Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-17 / 243. szám

W9. október IX, $m«ki ~ "»■«———— ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 3 Kereskedelmi aktívaértekeziet Miskolcon » * (FohjUiUis az 1. oldalról) A húsellátásban jelentkező feszültségeket az utóbbi idő­ben jelentősen csökkenti a baromfifélék kínálatának bő­vülése. — 'Ívj- és tejtermékekből ' megfelelőnek minősíthető az ellátás, a kedvező kínálat ha­tására a fogyasztás 'növek­szik. — ■ Ma már ezen a téren a lakosság szervezett ellátása megoldottnak tekinthető. To­vább kell javítani a tej- és tejtermékek minőségét, mivel még sok jogos panasz hang­zik el ezzel kapcsolatosan. Gyakoriak a késedelmes ki­szállítás miatti észrevételek is. — A zöldség- és gyümölcs- ellátás, a termelés és a for­galmazás terén megtett köz­ponti és helyi intézkedések hutására az elmúlt években számottevően javult; a piaci fei hozatal évről évre növek­szik. Az ellátás további ja­vítása érdekében szükséges,s hogy az élelmiszerkereske- dehni vállalatok és fogyasz­tási szövetkezetek, a jövő­ben fokozzák a helyi terme­lőktől történő beszerzéseiket, hogy az áru minél előbb a fogyasztókhoz kerüljön. A megyei tanács elnöke 'előadásának további részében a vendéglátás helyzetéről szólt. • — Megyénk vendéglátóipa­ra igyekezett az elmúlt évek során ellátási tevékenységét javítani, szolgál tatásának színvonalát emelni — hang­súlyozta. — Vállalati és köz­ponti intézkedések halasára az étel fogyasztás erőteljesen nö­vekedett. Az elmúlt időszak­ban legjelentősebben a szer­vezett étkezés terén emelke­dett a forgalom. Erre a jö­vőbeli is nagy gondot kell fordítani. Mindenekelőtt a diákétkeztetésre, ezen belül az általános iskolások étkez­tetésének megszervezésére. A kormány határozata alapján a tervidőszak végére az álta­lános iskolai tanulók 45—50 százalékát szervezett, étkez­tetésben kell részesíteni. Az 1970. év végén végzett fel­mérések szerint megyénkben az általános' iskolások 05,3 százaléka részesült ilyen szol­gáltatásban. A célkitűzés el­éréséhez a tervidőszak hátra­levő részében még 9—10 ezer fő étkeztetéséhez kell a fel­tételeket megteremteni. Eh­hez a vendéglátó szerveknek kell nagyobb segítséget nyúj­tani, felhasználva az árintéz­kedés hatására felszabadult kapacitásokat. — A ruházati kereskede­lem árukínálata sokat javult, elé’ egyes cikkcsoportokban nem tudta megfelelően kö­vetni a lakosság igényeit. El­látási fogyatékosságok mu­tatkoztak kötöttáruból, gyer­mekcipőből. munkaruházati cikkekből, szőnyegekből stb. A vegyesipari cikkek keres­kedelmi forgalma a tervidő­szak alatt 03 százalékkal nö­vekedett.' Megyénkben a for­galomnövekedés ellenére is az egy lakosra jutó vegyes- ipareikk-érlékesités az orszá­gos átlagnak csak 75 száza­léka. — A lakosság áruellátásá­nak biztosítása mellett, je­lentős feladat hárul kereske­delmi szerveinkre az idegen- forgalom kielégítése terén is — hangsúlyozta a továbbiak­ban a megyei tanács elnöke, •—földrajzi fekvésénél fogva megyénkben igen nagy az idegenforgalom. A területün­kön levő halárátkelőhelyeken az országos idegen forgalom mintegy 10—12 százaléka bo­nyolódik le. Az elmúlt két év alatt n ; beutazók száma megduplázódott. A belföldi idegenforgalom terén is je­lentősek- a feladatok, mivel igen sok -olyan adottsággal rendelkezünk, amelyek az or­szág más területeiről is ide- vónzzák a turistákat. Komoly feladataink vannak a máira •—bükki területek 'idegenfor­galmi fejlesztésére vonatko­zó kormányhatározat végre­hajtásában. Ezen túlmenően a megye más részei és a zempléni terület idegenfor­galmi adottságai is árra kö­teleznek bennünket, hogy azok jobb kihasználása ér­dekében nagyobb ei'őfeszílé- »eket tegyünk. Úgyszólván A tanácskozás résztvevői Ladányi József előadásál tartja megyénk -egész területe ide­genforgalmi terület és a ;jö-‘ vőben még inkább azzá válik. — Az idegenforgalomban változatlanul a legnagyobb gond a kevés szálláshely. A hozzánk érkező turisták szál­lásigényeinek kielégítésében csak a megépülő miskolci szálloda, valamint a tokaji és a sárospataki motelok üzem­be helyezése hozhat lényeges változást. Addig is fontos feladat a fizető vendéglátó férőhelyek szaporítása és az olcsóbb szálláshelyék fejlesz­tése. — Az áruellátás színvona­lát jelentősen befolyásolja az üzlethálózat fejlettsége, fel­szereltsége és kulturáltsága is. A megyei kiskereskedelmi forgalmat több mint 4 ezer- bolt: és vendéglátó üzlet bo­nyolítja le. A bolthálózat erőteljes koncentrálása már hosszú évek óla eredménye­sen folyik. 1970-től 1980-ig át­lagosan évi 10 ezer négyzet- méterrel növekszik a hálózat alapterülete a boltszám lé­nyeges változása nélkül. A megépült boltok, áruházak, vendéglátó egységek általá­ban korszerűek, felszereltsé­gük jó. Az újak mellett a Vé­gi egységek korszerűsítésében is jelentős eredmények szü­lettek. Ezt követően az előadó a hosszú évek óla gondot je­lentő raktározási nehézségek­ről szélt. Kedvezőtlenül be­folyásolja a lakosság ellátá­sát a nagykereskedelmi vál- . lálatok raktározási helyzete — mondta. — Jelentős áru- mennyiséget kell folyamato­san szabad ég alatt tárolni, s ez. bizony az áruk károsodá­sához vezet. A továbbiakban a kereskedelmi hálózat sze­mélyi feltételeinek alakulá­sáról szólott. A kereskede­lemben a képesítettek aránya az eddigi erőfeszítések elle­nére sem kielégítő. Különö­sen rossz a helyzet a szövet­kezeti kereskedelemben, ahol a bolti dolgozók 35 százaléka, a vendéglátói pari dolgozók 44 százaléka még nem rendelke­zik képesítéssel. Az elmúlt években örvendetesen növe­kedett a felsőfokú képesítés­sel és a középfokú képzett­séggel rendelkezők száma. Változatlanul gönc' azonban a szakmunkások, ezen belül az eladók felkészültségi szintje. — A múlt évben a Belke­reskedelmi Minisztériummal együttműködve jelentős erő­feszítések történtek a keres­kedelemben dolgozók képzési feltételeinek javítására. En­nek eredményeként az éven­te felvehető szakmunkásta­nulók létszáma 550 főről 750 főre emelkedett. A. megyei tanács elnöke a továbbiakban a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók kap­csolatáról ' beszélt. — A kereskedelemben — sajátosságaiból adódóan — széles területen nyílik al­kalom a vásárlók megkárosí­tására. fez a közvéleményt ál­landóan foglalkoztatja. Az el­lenőrzések során megállapí­tottuk, hogy megyénk keres­kedelmi dolgozóinak többsé­ge becsületesen, végzi mun­káját, azonban még mindig előfordul a társadalmi tulaj­don és a vásárlók érdekeit védő jogszabályok megszegé­se, amelyekért szigorú fele­lősségre vonást kell alkalmaz­ni. Az iparcikk-kereskede­lemben is előfordul az úgy­nevezett csúszópénz -kérése, vagy adása ... Ebben hibásak azok a vásárlók is, akik olyan céllal ajánlanak fel anyagi előnyt a bolti eladók­nak, hogy mások rovására bi­zonyos árucikkeket hama­rabb megkapjanak. De ugyan­így el kell marasztalni azokat a kereskedelmi alkalmazotta­kat is,- akik olyan helyzetet teremtenek, amellyel a csú­szópénz felajánlását kikény­szerítik. Ez a jelenség súlyos erkölcsi kart okoz a kereske­delem egészének. Kedvező jelenség, hogy a leltárhiányok a forgalomhoz viszonyítva az elmúlt évek­ben a tanácsi kereskedelem­ben 27 százalékkal csökken­tek. Elgondolkodtató viszont az. hogy , ugyanakkor a szö­vetkezeteknél a leltárhiány összege emelkedett. Ezzel kap­csolatosan az előadó részle­tesen szólott az ellenőrzés tapasztalatairól. Az ellenőr­zést —• mondottá — alapve­tően a vállalati belső, ha­tósági és társadalmi ellenőr­zés 1 rendszere biztosítja.' A tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol rendszeres és ha­tékony az ellenőrzés, ott. a hibák ritkábban fordulnak elő. Az ellenőrzés rendszeré­ben jelentős szerepe van a vállalati belső ellenőrzésnek, A belkereskedelmi minisz­ter felszólalásának bevezető­jében elmondotta: örömmel fogadta a meghívást, szíve­sen jött az aktivaiilésre, mivel a júliusi áremelkedés óla a kereskedelemmel kap­csolatosan is sok mindenről kell szól váltanunk, sok a tennivalónk. Ehhez kitűnő alkalmid szolgál ez az ülés is Elmondotta, hogy az áru­ellátás milyensége a lakos­ság közérzetéi erősen befo­lyásólja. Hol tartunk most a kereskedelemmel? A ierv- időszakban 25 százalékos fő­tapasztalat azonban, hogy a hibákat zömében nem ők, nem a belső ellenőrök, ha­nem a külsők tárják fel. Te­hát munkájuk hatékonysága nem kielégítő. Ennek okait minden vállalatnál meg kell vizsgálni! Elsősorban annak tulajdonítható, hogy nem mindenütt a legrátermetteb­bek. nem a legjobb képessé­gű és felkészültségű dolgozók látják el ezt a feladatot. Ugyanakkor hiba az is, hogy a feltárt hiányosságokat nem követik a vállalatvezetőit ré­széről a megfelelő intézkedé­sek. Elismeréssel kell szólni a társadalmi ellenőrükről, akik szabad idejüket feláldoz­va segítenek a'vállalat belső ellenőrzésének, valamint a tanácsi szerveknek a lakos­ság érdekei érvényesítésében. - — A lakosság áruellátása, annak eredményes biztosítá­sa igen sok szerv összehan­golt munkáját kívánja meg. Alapvető feladat, hogy jó együttműködés legyen az árualapok biztosítása terén a kis- és a1 nagykereskedelem között. Erezzenek együttes fe­lelősségei a megye ellátásá­ért. — Figyelemre méltó aktivi­tás tapasztalható az utóbbi időben a munka- es az üzem- szervezés terén is — hangsú­lyozta az előadó. — Számos kezdeményezés történt az élő­munkával- való takarékosság érdekében, az árumozgatás korszerűsítésében, a szállítá­sok korszerű szervezésében, az ügyvitel gépesítésében. Ügy véljük azonban, hogy a kezdeti lépések után bizonyos megtorpanás következett be. ami alapvetően az összehan­goltság kellő szintjének a hiányából fakadt.-» A lakosság áruellátását végző vállalatok es szövetke­zetek munkáját eredménye­sen segítik a mozgalmi szer­vek is. A pártszervezetek, a KISZ- es szakszervezetek nagy mértékben járultak hozzá az eredmények eléréséhez, cse­lekvési programjaik kézzel­foghatóan is segítik a gazda­sági munkát. Dr. Ladányi József előadá­sának befejező részében meg­köszönte a kereskedelmi dol­gozók eddigi eredményes munkáját, a megye lakossá­giinak ellátása érdekében ten erőfeszítéseiket. gyasztásuövekedésl i rányoz- tunk elő. A növekedés mér- / teke várhatóan 18—20 szá­zalékos lesz. Kicsit előbbre figyelve, a hatodik ötéves tervben körülbelül la szá­zalékos növekedést, vehetünk számításba. Ezekkel kapcso­latosan utalt. Kádár János csepeli felszólalásának arra a részére, melyben a párt első titkára eddig elért eredményeink- megőrzését, életszínvonalunk megtartá­sát jelölte meg egyik fon­tos tennivalóként.. A miniszter ezt követően általában szólt a kereskede­lemről. Elmondta: ennek a szakmának . szépségét és egy­ben nehézségét is -jjz adja; hogy a lakosság a boltok­ban találkozik- az ipar, a mezőgazdaság termékéivel, az importból. származó áruk­kal. És a lakó; a vásárló itt, a boltban alakítja ki. mond­ja el véleményét ezekről a termékekről: a minőségről is. a választékról is. hiszen nem mehet el a termelő egységekhez. A kereskede­lemnek ezt; a nagy próbát pedig állnia kell. Kereskedni persze, csak áruval leltet. Megfelelő kész­letre. megfelelő minőségre van szükség. A tisztes ^áru­készlet biztosítására pedig a jelenlegi gazdasági körülmé­nyek között is megvan a le­hetőség, meg is keli. hogy legyen. Mindennek a bizto­sítása nem egyszerű feladat, sok a tennivaló, a munka nagy figyelmet kíván. A fel­adatok közé tartozik, hogy pontos képünk legyen a szükségletekről, pontos prog­nózissal rendelkezzünk, hogy a hazai termelést» a megfe­lelő irányba tudjuk ösztö­nözni. Szükséges az is, hogy megfelelő szerződések, meg­állapodások jöjjenek létre, ezek szankcionálhatnak le­Ai ülésen felszólalt di. Sághj Vilmos 'gyének. 'Szükséges ezeket a szerződéseket megkötni még akkor is. ha több tényező jelenleg még nem. vagy nem teljesen ismert. A kötbérre ugyancsak jobban kell fi­gyelnünk. Mindenképpen ka­ros folyamat, ha e vonatko­zásban akár a kereskedelem tesz engedményt az iparnak, akár fordítva.- A termelés szervezési feladatából ugyan­csak hatékonyan kell részt vállalni, különösen napja­inkban, az ipari termekszer- kezel korszerűsítésének ide­jön. Az. importnál ugyan­csak nagy figyelemre van szükség. Érthető, hogy a partnerországok is igyekez­nek a saját ellátásukat biz­tosítani. így esetenként nem küldik a kért árut, de így is adódik sokféle mód. me­lyek révén az árucsere-for­galmat növelni tudjuk. A vendéglátás néhány kér­déséről szólva a miniszter elmondotta, hogy u Borsod» A ba ú ,i-Zemplén ben kialakult- helyzet jellemző nagyjából az. ország egész területére is. Az. árváltozások ma orszá­gosan körülbelül 25 száza­lékkal csökkent a fogyasz­tás elsősorban az. első- és a másodosztályú egysegek ételeinek radikális árválto­zásai miatt, fez a változás valóban radikális volt, de ennek hatnia kellene más vonatkozásban is. Például a munka minőségére. A sza­bad kapacitást jó! lehelne hasznosítani például a gyer­mekétkeztetésben. melynek szélesítése egyik nagy fel­adatunk. Helyénvaló lenne az is, ha az olcsó ételekét mindenütt meg lehetne ta­lálni. , Egvik örök témánk például, hogy a vendéglátó egységekben az asztalokon általában nincs ivóvíz. El lehetne képzelni azt is. hogy minden asztalon ott lenne egy tányér alma. Különös tekintettel arra. hogy az utóbbi adatok szerint ,a gyü­mölcsfogyasztás csökken. De ezekkel a kérdésekkel már az úgynevezett emberi tényezők kérdéséhez értünk, A miniszter értő! a téma­körről ugyancsak szolt- El­mondta. hogy ahol a vezető érti a dói gát. tudja mi a feladata, ott általában a balt dolgozói is tudják. Ha a ve­zető kellő áttekintéssel bír, úgy általában az árukészlet is rendben van. Nem leltet a hiányos készlet miatt min­dig az ipari termelést okol­ni. A gyakorlat igazolja azt is, .hogy ahol a bolt vezető­je udvarias, ott a dolgozok is azok és fordítva is így igaz. Tudott dolog, hogy az udvariasság a kereskedelem­ben szakmai követelmény, erről sehol, senkinek nem lenne szabad megfeledkez­nie. A belső ellenőrzés sok he­lyütt eléggé gyenge. Pedig a belső ellenőrzésben sok­kal több erő van. Szüksé­ges, hogy a jó szakembe­reknek megfelelő védelmet biztosítsunk, mert különben más munkaterületre men­nek. A csúszópénz és az ez­zel kapcsolatos visszaélések kérdése ugyancsak az embe­ri tényezőkhöz tartozik. En­nek visszaszorítására meg­van a terv. Külső ellenőrök vigyázzák majd a rendet, és ahol visszaélést tapasztal­nak. olt szigorú felelősség-’ re vonás következik. A jutalék odaítélésénél az eddiginél nagyobb difíeren- eiáltságra van szükség, fezt a pénzt sok boltvezető álta­lában az egyenlősdi elv alapján osztotta el. pedig er.t is azoknak kell adni. akik jó munkájukkal rászol­gállak. A boltvezetők hatás­körét e vonatkozásban ha­marosan megnövelik. A miniszter végezetül ket­te a jelenlevőket, hogy az aktívaülést kövessék majd a vállalatoknál a megfelelő Tá­jékoztatások, eligazítások, hogy minden kereskedelmi, vendéglátóipari dolgozó mi­nél jobban ismerje tenniva­lóját. ★ Az értekezlet dr. Bodnár Ferenc zárszavával ért ve­gei . A megyei pártbizottság első titkára a résztvevőkön keresztül köszönetét mon­dott a kereskedelem dolgo­zóinak. akik összességében a gondok ellenére is jól ol­dották meg felelősségteljes feladatukat. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a gazda­sági eleiben bekövetkezett, változások nagymértékben növelik a kereskedelmi dol­gozok politikai felelősségéi. A fogyasztás színvonala a korábbiaknál mérsékel t eb ­ben fog nőni. ami sürgető­en veti fel az áruellátás, az áruk es a szolgáltatások, az egész kereskedelmi munka minőségének javítását. Szem előtt kel! tartani, hogy az árintézkedések hatására a vásárlók is fokozottabb kö­vetelményeket . támasztanak a kereskedelemmel szemben az áruellátás, a választék, a minőség, a kulturált kiszol­gálás iram. A megváltozott teltételekhez kell felnőnie megyénk termelő és keres­kedelmi vállalatainak úgy. hogy a nehéz munka vei megszerzett jövedelem terv­szerű elköltéséhez a koráb­binál is nagyobb segítséget adjanak Választékban, minő­ségben es természetesen el­fogadható árakon. A' keres­kedelem ezeknek a felada- .'toknak csak akkor tud ele­get tehni, ha a fogyasztók igén veiről megalapozottabb lel mérése van. Miudenek- elötfarra van szükség, hogy mindenki teljesítse saját fel­adatát. Az aktíva résztvevő­in nagyon sok múlik, hogy megyénk lakosságának áru­val való ellátása a .jövőben hogyan alakul. Meggyőződé­sem. hogy a kereskedelmi dolgozók képesek a megnő-, v ekedet! követeimén veknek eleget tenni — mondta be­fejezésül a megyei pártbi­zottság első titkára. A kereskedelmi aktíván többen hozzászóltak, a fel­szólalások ismertetésére visz» szatérüivk. — hangsúlyozta. —• 'Általános Dr. Sághy Vilmos lelszólalása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents