mint az Alföldről, vagy a Dunán­túlról ideszállított vérbükk, vagy más fa. Érthető, hiszen a mag csírázásától, a dug­vány éledésétől e vidék klí­máját szokják, ellenben a hozott fánál, cserjénél kell egy bizonyos „szoktatási” idő. Ez vagy abban jelent­kezik, hogy a fa elpusztul, vagy abban — főleg kezdet­ben —, hogy lassabban fejlő­dik. Nekem úgy tűnik, hogy feltűnően sok „fejlett” fá­val találkozunk a faiskola területén. — Ezeket a fákat több éven át neveljük — kapom a magyarázatot. — A kiter­melésük földlabdával törté­rik. Az ilyen fák nagy elő­nye, hogy kiültetésük pilla­natától betöltik díszítő, le­vegőtisztító szerepüket. Kü­lönösen vállalatoknak, taná­csoknak, de minden olyan közintézménynek tudom ajánlani ezeket, amelyek „azonnali" szép parkot akar­— A gömbjuharok, madár­berkenyék, harsak valóban nagyon szépek. Persze, a kertbarátok, telektulajdono­sok inkább az olcsóbb, fia­talabb csemetéket keresik. Nekik mit tudunk ajánlani? — Árusítunk díszfákat, díszcserjéket, évelő növénye­ket, fenyőféléket, egy részü­ket konténeres (földlabdás) változatban is. IJtilönösen gazdag a választék örökzöl­dekből, ezen belül is Híják­ból, borókákból, álciprusok­ból. ezüst- és lucfenyőkből. Ä cserjék közül gyöngyvi- ragcserjéből, madárbirsből, tűztövisből, fehér és piros termésű hóbogyóból, spire- ákból és fagyaiból van bő­ven. A fák közül a juhar különféle változatait, a sor- busféléket, a japán akácot ajánlom. Persze, -választé­kunk korántsem csak a név szerint felsorolt termékekre Jómagam is tanúsíthatom, hogy ez így van. Hiszen eze­ken kívül, például láttam juliánborbolyákat konténer­ben, nyári orgonát, hyperi- kumot, loniceraíéléket és még sorolhatnám a kínála­tot. Azért azt ajánlom min­den vásárlónak, aki választ e gazdag választékból, elő­zőleg a faiskola dolgozóitól kérjen szaktanácsot. Mond­ják el, hová. milyen klímá- jú, talajú, nagyságú terület­re kívánják vásárolni a nö­vényt. Ezt főleg a kertész­kedés ábécéjével most is­merkedő vásárlóknak ajánl­juk. Mert ezzel megkímélik magukat attól a kellemet­lenségtől. bosszúságtól, amit később a „telket kinőtt” fa. vagy az éppen csak vegetáló cserje látványa okoz. És még valamit... Ez nyilván minden fát. cserjét telepíteni kívánó olvasónkat érdekel: a faiskola szombat kivételével 7-től r5 óráig tart nyitva. Árusítás minden második szombaton szintén van 7-től 11 óráig. Jó vásárt, eredményes te­lepítést mindenkinek! «hajdú) Most irodalmi anyagokból ismerkedünk újra velük, s a múzeumokban fedezzük fel ismét az elmúlt idők, korok szépségét, értékét őrző nagyszerű népművészeti al­kotásokat. Végső soron ez az érték jelenti majd e termé­kek gazdasági értékét, hasz­nál is. A népművészeti kerámiák — tapasztalhatjuk valameny- nyien. hisz szinte miriden lakásban megtalálható belő­lük több-kevesebb darab — reneszánszukat élik. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy megfelelő felvevőpiaca van ezeknek a termékeknek. Az értékesítési oldal tehát adott. Nézzük, megvannak-e a ter­melés személyi és tárgyi feltételei. A környéken a he­lyi tanácsok szerint van szabad munkaerő. Máris je­lentős az érdeklődés a kör­nyék asszonyai, lányai köré­ben az új munkaalkalom, munkalehetőség iránt. A gyártás művészeti irányítá­sát Kosa Klára iparművész, keramikus végzi. A korábbi .üzem meglevő épületei alkalmasak az új üzemág befogadására. A vál­lalat rendelkezésére viszony­lag szűkös fejlesztési, beru- ' házási eszközök állnak, ám ahhoz elegendők, hogy e ke­véssé eszközigényes terme­lés megindulhasson. Már üzembe helyeztek egy villa­mos fűtésű kemencét, ame­lyet egyelőre a kísérleti da­rabok égetésére használnak. Működik néhány gépi és kézi korongozó berendezés. Egyes célgépeket pedig a sárospa­taki üzem szállított le, és szállítja majd még a továb­biakban. Az alapanyagok előkészí­tését, a mázak készítését szintén Sárospatakon végzik. A dolgozók betanítása, az ecsetkezelés, a korongozás technikájának megismerteté­se ugyancsak ott történt és történik, v Első lépésként mintegy 50 dolgozóval in­dult be a hejőszalontai üzem, ami a teljes felfutás után száz* embernek is ke­nyeret adhat. Igen jó termék ez a fel­elevenített népművészeti ke­rámia. és sikeres kezdemé­nyezésnek könyvelhető el a vállalatnak ez a váltása. j'. Igaz. ma még csak a kísér- v letek folynak, s az égetési, a festékösszetételi problé­mákkal birkóznak az új. ala­kuló üzem és a besegítő sá­rospataki kollektíva szakem­berei. Januártól azonban már három kemencével és növekvő számú egyéb tech­nológiai berendezéssel olyan termékek sokaságát bocsát­ják ki, amelyeknek magas értékét az élőmunka adja. Jó bizonyság ez a vállal­kozás arra. hogy aktív, gyors, rugalmas alkalmazko­dással a változó feltételek és a szűkösebb beruházási for­rások mellett is lehet nö­velni a gazdaságos terme­lést. és a vállalatok érde­keltségi alapját. Budiért Mi kló«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents