Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-25 / 250. szám
WT9. ofttöber 25., csőTőrtok t PSZM - WÄGVÄROKS Z A G 3 A számítógépek jelene és jövője 1 termeiésirányítás korszerűsítése lksaclgctcs az al kai utazási iroda igazgatójával Megyénkben is mind több nagyvállalat ismerte tel a számítástechnikában rejlő lehetőségeket. Nevezetesen azt, hogy a fejlesztésekkel együtt- jáfó, mind bonyolultabbá váló termelési folyamatok, a mégnövekedett . termelés, az ezzel összefüggő műszaki és gazdásági feladatok, az irányítás, a szervezettség, illetve az irányítást kiszolgáló információs rendszer fejlesz- ' tésél követelik meg. E követelményeket, valamint a számítástechnikai központ fejlesztési programjának célkitűzéseit szem előtt tartva határozták el például az Ózdi Kohászati Üzemekben, hogy számítógépet vásárolnak, illetve számítóközpontot létesítenek. A számító- központ ünnepélyes átadására, üzembe helyezésére a közelmúltban került sor Öz- don, ahol alkalmunk volt beszélgetni fír. Németh Lóránd- dal, a Központi Statisztikai Hivatal Országos Számítástechnika-alkalmazási Iroda igazgatójával. — Özdon a hazánkban századik számítógép-rendszer átadása nemcsak a kohászati üzem élétében jelentős esemény, de kiemelkedő mérföldköve a magyar számítástechnika fejlődéstörténetének is — mondta az igazgató. — Szimbolikus jelentősége is van annak, hogy a századik gépet éppen a Szovjetunió szállította számunkra, hiszen most tíz éve annak, hogy a Szovjetunió a legmagasabb kormányzati szinten kezdeményezte a szocialista országok számítás- technikai együttműködését, s nagy részt vállalt magára az úgynevezett ESZR-gépek konstrukciós munkáiban és sorozátgyartusúk megteremtésében. Ez az együttműködés példátlanul rövid idő alatt megteremtette a szocialista országok korszerű, úgynevezett harmadik generációs számítógép-családját, majd az első típusokat tovább korszerűsítette. Példája ennek a fejlődésnek az ÚKÜ-ben átadott két korszerű R—22-es típusú számítógép. — Számíthatunk-e előrelépésre a számítógepek alkalmazása tekintetében? — Az egységes számítógéprendszer keretében, befejezéshez közelednek a második sorozatba tartozó számítógépek konstrukciós munkái. Néhány gép már működik, és nemsokára megjelennek hazánkban az R—’25, R—‘lő, valamint az R—(15-ös típusú számítógépek is. Mint látható, nincs szünet, megállás a fejlesztésben. A számítástechnika fejlődése ugyanis világméretekben gyors ütemben folytatódik. Ezt bizonyítják a tények; az áramköri integráció egy-más- fél évtizedé évente megkétszereződik; a teljesítmény-ár arány évente harminc százalékkal javul, vagyis évente harminc százalékkal válik olcsóbbá ugyanaz a számítógépi teljesítmény. A számítástechnikai eszközök forgalma, gyártása és használatba vétele még a csökkenő árszint ellenére is, évi 1(1— IV százalékkal nő a világon. — Hogyan értékeli a hazai számítástechnika fejlődését? — A kormány 1971 végén hagyta jóvá a számítástechnikai központi fejlesztési programot, ami hazánkban lehetővé tette a számítástechnika szervezett fejlesztését. Azóta számítástechnikai kapacitásunk értékben meg- kilencszereződött, ebben az évben bruttó eszközértéké meghaladja a tizenötmillióid forintot. A számítástechnika alkalmazása gyakorlatilag minden államigazgatási és gazdasági területen megjelent, s ma már több mint kétezer vállalati szervezet használ munkájában számítástechnikát. A számi- tóecpes bázisra épülő mfor.máeiós rendszer ugyanis biztosíthatja, hogy korszerű, egységes alapokon nyugvó vezetési rendszer alakuljon ki. Tény, hogy a számítógép hutása közvetlenül jelentkezhet ott, ahol gyors, pontos és naprakész információk hatására döntések születnek, s aminek eredménye lemérhető, érzékelhető mind a termelésben, mind pedig a gazdálkodásban. A számítástechnika, hogy úgy mondjam, „polgárjogot” nyert, hiszen a gyakorlatban bizonyította, hogy hozzájárul az élőmunka és a termelőeszközök fokozottabb felhasználásához. A számítástechnikában a népgazdasági hatékonyság emelésének egyik jelentős és tartós eszközét kell látnunk, ami elősegítheti a meglevő erőforrások ■ optimális kihasználását, a rejtett tartalékok feltárását, új lehetőséget teremthet a gazdálkodási, a termelési folyamatok irányításában, a döntéshozatalban, a társadalmi és gazdasági ellenőrzésben is. Látnunk kell azonban azt is, hogy a számítástechnika alkalmazásának mai színvonala korántsem kielégítő. A számítástechnika ugyanis csa'k eszköz, ami kivételesen nagy lehetőséget nyújthat a használatát szervezetten megalapozó, teljesítményét intelligensen felhasználó vezetés számára. Ám, ha a lehetőségekkel nem élünk, ha nem okosan és pontosan hasznosítjuk azokat, akkor a számítástechnika, a számítógép igen drága, nagy értékű felesleges terhet, ballasztot jelenthet a vállalat számára. — Az elmúlt években hazánkban mind több vállalat törekedett a számítástechnika alkalmazására. Előfordultak negatív példák is. Nevezetesen az, hogy ott is üzembe helyeztek számítógépeket, ahol arra nem értek meg a feltételek, s ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a számítógép nincs megfelelően kihasználva. Mi erről az ön véleménye? — A számítástechnikában rejlő potenciális lehetőség kiaknázása nemcsak a számítástechnikusokon múlik. Sőt, azt kell mondanom, hogy a meghatározó szerepet a vállalati. vezetés és a szervező munka tölti be. Eredményessége semmiképp sem realizálható a vállalati felső vezetés közvetlen irányítása és szilárd elhatározása nélkül. Mélyrehatóan újra át kell gondolni, esetleg át kell szervezni a lényeges tervező, szervező, irányító, gazdálkodó munkafolyamatokat és meg kell javítani azok információellátását. Mindez természetesen igen aprólékos és alapos szervező munkával jár. de megéri a fáradságot. Az egyik nagy- vállalatunk vezetőjének tapasztalata szerint, a számítógépesítést megelőző „rendcsinálás” a termelési ügyvitelben, a gyártáselőkészítésben, a műszaki dokumentációtár rendezésében, a vállalati kódszámok egységesítésében, vagyis az úgynevezett alapozó szervezés meghozta az egész vállalkozástól elvárható eredmény 50 százalékát, mielőtt megvették volna a számítógépüket. — Ami pedig a negatív példákat illeti — tette még hozzá az igazgató —, arról az a véleményem, hogy a számítógépesítés a hatékonyság növelésének csak egyik lehetősége, s itt elsősorban a hatékonyság a lényeg, azon van a hangsúly. Attól, hogy egy vállalat „számítógéoesít”. még nem lesz korszerűbb, s munkája nem lesz hatékonyabb. Ebből következően arra kell törekednünk, hogy új számítógépes rendszer csak olt jöhessen létre, ahol az alkalmazás feltételeit megteremtették. Szarvas Dezső A nagyüzemi állattenyésztés-tart ást gazdaságosabbá lehel tenni akkor, ha a nagyüzemekben fokozottabban ügyelnek a helyes takarmányozásra, és a nagy termelőképességei állomány számára zökkenők nélkül biztosítják a megfelelő tápanyagokat. Az állattartó telepeken azonban gyakran nehézséget okoz a táplálkozás zavarainak időbeni felismerő1 fizet a dohány Idén gazdag terméssel fizetett a dohány az ároktői Dél-borsodi Tsz-ben, ahol a sokak által kedvelt füstölnivalót 52 hektáron termesztették. Az át* lagtermés száraz dohányból hektáronként 17 mázsa, ez két mázsával több a tervezettnél. Ezekben a napokban a feldolgozás ulolsó műveletei történnek Ároktőn. A képen: a dohányos brigád válogatja a leveleket, amelyek bálába kerülve jutnak el a dohánybeváltóba. Fotó: Laczó József Árnyalatok kukoricatermeszlésre se. Az. állatorvosok számos esetben már csak akkor tudnak beavatkozni, amikor visszaesnek a hozamok, s táplálkozás-élettani zavarok mutatkoznak. A tudományos kutatókat mindinkább foglalkoztatják azok a lehetőségek, amelyekkel az állati szervezet energia- és lápanyagforgalmában mutatkozó rendellenességek még a klinikai tünetek beállta előtt kimutathatók. Ilyen esetekben az állategészségügyi szakemberek és a tenyésztők még időben beavatkozhatnak és megelőzhetik az állati szervezet károsodását. Ezek az újabb kutatási eredmények foglalkoztatták az Állatorvos tudományi Egyetemen a Marok József tudományos napok eseményének résztvevőit: 8 ország állatorvosainak, tudományos kutatóinak képviselőit. A szakemberek rámutattak arra, ha időben észlelik az esetleges takarmányozási és tápanyagforgalmi hibákat, s nyomban intézkednek is, az állatállomány a hozamok csökkenése nélkül átvészelheti a kezdődő zavarokat, betegségeket. Ezért is terjed a vérvizsgálat módszereinek alkalmazása. A tanácskozáson a szaporodás-biológiai zavarok is szóba kerültek. A szakemberek szerint fokozatosan megteremthetők a feltételek ahhoz, hogy megfelelő állat- ,orvosi és állattenyésztői beavatkozással az eddiginél nagyobb számú életképes utód jöjjön a világra. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem hallgatói az idén — a Kemecsei Állami Gazdasággal és a Nyírtassi Állami Gazdasággal tavasszal kötött megállapodás értelmében — öt hétig almát szedtek a Nyírségben. Pénzes Antal, a Kemecsei Állami Gazdaság főmérnöke: — Állami gazdaságún); területének nagy része almáskert, ezért a munkaerőhiány főleg az őszi betakarítás idején jelentkezik. Nagyon sok alkalmi munkás, valamint diák segít a gondok megoldásában. Eddig sajnos nem a legjobb tapasztalataink voltak az egyetemisták munkájával kapcsolatban, de az NME hallgatóiban kellemesen csalódtunk. Munkájukkal a legmesszebbmenőkig elégedettek vagyunk. Exportra szedtek almát, s rendkívül gondosan 'dolgozlak; jó teljesítményeket értek el. — Hallgatóink átérezték az őszi társadalmi munka jelentőségét, de keresni is akartak — veszi át a szót dr. Nagy Géza, az egyetem képviselője. A heti 18 mázsás normát átlagban 50—70 százalékkal túlteljesítették. A Kemecsei Állami Gazdaság például a IV. éves gépészek számára kitűzött prémiumot megháromszorozta. A Nyírtassi Állami Gazdaság vezetői is tartottak az egyetemistáktól, fegyelmezetlenségre és rosszabb teljesítményekre számítottak, de alaptalan volt a félelem, üt Aki csuk kicsit ismeri a mezőgazdaság elérhető termésátlagait, az tudja: a 85 mázsa körüli hektáronkénti hozam kukoricából kimagasló eredmény. Hernádné- metiben. a Iiernádvölgye Termelőszövetkezetben idén ennyit termeltek. És úgy tűnik, ez az oka az elégedetlenségnek. Fajtahatékonyság Fülöp István ágazatvezető nem kertel: — Azt hiszem, én vagyok a legszerencsésebb helyzetben, mindannyiunk közül, hiszen a kukoricával foglalkozom. Egyik növénytermesztőtársamnak sem adatik meg az a lehetőség, hogy egyik évről a másikra akár az egész fajtaskálát kicserélje. Kuko- ricafajtákból annyi van, hogy ezt játszva megtehetem. Nálunk egyes hibridek nagyüzemi termesztését kétéves kísérlet előzi meg. így találtunk rá a szegedi fajtasorra, ami nálunk bevált, s üzemileg 80 mázsás hektáronkénti átlagokat biztosít. Idén olyan hibrideket próbáltunk ki, amelyek termőképessége hihetetlenül nagy. Van olyan Pionír kukoricánk, amely 115 mázsás hektáronkénti termést adott. — A hazai hibridek többsége termésátlagban ugyanazt hozza, mint a külföldiig az NME szerezte meg a babért a szüretelő iskolák között. A diákok véleménye: •— Nem volt könnyű megszokni a korai felkelést, de belekóstoltunk a fizikai munkába, és gyűjtöttünk egy kis erőt az egész évi tanuláshoz. A kereset sem mellékes, hisz a diákzseb hamar kiürül. A gazdaságok vezetői teljes ellátást biztosítottak, nem volt gond az ebéd, vacsora beszerzésével. A szállások hol jobbak, hol rosz- szabbak voltak. Meleg víz majdnem mindenütt volt, ahol pedig nem fűtöttek, a Kemecsei Állami Gazdaság annyi takarót vásárolt a diákoknak, amennyit elbírtak magukon. Kirándulásokat, különböző programokat szervezlek, de aki Nyíregyházára akart eljutni, az is könnyen megtehette. Az ulolsó héten az örömbe egy kis üröm is vegyült. A Nyírtassi Állami Gazdaságiján szüretelő V. éves hallgatók azt vették észre, hogy Kisvárda helyeit nvir- tassi „szükségszállásokra” vitték őket. Kötetlen, zsúfolt szobák, piszok és bolharaj fogadta őket. Hajnalonként néha 1—1,5 órát vártak a hidegben, míg megérkeztek a munkahelyre szállító járművek. Fürdési lehetőség» alig volt. pedig a homok szinte beleette magát a bőrükbe. Kovács Balázs, az állami gazdasági igazgatúhelyeUeeec ek, sőt sokszor verik azokat. De vizleadó képességük, betakarít hatóságuk lényegesen rosszabb. Meggyőzően bizonyítják - ezt eredményeink. Amíg a magyar hibrideket 33 százalék körüli víztartalommal takarítjuk be, addig az amerikai fajtákat 10 százalékkal kevesebbel. Ezeken az érés ulolsó szakaszában a csuhéj kinyílik, a cső gyorsabban veszti el víztartalmát. A másik érdekes probléma. amire kutatóink nem figyelnek kellően, a mag formája. A pneumatikus vető- gépek nem képesek jól kijuttatni a magot, s így előfordul, hogy a tőszám erősen lecsökken. Például: idén egy 344-es FAO számú hibrid 40 ezres hektáronkénti tőszámmal 80 mázsás termést adott. Mi eredetileg 60 ezres tőszámmal akartuk vetni. Vajon mit adott volna, ha a gép meg tudja oldani ezt a feladatot? ff Ősszel mindent Tehát, mintegy összegzésképpen: a vizet gyorsan leadó fajták a jobbak, miért üzemanyag-takarékos szárítást tesznek lehetővé. Es a jövőben a fajtasorba elsősorban ezeket kell beilleszteni, mert a termesztés költségeit csökkenteni tudják. Es ezek utón beszéljünk a 85 mázsáról. Fülöp István meglehetősen ingerült: •— A környéken lakó alkalmi munkások helyett az idén egy budapesti szakközépiskola diákjai érkeztek: ezért kellett a miskolciaknak alkalmi szállásokat berendezni. Nem számítottunk ilyen nagy létszámra, ráadásul ez volt az első „házon belüli” tábor. Hallgattassák meg a másik fél is: — Nem az volt a baj, hogy dolgoznunk kellett, hanem az, hogy le kellett feküdnünk. Tizenöt—húsz ember hamar elfogyasztja a levegőt, ha nem lehet ablakot nyitni. A kis vérszívók is kiteltek magukért. Örültünk, hogy reggel dolgozni mehettünk. az almáskertben legalább sütött a nap és meleg volt. s munka közben nem gondoltunk a beváltatlan ígéretekre. * A szüretet az egyetem vezetői és az állami gazdaságok közösen szervezték. A diákok várakozáson felüli teljesítményt nyújtottak, ők nem vették félvállról a mun. kát. Túlzott igény volt részükről, hogy mindennapos fürdésre és némi szellemi táplálékra vártak? Az idei nyírtassi almaszedés negatív tanulságai remélhetőleg jövőre már érvényüket vesztik. felódjl — Nincs itt semmi titok. Szerintem az egész kukoricatermesztésnek az a nyitja, hogy tavasszal kertszerű magágyba kerüljön a mag. Éppen ezért a kukoricát vetésforgóba, egyéves növényként termesztjük. Általában búza után kerül, így annak betakarítása után többszöri talajmunkával gyommentesen tartjuk a szántót. Ért már bennünket vád, hogy a drágább megoldást választottuk. Ez nem így'van, mert ha még háromszor tárcsázunk is, annyira megritkítjuk a gyomokat, hogy tavasszal nincs szükség vegyszeres felületkezelésre. A gyoriiirtás költségei így harmadára csökkennek. Tapasztalatom szerint azzal, hogy ősszel a szántástól a műtrágyázásig mindent elvégzőnk, 20 százalékkal nagyobb a termés. — Állítólag hatalmas mű- trágyadózisokkal dolgoznak? — Látszólag igen. Hektáronként 560 kiló vegyes hatóanyagot szórunk ki. De, ha más mutatót használunk, például hogy egy mázsához mennyi tápanyagot használunk fel. már más képet kapunk. Mert 6,5 kilogrammal állítunk elő egy mázsa szemtermést. Az országos átlag pedig kilenc kiló. A határban Kilenc kombájn dolgozik. Újdonság az adapterre szerelt vaslemez, ami megakadályozza, hogy a kukorica a földre repüljön. Az biztos, kevés a böngészni való. A szállítójárművek nem sokat állhatnak. A kombájn hatszor ürít, amíg a sor végére ér. Soltész László brigadéros: — így a legkönnyebb lemérni, mennyi termett. Adom ki a .szállítóleveleket, s félszemmel nézem, melyik kombájntól jön. Ez a tábla 81 mázsával fizet hektáronként. A Zetor Cristal érkezik. Kél pótkocsival. Egymásra nevetünk. Előre megmondták. hogy vezetője „elköt” egyet. Addig sürgölődik a telepen, amíg nem talál még egy pótkocsit. Az is igaz, hogy ennek meg a tehergépkocsi-vezetők nem nagyon örülnek. De ez van, hajtás, munka, mindenki egyért, e'gv mindenkiért. Gyurcsó Zoltán kombájnos: — Kétszer többet keresek itt, mint máshol. Tavaly voltunk idegenben. Két sorban három szál kukoricát vágtunk. Csak magamban mondtam: egyáltalán érdemes-e? Itt igen. Nem győzök megállni. hogy a magládát kivi rítsem. ■#Visszafelé fehér földek mellett jövünk el. Nem kell ijedezni. hó még nem esett. Mésziszap borítja a talajt. A savanyú kémhatású termőrétegben így biztosítják a műtrágyák. elsősorban a foszfor jobb íeltáródását. Mert további mázsákért folyik a harc. Ez a termelési szint kevésnek bizonyult. Fülöp István: — Ezekkel az apró. nem látványos fogásokkal, finomításokkal. úgy érzem, a hektáronkénti százmázsás termést is el fogjuk érni, — kármán — Almaszürtt - bonyodalmakkal
