Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

1979. október 16., ködei

£SZAK-MAGYA*OKSZAG 3

Gyorsmérleg

a kW vasútioazplsság moÉpil

Lyukóbányán

Lyukóbónyán, o külszíni műhelyben Kiss László, Csorba Emil, Jó- vorszki kivon sablont najlit a ^.'»eumulikuv szállítás szerelési próbájához.

Mezőgazdaságunk nagy tartaléka:

h ételi kemizáció és talajtíi-pzÉMás

— Nehéz, hái'omnegyedév volt! — így összegezi Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetője a 13 ezres közösség erőfeszítéseit, az éjjel-nappali szolgálatok eredményeit, a feszítő gondokat. .Sokéves tapasztalat, hogy az igazgatóság munkáját az év eleji sikeres előszállítás alapozza meg. Az idén ebben gyengébb volt az eredmény a tavalyitól. Az üzemek, vállalatok kevesebb vasúti kocsit igényeltek, mint amennyire lehetőség volt. Kz kihatott a félévi eredményekre is. A tő gondot az okozta, hogy az igazgatóság- ,nak a !) hónap alatt több tízezer vagonnal kevesebb állt rendelkezésére, mint a múlt év azonos időszakában. Ennek közismert oka, hogy Borsodba mindig kevesebb megrakott szerelvény érkezik. mint amennyi kimegy.

A vázolt, s a múlt évitől nehezebb körülmények között végzett áldozatos munka kétszeresen értékessé teszi a vasutasok eredményeit.

— Most a III. negyedévben találtunk önmagunkra, s olyan sikeresen munkálkodtunk, hogy az kihat ez év kilenc hónapjában végzett teljesítményünkre. Ez évben eddig 22,5 millió tonna — u tavalyitól félmillió tonnával több — árut szállítottunk. A belföldi szállításban túlteljesítettük 'a tervünket, az exportban van némi lemaradás. Csökkent a tranzilszállitmány, 85 százalékos eredményt értünk el a behozatalban, ez viszont feltételezhetően előnyös a népgazdaság számára, összességében véve teljesítettek feladatunkat. némileg ;iobb az eredményünk, mint a hálózati átlag.

A teljesítményben sok mupka, töprengés, szervezés van es része van annak is, hogy igen jó a MÁV és a partnerek együttműködése. Gondolunk többek között arra, hogy — az igazgató kifejezésével élve — a MÁV beépült a borsodi üzemek technológiai rendszerébe. A folyamatosan termelő üzemekben — a BÉM-ben, az LEM-ben, a/i ÓKU-ben, a TVK-ban, a BVK-ban — soli a’ nem állhat le a vasúti forgalom, az alapanyag, a termék be-, vágy elfuVaro- zása. Egyik kiemelt őszi feladatuk az energiahordozók szállítása.

A kérdés önmagából adódik: ha több tízezer vagon hiányzott, hogyan tudnak mégis jó eredménnyel dolgozni, kielégíteni a kocsi- rendelési igényeket? Az eredmény fö forrása: a kongresszusi, felszabadulási munkaverseny. A vállalás egyik pontja szerint a vasúti kocsik statikus terhelését 0.5— 1 tonnával növelik. Az eredmény messze túlhaladja az ígértet: kilenc hónapra vetítve 1.6 tonnával növelték a vagonok átlagos terhelését. Ennek eredményeképpen kilencezer kocsival kevesebbel szállították el a tavalyitól lélmillió tonnával több árut. A másik forrás: növelik a vasúti szerelvényekén a szállított áruk mennyiségét, súlyát, s ezzel is sok kocsit takarítanak meg.

Pár éven keresztül a hálózati átlagtól eltérően a miskolci igazgatóság' területén nem csökkent, hanem növekedett az utasok szánta. Ebben most változás van. Az új tendencia szerint kevesebb ember utazik a személyszállító vopatokon. 3,5 százalékkal csökkent a fizető utasok szánta, s nincs növekedés a bérletek váltásában sem.

Az igazgatóság célkitűzése szerint szeretnék biztosítani a stabilitást, s ha lehetséges, több embert utaztatni a személyszállító vonatokon. Ezt szolgálja a személykocsi- park korszerűsítése is. Az igazgatóság ez évben eddig 50 korszerű lengyel kocsit kapott és még 100 kocsi érkezését várja 1979-ben. A fővonalon az új kocsik expressz- és gyorsvonatként közlekednek. Ezek nemcsak korszerűbbek, hanem elődjeiktől 20 kilométerrel nagyobb, 140 kilométeres sebességgel is roboghatnak. A pályarekonstrukciók befejezése után így megteremtődnek a gyorsabb közlekedés lehetőségei. Sokszor ^hangzott jogos kérés: az utasok becsüljék, jobban kíméljék a drága, értékes, a közlekedés kulturáltságát szolgáló szeméi yszállí tó kocsi kát.

Az őszi szállítás a hagyományostól is ' nagyobb feladat elé állította az igazgatóságot. Az év utolsó negyedében még 7,5 millió tonna

árut kell elszállítania. A rangsorolás szerint elsőbbséget biztosítanak a mezőgazdasági, élelmiszeripari termékeknek, exportnak — ez várhatóan fokozódni fog —. s az energiahordozók szállításának. ezután következnek az egyéb áruk. Fontos feladatnak tekintik a mozdonyok üzemkészségének tovább javítását, a menetrend- szerűség fokozását, a kieső idők. csökkentését, a hatékonyság. a gazdaságosság növelését.

Az igazgató szerint jövö- •re még több árut kell elszállítaniuk. s ehhez már most meg kell teremteniük az előfeltételeket, többek között fokozni az. előszállítást. Megváltozik, 18 százalékkal nő a teherszállítási tarifa. Ez. indokolt is, hiszen növekedett a mozdonyok, a vasúti kocsik ára, s ez. vonatkozik a felhasznált energiára is. Valójában a vasúti szállítás így is olcsóbb fesz, mint a közúti.

A „jól informáltok” szerint jövőre emelik a menetjegyek árát is. Ebben annyi az. igazság, hogy — mint a téli menetrend is tükrözi — nőtt a C1V, a /.az a tőkés országokba közlekedő vonatokra szóló menet .iegvek ára. Ez nem vonatkozik a szocialista országok*»» köwtekedő vonalokra.

Az. infwméetó ' s»«Ki*»t jw menetjegyek árában Ivóban nem tesz. lényeges változás. A jövő évi, az. áij menetrenddel egyidőben egyszerűsítik a tarií ahatár okát, és —1 nagyon helyesen — elhagyják a filléreket, forintra le- vagy felkerekítik az. összeget és a biztosítási díjat 'beépítik a ménét jegyek, árába. Egy „apró” módosítás már meg is történt: 40 forintról 100 forintra emelték fel a pótdíjat, amelyet a jegyet nem váltó utasnak kell megfizetnie. Jövőre a gyér forgalmú állomásokon az. éjjeli órákban nem lesz, jegyárusítás. A kalauz. — pót-díjmentesen — ad az wéasnak jegyet, összességébe« véve, jövőre a menetjegyek ára változatta*

Megyénk mezőgazdasága évente 00—»70 ezer hatóanyag-tonna növényvédő szert használ fel. amelyek értéke csak milliárd forintban mérhető. E költséges, sokszor nehezen beszerezhető anyagokat úgy kell felhasználni, hogy azok a termelésben a lehető legjobban hasznosuljanak. Hiszen csak egykét százaléknyi megtakarítás, valamivel jobb hasznosulás már tízmilliókat jelent. Mezőgazdaságunk e tarla lékáról. a hatékonyabb növény- védelem e*> talajerő-gazdálkodás „hogyanjairól” és.„miértjeiről” nagyon is érdemes megfogadni a legilletékeseb- beknek, a Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakembereinek tanácsait. Hiszen csak a növényvédelem hatékonyságát tekintve: megmenthető termékek tíz- es százezer tonnáiról, megtakarítható forintok tízmillióiról van szol Nagyon sok. példát sorolhatnánk ennek bizony Húsúivá. Közismert, egyik nagy Iszunk „esete”, ahol tavaly a szőlő növényvédelmében előfordult hiányosságok jelentős terméskies'.1. okoz\ak. Es gyakran emlegetik szakkörökben az, eiet« járás egyik gyümölcsösét. attól addig, amíg a növényvédelem nem veit helyére téve. éveken át jóformán csak cefrének való gyirMölcs termett, mór-mái* a „fakitermelés” gondolni á- «ä foglalkoztak, s amióta

hozzáértő irányítással, lelkiismereti kérdés lett a növényvédelem, évente 6—7 millió forint értékű almát értékesítenek nemcsak belföldié, hanem zömmel exportra is.

A növényvédelemben az. utóbbi években jelentős az, előrehaladás. számottevőek az. eredmények, de ismétlődő gondokat, hibákat is említenek a szakemberek. Nagyüzemeinkben a gabonáit 85— 90 százalékán, a kukorica-, napraforgó- én burgonyatáblák csaknem 100 százalékán végeznek mér vegyszere« gyomirtást. A kateészosok nagyobb hoz.a mas-na-k köntvwebb aratása nagymértékben m. ered meny es gy omi rtásivak

köszönhető, öe nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vegyszeres gyomirtóié mim-' kákát a gyomflóra ismerete alapján kell elvégezni, mert igy elkerülhető a felesleges szervásárlás es a területek elg'ypmosodésu. A tavas*« vegyszeres gyomirtás időszakában pedig, amikor ez a tevékenység egyéb technológiai elemekhez, kapcsolódik, messzemenően ügyelni keli a munkák összhangjára.- Ismétlődő hiba, hogy a kapásoknál egyes gazdaságok a gyomirt őszért tavasai szántásra szórják. Pedig Kö;o**- doW. hogy a gyökéren ke-; resztül ható gyonti rtósnerek az. ősszel szántott talajon hatnak csak jól. Az őszi mélyszántás számla ián más kedvező hatását, is figyelembe véve, mindent el ken követni, hogv ne maradjon az. ősszel fels'záotíHtert terű- lei.

Örvendetes előrelépés, hopy megyénkben évente Tő—?5 ezer hektár kalászos területet és kukoricát lombós»- gyáznak. Különösen száraz, időjárás esetén van ennek nagy jelentősége. A „légi” gépeket jobban hasznosítva nagyon kituvHöctő lenne a lomb trágyázást sokkal na-, gvobb területekre, s főleg a kukoricákra kiterjeszteni.

Ami a rendszeres védelmet igénylő gyümölcs-, szőlő- es egyéb kertészeti kultúrákat illeti, ezekben az eddiginél sokkal jobban kell hasznosítani az előrejelzés szaktanácsait. A helyi megfigyelésekkel kiegészített, előrejelzésen alapuló védekezésekkel jobb eredményt érhetünk el — mégpedig olcsóbban —, mintha naptárszérűén, program- szerűen védekeztünk volna. Nemrég hegyaljai szőlész szakemberek „ismerték” be ■egy tanácskozáson, hogy az idén például a nem naptár •szerinti, hanem az előrejelzésre, helyi megfigyelésre alapozott, a szükséglet szeri ihí védekezéssel legalább két permetezési fordulót (ez összességében 2.5—3 millió forint!) megtakaríthattak * volna.. De a növényvédelmet legjobban, leghatékonyabban végző almáskertjeinkben is két-három költséges permetezési fordulót takarítanak meg — a sokszor kisebb eredménnyel védekező szom- saedokka*! saembe* — »jé

Javul a ni teái leimte

Az elmúlt napokban a« SZMT elnöksége tájékozta-, túl hallgatott meg a társadalmi rétegek kereseti és jövedelmi viszonyairól, különös tekintettel a nagyüzemi munkások, a fiatalok és a nők helyzetére. Jelen tervidőszakban az első három évben az átlagbérek 22.2 százalékkal, az átlagkeresetek 20,9 százalékkal nőttek. A lakosság több forrásból származó készpénzbevétele az év első hat hónapjában 7 százalékkal nőtt. A bér- és bérjellegű bevételek *4,2 százalékkal emelkedtek. Megállapítható, hogy az 1979. évi vállalati bérpolitikát óvatos, megfontolt biztonságra irányuló törekvés jellemzi. Az elmúlt évhez képest 75 százalékról 80 százalékra nőtt a teljesítménybérezésben foglalkoztatottak • aránya. Csökkent az alacsony keresetű dolgozók száma, tovább javult a fizikai munkakörben dolgozó nők és fiatalok béraránya. A fizikai dolgozók kvalifikáltsági csoportonkénti bére még mindig nem tekinthető kellően differenciáltnak, különösen a szak- és betanított munkások között. A vállalati bérpolitika nem minden esetben tükrözi a szakma megbecsülését. A segéd- és betanított munkások bérbeállása 5—10 százalékkal magasabb a szakmunkásokétól. Ez a helyzet a munkaerőhiánnyal magyarázható.

Széles körű vita alakúit ki a nők bérezési helyzetiről. Megállapították, hogy a nők alapbérarányai javultak. Az összehasonlítható munkakörökben kedvezően változtak a fizikai állományon belül, a különböző kvalifikáltságéi csoportokban az alapbérarányok. Az átlagbérekben tapasztalható különbségek okai' között ismert tények játszanak'szerepet: a nő- dolgozóknak a családban betöltött funkciója, az emiatti kevesebb túlórázás, a több műszakos munkakörök mellőzése stb. A fizikai munkakörökben a nők bérbeállása 1—4 százalékkal magasabb, mint a fizikai átlagbérbe-* állás. Ez az arány jónak ítélhető meg. A nem fizikai összehasonlítható munkakörökben a nők bérbeállása kedvezőtlenebb, mint a vállalati nem fizikai átlagbérbe- úl 1 ás. A különbség 2—8 százalék. amely helytelen szemléletet tükröz. Megállapították, hogy az elmúlt években végrehajtott bérfejlesztéseknél törekedtek a nők és a férfiak közötti indokolatlan keresetkülönbségek felszámolására, az azonos munkát végző, de különböző egységekben dolgozók bérbeállá- kiegyenlítésére, »/.

élettwriwk és az eltöltött időnek az elismerésére, a gyesről visszatérők keresetének szín len tartására. l*999-ben nőtt a teljesítménykövetelmények alapján bérezett fizikai dolgozók aránya. Ez a helyzet az Ózdi. Kohászati Üzemekben, a Borsodnádasdi lemezgyárban, -a Lenin Kohászati Művekben, a Szerencsi Csokoládégyárban.

Az SZMT nőbizottsága, miután megvizsgálta a dolgozó nők bérhelyzetét, olyan megállapításra juVoU, amelyre érdemes odafigyelni. Így; a többi, között már csalt elvétve találni, hogy dolgozó no ne érje el az alsó kategóriát. Sajnos, a bérezés vonatkozásában az édesipar az utolsó helyen van az átlagbért tekintve. Mint említettük. a fizikai területen jól alakul a nők bérezési helyzete. A differenciált bérezéssel is /egyetértenek. Azt: kérik, hogy a szakszervezet rendszeresen ellenőrizze az egyenlő munkáért egyenlő bér betartását. Napjainkban előfordul a pályakezdő nőknél. hogy alacsonyabb bérbe- sorolásban részesülnek, mint a pályakezdő férfiak. Nem azonos módon állapítják meg a béreket, elvtelen meg- kü+rH’tööttteLésekeí teotwvok »

férfiak javára. Az Mivé« tendencia ellen határozottan fel kell lépni. Szükség van a jelenleginél átgondoltabb bérpolitikára. A munkáltatókat arra kell serkenteni, hogy a kereseteket jobban differenciálják, el kell fogadtatni minden szinten a teljesítményekkel arányos differenciálást.' A gazdálkodó egységeknél a bérpolitika részévé kell tenni, hogy a legkvalifikáltabb rétegek se .veszítsék el érdekeltségüket. Szorgalmazni kell a tervszerű bérgazdálkodást. Az elismerés minden esetben a végzett munka mennyisége és minősége arányában történjen.

Összességében a helyzet kedvező, azonban az említett helytelen szemléleteket még fel kell számolni. A nők bére a fizikai területen megfelelő. sőt vannak olyan területek, ahol a nők bére meghaladja a férfiakét. Fontos feladat a nők továbbképzését: szorgalmazni, mert ez ad lehetőséget, hogy a betanított munkakörből szakképzett munkakörbe kerüljenek, amely átlagbérük növelését eredményezi.

». I.

Hasznos Egyezség

Végnapjaihoz érkezett » 1ei méi‘S a Buda flax Lenfonó- es Szövőipari Vállalat drávaszabélesi üzemében. A héutn .sorra leállnak a berendezések. A többségükben nyugdíjazásra ítéit gépeket leszerelik, a kornyékről pedig végleg eltűnik az áztaló- bói kiszedett, kévékbe kötött | kis lenkúpok ezreiből kialakult liliputi sátortábor. Több válialallal folytatott tárgya- I lás után a Szellözömüvekkel ! .szüleien egyezség a gazda- cseréről. A Szellőzőméi vek légtechnikai berendezéseket készít új telepén, ugvanúgv, mint a/, idei óv elején megnyitott mázaszaszvári üzemében.

n övén y védő sza kém berek.

Persze ezek a később már pótolhatatlan tavaszi lentoso permetezéseket sem mulasztották el elvégezni!

De időzzünk kissé a növényvédelem üzemi szakirányáéinál. Nem jó, hogy üzemeink mintegy 20* százalesa- ban c»ak „szerződéses” »lápon. mellékfoglalkozásban dolgozik növényvédő szakember. Tudomásul kell végre venni, hogy nem felesleges „időtöltés”, ha a növényvédő szakmérnök kártevők megfigyelésével. csápdazásávte loglalkozik. A jó szakembernek ezek a látszólag semmitmondó megfigyelései milliós megtakarításokat es milliós értékű többlettermelést eredményezhetnek.

A jó talajerő-gazdálkodás >s e szakemberek feladatköréhez tartozik. Köztudott, hogy megyénkben a műtrágya-felhasználás mértéke még 'ei marad a**, országos szí öttel. De van olyan vélemény is, hogy a felhasznál' műtrágya tömege már nagy. csupán a hasznosítás szakszerűségével van baj. Müvükéi ló igaz. s éppen ezért a felhasználás sza k szerűsége.

hatékonysága miatt is igen nagy jelentőségű a kötete«» talajvizsgálatról szóló rendelet. A mütrágya-felhaszna- . lásnál két alapvető szempontnak keH érvényesülni: a talaj és a termesztett növény lápanyagigényének. Tapasztalati alapon és csak a szak- irodalomra támaszkodva, ezeket az igényeket ma már ngm lehet kielégíteni. Óhatatlanul bekövetkezik egyrészt a különböző műtrágyák túladagolása, másrészt a kevesebb hatóanyag kijutta-tá- sk. Mindkettő kárt okoz.

A kötelező talajvizsgálatok, a jó talajtérkép és a teteti növény igénye szerinti műtrágyázás ma már el nem hanyagolható része az eszközhatékonyságnak. Ezért szinte érthetetlen, hogy egyes üzemek a megyei agrokémiai állomással szerződésben vállalt és a jogszabályban előírt kötelezettségüket esa*c többszöri figyelmeztetés után voltak hajlandók teljesíteni. Gond van helyenként a kötelező talajminta-vételezéssel is.

A talajerő-gazdálkodásról szólva nem szabad megfeledkezni az istállótrágyáról

sem. Tápanyagokban a felhasznált műtrágya hatóanyagának mintegy egyötödéi tartalmazza, s a rendelkezésre álló teljes mennyiség felhasználásának rendkívül nagy a jelentősége.

★

Nem túlzás azt állítani, hogy a hatékonyabb növény- védelem és talajerő-gazdálkodás megyénk mezőgazdaságának egyik legnagyobb, sajnos még csak kis részben kihasznált tartaléka: Érdemes minden gazdaságban nagyító alá tenni a „szokásokat”, s megtalálni az elpazarolt. vagy eddig elszalasztott milliókat.