Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-27 / 252. szám
ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1979. október 27., szombat Életrendünk és a televízió Könyv tárbővítés Ötvenezer darab műszaki dokumentummal segíti a BVK könyvtára a tudományos-műszaki és gazdasági fejlődést. Fotó: E. Szabó István A BVK-núl a tudományos- műszaki és gazdasági információs tevékenységet a műszaki própagandaosztály látja el. Munkájának- bázisa, az információs eszközállomány birtokosa a műszaki könyvtár, amelynek dinamikusan fejlődő állományához 17 UOü db könyv, 470(1 kötet folyóirat, 2ö ezer egyéb, összesen mintegy 40 ezer darab dokumentum tartozik. Ahhoz, hogy ez a hatalmas mennyiségű dokumentum megfelelően kezelhető legyen, a könyvtári raktári rendnek' elsődleges jelentősége van. A könyvtár munkáját az, utóbbi években súlyos helyhiány nehezítette. Az. olvasók számára nehezen elfogadható átmeneti tárolási megoldások mind sürgetőbbé tették egy új raktár megépítését. A BVK vezetősége felismerve az. ügy fontosságát, lehetőséget adott egy — kta. 3 millió forint értékű — új épületszárny megépítésére, ami a közelmúltban elkészült. A napjainkban legkorszerűbb tömör raktár (gördülőszekrények) a könyvtár folyóiratállományának tárolását több évre biztosítja. Itt került elhelyezésre a szabvány-, szabadalom- es a prospektustár is. Az új raktári rend már kialakult, a műszaki könyvtár lényegesen megjavult feltételek között folytathatja munkáját. Füles Évkönyv ’80 Mi van a véka alatt? Életünk mindennapjainak velejárója a televízió. Ez a megállapítás már aligha új, mint ahogy az sem új, hogy a televízió műsoránál; meghatározó a szerepe életünk rendjének kialakulására, ugyanakkor az életszokások is befolyásolják a műsor- szerkezet alakulását. Társadalom es televízió kölcsönhatása all itt fenn. s ezért nem közömbös figyelemmel kísérnünk, mikor, mit sugároz a televízió, és hogyan igazodik ahhoz százezrek, vagy milliók élete. Jelenleg a Magyar Televízió előfizetőinek a száma meghaladja a kétmillió-hét- százezret, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egész ország tévénéző, hiszen három-négy nézőt számítva egy-egy készülékre, már ki is van az összlakosság létszáma. Persze, ezt így nem lehet felfogni, mert a felmérések szerint a televízió műsorainak ' átlagos nézettsége hárommillió körül mozog, és 6.8—7 millió a maximális nézőszám. Ezek is olyan hatalmas számok, amelyek rendkívül elgondolkodtatok, s azt jelentik, hogy általában milliók nézik a műsort, ■milliók életrendjei befolyásolja, mikor, mi jelenik meg a képernyőn. Ugyancsak lei- mérési adat. hogy Magyar- országon átlag két. két és fél órát lóit naponta a képernyő elolt minden ’ néző. s ez beszorozva az előbb már említett, mondhatni, kétség- beejtően magas nézettséggel, olyan millió órákat jelent, amely hihetetlen felelősséget ró a műsorszerkesztésre. Bátran kijelenthetjük, hogy a televíziózás életmódúul; elidegeníthetetlen tartozéka, és gyakorlatilag a munkahelyen tartózkodás és alvás után, ezzel töltjük naponta a legtöbb időt. Azzal kezdtük gondolat- menetünket, hogy a televízió műsorainak meghatározó a szerepe életrendünk alakulására'. Határozottan az, hiszen mindenki tudva tudja a példákat és tucatjával, százával sorolhatja azokat, miként igazítják emberek napi leendőikéi a műsorhoz. A fél nyolcas Híradó-kezdés például a legfontosabb fordulópont az esti órákban. A nyolc órakor kezdődő főműsor a fél országot a képernyő elé szögezi. Megszűnnek ilyenkor a baráti látogatások. nem jönnek össze egymással a családok. Az egy adott családon vagy kisebb társaságon belül is többségben megszűnik mindenféle kommunikáció, mert figyelik az éppen pergő krimit. vagy egyéb filmet, tévéjátékot. egyebet. A Híradó előtti órák műsoraira talán kevesebben figyelnek, holott rendkívül sok értékes belpolitikai anyag ott kerül- sugárzásra. De a nagyjából fél ötös kezdés igen kevés embernek jó, nagyon sokan akkor még 'dolgoznak, később útban vannak a munkahelyről hazafelé, bevásárlás. vacsorakészítés, egyéb házi teendők töltik ki az időt, rendkívül kevés figyelem adódik a Jcévernyőn pergő, bármennyire fontos és érdekes műsorra is. Negyed tíz. fél tíz körül viszont a koránkelők már lefekszenek, így az ezt követő időszak műsorai uavanesak rétegnvü- sorokká válnál; csökkent és meghatározott körökre szorítkozó nézettségüknél fogva. Igen sokszor közösségi. szórakozások. különböző közösei foglaltsások. előadások ideje is a televízió műsoraihoz igazodik, azaz úsv szerkesztik meg azok idejét, hogy a néző!; többsége legkésőbb a Híradói kővető fömüsorra mór a képernyő elé ülhessen. Ugyanakkor a televízió Műsorszerkesztésé is rendkívüli mértékben figyelembe veszi az emberei; kialakult éleiszokásail. S éppen, mert egyre több helyen szabadnap a szombat, a péntek este kezd a legnagyobb tömegeket szórakoztató időszakká válni. Természetesen a televízió az életszokások legmesszebbmenő figyelembevételével sem igazodhat az egyéni nézői kívánalmakhoz. Érkezett például olyan levél a Magyar Televízióhoz, hogy egyszerre két jó műsort ne adjanak, azaz az egyes és a kettes csatornán egyidőben ne peregjen olyan műsor, amely egyazon nézőt egyaránt érdekli. Ez persze nem megy. A két műsor együtt nem alkot semmiféle stratégiát. A közönségnek kell megtanulnia es megszoknia a műsorok közötti választást. és azt. hogy az egyik csatornáról át lehel1 kapcsolni a másikra. Huszonkét évvel a televíziózás bevezetése után és több évvel a két. csatorna megjelenése után, még mindig nem tudunk válasz- lani, még mindig szeretnénk mindent látni, nincs erőnk lemondani a műsorújságban meghirdetett adás. film. egyéb megtekintéséről, pedig a másik csatornán ugyancsak láthatunk valamit. Talán. amikor nem volt választási lehetőség, az egytálétel- szerű műsorral könnyebb volt a dolgunk, hiszen nem kellett választani. Most pedig a mindig tökéletesített, finomított ismétlési rendszer sem elégít ki, pedig az a -törekvése a televíziónak, hogy mj-nden értékel legalább egyszer rövid távon megismételjen. A fent vázollak csak igen nagy vonalakban és kevés megközelítésben kívánták érzékeltetni a televízió műsorainak és a nézettségnek kölcsönhatását. Tanulságként le kell vonnunk, hogy a néző választási készsége, illetve az egy adón belül is szükséges válogatási hajlama messze nem javul olyan mértékben, mint amennyit a Magyar Televízió 'műsorszerkezetének finomításán fáradozik, nem is eredménytelenül. Nem biztos, hogy jó állapot, ha átlagosan két és fél órát a készülék elolt ülünk. Ugyanis ez az átlag azt jelenti. hogy igen sokan csak 50—70 percet ülnek, azaz a Híradó utáni főműsort nézik meg, mások viszont monoszkóptól monoszkópig, azaz műsorkezdéstől műsorzárásig. Ez pedig átlag hétköznaponként jóval meghaladja a hat órát. És ez nagyon sok. A televízió széles sodrú műsorfolyamában ilyenkor többféle jellegű, rendszerint blokkokba tömörített adás hatása éri a nézőt. és igen sokaknál egyik adásfajta semlegesíti is a másikat. Rövidebben fogalmazva. aki túl sokat néz, egyre kevesebbet Iái és fogad be a képernyő előtt. Ugyanakkor tölti az idejét, elidegenedik minden másfajta önművelési, szórakozási lehetőségtől, hagyja, hogy életvitelébe egészségtelenül nagymértékben játsszon be a televízió. A televíziótól nem várhatjuk. hogy valamiféle „lebeszélő" műsorokat sugározzon. vagy tanfolyamot indítson az ésszerűbb televíziózás megismertetésére. Csak any- nyit tehet, hogy műsorszerkezetének jobbításával, folyamatos javításával mind szélesebb választékot nyújtson. és mindezt az emberek nagv átlagának, eaves műsoroknál pedig konkrét társadalmi rétegek életszokásainak és. elvárásainak mind több megközelítésével tegye. De nekünk, nézőknek kell tenni arról, hogy a mi életrendünkéi ne elsősorban a televízió határozza meg. hanem az csak informálódásunk. önművelődésünk é‘- szórakozásunk egyik jó szolgáltatója jeeven. Benedek Miklós Aki találós .kérdésnek véli a fenti címet, nem jár mesz- sze az igazságtól, mert a kérdés mögött a Füles most megjelent 19ílt)-a.s Évkönyvének nagy pályázata rejlik. A népszerű rejlvényújsúg új Évkönyve — hűen csaknem két" évtizedes hagyományaihoz — nemcsak ezzel, hanem egy hosszú sor egyéb ötlettel is meglepi olvasóit. A rejt vény fej tők többszázezres tábora elsősorban a keresztrejtvényeket, közülük is a skandináv rendszerűeket kedveli. Több mint, ötven keresztrejtvényt közöl- a Füles 1980-as Évkönyve, és ezek egy jelentős része skandináv típusú. Ilyen az Évkönyv melléklete két óriás méretű keresztrejtvényének egyike is, míg a másik, a hagyományos típusú — pályázat. Ennek első díját véka alá rejtették, és csak annyit tudni róla, hogy két darab azonos, aranyból készült. eayenkéht hatezer torint értékű használati tárgy. A második díj egy véka 20 filléres, a harmadik díj pedig eay ugyanakkora véka megrakva 10 filléres érmékkel. Mivel ennyi aprópénzzel nehéz volna mit kezdeni. a két nyereményt az érmék értékének megfelelő összegről szóló takarékkönyv formájában kapja meg a kisorsolt nyertes. Az Évkönyv tartalma olyan gazdag, hogy abból csak a nagyobb fejezetek címét ragadhatjuk ki. így Kenguru címmel dr. Grélsv László szerkesztett érdekes nyelvi játékot. A Keresztrejtvény- fejlők kislexikona nagy segítségére lesz a rejlvényfej- tőknek, a Tanuljon — újságul! az újságkészítés, világába vezeti az olvasókat, A cseh, a szlovák és az osztrák irodalmat ismertető fejezetek közelebb hozzák szomszédaink szellemi világát, az Olimpia, olimpia, olimpia! című összeállítás 1080-ban időszerű. Az Égen- földön rejtélyek mindmáig meg nem fejtett nagy titkokról szól. az Elfelejtett interjú Karinthy Frigyessel, irodalmi különlegesség. Szellemes, ismeretterjesztő játék témája az államok címere, Hogy mik vannak! címmel pedig sor, érdekes történettel szolgál az Évkönyv, amelyben Rátonyi Róbert egy vidám naplóval Szerepel. Maga készíthet az olvasó öröknaptárt az Évkönyv segítségével. Külön rovat, a Kis Füles szól , a gyermekekhez, akik számára számos díjjal jutalmazott pályázatot is hirdetnek. Ultiiskolából tanulhatják meg a iátékot, akik még nem ismerik, akik pedig eddig is szívesen .játszották, azok hasznát veszik a szabályok ismertetésének. Közöl a Füles Évkönyve három teljes képregényt, egyel közülük gyerekeknek. Végül a legkülönbözőbb rejtvény fajtákból összeállított válogatás. Rodolfo bűvészi skolájá egészíti ki a gazdag tartalmat. Változatos . programmal várják, e hét Végén megyénk közművelődési intézményei a látogatókat. Folytatódnak a szüreti rendezvények, tart a múzeumi és műemlékvédelmi hónap, utolsó szakaszába érkezett a- KPVDSZ kulturális napok eseménysorozata, s több helyen várják az öregek bele 'keretében is az idős embereket u művelődési házak. Ez utóbbinál maradva: műsoros estet rendeznek — öregek napja alkalmából — szombaton este Izsófaiván, a művelődési házban és Bod- rogkereszt úrban a szociális- otthonban. A legfiatalabbaknak mindkét napon lesz alkalmuk a szórakozásra. vidámságra • ezek közül kiemeljük a ti- szakeszi művelődési házban vasárnap délelőtt 10 órától szervezett gyermek foglalkoztatást — filmvetítés, játékok és daltanulás szerepel a programban. Tiszalúcon bábelőadás lesz,1 Tiszapalkónyán pedig — ugyancsak vasárnap délután — a Csodaka- rikás című mesejátékot tekinthetik meg a gyermekek a művelődési házban. Az ifjúsági klubok programjaiból kiemeljük a ku- rityáni, ragályi és felsönyá- rádi fiatalok „Saccold meg!” elnevezésű tréfás vetélkedőjét, melyre szombaton délután 2 órától kerül sor. Szu- hogy községben disco lesz, míg az emödi ifjúsági klubban szombaton este ti órától író—olvasó találkozót rendeznek. Szendrőn a filmklub vasárnapi programjában — este ti órától — A farmer e* a felesége című filmet vetítik. Tiszakarádon pedig — vasárnap délelőtt 10 órától — Katajev Távolban egy fehér vitorla című könyvének ismertetését hirdette meg a művelődési ház. Leninvárosban — a múzeumi és műemlékvédelmi hónap keretében — e hét végén még kiállítás is látható: a I.eninváros környékének őstörténete című régészeti és a Tiszaszederkény népéletének tárgyi emlékei című néprajzi kiállítás. Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központban szombaton nyitják meg a komlói képzőművészeti műhely tagjainak alkotásaiból válogatóit kiállítást. „Amatőrök is elkezdhetik” önként jelentkező amatőrökből verbuválódott annak idején a Kától i Uumorf fesztivál Szabad Színpadának szereplőgárdája. Nyolcévestől nyolcvanévesig kép. viseltette nruéát minden korosztály. Akadtak igazi ..kuriózumok" a produkciók közölt, melyekre általában az volt a jellemző. hogy ott és akkor — a váci buc.su forgataga bau —. egy alkalommal megálltak helyükéi. Néhány esetben azonban ígéretes előadásokat is leheteti látni, s olyan tehetséges fiatalokat ismerhetett meg az érdeklődő, akiknek számára valóban elképzelhető es érdemes a folytatás. A Magyar Televízióban a közeli napokban felvételre kerülő műsorral. amelynek címe ..Amatőrök is elkezdhetik", nekik szeretnék biztosítani azt a lehetőséget. hogy az első próbálkozás után a második lcpesl is megtehessék. SZEREZZEN ^ ZENÉT...' 0/MAGÁNAK LISZT MAGYAR RAPSZÓDIÁK-nagyzenekarra II. rapszódia III. rapszódia IV. rapszódia „Pesti karnevál" VI. rapszódia Szegedi Szimfonikus Zenekar Vezényel: PÁL TAMÁS SLPX 1 206 2 ÁRA: 70 Ft SIBELIUS Finlandia Karelia, szvit A tuonelai hattyú GRIEG Peer Gynt-I. szvit Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar Vezényel: SZABÓ LÁSZLÓ KMÍAROFsjN HÁZIMUZSIKA
