Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

esZAK-MAGYARORSZÁC 4 1979, október 16„ kedd A képernyő előtt Csurka, Csehov, műemlékek Ijesztő a felirat az öreg, ütötl-kopott üzemépületen, ahová egész napos riportra érkezik a napilap munkatársa. A ko­rábbi vegyi üzemen ezt hirdeti a tábia: Országos Agyrende- 3tlö ét> Foga lom hcl yesbitö Intézet. A riporter érzi, hogy nem mindennapi vállalkozásba kezd. a politikai krimikből elle­sett módon utasításokat ad a sokat tapasztalt, de mindenről bölcsen hallgató szerkesztőségi sofőrnek, rpit tegyen, ha ő meghatározott rövid időn belül nem térne vissza. Így kezdő­dött és az utolsó képsorokon az elmúlt harmincöt évben már oly sokszor látott és mindig elgondolkoztató, a fasizmust ki­tünően jellemző képsort utánozva egy kisebb kapacitású bul­dózer emberl'ormájú bábukat, azok leszakadt, letépett tag­jait. mint megannyi rémítő tetemet sodorja valami közös gö­dörbe. A két képsoy között közel egy óra telt el és azalatt feszülten figyeltük a képernyőn pergő képsorokból kibomló történetet. Mit láttunk ez óra alatt? Ijesztő környezetben próbál a ri­porter valamit megtudni abból a sok-sok titokból, amely körüllengi, amit a személyzet érthetetlen magatartása, a le- kopaszítot! páciensek meghökkentő serege, a lehengerlőén kóklerkedő intézeti vezető viselkedése sugall, s aminek vé­gül maya is rabjául esik. Az agymosás fogalma nem új. Kí­sérletezlek ezzel a hitleri fasiszták is ,a koncén’rációs tábo­rokban. meg — főleg — a megszállt országokból elhurcolt kiskorúak átnevelő lágereiben. Ez a filmbeli Országos Agy- rendesitő es Fogalomhelyesbítő Intézet veszedelmeseyi ha­sonlít a hajdani német lágerekhez, ez a borzongva szemlélés egyik oka. a másik, ami ezt a borzongást elősegítette, az az egyszerű tény. hogy Csurka István író és Dömölky Janos rendező roppant kevés információt adott arra vonatkozóan, vajon ez az agymosó intézmény kit. mit, milyen hatalmat képvisel, kinek, minek az érdekében es kikkel szemben te- vékenykedik és miért, a sok szem fény veszt ö és látványban is zavaró nagyüzemi kóklerkedés mögött mi rejlik. Áthallás természetesén belem agyar ázható, de beíemagyarázás helyet 1 kívánatosabb lett volna a tisztább állásfoglalás. Mélyen el­gondolkoztatott. egyes színészek teljesítményeivel meg is fo­gott, de említett okoknál fogva nem jelenthetett zavarmen­tes élményt az Egész napos riport, s amit talán sugall, s ami­re a szerző a műsorújságba írt előzetesében céloz, szinte nem is merjük végiggondolni. * Az öreg Férsz, az aggastyán belső inas tétován topog a be­zárt lakásban. Bezártuk, elmentek — morfondíroz. <4r éle­tem úgy elmúlt valahogy, mintha nem is éltem volna — motyogja, miközben kintről sűrű fejszecsapások hallatszanak, dőlnek a cseresznyéskert fái. így végződik Csehov Cseresz­nyéikért című játéka — Csehov komédiának jelölte —, s így végződött az Esztergályos Károly rendezte tévéfeldolgozás, is. A négyíelvonásos dráma kétórás tévéjátékká változott, de megtartotta, minden izét. hangulatát, megéreztetve azt a ha­lódó orosz kisvárosi társadalmat, amely a századforduló idején valami álomvilágban élt, azt önmaga kegyes hazug­ságaiból epitgelle. s bár érezte, hogy rendje pusztulásra ítéli, nem akart, nem tudott és nem is próbált maga jobbulásáért bármit is tenni. Firsz nem született ebbe a társadalmi osz­tályba. csak sok évtizedes szolgaságával idomult hozzá, még ha be nem is fogadták és a döntő percben meg is feledkeztek róla. utolso mondatainak egyike — az életeni úgy elmúlt valahogy... mintha nem is élteyn volna — nemcsak őrá. ha­nem az egész társaságra, az orosz dzsentrire, a pusztulásra ■ítélt világra is vonatkozik. Az eredeti műhöz hűséges tévé­játék ezt a nyom nélküli elhalást, az értelmetlen életet és ürességet állította elénk. Nemcsak a rideg, kongó szobák ürességét láttuk, hanem az olt élőkét is. Csehov műve a gyors tempót aligha bírná el. a tévéjáték igen lassú sodra, egyes jelenetek hosszú kitartása mégsem vált javára a fel­dolgozásnak. Az a lassúság, ami az élő színházban, a közvet­len élmény, a színész személyes jelenléte közben nem tűnik fel, a képernyő előtt ülve néha kínosan is hathat, túlzott visszafogásnak tűnik. * Még nem ért véget a Pusztuló műemlékeink nyomában cí­mű sorozat, de egy rövid megjegyzés már kívánkozik, külö­nös tekintettel arra. hogy éppen az edclényi kastély szere­pelt kirívó rossz példaként műemlékeink gondozása, fel- használása. illetve ezek hiányában történő oktalan pusztulása kapcsán. A megállapítással — sajnos — nincs mit vitázni, s feltétlenül igazat kell adnunk annak a megállapításnak, hogy az okos felhasználás az egyetlen módja a műemlék megvé­désének. Ez Edelényben és máshol is í'égi gond és tanulság. A lengyel műemlékek helyreállítása és óvása került szóba jo példaként. Érdemes a kiváló műemléki szakember, Der­eséiig! Dezső szavaira figyelni: Lengyelországban a lengyel nemzeti öntudat volt a mozgaio erő. amely nem volt haj­landó belenyugodni abba. hogy megsemmisüljenek a lengyel •múlt. emlékéi. Igaz. a sorozat magyar műemlékek pusztulá­sáról szól, de a tanulság kézenfekvő. Benedek Miklós Félfogadás szünetel Egységes szabad szombat A szabad szombatokról mindenki tudja: a megnöve­kedőit szabad idő a pihenést szolgálja. Azt is tudjuk — gyakorlatból —, hogy van „kis” és ..nagy” szabad szombat. Az, előbbin a dol­gozók kisebb része, az utób­bin. a dolgozok nagyobb há­nyada tölti munkahelyétől távol a szombati délelőttökel. E . „keveredésen” enyhít most az a rendelet, amely­nek értőimében: az állam­igazgatási. valamint egyes állami es társadalmi szervek, intézmények dolgozói egysé­gesen az úgynevezett nagy szabad szombaton nem dol­goznak. Október 20-tól kez­dődően — tehát —, s az ezt követő minden második sza­bad szombaton nincs mun­kavégzés, illetve ügyfélfoga­dás, egyebek között a taná­csokon sem. Szünetel a munkavégzés és ügyfélfogadás a Borsod-Abá­li j-Zemplén megyei Társada­lombiztosítási Igazgatósá­gon Miskolcon, valamint a sátoraljaújhelyi es az ózdi lorendekségen. Az Ady 15 éve A közművelődés nem szüneteltethető Kepek. Régi lényképek . .. és a közelmúltból valók. Vil­lanások tizenöt év történeté­ből. Az Ady tindre Művelő­dési Házban emlékeket idéz­nek. Mint ahogyan — tulaj­donképpen — .ilyen emlék- idézők a szakköri bemutatók is. A díszítőművészeti szak­kör asszonyainak és leányai­nak munkái, a Játsszunk együtt bábcsoport hajdani fi­gurái . .. Ezen a héten a jelen és a múlt keveredik az Adyban. Jubileumot ünnepelnek. Ti­zenöt évvel ezelőtt, 1964 ok­tóberében készült el Diós­győrben a „társadalmi mun­kán nyeri" új művelődési ház. A Vár utcai otthonuk­ból akkor költöztek át. s ve­lük együtt a könyvtár. Kör­nyékükön földszintes, nagy kertes házak sorjáztak még — de az álmokban és a ter­vekben lassan-lassan kibon- ‘takozott az azóta már való­sággá vált diósgyőri város- központ. A környezet e gyö­keres megváltozását, annak minden gyötrelmét átélte az Ady, s megDióbálla — nem is mindig sikertelenül — az új környezet otthonteremtő, gondokkal küzködö lakóit is magához vonzani. Tizenöt év nem nagy idő. Tulajdonképpen sihederkof- nak számít. Az elvégzett munka felmérésére talán al­kalmasabb is lenne egy kere­kebb évforduló. Csakhogy az Ady rövidesen bezár. A sok éve sürgetett, kért felújítás és bővítés már nem várat magára. S az új Ady már más lesz. A többi között azért is. mert Miskolc köz­művelődési éleiének megszer­vezésében is mostanában él­jük majd át a változásokat. 0 • Az. Adyban ezen a hétén számvetésre készülnek. Stí­lusosan a szakkörök, a klu­bok birtokolják majd egy-egy napra a művelődési házal, ők Csillagászai!­belek A borsodi csillagászati he­tek keretében az űrkutatás legújabb eredményeiről, to­vábbi lehetőségeiről, a világ­mindenség titkairól hangza­nak el előadások. Az októ­ber végéig tarló rendez­vénysorozat kapcsán az el­következő napokban is több 'érdekes előadásra, filmvetí­tésre kerül sor. Putnokon például hétfőn a Csillagunk a Nap című filmet vetítik le. s ugyanakkor a naprendszer keletkezéséről hallhatnak elő­adási az érdeklődők. Tarca- lón — ugyancsak hélfőn — arról hangzik el előadás, hogy lehetséges-e kapcsolat­felvétel más lakott világgal? A kísérőfilm címe: Új ablak a világűrbe. A kapcsolatfelvétel lehető­ségeiről másutt is szó lesz. Október 17-én az űrkutatás jövőjéről Buktakéken, a vi­lágmindenség értelmes lé­nyeinek kereséséről pedig Halmaion hangzik el elő­adás. Volt egyszer cgv kabaré öv A napokban kezdődik Bo- hák György rendezői irányí­tásával a Volt egyszer egy kabaré.. . című tévéműsor felvétele. Szilágyi György, Goszlonyi János és Aldobo- Jyi Nagy György zenés ösz- szeáüitása egy húszas-évek- beli fantázia szülte kaba­részínház légkörét idézi meg. Miközben elénk tárul a tár­sulat produkcióinak sorozata és teátrumi élete, bepillan­tást nyerünk a korabeli po­litikai élet alakulásába is. (Az összeállításnak volt egy vál­tozata, illetve eredetijé, amelyet a Radnóti Színpadon mutattak be.) adják a programot (amely azonban mindig várják spontán érdeklődőket is), s baráti találkozókon elkészí­tik a maguk nem hivatalos számvetését, is. Nem véletlen, hogy a jubileum programja a szakkörökre épül. (Az ar­chív fotókiállítás mellett szak­köri kiállítások is láthatók a művelődési házban!) Az ill végzett népművelői, közmű­velődési tevékenységnek ugyanis mindig a kis közös­ségekben végzett munka, a szakköri tevékenység volt az erőssége. És sok mindenben kezdeményező szerepet is vál­laltak: szinte az indulás pil­lanatától működik például a kertbarát kör, melynek most száz Lagja van, A díszítőmű­vészeti mozgalom is jószeré­vel innen indult városi út­jára. s a Játsszunk együtt bábcsoportot (míg működött) országosan is számon tartot­ták. Fotósaiknak köszönhető az archív kiállítás: képeik dokumentumai a tizenöt esz­tendő kisebb-nagyobb ese­ményeinek. Vannak persze fiatalabb szakköreik is: a barlangászokat és a honis­meret iránt érdeklődőket is befogadták. Az Ady honis­mereti köre például a vá­rosban az egyetlen ilyen jel­legű felnőtt szakkör. Tagjai és az alkalmankénti érdeklő­dök vagy száz városnéző sé­tát szerveztek már — Mis­kolcon és a megyében, sőt a megyehatárokon túl is. Persze nemcsak a felnőt­teket fogadták szívesen. Ma is örömmel emlékezünk a gyermek várjótékra. az óvo­dások és.a kisiskolások hang­versenysorozatára. a gyer­mek-táncházra. S Borsodban elsőként az Ady szervezett olvasótábort is — még az ol­vasótáborok hőskorában. Rejtekre majd Kékmezőre hívták az iskolásokat — újabbán a szakmunkástanu­lókat.. De rendeztek — s rendeznek — nyelvi és hon­ismereti tábort is.. S még mindig ,a fiataloknak szánt re programoknál maradva: a a rövid életű miskolci bábszin- a házat is az Ady Endre Mű­velődési Ház működtette. 9 © De voltak igazi, nagy ren­dezvényeik is. A szocialista országos versenytánc baj­noksága. a formációs lánc versenye... Es voltak iro­dalmi estek és operett meg magyar nóta műsorok, volt színház (még az egri szín­házzal való összevonás elölt, fellépett itt a Miskolci Nem­zeti Színház is). Az igazi munka azonban a szakkö­rökben folyt — s nyugodtan leírhatjuk: jó közösségek formálódtak é szakköri fog­lalkozásokon. baráti összejö­veteleken. tanulmányi kirán­dulásokon. A szakkörök persze tovább élnék majd akkor is, amikor az Ady Endre Művelődési Házat az építömunkások ve­szik birtokukba. Többnyire iskolákban kapnak majd he­lyet. Talán újabb szakköri lagok is lesznek. Meri — mint mondottuk — ez a hét nem a nosztalgikus vissza­emlékezésé. Az előadások, a programok a mának szól­nak. . De az érdeklődő azt is láthatja, megérezheti. ami az évek során összetartotta eze­ket a közösségeket. Amiért érdemes volt az Adyba el­járni. • 9 Sok minden lesz a felújí­tásra készülő Adyban. E& sok mindenről tudósítanak a ki­állításaik. De ahogyan dr. Cyimcsi Bela, a miskolci III. kerületi hivatal elnöke megnyi tójában is utalt rá: az emlékezésen túl arra is jó e .rendezvénysorozat, hogy az elkövetkező évekre is ké­szüljünk. Mert a művelődési házat ugyan felújítják, de a közművelődés nem szünetel­tethető. Csutorás AnnamárÍH Interakció és produkció i Csortos-próbán A miskolci Rónai Sándor Művelődési Központ folyo­sóján két, a huszonötödik év­forduló . alkalmából készített tabló és számos, a két mű­vészeti együttes (az Avas Táncegyüttes és a Csorlos Gyula Színpad) sikereit, ma­gas színvonalú murtkájál igazoló oklevelek sorakoz­nak. Az egyiken azonban ré­gebbiek az oklevéldátumok; mintha azt jeleznék, hogy ez az együttes a párhuzamosan futó sikersorozatban meg­torpant. Ezt mi, akik a tá­jékoztatásban dolgozunk is tapasztalhattuk az utóbbi években: bizony kevesebb al­kalom adódott arra, hogy a színjátszók — a Csortos Gyula Színpad — eredmé­nyeiről szóljunk; jóval keve­sebb, mint a táncosok — az Avas — esetében. Szó nincs persze arról, Hogy a két művészeti együt­tes munkáját egymáshoz akarnánk mérni. Ez egyrészt igazságtalan lenne, másrészt meg majdnem lehetetlen. Egyébként sem az a szándék vezérelt a Csortos Színpad próbájára, hogy a látszóla­gos visszaesés okait kutas­suk. Inkább az ismerkedés: a „hogy vannak?”; „mit csi­nálnak?”,, „mit terveznek?” kérdőjelei indítottak a mű­velődési központba, ahol azonban az előbbi témáról is váltottunk néhány szót' Kováts György igazgatói ai: — Sajnos — mondotta évek óta nem tudjuk hosz- ssöbb tswra mego-idami a szakmai munka, a művésze­ti munka irányításának a kérdéséi. Ez rányomta bé­lyegét a színpad tevékeny­ségére. Most azt mondhatom biztatónak, hogy az együt­tes munkájának jelenlegi irányítója, Czikó Bence — aki . mintegy évtizede lagja már az együttesnek, — egy éven belül megszerzi a szín­játszó-rendezői tanfolyamon a „C”-kategóriás minősí- sítést... A Csorlos Színpad még a hetvenes évek elején is ..ben­ne volt” az országos vérke­ringésben mindig arról ne­vezetesen. hogy az amatőr mozgalomban a hagyomá­nyos színjátszás legjobb út­jait járták, hogy ennek meg­felelően a jellemábrázolásra, a tisztán-világosan interpre­tált szövegi-e fektették - a hangsúlyt, hogy mindehhez nem hiányoztak a tinédzser- korból kinőtt tagok sem. És jelenleg? Ami a próbán kérdés nélkül is azonnal ki­derül: megfiatalodott az együttes. A továbbiakban az­tán ilyen új fogalmakat je­gyezhetett fel a vendég; in­terakciós gyakorlatok, súly­pontjáték ... Mos! éppen egy hangdinamikai gyakorlatot lehet látni: a színpadon sza­naszét hagyott székek közöli az egyik játszónak át- kell jutnia társához — becsukott szemmel: a vezetés a név halkabb vagy hangosabb is­métlésével történik . .. Mos! pedig * főidőn felevő társai tarkónál és bokánál tartva emelik fel kelten két széki-e, majd. cserélnek. Mindez mire jó? Az jut eszembe a gyakorlatokat néz­ve, hogy itt egymásra utalt fizikai kapcsolatok sora lat­haló, fölösleges gesztusok és. hang nélkül. Czikó Bence minderről ezt mondja: — Nem „kirakalpróbái”, rendeztünk... ezek a gya­korlatok mind azt szolgálják, hogy érezzük egymást, hogy egy szintre kerüljünk, egy ritmusban éljünk, hogy a köl­csönös bizalom kialakuljon és folyton erősödjék. Mindemel­lett sok improvizációs játék szerepel a próba programjá­ban. Ezek hitünk szerint nem öncélúak, hanem mindig a legközelebbi színpadi játé­kunk alapjait teremtik meg. Azt valljuk, hogy ez a szín­pad nem lehel produkció- szemléletű. nem ez, a lényeg A produkció az majd jön —, de csak megalapozott mű­helymunka révén jöhet. A közösen végzett műhelymun­ka úgy is megteremti laz igényt, azt. hogy ez produk­cióvá fejlődjön. — És legközelebb mil vár­hatunk a Csorto.stól? — Jelenleg Moldova Györg Magyar alom című . írásánál- dramatizált változatát tűztük ..műsorra”./ Természetesen a Csortos Színpadnak — .mint a megyéi művelődési központ együttesének — továbbra is megvannak azok a feladatai, melyek a közművelődési munkából reá hárulnak. To­vábbra is közreműködünk társadalmi, politikai rendez­vényeken, s nem hanyagol­hatjuk el a művelődési köz­pont területi szolgáltatásai­ból. munkasműveiődést tá­mogató tevékenységéből ránk háruló feladatokat sem. — Ma tehát miben lehetne összefoglalni a „Csortos-moU tót'"/ — Korántsem szakítottunk a hagyományos színjátszás­sal. visszanyúlunk a k’.asz- szikusokhoz is, de mindig a mához akarunk szólni. Nem vállalhatjuk a színház funk­cióit. de arra törekszünk, hogy a kreativitás dominál­jon a játékban, hogy min­denki alkotóvá váljék; A próbán látotlakból s a beszélgetésekből is az tetszett, ki: a Csorlos Gyula Színpad jelenleg a tervek szakaszá­ban van. (Csak példának még hadd mondjam el: egyik tagjuk nagy lelkesedéssel be­széli arról, hogyan kellene, s tudnának utcaszínházai csi­nálni Miskolcon: a próba egy újabb szakaszában pedig a tizenöl játszó Dosztojevszkij munkásságának egy korsza­kával ismerkedhetett, mert lalán egyszer a színpadon is szükségük lesz ezen ismere- '■kre) .. A tervekről mii lehel még mondani? Ta(aii csak azi, amit a pudingról szoktunk.., (ténagy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents