Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

1979. október 16., ködei £SZAK-MAGYA*OKSZAG 3 Gyorsmérleg a kW vasútioazplsság moÉpil Lyukóbányán Lyukóbónyán, o külszíni műhelyben Kiss László, Csorba Emil, Jó- vorszki kivon sablont najlit a ^.'»eumulikuv szállítás szerelési pró­bájához. Mezőgazdaságunk nagy tartaléka: h ételi kemizáció és talajtíi-pzÉMás — Nehéz, hái'omnegyedév volt! — így összegezi Herná­di István, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetője a 13 ez­res közösség erőfeszítéseit, az éjjel-nappali szolgálatok eredményeit, a feszítő gon­dokat. .Sokéves tapasztalat, hogy az igazgatóság munká­ját az év eleji sikeres elő­szállítás alapozza meg. Az idén ebben gyengébb volt az eredmény a tavalyitól. Az üzemek, vállalatok kevesebb vasúti kocsit igényeltek, mint amennyire lehetőség volt. Kz kihatott a félévi eredmé­nyekre is. A tő gondot az okozta, hogy az igazgatóság- ,nak a !) hónap alatt több tíz­ezer vagonnal kevesebb állt rendelkezésére, mint a múlt év azonos időszakában. En­nek közismert oka, hogy Borsodba mindig kevesebb megrakott szerelvény érke­zik. mint amennyi kimegy. A vázolt, s a múlt évitől nehezebb körülmények kö­zött végzett áldozatos munka kétszeresen értékessé teszi a vasutasok eredményeit. — Most a III. negyedév­ben találtunk önmagunkra, s olyan sikeresen munkál­kodtunk, hogy az kihat ez év kilenc hónapjában vég­zett teljesítményünkre. Ez évben eddig 22,5 millió ton­na — u tavalyitól félmillió tonnával több — árut szállí­tottunk. A belföldi szállítás­ban túlteljesítettük 'a ter­vünket, az exportban van né­mi lemaradás. Csökkent a tranzilszállitmány, 85 száza­lékos eredményt értünk el a behozatalban, ez viszont fel­tételezhetően előnyös a nép­gazdaság számára, összessé­gében véve teljesítettek fel­adatunkat. némileg ;iobb az eredményünk, mint a háló­zati átlag. A teljesítményben sok mupka, töprengés, szervezés van es része van annak is, hogy igen jó a MÁV és a partnerek együttműködése. Gondolunk többek között arra, hogy — az igazgató ki­fejezésével élve — a MÁV beépült a borsodi üzemek technológiai rendszerébe. A folyamatosan termelő üze­mekben — a BÉM-ben, az LEM-ben, a/i ÓKU-ben, a TVK-ban, a BVK-ban — soli a’ nem állhat le a vasúti forgalom, az alapanyag, a termék be-, vágy elfuVaro- zása. Egyik kiemelt őszi fel­adatuk az energiahordozók szállítása. A kérdés önmagából adó­dik: ha több tízezer vagon hiányzott, hogyan tudnak mégis jó eredménnyel dol­gozni, kielégíteni a kocsi- rendelési igényeket? Az eredmény fö forrása: a kong­resszusi, felszabadulási mun­kaverseny. A vállalás egyik pontja szerint a vasúti ko­csik statikus terhelését 0.5— 1 tonnával növelik. Az ered­mény messze túlhaladja az ígértet: kilenc hónapra ve­títve 1.6 tonnával növelték a vagonok átlagos terhelését. Ennek eredményeképpen ki­lencezer kocsival kevesebbel szállították el a tavalyitól lélmillió tonnával több árut. A másik forrás: növelik a vasúti szerelvényekén a szállított áruk mennyiségét, súlyát, s ezzel is sok kocsit takarítanak meg. Pár éven keresztül a háló­zati átlagtól eltérően a mis­kolci igazgatóság' területén nem csökkent, hanem növe­kedett az utasok szánta. Eb­ben most változás van. Az új tendencia szerint keve­sebb ember utazik a sze­mélyszállító vopatokon. 3,5 százalékkal csökkent a fize­tő utasok szánta, s nincs növekedés a bérletek váltá­sában sem. Az igazgatóság célkitűzése szerint szeretnék biztosítani a stabilitást, s ha lehetséges, több embert utaztatni a sze­mélyszállító vonatokon. Ezt szolgálja a személykocsi- park korszerűsítése is. Az igazgatóság ez évben eddig 50 korszerű lengyel kocsit kapott és még 100 kocsi ér­kezését várja 1979-ben. A fővonalon az új kocsik expressz- és gyorsvonatként közlekednek. Ezek nemcsak korszerűbbek, hanem előd­jeiktől 20 kilométerrel na­gyobb, 140 kilométeres se­bességgel is roboghatnak. A pályarekonstrukciók befeje­zése után így megteremtőd­nek a gyorsabb közlekedés lehetőségei. Sokszor ^hang­zott jogos kérés: az utasok becsüljék, jobban kíméljék a drága, értékes, a közleke­dés kulturáltságát szolgáló szeméi yszállí tó kocsi kát. Az őszi szállítás a hagyo­mányostól is ' nagyobb fel­adat elé állította az igazga­tóságot. Az év utolsó negye­dében még 7,5 millió tonna árut kell elszállítania. A rangsorolás szerint elsőbbsé­get biztosítanak a mezőgaz­dasági, élelmiszeripari ter­mékeknek, exportnak — ez várhatóan fokozódni fog —. s az energiahordozók szállí­tásának. ezután következnek az egyéb áruk. Fontos fel­adatnak tekintik a mozdo­nyok üzemkészségének to­vább javítását, a menetrend- szerűség fokozását, a kieső idők. csökkentését, a haté­konyság. a gazdaságosság növelését. Az igazgató szerint jövö- •re még több árut kell el­szállítaniuk. s ehhez már most meg kell teremteniük az előfeltételeket, többek kö­zött fokozni az. előszállítást. Megváltozik, 18 százalékkal nő a teherszállítási tarifa. Ez. indokolt is, hiszen növe­kedett a mozdonyok, a vas­úti kocsik ára, s ez. vonatko­zik a felhasznált energiára is. Valójában a vasúti szál­lítás így is olcsóbb fesz, mint a közúti. A „jól informáltok” sze­rint jövőre emelik a menet­jegyek árát is. Ebben annyi az. igazság, hogy — mint a téli menetrend is tükrözi — nőtt a C1V, a /.az a tőkés or­szágokba közlekedő vona­tokra szóló menet .iegvek ára. Ez nem vonatkozik a szocia­lista országok*»» köwtekedő vonalokra. Az. infwméetó ' s»«Ki*»t jw menetjegyek árában Ivó­ban nem tesz. lényeges vál­tozás. A jövő évi, az. áij me­netrenddel egyidőben egy­szerűsítik a tarií ahatár okát, és —1 nagyon helyesen — el­hagyják a filléreket, forint­ra le- vagy felkerekítik az. összeget és a biztosítási díjat 'beépítik a ménét jegyek, árá­ba. Egy „apró” módosítás már meg is történt: 40 fo­rintról 100 forintra emelték fel a pótdíjat, amelyet a je­gyet nem váltó utasnak kell megfizetnie. Jövőre a gyér forgalmú állomásokon az. éj­jeli órákban nem lesz, jegy­árusítás. A kalauz. — pót-díj­mentesen — ad az wéasnak jegyet, összességébe« véve, jövőre a menetjegyek ára változatta* Megyénk mezőgazdasága évente 00—»70 ezer ható­anyag-tonna növényvédő szert használ fel. amelyek értéke csak milliárd forint­ban mérhető. E költséges, sokszor nehezen beszerezhető anyagokat úgy kell felhasz­nálni, hogy azok a termelés­ben a lehető legjobban hasz­nosuljanak. Hiszen csak egy­két százaléknyi megtakarítás, valamivel jobb hasznosulás már tízmilliókat jelent. Me­zőgazdaságunk e tarla léká­ról. a hatékonyabb növény- védelem e*> talajerő-gazdál­kodás „hogyanjairól” és.„mi­értjeiről” nagyon is érdemes megfogadni a legilletékeseb- beknek, a Borsod megyei Növényvédelmi és Agroké­miai Állomás szakemberei­nek tanácsait. Hiszen csak a növényvédelem hatékonysá­gát tekintve: megmenthető termékek tíz- es százezer tonnáiról, megtakarítható fo­rintok tízmillióiról van szol Nagyon sok. példát sorol­hatnánk ennek bizony Húsúivá. Közismert, egyik nagy Isz­unk „esete”, ahol tavaly a szőlő növényvédelmében elő­fordult hiányosságok jelentős terméskies'.1. okoz\ak. Es gyakran emlegetik szakkö­rökben az, eiet« járás egyik gyümölcsösét. attól addig, amíg a növényvédelem nem veit helyére téve. éveken át jóformán csak cefrének való gyirMölcs termett, mór-mái* a „fakitermelés” gondolni á- «ä foglalkoztak, s amióta hozzáértő irányítással, lelki­ismereti kérdés lett a nö­vényvédelem, évente 6—7 millió forint értékű almát értékesítenek nemcsak bel­földié, hanem zömmel ex­portra is. A növényvédelemben az. utóbbi években jelentős az, előrehaladás. számottevőek az. eredmények, de ismétlődő gondokat, hibákat is említe­nek a szakemberek. Nagy­üzemeinkben a gabonáit 85— 90 százalékán, a kukorica-, napraforgó- én burgonyatáb­lák csaknem 100 százalékán végeznek mér vegyszere« gyomirtást. A kateészosok na­gyobb hoz.a mas-na-k köntvwebb aratása nagymértékben m. ered meny es gy omi rtásivak köszönhető, öe nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vegyszeres gyomirtóié mim-' kákát a gyomflóra ismerete alapján kell elvégezni, mert igy elkerülhető a felesleges szervásárlás es a területek elg'ypmosodésu. A tavas*« vegyszeres gyomirtás idősza­kában pedig, amikor ez a tevékenység egyéb technoló­giai elemekhez, kapcsolódik, messzemenően ügyelni keli a munkák összhangjára.- Ismétlődő hiba, hogy a kapásoknál egyes gazdaságok a gyomirt őszért tavasai szán­tásra szórják. Pedig Kö;o**- doW. hogy a gyökéren ke-; resztül ható gyonti rtósnerek az. ősszel szántott talajon hatnak csak jól. Az őszi mélyszántás számla ián más kedvező hatását, is figyelem­be véve, mindent el ken követni, hogv ne maradjon az. ősszel fels'záotíHtert terű- lei. Örvendetes előrelépés, hopy megyénkben évente Tő—?5 ezer hektár kalászos terüle­tet és kukoricát lombós»- gyáznak. Különösen száraz, időjárás esetén van ennek nagy jelentősége. A „légi” gépeket jobban hasznosítva nagyon kituvHöctő lenne a lomb trágyázást sokkal na-, gvobb területekre, s főleg a kukoricákra kiterjeszteni. Ami a rendszeres védelmet igénylő gyümölcs-, szőlő- es egyéb kertészeti kultúrákat illeti, ezekben az eddiginél sokkal jobban kell hasznosí­tani az előrejelzés szaktaná­csait. A helyi megfigyelések­kel kiegészített, előrejelzésen alapuló védekezésekkel jobb eredményt érhetünk el — mégpedig olcsóbban —, mint­ha naptárszérűén, program- szerűen védekeztünk volna. Nemrég hegyaljai szőlész szakemberek „ismerték” be ■egy tanácskozáson, hogy az idén például a nem naptár •szerinti, hanem az előrejel­zésre, helyi megfigyelésre alapozott, a szükséglet sze­ri ihí védekezéssel legalább két permetezési fordulót (ez összességében 2.5—3 millió forint!) megtakaríthattak * volna.. De a növényvédelmet legjobban, leghatékonyabban végző almáskertjeinkben is két-három költséges perme­tezési fordulót takarítanak meg — a sokszor kisebb eredménnyel védekező szom- saedokka*! saembe* — »jé Javul a ni teái leimte Az elmúlt napokban a« SZMT elnöksége tájékozta-, túl hallgatott meg a társa­dalmi rétegek kereseti és jö­vedelmi viszonyairól, külö­nös tekintettel a nagyüzemi munkások, a fiatalok és a nők helyzetére. Jelen terv­időszakban az első három év­ben az átlagbérek 22.2 szá­zalékkal, az átlagkeresetek 20,9 százalékkal nőttek. A lakosság több forrásból származó készpénzbevétele az év első hat hónapjában 7 százalékkal nőtt. A bér- és bérjellegű bevételek *4,2 szá­zalékkal emelkedtek. Megál­lapítható, hogy az 1979. évi vállalati bérpolitikát óvatos, megfontolt biztonságra irá­nyuló törekvés jellemzi. Az elmúlt évhez képest 75 szá­zalékról 80 százalékra nőtt a teljesítménybérezésben foglalkoztatottak • aránya. Csökkent az alacsony kere­setű dolgozók száma, tovább javult a fizikai munkakör­ben dolgozó nők és fiatalok béraránya. A fizikai dolgo­zók kvalifikáltsági csopor­tonkénti bére még mindig nem tekinthető kellően dif­ferenciáltnak, különösen a szak- és betanított munká­sok között. A vállalati bér­politika nem minden esetben tükrözi a szakma megbecsü­lését. A segéd- és betanított munkások bérbeállása 5—10 százalékkal magasabb a szak­munkásokétól. Ez a helyzet a munkaerőhiánnyal magya­rázható. Széles körű vita alakúit ki a nők bérezési helyzeti­ről. Megállapították, hogy a nők alapbérarányai javultak. Az összehasonlítható mun­kakörökben kedvezően vál­toztak a fizikai állományon belül, a különböző kvalifi­káltságéi csoportokban az alapbérarányok. Az átlagbé­rekben tapasztalható különb­ségek okai' között ismert té­nyek játszanak'szerepet: a nő- dolgozóknak a családban be­töltött funkciója, az emiatti kevesebb túlórázás, a több műszakos munkakörök mel­lőzése stb. A fizikai munka­körökben a nők bérbeállása 1—4 százalékkal magasabb, mint a fizikai átlagbérbe-* állás. Ez az arány jónak ítélhető meg. A nem fizikai összehasonlítható munkakö­rökben a nők bérbeállása kedvezőtlenebb, mint a vál­lalati nem fizikai átlagbérbe- úl 1 ás. A különbség 2—8 szá­zalék. amely helytelen szem­léletet tükröz. Megállapítot­ták, hogy az elmúlt években végrehajtott bérfejlesztések­nél törekedtek a nők és a férfiak közötti indokolatlan keresetkülönbségek felszá­molására, az azonos munkát végző, de különböző egysé­gekben dolgozók bérbeállá- kiegyenlítésére, »/. élettwriwk és az eltöltött idő­nek az elismerésére, a gyes­ről visszatérők keresetének szín len tartására. l*999-ben nőtt a teljesítménykövetel­mények alapján bérezett fi­zikai dolgozók aránya. Ez a helyzet az Ózdi. Kohászati Üzemekben, a Borsodnádasdi lemezgyárban, -a Lenin Ko­hászati Művekben, a Sze­rencsi Csokoládégyárban. Az SZMT nőbizottsága, miután megvizsgálta a dol­gozó nők bérhelyzetét, olyan megállapításra juVoU, amely­re érdemes odafigyelni. Így; a többi, között már csalt el­vétve találni, hogy dolgozó no ne érje el az alsó kategó­riát. Sajnos, a bérezés vonat­kozásában az édesipar az utolsó helyen van az átlag­bért tekintve. Mint említet­tük. a fizikai területen jól alakul a nők bérezési hely­zete. A differenciált bére­zéssel is /egyetértenek. Azt: kérik, hogy a szakszervezet rendszeresen ellenőrizze az egyenlő munkáért egyenlő bér betartását. Napjainkban előfordul a pályakezdő nők­nél. hogy alacsonyabb bérbe- sorolásban részesülnek, mint a pályakezdő férfiak. Nem azonos módon állapítják meg a béreket, elvtelen meg- kü+rH’tööttteLésekeí teotwvok » férfiak javára. Az Mivé« ten­dencia ellen határozottan fel kell lépni. Szükség van a jelenleginél átgondoltabb bérpolitikára. A munkáltató­kat arra kell serkenteni, hogy a kereseteket jobban differenciálják, el kell fo­gadtatni minden szinten a teljesítményekkel arányos differenciálást.' A gazdálkodó egységeknél a bérpolitika részévé kell tenni, hogy a legkvalifikáltabb rétegek se .veszítsék el érdekeltségüket. Szorgalmazni kell a tervsze­rű bérgazdálkodást. Az elis­merés minden esetben a vég­zett munka mennyisége és minősége arányában történ­jen. Összességében a helyzet kedvező, azonban az említett helytelen szemléleteket még fel kell számolni. A nők bé­re a fizikai területen megfe­lelő. sőt vannak olyan terü­letek, ahol a nők bére meg­haladja a férfiakét. Fontos feladat a nők továbbképzé­sét: szorgalmazni, mert ez ad lehetőséget, hogy a betanított munkakörből szakképzett munkakörbe kerüljenek, amely átlagbérük növelését eredményezi. ». I. Hasznos Egyezség Végnapjaihoz érkezett » 1ei méi‘S a Buda flax Lenfo­nó- es Szövőipari Vállalat drávaszabélesi üzemében. A héutn .sorra leállnak a be­rendezések. A többségükben nyugdíjazásra ítéit gépeket leszerelik, a kornyékről pe­dig végleg eltűnik az áztaló- bói kiszedett, kévékbe kötött | kis lenkúpok ezreiből kiala­kult liliputi sátortábor. Több válialallal folytatott tárgya- I lás után a Szellözömüvekkel ! .szüleien egyezség a gazda- cseréről. A Szellőzőméi vek légtechnikai berendezéseket készít új telepén, ugvanúgv, mint a/, idei óv elején meg­nyitott mázaszaszvári üzemé­ben. n övén y védő sza kém berek. Persze ezek a később már pótolhatatlan tavaszi lentoso permetezéseket sem mulasz­tották el elvégezni! De időzzünk kissé a nö­vényvédelem üzemi szakirá­nyáéinál. Nem jó, hogy üze­meink mintegy 20* százalesa- ban c»ak „szerződéses” »lá­pon. mellékfoglalkozásban dolgozik növényvédő szak­ember. Tudomásul kell végre venni, hogy nem felesleges „időtöltés”, ha a növényvédő szakmérnök kártevők megfi­gyelésével. csápdazásávte loglalkozik. A jó szakember­nek ezek a látszólag sem­mitmondó megfigyelései mil­liós megtakarításokat es milliós értékű többletterme­lést eredményezhetnek. A jó talajerő-gazdálkodás >s e szakemberek feladatkö­réhez tartozik. Köztudott, hogy megyénkben a műtrá­gya-felhasználás mértéke még 'ei marad a**, országos szí öt­tel. De van olyan véle­mény is, hogy a felhasznál' műtrágya tömege már nagy. csupán a hasznosítás szak­szerűségével van baj. Müvü­kéi ló igaz. s éppen ezért a felhasználás sza k szerűsége. hatékonysága miatt is igen nagy jelentőségű a kötete«» talajvizsgálatról szóló rende­let. A mütrágya-felhaszna- . lásnál két alapvető szem­pontnak keH érvényesülni: a talaj és a termesztett növény lápanyagigényének. Tapasz­talati alapon és csak a szak- irodalomra támaszkodva, eze­ket az igényeket ma már ngm lehet kielégíteni. Óha­tatlanul bekövetkezik egy­részt a különböző műtrágyák túladagolása, másrészt a ke­vesebb hatóanyag kijutta-tá- sk. Mindkettő kárt okoz. A kötelező talajvizsgálatok, a jó talajtérkép és a teteti növény igénye szerinti mű­trágyázás ma már el nem ha­nyagolható része az eszköz­hatékonyságnak. Ezért szin­te érthetetlen, hogy egyes üzemek a megyei agrokémiai állomással szerződésben vál­lalt és a jogszabályban elő­írt kötelezettségüket esa*c többszöri figyelmeztetés után voltak hajlandók teljesíteni. Gond van helyenként a kö­telező talajminta-vételezés­sel is. A talajerő-gazdálkodásról szólva nem szabad megfeled­kezni az istállótrágyáról sem. Tápanyagokban a fel­használt műtrágya hatóanya­gának mintegy egyötödéi tartalmazza, s a rendelke­zésre álló teljes mennyiség felhasználásának rendkívül nagy a jelentősége. ★ Nem túlzás azt állítani, hogy a hatékonyabb növény- védelem és talajerő-gazdál­kodás megyénk mezőgazda­ságának egyik legnagyobb, sajnos még csak kis részben kihasznált tartaléka: Érde­mes minden gazdaságban nagyító alá tenni a „szoká­sokat”, s megtalálni az el­pazarolt. vagy eddig elsza­lasztott milliókat.

Next

/
Thumbnails
Contents