Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

1979. szeptember TA., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Szemléljük a szemléletet Kéz és láb szinkronban Sok szó esik mostanában a szervezés csodatevő erejé­ről, de miután csodák nin­csenek, vagy csak három na­pig tartanak, egyre keveseb­ben hisznek abban, hogy szervezéssel- mindent meg le­het oldani. Tény, az embe­reket nehéz kimozdítani a megszokottból, még akkor is, ha az új kimutathatóan elő­nyös az egyén és a közös­ség számára. Egy-egy válto­zás, változtatás mindig nyug­talanságokat szül. Sokszor arra képtelenség rávenni az embereket, hogy néhány száz méterrel távolabb, ugyant olyan íróasztal mögött, ki­csit más tartalmú aktákkal foglalkozzanak. Nem beszél­ve arról, ha alapvetően más feladatot kellene ellátniuk. Erre szoktuk volt mondani, hogy szemléletváltás szüksé­geltetik. Kérdés, miféle szemléletváltás? A dolgok menetét nézzük másként, vagy magunkat a forgatag­ban? Hiába határozzuk el: holnaptól mi is olyannak látjuk, ahogyan korszerű, at­tól még az elavult elavult marad, a selejt selejt marad. S ha önkritikát gyakorolunk is, a gazdasági folyamatokra nem hat az ilyen érzelmi hozzáállás. Meggyőződésem, hogy mindig az adott fej­lettségi szint alakítja a szem­léletet, a gazdasági törvény­szerűségek érvényesülése ha­tározza meg látásmódunkat. S hogy gz mennyire így van, szolgáljon itt példaként az ELZETT Müvek Sátoral­jaújhelyi Gyárában kialakí­tott, úgynevezett egyéni munkahelyek esete. Juhász Károly szervezési csoportve­zető lelkesen beszélt ottjár­iamkor a Bosch licenc alap­ján, a Bakony Müvek által gyártott szerelőasztalok és ta r tozékaik a I ka 1 ma zás á na k gazdasági hasznáról. Mikor a l'ada-gyár Imán yokkal kezd­tek foglalkozni, 1972-ben be­vezették a szalagszerű szere­lést. Ez akkor a lehető leg­jobb megoldásnak látszott. Kiderült azonban, hogy ne­hezen mérhetők az egyéni teljesítmények, egy idő után az egész munkafolyamat mo­notonná válik, s az emberek­nek nincs semmiféle öröme, sikerélménye a munkavég­zésben. Hogyan lehetne ezen segíteni? Mindjárt másként nézne ki. a dolog, ha egy teljes zárul készítene el egy- egy munkás, kipróbálhatnák, s meggyőződhetnének mun­kájuk eredményességéről. A jugoszláv tanulmányúi­ról hazahozott ismereteket, jó tapasztalatokat a szerve­zési csoport tagjai a gyár nyelvére fordították le. A szereiőasztalokat, amelyeket 197ö-ban vásároltak, elsőként a hengerzára^ gyártmányaik szerel éséh ez h asznos ítoltá k. A szerelési egység kiválasz­tásánál lényeges szempont volt, hogy a kész gyártmányt a dolgozó működés közben kipróbálhassa, ezáltal foko­zódjék a munka-kedve, növe­kedjen a termelékenység. Ugyanakkor az ilyen sajátos ellenőrzés növeli az egyéni ■felelősségérzetet, s helyettesí­ti a darabonkénti átvételt, magyarán, a meó-nál létszá­mot lehet megtakarítani. De nemcsak a meó-nál,> a laka­tosoknál is, hiszen a kisebb hibákat a dolgozó kijavíthat­ja. így telítődik meg tarta­lommal egy mozgalom, a PH bevettetés.'nok lényeges ele­mei bontakoznak ki, javul a minőség. A termelékenység további növelését eredmé­nyezi a mozdulatelemzés. Kéz és láb „kihasználva ”, a leg­rövidebb út meghatározásá­val a pneumatikus készülé­ken. Ne legyen felesleges mozdulat, fárasztó ismétlő­dés. hanem ritmusossá, di­namikussá váljon a munka­végzés. A pneumatika meg­szünteti a kéz fáradását, szinkronba hozza a kéz és a láb mozgatását, ezzel is ter­melékenység-növekedés ér­hető el. Az egyéni teljesít­mények szabadon bontakoz­hatnak ki, nincs szűk ke­resztmetszet, mint a szalag­nál, amely meghatározta az ütemidőt. Az egyéni munka­helyek tulajdonképpen egész­séges versenyt idéznek elő a dolgozók között, s ez ugyan­csak tel jesítmény-emel kedés­hez vezet. Hát eddig a sze- relőaszlalok dicsérete. Az el­mélet hogyan néz ki a gya­korlatban? Miután növekedett a Grácia bevéső ajtózárak irán­ti kereslet, a tókés fejlesz­tés érdekében ezeknél a ter­mékeknél is bevezetik az egyéni munkahelyeket. Meg­épült az új tmk-esarnok, ide települi a régi szerszámüzem, amelynek helyén rendezik be a szereidét. Minden készen áll, kicsinosítva a csarnok, várja az asztalokat, s az asszonyokat. Velük beszélget­ve a jelenlegi vasszereidében, két szemleletbeli véglettel találkoztam. Az egyikük, aki kért. hogy nevét ne Közöl­jem, kikelt a szerelőaszta­lok ellen. Magas a norma, például a C37-es típusú zár­ból 290 darabot keli készre szerelni egy műszak alatt; kevés a pénz, gerince kiké­szül, nincs megállás, ha tel­jesíteni akar. Farkas Ma­riann másként látja a dol­gokat. Egy műszak alatt 040-szer kell meghúznia a kart a készüléken, amelyen a VÁZ zárhenger-garnitúrát készíti. A pneumatikus sze- Velőasztalon lényegesen könv- nyebb a munkavégzés, csak hozzá kell szokni, hogy megtalálja a láb a pedált. Vélemények, indulatok fogal­mazódtak meg a szereidé­ben. Kétségtelen, sokan lát­ják másként az egyéni mun­kahelyeket, mint ahogyan azok eredményessége- papí­ron jelentkezik. Voltak, akik eltávoztak a szereidéből. Nem minősítem, nem is tud­hatom, mi okozta végül ezt az elhatározást, A gazdasá­gi mutatók az egyéni mun­kahelyek mellett s'zólnak. Az asszonyok megszoktak 'vala­mit. begyakorolták, még nem látják az új igazát. Kétkedésükre a legmáltóbb válasz az lenne, ha a ter­melékenység fokozódása mel­lett, több kerülne a boríték­ba is. Juhász Károly úgy fogalmazott, hogy a szerelés- fejlesztéssel önköltségcsök­kentést kívánnak elérni. Di­cséretes, miként veszik fi­gyelembe a kéz és a láb szinkronját. Nos, legyen egy kéz, ami adni is tud a felé­je nyújtott kézbe, különben a szinkron elmarad, s a láb távozásra kényszerül. Ami a szemléletet illeti, nem hiszem, hogy lenne az asszonyok közölt olyan, aki eleve szembehelyezkedne az újjal. Ha az egyéni munka­helyeken érvényre jut min­den elképzelés, a gazdasági mutatók kialakítják majd a helyesebb szemléletet is. Növekedik a munkakedv, ja­vul a minőség, egészséges verseny bontakozik ki. az egyén és a közösség érdeke egybeesik. Karosi Imre Sertéstelep, belvízr catoés Munkák az AGROBER-nél Újszerű, s az eddigieknél kevesebb költséget igénylő sertéstelep terveiről tanács­koztak a közelmúltban a B.-A.-Z. megyei Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Ter­vező és Beruházó Vállalat szakemberei. A tanácskozá­son a Típustervezö Intézel és a KAHYB (Kaposvári Hib­ridsertést Tenyésztő és Érté­kesítő Közös Vállalat) képvi­selői is részt vettek. — Az új sertéstenyésztő- telep gyártmányterveit a Ti- pustervezö Intézet készíti, a borsodi AGROBER ezt adap­tálja és kidolgozza a kivite­lezési terveket — kaptuk a tájékoztatást dr. Szigeti Antal agrárfömérnöktől. — A Fejér megyei Kisláng község Béke Termelőszövetkezete pedig a tervek alapján saját kivitele­zésében még az idén szeretné megkezdeni az építkezést. Ezer koca számára helyet biztosító telepről van szó. amelyet már teszt-telepként is emlegetnek. A KAHYB ugyanis itt szeretne különféle vizsgálatokat folytatni a te­nyésztésre • leginkább alkal­mas sertésfajtákkal kapcso­latban. — Miért újszerű és arány­lag olcsó ez a telep? — Mert úgynevezett FA- TYP-szerkezetekből épül — válaszolta az agrúrfömérnök, s ismertette: sok olyan apró akácfadarabot használnak fel hozzá, amely már más célra nem felel meg. A tervet egyébként a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztéri­um is támogatja, s szó van arról, hogy népszerűsítése or­szágos viszonylatban is gaz­daságos. Az AGROBER borsodi szakemberei ezen a munkán kívül még számod más fel­adaton dolgoznak. Egyik igen lényeges munkájuk a ViZI- TERV megbízásából (az OV1- BER , beruházásaként) adó­dott: az Alföld dél-borsodi részén több üzemnek készíte­nek olyan belvízrendezési és talajv iz-szabá 1 yozási terveket, amelyek a Tisza II. vízlép­cső kialakításával vannak összefüggésben. Az ároktői, a tiszakeszi. a tiszabábolnai és a borsodivánkai termelőszö­vetkezetek számára jelente­nek majd ezek különösen nagy segítséget, főleg hogy a kivitelezési költségeket döntő részben az OV1BER fedezi, illetve állami költségvetésből biztosítják. Meggyorsítják a lakásfelújításokat 1990-ig 25 ezer lakás elma­radt felújítását kell elvégezni és 5 év alatt 75 ezer lakás ta­tarozását fejezik be. A mint­egy 400 milliárd forint ér­tékű hazai lakásállomány ál­lagának megóvása sürgető feladat. Az Y. ötéves tervben összesen 30 milliárd forintot költenek felújításra és 13 milliárd forintba kerül a szö­vetkezeti lakások karbantar­tása. A szövetkezeti és OTP- lakúsok felújítása jórészt megoldatlan, hiányoznak a szervezeti és pénzügyi for­mák és a tapasztalatok. A lakóházfelújí fásban felgyü­lemlett több évtizedes lema­radás csökkentésére az Épí­tésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium kidolgozza táv­lati koncepciójút, kialakítja a nagypanelos magasházak kar­bantartási rendszerét. Foko­zottan ösztönzik a lakáskar­bantartó vállalatokat az új technológiák bevezetésére, a korszerű eljárások és anya­gok alkalmazására. Új gépműhely Hosszú évek legnagyobb gondját oldaná meg az a gép­műhely, amelynek nemrég rendelte meg terveit az encsi Zója Termelőszövetkezet. A közelmúltban történt 'egyesü­lések után még égetőbb kér­déssé vált a korszerű műhely hiánya, hiszen eddig szabad ég alatt, hóban, fagyban, la­tyakban javították a szerelők a gépeket. Az 1500 négyzet- méter alapterületű csarnok, amelyet MEZÓPANEL-ele- mekből építenek fel, méretei­nél fogva alkalmas lesz a nagy teljesítményű gépek be­fogadására. A több millió fo­rintos beruházást, az elkép­zelések szerint a jövő évben kezdenék megvalósítani, s ahogy a szövetkezet pénzügyi lehetősége megengedi, folya­matosan vásárolják majd a javításhoz nélkülözhetetlen, modern szerszámgépeket. Szakiparcsok A Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat ,,önellátását" a Besenyői vili anyag- és gépjavító telep biztosítja. A telepen minden szakipar meg­található. Itt történik a válla­lat gépeinek javítása, s itt készülnek a különböző ház­gyári sablonok és sokféle­fajta nyílászáró szeikezetek. A BAEV újfajta alapozási rendszert vezet be, ami sza­badalmaztatás alatt áll. A több szintes épületek beton­teknőinek gyáitásáboz szüksé­ges sablonokat is itt készítik. A házgyárban már a próba- öntésekhez elkészült egy gar­nitúra és a folyamatos ter­meléshez szükséges sablono­kat a lakatosüzemben készí­tik. A képen: A gépjavító műhelyben már a télre ké­szülnek. Csernich János 10 fős brigádja a gőzfejlesztő gépe­ket jovítja és próbálja ki. A daraboló műhelyben, 80 lonnás présgépen Ivón János készíti a borsodi vázpanel kapcsolószerkezeteit. Szeptemberi szép szüreten SzsSőt szednek szorgos kezek Nem csikordul még a prés, s a zúzó-bogyózó sem darálja a szemeket, de, szüretnek azért már, ez is szüret; szőlőt szednek szorgos kezek. Még­pedig igen kellemes, nyár végi időben! Tehát sem az időjárásra, sem a gyakran kóstolt ter­més minőségére nem lehet panaszuk a „szedőknek”, a mezőcsáti Nógrádi Sándor Gimnázium 200 tanulójának, mert a termés — és ezt ók mondják — napról-napra édesebb. A Hejőmenti Állami Gaz­daság 125 hektáros szőlős- kertjében — zömében cse­mege fajtájú — két hete tart már az inkább őszi évszak­kal, októberrel párosítható nagy és szép munka. A ko- raiság természetesen, a csc- megejelleggel függ össze. Ez a szőlő nem darálóba, mustos kádakba kerül, hanem for­más rekeszekbe, s must, bor helyett a szölőbogyó maga­magát kínálja friss fogyasz­tásra. Schalkház László ágazatve- zető — már ami a mennyi­séget- illeti — gyenge, köze­pes termésről tud beszámolni nekünk. — A téli fagykár 35 szá­zalékos) károsodást okozott a rügyekben. A nyár elején jég­verés is érte az ültetvényt, további 30 százalékos károso­dást okozva. — És ami megmaradt? — Idén átlagosan 50 má­zsás hektáronkénti terméssel számolunk, összehasonlítás­képpen megjegyzem, szüretel­tünk már 95 mázsát is. Ami megmaradt, az megfelelő. Jó a fürt- és bogyónagyság. Az íze pedig kellemes, edes. A többségében saszla-fajlá- jú ültetvényből eddig 39 va­gonnal szállítottak el lengyel exportra a Hungarofruklon keresztül. A hátralevő napok­ban újabb 0—7 vagon szőlő exportja várható. Belföldi fo­gyasztásra a Zöldértnek első­sorban Csabagyöngye fajtát értékesítettek mintegy 4 va­gonnal. A szedők többsége diák, a már említett Nógrádi Sándor Gimnázium tanulói, akik 12 napos összefüggő mezőgazda-* sági „gyakorlatukat” töltik itt, a Karola tanya környéki szőlőkben. Évről évre idejár­nak vissza, ami mind az is­kola, mind a gazdaság meg! elégedettségét bizonyítja. Jól dolgoznak a csati gyerekek, ezt most is állítják a gazda­ság illetékes vezetői, de bi­zonyítja ezt az a tény is, hogy tavaly 17,80-as „órabér­rel” megyei elsők lettek a gimnázium diákjai. Juhász Sándor igazgató szerint idén is megpályázzák ezt az első helyet, s ahogy elnézem, a brigádonként és személyen­ként vezetett, teljesítmény- kimutatásokat. bizony a többi iskolának igen-igen igyekezni kell, ha meg akarják szorí­tani a csatiakat. Pedig itt a csemegeszőlő szüretnél nem elég csak mennyiséget csinálni! A levá. gott fürtökből ki kell szedni a sérült, vagy beteg szeme­ket, s äz ép fürtöket megfe­lelő tálalással kell a ládába rakni. Ahogy azt a harma­dikos Szabó Kati mondja, a löbbiekből nagy derültséget kiváltva: — Az a lényeg, hogy kivánósan legyen rakva. Ők, a harmadikosok egyéb­ként a jók között is a leg­jobbak. Tóth Éva. Kopasz Piroska. Szabó Kati brigádja a „normát” maguknak állít­ják, s ez jóval meghaladja az amúgy sem alacsony isko­lai átlagot. Nem csoda, hogy Mezőcsáton, a gimnázium épületében a napra készen, vezetett szüreti híradón, szin­te állandóan az élen tanyáz­nak. S ha már ennyit dicsértük a harmadikosokat, s egyálta­lán a csati gimnazistákat, a dicséretet a mostam jó mun­kájukon kívül támasszuk alá más tényekkel is. Nyáron, á léhi és a balatonboglári épí­tőtáborokban ugyancsak a csati gimisek végeztek az első helyen, elnyerve a ván­dorzászlót, s bizonyítva: nem félnek a dolog végét meg­fogni. Persze, a Hejőmenti Állami Gazdaság sem „hálátlan”. A jó munkával a 12 nap alrtt 1200—1500 forintot- is keres egy tanuló, s emellett az első két helyezett osztályt, a leg­jobban dolgozókat a , gazda­ság ingyenes kirándulásra is elviszi. Ilyen kapcsolatra mondják azt: mindkét fél jól jár vele. (hajdú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents