Észak-Magyarország, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-03 / 231. szám

1979. október 3., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

“Gépállomásból gyáregység

r

kormány a közelmúltban határozatul hozott a közkiadások mérséklésére. Ez a döntés Borsod megye tanácsainak, intézményeinek gazdálkodását is érinti. A megyében 177 tanács irányításával mintegy 1400 intézmény nyújt a lakosság számára kommunális, igészségiigyi. szociális, oktatási és közművelődési szol- Sállatásokat. Ezek költségeit a megyei és helyi tanácsok költségvetéséből kell íedezni. l’obbek között a költségvetésből fizetjük ki a 76 000 darab közvilágítási lámpahely iramdíjál, a 4,3 millió négy- celinéler park karbantartási • költségeit. A kórházakban'az »lmúlt évben is 130 000 beleget ápoltak, gyógyítottak, a szak- és körzeti orvosi rendelőkben ü.l millió beteget kezeltek, óvodákban közel 26 000 gyermeket gondoztak.

Az általános , iskolákban 95 000 gyermeket készítenek tel a termelőmunkára! vagy magasabb szintű tanulásra, a középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben fplyo oktatás, és még számos más jellegű tevékenységek széies skáláját látják el a lakosság érdekében, melyek megyénkben évente közel 4 milliard forint pénzfelhasználást eredményeznek. Az ezekre fordított kiadások évről évre nőnek. Az V. ötéves tervben tervezett. 7.6 százalék he- jlyetl 11,2 százalékos a költségvetési előirányzat átlagos növekedési üteme. Ebben a jelentős előirá ny zat- nö veke- jdésben szerepet játszik az is, hogy minden állampolgár' számára ingyenessé vált az egészségügyi ellátás, tehát az állam, illetve a tanácsok átvállalták a lakosságiul ezeket a terheket. Tervezettél meghaladóan fejlesztettük a [lakosság igényeivel összhang, ban a gyermekintéziViényi IháUVígJot... s ..(»/ is éverUp árat pedig köztudottan a nemzetközileg szükséges, átlagos és elismert élő-, vala- m i n t holtmunka-ráfordítás határozza meg.

Ha tehát egy-egy terméket a nemzetközi átlagnál kisebb ráfordítással, azaz termelékenyebben tudunk, tudnánk előállítani, akkor exportunk gazdaságossága kedvezőre változik. (Így nyílhat csak mód az import fokozására, de a termékbőség .növelésére

is.)

Bázis:

a nemzetközi átlag

A közelmúltban a SZOT m űszaki-gazdasági bizottságának és az SZMT műszakigazdasági bizottságának közös, miskolci ülésén az V. ötéves tervidőszakban megvalósult nagyberuházások lét- számellátásáról szóló tájékoztatóban pozitív tendenciák kibontakozását figyelhettük meg.

Amíg nem is olyan régen a vállalniuk általános gyakorlata, magatartása közé tartozott:. a legmodernebb berendezések is igen magas — a nemzetközinél lényegesen és így az elfogadhatónál jóval magasabb — létszámmal történő üzemeltetése. A most megvizsgált beruházásoknál ezzel szemben — ÖKÜ folyamatos acélöntőmű és rúd- dróthengermu, az ÖKÜ acélgyártás fejlesztése oxigénes intenzifikálással, a TVK po- lipropiléngyára, a BVK PVC—III. üzeme, a Tiszai Hőerőmű I-es üzeme — a létszámbiztosítások tapasztalatai, a létszámtervezés megalapozottsága. az üzembe helyezett beruházások termelékenységi színvonala a korábbi tapasztalatokhoz képest lényeges javulást mutat.

Az új üzemek létszámigényét a jórészt tőkés viszonylatból vásárolt technológia,

telezetiségvállalások is meghúzódnak. Az eliendelt kőtelező inego kariias kikényszeríti a gazdálkodó szervek vezetőitől a mértéktartó, körültekintő intézkedéseket, amelyekkel elérhető, hogy jelentősebb megrázkódtatás nélkül is megoldhatók' legyenek I á tervezett szakmai feladatok. Ezprt fontos minden tanácsnak. intézménynek, még az alapellátást1- végzőknek is. • az ésszerű takarékosság messzemenő alkalmazása. A takarékosság talán elcsépelt , fogalomnak tűnhet. Mégis szükséges, hogy ezt a fogalmat jelentőségének megfelelő funkciójába helyezzük.

Az energiával például nein' akkor takarékoskodunk, ha nem .fűtünk, miközben az adott helyiségben tartózkodók egészsége ezt egyébként megkövetelné, de Takarékosság. ha az ablakok, ajtók jól záródnak, hogy ne az utcát fű lsük. Csak az ezekhez hasonló gazdálkodási magatar-' tas eredményeként elérhető, sokszor talán jelentéktelennek is tűnő, de mindenütt alkalmazva már jelentős nagyságrendű meg takarítást tekinthetjük ésszerűnek. Nélkülözhetetlen, hogy minden költségvetésből gazdálkodó tanács. intézmény. illetve ezek minden dolgozója és sok vonatkozásban a lakosság is, tarlós feladatának ’ tekintse, az ésszerű takarékosságot és a napi munkában’: folyamatosan tarja fel. érvényesítse ennek lehetőségéit. A párt-, a kormány, a megyei tanács mindezekhez nemcsak egyetértést vár az. e terű leien-dolgozóktól és a lakosságtól, liánom értelmes kezdeményezéseket is’kér.

Milyen tartalékai lehetnek a takarékosságnak?

Több tízmillió forintot fordítanak .evente a helyi tanácsok a parkok gondozására;- • ,-ii . Elszomorító

» egyesült államokbeli beta nulást.

Jobb eredménye! forrása

Általában jó tehát a dolgc zók szakképzettsége. A mur kahelyek technikai felszerel; sége, a termelőberendezése műszaki színvonala ugyar csak élen járó. Kézenfekv (és zárójelben hozzátév joggal el is várható), hogy tervezett terrnelékenysé. mutatók a legtöbb beruházó nál megfelelnek a nemzetid zi követelményeknek.

Az OKU FÁM és az RDH beruházásánál a termelékenységi mutatók magasabbak a tervezettnél. Az acélgyártás egyéb paraméterei, a‘ tervezett szinten alakultak. A vegyipari üzemekben még ennél is kedvezőbbek a mutatók, mind a termelés mennyiségét, mind az értékét illetően. Az összehasonlítások nem késztetnek szégyenkezésre, nemzetközi mértékkel mérve sem.

A , BVK PVC—111. üzeme például közel azonos termelékenységi szinten áll; a Shin — Etsu japán. üzemmel és termelékenység tekintetében versenyképes a korszerű, számítógéppel vezérelt Spo- lanai csehszlovák üzemmel is.

Biztató jelek ezek. Kedvezőek még akkor is, ha viszonylag kezdeti ^lépéseknek tekinthetők csak — nem vállalati méretekben, hanem — a nagy népgazdasági feladatokat tekintve. A termelékenység növelésének egy receptje az új beruházásoknál. az új felfogású vezetés ’ mellett bevált. Ezekben az üzemekben a termelékenységnövekedés döntő forrásai most bőven ..buzognak”. Meríteni kell belőlük bátran és, a helyi viszonyokra adaptálható módszerek, minden bizonnyal másutt is meghozzák a kívánt eredményt. M i n d annyi unk ja vára.

Buciiért Mikién

Fejlesztések Encsen

Tevékenységük .tizenkét éve 1 alatt tekintélyes gyáregységért dolgozlak meg a/, encsi- ’ ek. A Miskolci MEZŐGÉP Vállalat J-es számú gyáregy- , .ségének dolgozói az évek so- ■ rán mindig nyereséggel zártak, s a vállalat miskolci • központjában beszélgetve néhány illetékes vezetővel, el- j mondták, hogy az encsi elképzelések mindig egybees- L lek a vállalat fejlesztési eins gondolásaival. ■

A hütögyárlás a fő profilújuk, emellett fontos szerep tájul az úgynevezett pót kocsi - kjfékszelepnek, egyszerűbben a , légszelepnek. Ezzel a termékekkel, mintha az utóbbi időjében gondok lennének..hiszen já csappant a megrendelések rj száma. Mi lehet ennek az és oka? Nem is annyira a mi- zj nőségével van 'baj. inkább a ss típusával. A vevők nem szili vesen alkalmazzak ezt a széni lepel, ha varinak korszerűből bek, jobbak. Raj fői Zolii tan, a termelési osztály vest zetöje elmondta, hogy megír vizsgáltak a kereslet csökkeni nősének az okát, s az ered- . mennyel megkeresik a MEG- -u ÉV-el, a sz.elep forgalmazóját. 3'Arról van' szó ugyanis, hogy m hazánkban több hasonló tél- rejesitménvü külföldi szelep is .forgalomban van. Magyaror- J szagra érkezik Csehszlováki- re,iból és Romániából is lég- zelep, amelyek kiszorítják az--------mcsi terméket. A MEGÉV

era zárkózik el attól, hogy ; encsi szelepet forgalmazza, suk szerelné tudni, verseny- ;épesék-e még, vagy azzá te- íetők-e?

, A vizsgálati eredmények azt mutatják, szinte azonosak a román és a magyar szelep ^műszaki-minőségi paraméte- bizcre*' Á kimutatást egyébként Fd-,a KOTUKI készítette, hogy biz; milyen módosításokat kell el- tarl végezniük az encsieknek. Je- sét. lenleg az országnak nem a 1 mindegy, hazai szeleppel elé- kol giti-e ki a belső keresleti igé- tan nyékét, vagy külföldi szeleié pékét szerez be, még ha azok ját szocialista relációjúak fs. Óit-’ tér jártamkor az encsiek is a szenei lep elavultságára gondoltak, pri pedig, mint. kiderült, nem I szükségeltetik beruházás, mi- nlj nimális módosítással újra versenyképessé tehető a légszelep. Várhatóan a MEGÉV kedvező választ ad a kísérleti kimutatásokra.’ s igyekszik az importot hazai termékkel kiváltani.

A hütögyárlás területén is lényeges előrelépésre lehet számítani. Ivón László, a műszaki és fejlesztési osztály vezetője elmondta, hogy ebben az évben új technológiát dolgoznak ki. s bíznak ennek sikerében. A hütolemezek perforálását jelenleg excenter gépen végzik, ez több okból előnytelen. Most egy folyamatos perforáló célgéjJfet alakítanak ki, ezzel olyan hütök gyártására is alkalmassá teszik az encsi gyáregységet, amike': eddig nem készítetlek. A perforáló célgép egyik nagy előnye, hogy szerszámozottsága apró elemekből tevődik össze, tehát nemcsak egy hűlő furatait lehet egy beállítással. egy szerszámmal .kimunkálni. Rugalmasan alkalmazható a különböző típusokhoz.

A másik fejlesztés is kísérleti stádiumban van. Eddig a hütőtömböket mártóforrasztással készítették, s a tervek szerint ezt kemence- forrasztással helyettesitik. Így lényegesen könnyebbé válik a hűtőtömb, kevesebb anyag rakódik rá. Ezzel az eljárással tehát anyagot lehet megtakarítani, az energia szempontjából nem hoz változást, A hűtőket beépítő gyártók is keresik a könnyebb kivitelű hűtőkét; érthetően, hiszen nemcsak csökkenti a költségeket, de jobban szerelhető is. A két fejlesztésre nem kevesebb, mint 1,5 millió forintot fordítanak.

Az elmúlt évek során az encsi gyáregység ' dolgozói mindig keresték a lehető legjobb megoldásokat, igyekeztek a követelményeknek megfelelni, Természetesen, az elképzeléseket behatárolják az anyagi lehetőségek és a nm- szaki-szellemi kapacitás is. 4 Nem 'lehet egyszerre mindent megújítani. súlypontozni, rangsorolni kell. Mikor a hűlök összeállítását tekintettem meg, elismeréssel szóltam Gyuricsltp Józsefi lé nehéz

munkájáról, aki szinte manufakturális módszerekkel dolgozott. s megjegyeztem .gyár- beli kísérőmnek. Takács József fiaial technológusnak, hogy -erre a műveletre mái- ráférne a gépesítés. Sok' helyütt külföldön ma már géppel fűzik össze a hütöleme- zeket tömbbé, s ez a jövő útja az encsi gyáregységben is. De elsőként oda koncentrálják, az erőket, ahol valóban nélkülözhetetlenül szükséges a fejlesztés.

Már a jövő év elején megkezdődik az említett perforáló célgép és a kemenceíor- rasztás próbaüzeme. Jelenleg a tervek elkészültek, a kivitelezés folyamatban van. A 106 millió forintos árbevételi tervüket az encsiek minden bizonnyal sikerrel teljesítik, s újabb, megrendelések várhatók a hütőgyártásra. Tárgyalások folynak a RÁBA- MANN céggel. Ezeknek eredményességéről még nem tudok beszámolni, hiszen ott- jártamkor még nem volt végleges szerződés. Örvendetes volna az a tény. ha a MEG- EV is kedvező választ adna.

(karost)

Borsóval keresztezett búza

A Nyugat-kínai fennsíkon sikeresen termelnek egy új búzafajtát, amit a borsó és a tavaszi búza keresztezése útján állítottak elő. Az új búzafajtát, amely az „1. sz. borsó-búza” ‘ nevet viseli, kilenc évig tartó keresztezés! kísérleteket követően, ma már eredményesen vetik Quinhai tartomány nagy részén. Ezek a közel 3200 méter tengerszint feletti magasságú

területek nem voltak alkalmasak hagyományos búza termesztésére. A borsó-búza azonban jól tűri az akár — 12,5 fokos hideget, és 100 nap alatt beérik, míg a tavaszi búzafajták beéréséhez 130 napra volt szükség. Az új búza 16,33 százalék fehérjét és 2,58 százalék zsírt tartalmaz, s ebben is felülmúlja a tavaszi búzát.

ás az almáskertben

ri jelenség, hogy nagy ér- ;u műszereket, egy eb kellékeket kellő szakértelem lkül beszereznek, azokat m hasznosítják. elfekvő üzletié válnak, miközben a pgazdaság más területéről íl»et elvontuk. Nem feltét- íüi fontos a lakosság állal vásárolt tartós fogyasztási .kék: bútorok, televíziók, tógépek stb. szükségesnél gyobb gyakoriságú vasur- ;u. Mérsékelhető az iroda- torok — főleg a luxusjel- tüek — cseréje, különösen kor. ha kisebb meghibáso- suk gazdaságosán is javit- 1 ók. Talán elcsépeltnek tik. de a telefonközpontok terhelése is' csökkenthető, röviden, tömören megfo- Imazva beszélünk és a te- unkészülekekel: csak 3

rcen belüli időtartamra

sználjuk, semmi esetre'sem igúncélru, hanem hivatalos yben. Elszaporodtak a kü- tbözö magas költségigényű idéz vények, konferenciák, ekezlelek is. Ezek egy résnek elhagyásával ismét

entős költségek tákarilha; meg.

Még folytathatnánk a igtakarí tast eredményező illések es cselekvések fel - olását, azonban azt acélt, gy az ésszerű takarékos- ; alkalmazásához ízelítőt junk. talán a ■ felsorolt púikkal is sikerült elérni,

enkivül számos inas úton- idon is komoly, eredme- ek születhetnek. A cél néni tel a mindenáron való ta- rékossag, hanem az éssze- gazdál kodás érvényesílé- azt kell mérlegelni niin- ;. hogy a szakmai progra- >k (gyógyítás, betegellátás, tatás slb.h hogyan oldlia- c meg mennyiségük és a nőségtik .sérelme nélkül. A adatok minősége és meny- isége nemcsak üjabb és ibb állami hozzájárulással pénzráfordítással növelté, hanerti a körültekintő zdasági döntések követ koz- ínyeként elérhető megtalálásokkal felszabadítható nzeszközökböi is. Az igy »gtakaritoti forintokkal az átásban helyenként megs •ő legfeszítőbb gondok msékelhetők, például javul, t az intézményi étkeztetés, vüIliét a gyógyításhoz, ok- áshoz szükséges eszközök re.

A közpénzekkel való ész- jrübb. takarékosabb gaz- Ikodáshoz gyökeres valloz- tásra van szükség, mind

agárd új nagyvasúti állomást kapott.' Legfeljebb az fur- csállliató, miért éppen a falu végi gyümölcsösbe telepítették ezt a szemlátomást forgalmas állomást, ahol egyszerre két szerelvény is várakozik — szerelvényenként hat-hal személykocsival.

Közelebbről vizsgálódva aztán egyéb különlegesség is szembeötlik: ezeknek a kocsiknak hiányzik a kerekük, és sin helyett betonlábakon állnak. Ezek szerint számukra az almáskert valóban az utolsó stáció, egy helyhez kötő végállomás. A Bodrogközi Állami Gazdaság számára viszont serkentő új lehetőségek indító állomása az idénymunkák — legkivált az almaszti- rct — idejére.

Az idei őszig a gazdaság vezetőinek a legtöbb fejfáj- cli'ó gondot a zemplénagárdi almáskert okozta. Ez a telephely hatvan kilométernyire esik'Sárospataktól, a központtól. Ám az itteni, java termőerőben levő 1S4 hektárnyi ültetvény kulcsfontosságú az egész gyümölcstermesztés! főágazatiban, nem lehet róla lemondani. Csakhogy évről évre egyre nehezebben lehetett idénymunkásokat toborozni ide, s különösen őszszel csak körülményes utánjárással sikerült távolabbi iskolák közreműködését is megnyerni az almaszürethez — márpedig ilyenkor a diákok, munkáját sem nélkülözheti a gazdaság'. ‘A naponkénti buszoztatás azonban mát hatvan kilométerről sem vállalható.

Még távolabbról pedig csak akkor lehet számítani hozzáértő. megbízható idénymunkásokra, s az iskolák segítő hajlandóságára, ha megfelelő szállás és étkezési tehetőség kecsegteti a szüretelőket, s ha szabad idejüket is kultúrált körülmények között, kellemes-tartalmas elfoglaltsággal tölthetik!

A szükség szülte a találékonyságot. Ha a hétvégi telkeken, vagy a vízparti horgásztanyákon egyéni buzgalomból otthonos szállássá sikerül átalakítani kimustrált vasúti vagonokat — érdemes hasznosítani ezeket közérdekű célra is. A MÁV sátoraljaújhelyi bontóleiepén megme- ■ nékedéit a darabokra szedéstől egy tucat öreg. de még jó tartásé személykocsi — s átlényegült lakályos munkásszállássá a zemplénagárdi gyümölcsöskertben, kocsinként két-két hálószoba található, mindegyikben nyolcnyolc ágy. Az egyik kocsi pedig 14 zuhanyozófülkés fürdőszobává alakult át, A vizet villanybojler melegíti. A hálószobákban villanyvilágítás, s olvikban ott a televízió is. A szálláshoz kövezett út vezet, hogyha esősre fordul az idő. akkor se kelljen a munkából pihenőre férőknek a sarat dagasztaniuk.

Az sérti mellékes, hogy a gazdaság ügy tudla megvalósítani ezt * közeli és a távolabbi fejlődéséhez nélkülözhetetlen „beruházást”, hogy nem nyújtózott tovább, mint ameddig a rászabott takarója er. Körültekintően vetett számot a szigorú beosztásra szorító lehetőségeivel. Az itteninél takarékosabban már aligha lehet jövőt alapozni.

A takarékosságot találékonysággal toldotta meg Ángyán Ferenc főüzemágvezető és Fcdor Gyula, az itteni üzemegység vezetője á szállás-állomás melletti idösÜiki „étterem” kimódolásával is. Lebetonoztattak egy tágas válogató-szint, fémlemez hulladékból eszkábált erősítő vázra íólia-„falakat” házaltak fel. egész a tetőzetig, s most már esőtől-széltől egyaránt védett helyen. kényelmes asztaloknál étkezhetnek a szünetelők. Természetesen itt is van villanyvilágítás, sőt az egyik sarokban televízió is, ezenkívül közkívánatra a lemezjátszó is bekapcsolható.

A házias ízű ebéd, vacsora tábori konyhán sül és fő — a guruló tűzhelyekét a megyebeli KlSZ-táborok felszereléséből kölcsönözték ide Ám. a tábori konyha étkezési nyersanyagát minden higiéniai követelménynek megfelelő. „nagyüzemi” •hűiőszel;- rényekben tárolják a felhasználásig.

Persze, mindez íogalmaz- ható úgy is, hogy szaporodnak a járulékos gondok a mezőgazdasági 'nagyüzemben a hagyományos őszi munka- torlódás idején. Csakhogy ezek s gondok a jogon emberi igénynövekedés természetes velejárói — s aki gazdasági vezető nem gondol idejében az orvoslásukra, az utólag már hiába kapkodna fühöz-fához segítségért. A Bodrogközi Állami Gazdaságban jókor felneszeitek a figyelmeztető jelzésekre — s lant, az előrelátás már az idén mérhető haszonnal törleszt. S még a szerencse is a zemplénagárdi gyümölcsöshöz szegődött: míg a Sárospatak Környéki almáskertekben a nyári jégverés igencsak meg- csupálta a gyönyörűnek ígérkező termést, ezt a környéket elkerülte a természeti csapás. A tervben számított 3000 torma helyett 4500 tonna alma termett az idén. s ennek 80 százaléka export- minőségű.

Ilyenkor érvényes igazán a mondás, hogy az idő pénz. Ezért ér olyan sokat, hogy a serkentő új körülmények között szaporább és gondosabb a munka a zemplénagárdi almáskertben, mint korábban bármikor volt. Szívesen dolgoztak az elmúlt hetekben — s dolgoznak ezekben a napokban is — itt nemcsak a helyi s a környékbeli általános iskolák tanulói, hanem a sárospataki gimnázium, a sátoraljaújhelyi mezőgazdasági szakközépiskola és élelmiszer- ipari szakmunkásképző intézet diákjai. Ragaszkodnak ehhez a munkahelyhez a szállás-állomás első törzslakói, a szüret elejétől vegéig itt tanyázó idénymunkások.

S ami legalább ennyire lényeges: mindannyian azzal búcsúznak innét: — Viszontlátásra a jövő. évi almaszüretkor.

Berccz József