Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. október 25., csütörtök Nézőtéri meditáció Minden szerdán vüÄi Bon János fii. és Meszléry Judit Az új magyar filmet — Gyarmathy Lívia alkotását — nemcsak a híre előzte meg: már Miskolcon is láthatták a nézők egy szerzői délutánon, de bemutatták a munkás filmnapok programjában is. A Minden szerdán című alkotás vitára ösztönző film, úgy érzem, mindannyiunknak sok köze van hozzá. Gyarmathy Líviától megszoktuk. hogy rendkívül érzékeny közéleti érdeklődéssel fordul témái felé; társadalmunk belső ellentmondásait kutatja, keresi. A vizsgálódás középpontjában ezúttal egy fiatalember személye áll, aki meglehetősen hosszú és különleges utat tesz meg, amíg — legalábbis szeretnénk hinni, hogy így van — magára talál. A film egv sajátos érzelmi lázadással kezdődik. A kedvezőtlen családi körülmények között élő fiú betör egy áruházba, s ott esztelen rombolásba, pusztításba kezd. Pityu nem bűnöző, nem akar rabolni, de valamiképpen ki akar lörni körülményei közül. — ha úgy tetszik — fel akarja magára hívni a figyelmet, meg akarja mutatni magát. Kétségtelenül eléggé szokatlan formája ez az érzelmi lázadásnak, de nem is ,a forma a legfontosabb, hanem maga a tény. Ifjúsá-. gunk bizonyos életkori szakaszban valamiképpen mindig lázad. Természetesen nem olyan látványosan és brutális módon, mint Pityu, de valamiképpen mindig tudomására hozza környezetének. hogy protestál, hogy nem ért egyet (leginkább a család támasztotta normákkal). azokkal a körülményekkel melyekben élnie kell. Tulajdonképpen nem akarnak mást az ifjú emberek. csak azt, hogv jobban figyeljünk rájuk, hogy mindig igazat mondjunk nekik.- hogy ne bújjunk a tekintély- elvek mögé és így tovább. A. filmbeli fiatalember a családjában riem talál támaszt. viszont találkozik (immár büntetésének letöltése után) egy öregemberrel, aki valódi figyelemmel fordul felé. A Paoa tulajdonképpen éppen olyan társta- lan, mint Pityu, tehát nemcsak a fiatalembernek van szüksége az öregre, hanem fordítva is. A két embert generációk választják el egymástól, egy idő után mégis szót tudnak érteni. Az öreg hatására a fiú más szemmel nézi önmagát, s a környező világot is; sok mindent megtanul. érettebb, gondolkodóbb emberré válik. Persze, mindez így túlságosan is szépen hangzik. De a filmben nemcsak arról van szó. hogy Pityu miként válik értékesebb emberré, hanem feltárulnak a Papa családjának konfliktusai is. Kiderül. hogy az öregember életreceptje korántsem csodaszer. úgyannyira nem. hogy a saját leányának — aki az öreg elvei szerint próbált élni —. ez korántsein biztosított védelmet és nyugalmat. Magyarán: senki sem tudja tévedhetetlenül . megmondani. hogy miként éljünk; mindenkinek öntörvé- nyei szerint kell megtalálnia sajál lehetőségeit, útját. Egy azonban- bizonyossá válik. tudniillik az, hogy senki sem élhet értelmes és tartalmas életet úgy, ha hagyja magát sodortatni az eseményekkel, ha nem keres tartalmas kapcsolatokat. A történés — motívumaitól megfosztva — kicsit didaktikusnak hat. Gyarmathy Lívia azonban jó művész, számos olyan momentummal képes gazdagítani a förténe- (et. amelyek gondolkodásra késztetik a nézőt. Telitalá; latnak számít például a május elsejei felvonulás, melyet ironikus képsorokkal tár elénk a rendező, s nagyon izgalmas a születésnapi ebéd is. mely sajátos fénytörésben mutatja be az öregember környezetét. A film Marosi Gyula Mélyülés című novellájából készült, a forgatókönyvet Marosi, Kardos G. György és Gyarmathy Lívia írta. Igényes a képi megjelenítés (operatőr Pap Ferenc), igen jó a színészvezetés és a szereposztás. A főszerepet Bán János főiskolai hallgató játsz- sza. a Papa — az időközben elhunyt — Markovich Miklós. a leányt pedig Meszléry Judit kelti életre. Jelentős szerepet játszik még Szilágyi Tibor. Eva R as. Jiri Mensel. Musste Anna és Pásztor Erzsi. (gyarmati) Közművelődési hetek az ózdi járásban A könyv őszi ünnepe (Tudósítónktól) Szeptember 13. és október 20. között 23 rendezvény zajlott le az ózdi járásban. A sokszínű, változatos program a képzőművészeti világhéthez, a gyermekek évéhez, a Móricz-évíordulóhoz, a múzeumi és műemléki hónaphoz, sőt az őszi megyei könyvhetekhez is kapcsolódott. Két kiállítás, aszfalt- rajzversenyek, ismeretterjesztő előadások, pávakörök, népi énekesek és amatőr művészeti csoportok bemutatói mellett, néhány országos hírű ember jelenléte és közreműködése tette' emlékezetessé e közművelődési programot. Ilyen volt az a rendhagyó beszélgetés irodalomról, művészetről, színházi életünkről Avar Istvánnal, aki ezúttal nemcsak mint művész, hanem mint nagyszerű egyéniség és tisztaelvű közéleti ember Vált felejthetetlenné. A Czine Mihállyal való két -találkozás a putno- ki rendhagyó irodalomórán és az ózdi Móricz-emlékmű- soron szerves része volt annak az egész éve tartó, Mó- riczot népszerűsítő missziónak, amit Czine Mihály nemcsak országszerte, de Európa jó néhány országában is végzett. Vass Lajos Dédestapolcsányban vezette a pávakörök találkozóját. Jó volt újra látni, hallani, daltanító módszerét figyelemmel kísérni. Sugár András az egyik legnépszerűbb külpolilikus, akivel egy fórumon és egy gyermekek részére szervezett előadáson találkozhattunk a putnoki diákotthonban. Mis.kolczi Miklós, a KB agitációs és propagandaosztályának munkatársa ifjúsági klubvezetőknek tartott előadást a szocialista életmódról és közgondolkodásról. Gálos Tibor, az Oktatási Minisztérium 'főelőadója közoktatási és közművelődési szakembereknek, az intézmények munkásművelő- désben betöltött szerepéről beszélt. Országos tapasztalatokat rögzítő előadását nagy érdeklődés .kísérte. Október 20-án este Putnokon. a művelődési központban. Naoja- ink-esttel záj^ult a közművelődési program, ahol Papp Lajos, a lap főszerkesztője beszélt a Napjaink jelentőségéről, megyénk irodalmi, művészeti életében betöltöttszerepéről. Páva Ibolya és Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészei méltó tolmácsolói voltak megyénk legjelentősebb íróinak, költőinek. Minden terv, minden elképzelés annyit ér, amennyit megvalósítunk bellőe —hangoztatjuk állandóan. Egy jól megvalósult kulturális program kapcsán egyértelmű a következtetés, hogy érdemes volt megtervezni, hiszen a kultúra révén, saját belső énünk, személyiségünk fegyelme, képességeink számbavétele ad erőt ahhoz, hogy tudatosítsuk magánéletünkben, s a munkában betöltött szerepünk, jogaink és kötelességeink jobb megértését. Mert a művészettel való aktív azonosulás minőségi változást is jelent: emberi arculatunk p'^króéréban. Csépányi Valéria-Mezőcsáton, az Egressy Béni járási Művelődési Központban nyitották meg október 22-én, hétfőn délután az őszi megyei könyvheteket. A községben ez az alkalom valóban a könyv ünnepévé váll: több százan jelenlek meg a Fogyasztási Szövetkezetek 3.-A.-Z. rae- eyei. Szövetsége és a Hazafias Népfront megyei bizottsága által rendezett megnyitón. Az ünnepségen üdvözölhettük Lázár István és Gulyás Mihály írót. valamint IZalász László és Papp Lajos költőt. A könyvhetet Szunyogh János, a MÉSZÖV elnöke nyitotta meg, hangsúlyozva, hogy napjainkban a könyv a művelődés legtöbb eszköze. az olvasás pedig nem csupán a ráérők időtöltése. hanem mindennapi szellemi gazdagodásunk biztosítéka. Az ünnepségen Lázár István mondta el jegyzetét, melyben a kultúra szerepével. hatásával foglalkozott. Elmondta, hogy gazdasági. termelési feladatainkat csak akkor tudjuk megoldani, ha az emberek égyre fogékonyabbá válnak értékeinkre, s a művészi szépre. A megjeleni írók és költők verseit Csapó János és Kulcsár Imre, a Miskolci Nemzeti Színház művészei tolmácsolták. Az ünnepi esten fellépett az emődi álész női kórusa, a mezöcsáti művelődési ház gyermektáincesoportja és az emődi citerazenekar. A könyvesbolt kiállítást és könyvvásárt, rendezett. A közoktatás számára is A művelődési intézmények „kapunyitásáról” Gyakran halljuk, s mondjuk manapság, hogy még szélesebbre kell nyitni a művelődési intézmények kapuit. Minél több rendezvényt a napközben, délelőt- tökön egyébként üres termekbe, kihalt falak közé. S ezt nem csupán a drága építmények gazdaságosabb hasznosítása mondatja velünk és követeli. Sőt, a döntőbb az, hogy a kultúra, a nevelés: a közművelődés érdekében tegyünk többet, szakkörök, előadások, tanfolyamok szervezésével. S mindez igényhez — mintegy kényszerként — jelentkezett, s a következő években még inkább nő egv újabb: jól. ésszerűen fel kell használni a művelődési, kulturális intézményeket a közoktatás céljaira. Megye- és országszerte elismerésre s követésre talált az ózdi járásban már évekkel korábban indított módszer. hogy a művelődési intézményeket hasznosítsák az annyira hiányzó tornatermek pótlására. Borsod-Aba- úi-Zemplén területén azóta több járásban is nap mint nap tornászó, sportoló gyerekektől hangos a művelőJubileum - köszöntéssel Noha az óvoda — a kisdedóvók — életre hívásának gondolata már több mint 150 évvel ezelőtt megszületett és valósággá vált, nevelp intézménnyé, csak napjainkban válhatott az óvoda. Egységesen azóta beszélhetünk erről mint tényről, amióta 1954 októberében létrejött hazánkban az óvodai felügyelet. A negyedszázaddal ezelőtti eseményre emlékeztek tegnap Miskolcon, amikor Bujdos János, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese köszöntötte azokat a felügyelő óvónőket, akik a felügyeleti munka megszervezésétől látják el feladatukat. Nincsenek' sokan — de az országban, Borsodon kívül, talán már legfeljebb csak egy-két ilyen óvónőt találhatunk. Az indulástól szervezi, segíti az óvónők, a kollégák munkáját Barna Lujza (encsi járás). Varga Jenöné (Sátoraljaújhely), Gintner Józsefné (szerencsi járás) és Tersánszhy Ferencié (Özd). S az indulástól egyazon helyen. Pedig nem volt mindig irigylésre méltó a munkájúk. Ahogy Gintner Józsefné visszapergette a 25 év; történetét, bizony az indulásnál nem sokan akarták még óvodába vinni a gyerekeket. S a felügyeleti munka sem ment könnyen; gya- Jogszerrel, lovas kocsira fel- kéredzkedve, egy-egy látogatásért olykor három napig is a családtól távol jártak körzetüket. Ez a huszonöt esztendő, persze az óvodaügyben, sok- jelentős változást hozott. Ezekről a változásokról szólt köszöntőjében Bujdos János elnökhelyettes. Az 1957-ben megjelent első óvodai alap- dokumentum, az 1970-ben elkészült óvodai nevelési program — egy-egy állómás az óvodák újkori történetében. S az elmúlt években óvodáink száma is jelentősen megszaporodott. Megyénkben jelenleg 293 óvoda működik, A 975 csoportban több mint 26 500 gyermekkel foglalkoznak óvónőink. S korszerű, jó körülmények között. Nevelő munkájukban pedig ott van azoknak az áldozatos, lelkiismeretes segítsége is. akik saját feladataik mellett járásuk, városuk óvodáinak' gondjait is magukra vállalják. Hogy hogyan? Jubiláló felügyelő óvónőink néldául már minri megkapták a Kiváló Óvónő kitüntetést. dési házak nagyterme. Ugyanakkor —- ahol van: Miskolcon, Szerencsen — az uszodákban is elérték, hogy a gyerekek úszásoktatása mindennapi gyakorlattá váljon. Országosan — így Budapesten, Miskolcon és megyénk több területén is — az elmúlt hónapok egyik lényeges társadalompolitikai problémája, témája volt az óvodás korú gyermekek elhelyezése, magyarán szólva: az • óvodahiány. Ugyanakkor már ez évben jelentkezett — tovább nőtt — egyes iskolákban a helyhiány, „szorosabban’’ vannak a tantermekben. Az elkövetkezendő években pedig — amikor a ma óvodáskorúak az iskolapadokba kerülnek — bizony tűrhetetlenül kevés lesz a tanterem, egy-egy területen még kétműszakos tanítással sem tehet majd minden gyermeket megfelelően oktatni. Nem beszélve a napközi otthonos elhelyezésről. Lehetne, de kár és fölösleges lenne most azon meditálnunk. hogy néhány évvel korábban, a népesedéspolitikai határozatok, lépések, kedvezmények időszakában miért nem mérték fel a várható következményeket, miért nem kezdtük el a felkészülést korábban arra, hogy elkerüljük a kényszerű torlódást az óvodák, az iskolák kapuja előtt. De most nem meditálnunk, felelősöket keresnünk kell, hanem gondolkodnunk, s cselekednünk. Gazdasági, műszaki. technológiai okok miatt számos új iskola, óvoda építésére nem gondolhatunk. Arra viszont igen. hogy a meglevő épületeket, intézményeket úgy hasznosítsuk, hogy segítse levezetni a néhány éven át tartó ..túlnépesedett” óvodai, iskolai feszültséget, torlódást. S itt elsősorban a művelődési intézményekre: a művelődési házakra, s ahol van, úttörő- 1 házakra lehet és kell gondolni. Csak példaként hadd említsem meg. hogy jó néhány éve Szerencsen, amikor a gimnázium felfejlődött, éveken ál nésv osztálynak a szerencsi úttörőház . adott otthont. Ez ott — s más helyeken is — oélda lehet a holnapi gondok csökkentésére. Szerencsen Éles Gáborral, a járási oárt''>i■'o,uá.s titkárával és Csorba Gáborral, a propaganda- és művelődési csoport Vezetőjével elemezgettük Szerencs és a járás helvzetét. a várható gondokat és a lehetséges megoldást. Kiderült: részletesen ót komolrabban még nem számoltak a helyzetteV Elsősorban Szerencsen. Prü^vön Taktaharkánvban várható majd nagyobb ..felfutás”. Szerencsen például a jelenlegi 110(1 helyett 85-ben. 86- ban 1400 gyermekkel kell számolni, tehát plusz 300 lép be az iskolák kapuin, pedig most is nehéz a helyzet, sokfelé tanítanak a pedagógusok, elaprózottak az iskolák, s a legnagyobb remény alapján is esetleg négy új tanterem építését tervezhetik. (Mindjárt ki is derül, hogy négytantermes iskola építése viszont, bizony gazdaságtalan vállalkozás lenne.) — Akkor hogyan lesz? — Hát csak úgy — mondja. Éles Gábor, mintegy fontos, intézendő, megoldandó holnapi feladatként Csorba Gábornak —. hogy ismét igénybe vesszük majd az úttörőházat, beszélünk a cso- köládégyáriakkál, a cukorgyáriakkal, hogy ők is gondolkozzanak. A községekben megnézzük (27 művelődési ház van a járás területén, néhány nagy: Abaújszántó, Tárcái, Tiszalúc) a lehetőségeket, s ahol szükséges, gondoskodunk a nagytermek ideiglenes iskolai, napközis célra történő hasznosításáról. Alapos, pontos felmérést vészünk Egy bizonyos, hogy a feladat megoldása, különösen néhány városunkban nem lesz könnyű. Sok gondolkodásba, bizonyos nélkülözhetetlen pénzösszegek előteremtésével járó fáradságba kerül majd elfogadható, átmeneti megoldásokat találni. Számítani megyeszerte elsősorban a művelődési intézményekre lehet. Csak — ahogy ezt Kováts György, a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója is megfogalmazta — ez sem sikerülhet mindenütt. A művelődési házak némelyikének nagyterme lejtős rendszerben épült. Ezt szinte nem lehet hasznosítani sem tornateremnek, sem napközi otthoni, vagy oktatási célra. Azután, ahol van lehetőség a megosztásra, ott alapos előkészítés kell. Mert sok helyen van mód a megosztásra: Szerencs környékén. Tak- taharkány. Abaújszántó. s az edelényi. mezöcsáti. ózdi és más járások több művelődési háza alkalmas lehet arra. hogv naoközis csooor- tokat. — vagy átmenetileg — osztályokat fogadjon he a néhány éves nehezebb időszakban, amíg a demográfiai hullámcsúcs tart. Mert — s azért ennek sem lehet örülni — nyolc-tíz év múlva, viszont fordított lesz a helvzet. még a ]el°nlegi óvodák. Iskolák sem lesznek teüesen kihasználva. A feladat most mindenekelőtt pontosan felmérni, hol, s mennyire szorító a hel - zet. s ennek tudatában már most megtenni az előkészületeket a művelődési és más intézmények még szélesebb kapunyitására Barcsa Sándor
