Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-25 / 250. szám

1979. október 25., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 POSTÁNKBÓL MUNKAVERSENY- FELAJANLAST TETTEK . .. A Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára 197». szeptember 1-i felhívásában hazánk felszabadulásának 35. évfordulója és a párt XII. kongresszusának tiszteletére, munka verseny re szólította fel a honvédelmi klubokat. E munka verseny-mozgalom­ba benevezett az MHSZ Sá­toraljaújhelyi városi VezeTő- ségének irányítása alá tar­tozó 15 honvédelmi klub. A felajánlás 4500 munkaóra, mintegy 105 ezer' forint ér­tékben, amely kiterjed az energiatakarékosságra, a gazdaságos termelésre és a pénzeszköz-gazdálkodásra. A klubok részt kívánnak ven­ni városunk szépítésében és a Jelenek úti lőtér-komp- lexum befejezésében is. E munka verseny-fel ajánláson túl a honvédelmi klubok kö­zösen a szocialista brigádok­kal, lövészversenyeket ren­deznek. Részt vesznek a vá­rosi tömegszervek, illetve az MHSZ városi vezetősége ál­tal meghirdetett honvédelmi napokon és tömegsport-ren­dezvényeken. Városunk felszabadulásá­nak méltó megünneplésére készülnek a honvédelmi klu­bok és, szocialista brigádok. A terv szerint ezen a ren­dezvénysorozaton nemcsak az ügyességnek, de a szelle­mi felkészültségnek is nagy szerepe lesz Sándor Andrásáé Sátoraljaújhely BEFEJEZŐDÖTT A SZOCIALISTA BRIGÁDOK VETÉLKEDŐJE ... Harmincnyolc szocialista brigád vetélkedett a Miskol­ci Járműjavító Üzemben, és két. elődöntő után a legjobb öl brigád szeptember 27-én mérte össze erejét. A jogot, hogy a Budapesten rende­zendő vasúti járműjavító iparági döntőben Miskolcot képviselje, a minőségi ellen­őrző •osztály „beeember . 4.” szocialista brigádja nyerte el. Második helyen a meg­munkáló osztály szerszám la- kutosuinak ..Kandó Kálmán” szocialista brigádja, harma­dik helyen pedig a munka­ügyi osztály „Kilián György” szocialista brigádja végzett. A brigád naplók és dolgo­zatok elbírálású alapján leg­több pontul a Ligeti Károly festő szocialista brigád kap­ui. a tartalmas brigádnapló és a tömör, a kongresszusi és felszabadulási versenyhez való konkrét csatlakozást cs vállalásokat tartalmazó dol­gozata eredményeként. Ez­után az illemtörténeti, vas­útüzemi ismeretek, kulturá­lis. irodalmi és sportkérdé­sek, valamint gazdaságpoli­tikai feladatul; következtek, amelyekben a mco szocia­lista brigádja bizonyult leg­jobbnak. Válaszaik alapján csaknem a maximális pont- számot, így a továbbjutást érdemelték Izi. l’ál István Miskolc A TERMELŐSZÖVETKEZET INTÉZKEDÉSÉN MÚLIK ... Az ónodi termelőszövetke­zet sódert szálliló teherau­tói nap mint nap a Vár ut­cán szállítják rakományukat. Ez a rövid, és egy részén három méternél nem széle­sebb útszakasz így jóval for­galmasabbnak bizonyul, mint a főút. Az ablakokat zárva kell tartani, mintha börtön­ben lennénk, meid szinte ál­landó a porfelhő és a zaj. Az óvodások játszótere is a Vár utca végén van, így a sok óvodás gyerek a jó, friss le­vegő helyett a port nyelhe­ti. Utcánk alatt az út teljes keresztmetszetében pince is található, amely a megter­helt útszakasz alatt bárme­lyik pillanatban beszakad­hat, súlyos, életveszélyes helyzetet teremtve. Mindezek elkerülésére van megoldás, éspedig az. ha a sóderszáilí- tás a kijelölt úton történne, amely az időjárástól függet­lenül alkalmas a közleke­désre. Az út egyik része a volt malom leié vezet a fő­úttá. a másik része peejig a gyógyszertár mögött. A gép­kocsik ennek dacára mégis a Vár utcán közlekednek, lehetetlenné téve, hogy ott­honunkban' tartózkodjunk. Kérésünkkel többször voltunk a tsz-irodán, de az­zal utasítottak el bennünket, hogy ne mi szabjunk nekik feltételeket. A tanács titká­rához is sajnos niába for­dultunk. mert eddig még nem tudott intézkedni. Na­gyon siralmas körülmények közé kerültünk, és pana­szunk orvoslására segítséget sehonnan sem kapunk. Kér­jük. vizsgálják meg az ille­tékesek lehelellen körülmé­nyeinket. amelyen biztosan lehet segíteni — ha akarnak is. Egri Sándornc és az utca lakói Ónod • JÁR-E HÁZTÁJI FÖLD . . . ? .1 krasznok vajdai Bástya Termelőszövetkezetből men­tem nyugdíjba. Azt szeret­ném tudni, hogy Hetzern mint tsz-nyugdíjasnak jár-e ház­táji föld? Nemcsak én va­gyok bizonytalan ebben^lia- 11 ein mások is. így azt ké­rem. adjanak erre lapjukban választ. Ö7.v. Miliezki Lajosnc Keresztéte A Termelőszövetkezeti Tör­vény előírja többek közöli, hogy ha a termelőszövetke­zeti tag az öregségi nyugdíj­ra jogosító korhatárt elérte, megrokkant, vagy tartósan munkaképtelenné vált, a ki­jelölt háztáji földet a ko­rábban végzett munkája alapján megállapított mér­tékben használhatja akkor is, ha a községből elköltö­zőit, vagy a háztáji gazda­ság munkáit mással végez­teti. A háztáji föld területér be be kell számítani a tag személyi tulajdonában álló földet. Nem kaphat háztáji földet akkor, ha a község belterü­letén levő földje K ezer négyzetméter (1(1118 négyszög­öl). illetőleg zárt kertben a szemle és gyümölcsös te­rületen 3 ezer négyzetméter (834 négyszögöl). ,\ személyi tulajdonában álló szánlóföl- •det vagy szőlő-gyümölcsöst a háztáji területéből le kell vonni-. Két hónapja üzemel a hejópapi Üi Elet Termelő­szövetkezet Mezöpanel-ele- mekbol készült sertéshiz­laldája. Az ISV-rendszeren belül. 8.5 millió forintba került létesítmény teljesen gépesített. A táp emberi kéz érintése nélkül kerül a jószág elé. Az eltelt két hónap tapasztalatai szerint a sertések havi súlygyara­podása 20 kilogramm az új hizlaldában. Az 1120 férő- , helves létesítményi a tsz építőbrigádja építette lel A szövetkezet december ele­ién újabb létesítmény be­ruházásához kezd. Ugyan­csak saját kivitelezésben. 1100 férőhelyes malacneve- löt építenek. Fotó: Eaczó József A népfront az öregekért Az elkövetkező hetekben több községben is várható, hogy napközi otthont kap­nak azok a magukra maradt öregek, akiknek az ellátása megoldatlan. étkezésükről, napi programjukról a körü­löttük' élőknek. a fiatalab­baknak kell gondoskodni. Az új öregek napközi otthoni férőhelyek emelkedésével tá­lán sikerül feljebb kerülni a megyék közötti utolsó előtti helyről, de ami meg ennél is sokkal fontosabb. idős emberek százai juthatnak emberibb körülmények kö­zé azzal, hogy meleg ételt kapnak, hogy magányukat a társasági élettér váltja tel, az, amire az ember, amíg él, ösztönösen törekszik. Felmérések sem kellenek ahhoz, hogy az idős embe­rek ellátásával foglalkozók megállapítsák, a falvakban szinte mindenütt olyan asz­Milyen a jó tréfa? A halhatatlan Charlie Cháplin szerint, ha az eme­leti ablakban fagylaltot eszünk, s az lehull az utcán terpeszkedő,' fölényes, nagy­kalapig dáma fejére, ez jó geg. Ha azonban egy szo­morú, kiszolgáltatott ember fején toccsan, ezen senki sem nevét. Az a tréfa, melyben az egyik fél mulat, a másik sír, általában nem tréfa. , Á kérdés: milyen színű a fehér csempe? Alkalmasint lehet szellemes, mulatságos, vidámságot, fakasztó. Ameny- nyiben azonban a kérdezet­tet a mínusz fjzenvalahány fokos hűtőkamrába zárják addig, amíg a fehér csempéi nem hajlandó zöldnek látni, ez akármi, csak nem tréfa. Az eset jó esztendeje tör­tént, s • most azért hozako­dott elő vele, mert számom­ra ez volt az első ilyen jel­legű hír — azután követte több is —, s meglehetősen megdöbbentőnek bizonyult. A ' gyerek, akit a hűtő­kamrába zártak, hentes ipa­ri tanuló volt. A bolt ve­zetői szabadították ki szo­rult helyzetéből, véletlenül vették észre. Aki bezárta, henles volt. Épp javíló-ne- velőmunkáta ítélt, mert elő­ző helyén, ahol boltvezető­ként dolgozott, sikkasztott. A büntetést a nugv élelmi­szeráruházban töltötte. s közben ..nevelgetle” az ipari tanulókai. Jó tréfák, „inasoknak > 5 A felügyeleti szervnél ak­kor annyit mondtak: jól is­merték még az iskolából, a „legrosszabb borból való legrosszabb ecet volt”. De mikor ellenőrizni mentek, nem láttak semmit, hisz ak­kor mindenki a jobbik ar­cát mutatja, mosolyog, sze­líd, mint a bárány. S a bolt vezetői se akarnak magukra bajt hozni a panaszkodással, hisz ez azt jelentené, hogy maguk nem tudják megol­dani a gondot. Itt azonban észre se vet­ték, hogy valami jogellenes, mondjuk erkölcstelen dolog történik. A hentes még a bíróság előtt is azt mondo­gatta: „azért ütöttem a gye­reket, mert. a kezem alatt volt, s nem csinálta, amit mondtam”. Sőt: a gyerekek se pa­naszkodtak. mert hét azt hitték, az efféle túlkapások vele járnak a dologgal, már­mint hogy valaki „inas', ib'ari tanuló. Nagvon szomo­rú »dolog ez. Csakúgy, mint a többiek véleménye, hogy „mi se haltunk bele egv ko- kiba. egy nadrágon billen- tésbe”. S hogy valóban nem ta­láltak kivetnivalót a dolog­ban, hogy még a bírósági tárgyalás után sem értettek, , mi volt a hentes vétke, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyikük azt mondta: nem volt ám azért olyan hideg az a hűtőkamra, hisz előtte takarítottuk, Az eset óta . újra és újra hallom az efféle története­ket. Az még nem 'faj — leg­feljebb megalázó —, ha a gyereket nikkelezett szem­mértekért küldik el a szom­széd telepre. Viszont amikor — amint ez Zalában meg­történt — beszappanozzák a kalapácsa nyelét, az már ennél sokkal több és sukkal veszélyesebb. Ahogy adott esetben az Is lett, mert az elröpülő kalapács balesetet okozott. Amelyért ráadásul majdnem a „gondatlan” ipari tanulót tették fele­lőssé. Az a „mester” sem értet­te. hogy miért mondtak föl neki. aki nem telt mást, mindössze tréfából, meg ki­csit méregből ráültette „ina­sát'’ a forró' kályhára. Mielőtt bárki ellenvetést tenne. sietek leszögezni: biztos vagyok benne, hogy az ipari tanulók között is akad nagy csirkefogó, link, lusla gyerek. Sőt. az is el­képzelhető. hogy nagyon idegesítő tud lenni az ügyet­lenség. nyamnyilasag. értet­lenség. Mindez azonban nem ok az önbíráskodásra, sem pe­dig a néhány év, az idősebb kor. a nagyobb tapasztalat jogán a fölényeskedésre, lel­ki és testi megalázásra. Mi se haltunk bele — mondják ilyenkor. Nem. Csak olyan emberek, olyan dolgozók lettek, amilyenek. S ha azokat a fiatalokat, akik több-kevesebb kedvvel, de mégiscsak érdeklődéssel, némi szeretettel — azt már ne is említsem, hogy nébú- nyan talán megszállott hiva­tástudattal —. szakmát vá­lasztottak maguknak,' ilyes­mi fogadja a munkahelyen, mi lesz belőlük? A negatív élmények, rossz emlékek egyszer és minden­korra megkeserítik a mun­kát. Lehet, hogy az, aki ma veri, hűtőkamrába zárja az „inast”, maga ugyanígy járt annak idején. Ez azonban nem mentség arra. hogy a következő nemzedéket is épp ilyenné akarja tenni. Ez a módszer, éppúgy, • mint. az „inas” kifejezés, ideje lenne, hogy idejét múlttá váljon. Szántó Péter szonyok látják el a főzést, az öregekkel való törődés gondját, akik erre szívesen vállalkoztak, és szeretettel veszik körül a rászorulókat. Az encsi, újhelyi, ózdi já­rásban sok apró településen csupán nyolc-tíz, hajlott kor­ban lévő ember segítéséről van szó, ami egyúttal su­gallja a legjobb megoldáso­kat. mint például a házi szociális gondozás megszer­vezéséi. Sok borsodi településen a népfrontbizotlságok aktív tevékenységének köszönhető, hogy a lakosság az idős ko­rúak problémáit megillető gondossággal vállal részt a közös feladatokból. Az egye­dül maradi öregek, vagy akiknek a gyermekei távol élnek, nemcsak a gondosko­dást igénylik. Azok, akik bírják magukat, nem félnek a kisebb munkáktól sem. a községfejlesztési, parkosítá­si, településszépitesi mun­kákból is rendszeresen ki­veszik a részüket. Azt. hogy számítanak rájuk, úgy som­mázzak magukban: még mindig hasznos tagjai a fa­lu közösségének, nem reked­tek kívül a napi, vagy tá­volabbi céljaikért fáradozók —- sokszor semmi másra sem figyelők — körén. A fásítási, környezel védel­mi feladatokból meglehető­sen sok jut, marad az idős emberekre, de kiveszik ré­szüket a népfront kertmoz­galmi munkájából is, a ház körüli területen maguk is- hasznosítják a korszerű el­járásokat. sőt sok helyűit azok úttörőiként, propagá­lóiként ismerik őket, Nyék- ládházán. Felsözsolcán, Sajó- szentpé térén. Nehéz lenne összeszámlál­ni. hogy a népfront községi bizottságaiban mennyi idős korú válla', gyakran fá­radságot igénylő feladatokat a velük egyidősek, vagy öre­gebbek kulturális program­jának szervezéséből, a köz­lekedési szabályok ismerte­téséből. mert nem minden­kihez jutnak el a változá­sokról beszámoló írások. A közlekedési ismeretek bőví­tésével is az idős emberek védelmét szolgálja a nép­front. Nagyobb a felelősség ak­kor, amikor magatehetetlen, beteg emberek sorsát kell felkarolni, amikor az elhe-, Evezésük nehézségekbe üt­közik. Példásnak mondható az. úttörők helytállása jó né­hány borsodi községben, ahol szinte szervezetten gon­doskodnak a legjobban rá­szorulókról. magukra vállal­va a bevásárlás, a fűtés, a gyógyszervásárlás gondjait is. A népfront már azzal is nagyon hasznos munkát vé­gez, ha a falvakban felmé­ri, rangsorolja az öregek körében elvégzendő felada­tokat. Mert vizsgálódásuk nyomán a közeli üzemek szocialista brigádjai is kész­séggel nyújtanak segítséget, már ami egy szocialista kö­zösség tagjaitól elvárható. A népfront sokirányú fi­gyelme az öregek védelmé­ben hihetetlenül nagy erőt képvisel, de önmagában még nem oldhat meg mindent, nem nyújthat gyógyírt vala­mennyi panaszra, kérésre. Hasonlóképpen tiszteletet ébresztő a szocialista brigá­dok. üzemek, az úttörők önzetlen segítsége is. A leg­nagyobb felelősség azonban, változatlanul az idős embe­rek gyermekeit, unokáit ter­heli, akiktől társadalmunk joggal elvárhatja a gyerme­ki gondoskodást, cserében a ázülöi gondviselésért, felne­velésükért. pályára állítá­sukért. Ezl pedig nem lehet megváltani a legmagasabb szociális otthoni díj kifize­tésével sem. Magyarázkodás nélkül is nyilvánvaló, hogy ez sokkul többe kerül a tár­sadalomnak. akitől a ter­hek átvállalását nem vár­hatjuk el. Az „idős embere­kért” akciószámla forintjai­ból támogatja a megye a napközi otthonok fenntartá­sát, a 1-INF Országos Taná­csa által rendelkezésre bo­csátott összegek is ilyen cé­lokat szolgálnak Vajdács­kán, Múcsonyban, Monokon, Sátán. A régi épületek átalakítá­sával, uj szociális otthonok építésével emelkedik ugyan a rendszeres ellátásban ré­szesülők száma, de nemcsak ez szükséges a derűs öreg­korhoz. Nemcsak ez, hanem főként a hozzátartozók . ra­gaszkodása, megbecsülése, a gyermeki, családi szeretet légköre. Nincs olyan egyéni cél, aminek elérése magyaráza­tot adhat ennek elmulasztá­sára. a hamis önigazolásra. A népfront és a társadalmi szervek, az ifjúsági mozga­lom törekvései megilletik a támogatási, de utak vezet­nek az előttünk járókhoz, boldogabb öregségükhöz a csalódon belül is. Ezek a megoldások nem igényelnek beruházásokat és a családi köteléken belül a ránk szo­ruló öregek nem válnak adatokká, statisztikák név­telen szereplőivé. A család gondjaiból, örömeiből része­sülő emberek maradhatnak . — közöttünk — és erre vágynak a legjobban. Nagy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents