Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

W79. e-r 1*3;,

Nehéz a jövedelmet te*kozn-i

Az év öllel«; a sele.il. autógumi miért ne lehetne l.iba- etetö?

— Két dolgot szeretnék *z- zel kapcsolatban elmondani. Egyik; u jó ötletet kényszer szüli. A másik: a legjobb ötlet sem pótolhatja a kedvezőtlen időjárás kárait. Legfeljebb mérsékelheti, hiszen hozhat egy-kétszázezer forint jövedelmet. Mint a libanevelés is. amikor legelőn 1171)0 libát autógumiból, selejt hordóból kinevezett etetőben táplálunk fel. Ez ötletnek nem tossz, de eredménynek kevés.

Szó, ami szó Kurucz Miklós, a bükkábrányi Béke Terme-; löszöyetkezet elnöke nem dicsérte agyon a kezdeményezést. Hiába adott 40 mázsát hektáronként a búza. ha a vetésterület l’ele tavasszal kifagyott. Ilyen kárnak nagy a súlya, mert az év végi mérlegben 1,3 millió forint eredményromlással jelentkezik. És hogy Csak ennyivel, az annak köszönhető, hogy a leforj gatás után, költséggel mit sem törődve, új kultúrákat vetettek.

— A napraforgóterületünk felszökött 500 hektárra. Valahogy „ráéreztünk”, mert pont azok a táblák adnak sokat, amelyekben a búzát, kiszárítottuk. Ezeknek a „ráadás” tábláknak a termését mindenki 27—30 mázsa közé becsülte. Az üzemi átlag sem lesz rossz, húsz mázsa felett várjuk. A kukorica szintén nagy termést ígér.

Egy az egyben írtam le az elnök szavait, bizonyságként, hogy közepes évünk van. Hiszen szokás mondani; amit a természet az egyik kezével elvesz, a másikkal visszaadja. Bükkábrány szerencsétlensége, hogy búzából volt idén több, s napraforgóból kevesebb. De az. átlagokat figyelembe véve meg lehetnék elégedve. hiszen a szövetkezet- pénzügyi mérlegét a rossz tavasz nem fenyegeti.

Kicsit hosszúra kerekedett ez a bevezető a számtani söreié, amelyet már a cikk elején szerettem volna megemlíteni. Ami így fest: 3,ti millió forint; 2,11 millió forint, 2,0 millió forint; 2,2 millió forint. Ezek az adatok az elmúlt három év nyereségei, s az idei év várható jövedel_ me. Ebben volt „csodálatos”

esztendő, amikor 7. kultúra hozott rekordtermést, de volt olyan is, mint az idei. ívlég eg.V érdekes dolog: a hozamok a kezdettől 30 százalékkal növekedtek. A gazdaság szerkezete ez alatt a négy év alatt lényegesen nem változott.- s így az adatok fedik a lényeget. A termelés költségei nagyobb mértékben nőttek. mint a hozamnövelésből származó jövedelem. Ezek szerint a jövedelemcsökkenés megállíthatatlan folyamat? Az elnök kitért a vá_ lasz elöl:

— Nehéz a jövedelmet fokozni, ha a gazdaság szerkezete az alaptevékenységre alapul.

Feszegetem a kérdést: — akkor miért nem próbálkoznak jól fizető melléküzemággal?

— Mert annak kiépítéséhez az alaptevékenységből, a mezőgazdasági termelésből kell elvonnunk pénzt. Es akkor szükségszerűen a hozamok romlanak.

Előhoztam a tanmesémet az élelmes* zöldségkereskedőröi. ki csak annyit mondott: piacra azt visz, amit érdémes. Vagyis a káposztát addig, amíg tíz forint, de amikor ki. lója két forint; azt már rábízza a ZÖLDÉRT-re. Vagyis: nem lenne jobb a jövedelmezőt választani, hiszen az innen származó haszon, később a mezőgazdasági termelést segítené. Az elnök makacs:

— Nem. Ha a gazdaság szerkezete adott, s az nem rossz, akkor fontos változtatni rajta? Lényeges a melléküzemág, ha egyszer mi úgy érezzük', alaptevékenységből is meg tudunk élni? Inkább ezt próbáljuk javítani. Módo. sílani: a minél olcsóbbat, a minél többel ötvözni. Üj formákat, találni, hogy eredményesebben dolgozzunk.

— Évente 2,5 millió forintot takaríthatunk meg azzal, ha szövetkezetünkben befejezzük a meliorációt. Ez egy hat éves, hosszú feladat, 40 millió forintos beruházás, s az állami támogatáson kívül nekünk 12 millió forintunkba kerül. Fia elkészül, s kiala. kulnak a nagyüzemi táblahatárok, lerövidülnek az üzemi utak, meglesznek a kerületenként önálló gépcsoportok, akkor csak üzemanyag-megtakarításból. a jobb munkaidő-kihasználásból 2,3 millió forint nyereségünk szánna, zik.

De addig évente kétmillió forintot áldoz a szövetkezet olyan beruházásra, amelynek haszna csak évek múlva várható. Viszont a pénzügyi helyzet már a mában feszült. Vagyis olyan ágazatot kellene találni, amely a ráfordított összeget gyorsan, lehetőleg egy-két év'alatt visszatéríti. Például ilyeil a juh. És a birkatartáshoz minden feltétel megvan. Telepített, intenzív gyep, s olcsón létesíthető épületek. De elhetyett olyan ága. zatot választottak, amelynél cél a veszteség elkerülése lehet. Az elnök:

— Nem válogathattunk. Azt kelt választanunk, amit lehet. még akkor is, ha fordítottja többet: ígér. Fejlesztési alapunk annyira le van kötve, hogy egy juhhodály felépítését sent bírjuk pénzügyi erővel. Nem is szólva az állatvásárlásról. Marad a szarvas- marha, a több mint 300 Hereforddal keresztezett ma. gyartarka. amely jól bírja az épü leinél kül iséget, amely télen is szabadon tartható a kazlakkal tarkított erdőben. Hogy haszon nincs rajta, az. nem számít. Lényeg, hogy kár nincs. Mert azon a területen legel, ahol mindig ráfizettünk a termelésre.

Más kérdés az, ha anyagi erővel bírnánk, nem ezt az utat választanánk. A juhtar- tás nyereséges ágazat. De, hogy azt kifejlesszék, ahhoz nagyot kellene változtatni az eléggé merev hiíelíeltélele- ken. Érdemes lenne illetékes helyen felfigyelni arra, hogy a nyereséges termelőszövetkezetek sem tudnak a jelenlegi hitelfeltételek mellett két ágazatot egyidőben fejleszteni. még akkor sem, ha az egyikben a ráfordított összeg gyorsan visszatérül. Az üze. met kényszerdöntés jellemzi: hol nagyobb az állami támogatás, honnan származhat a legnagyobb jövedelem, s melyik ágazat az, amelyik a legkisebb saját erőt igényli. Az kapja a pénzt, még akkor is, ha a másik ágazat fejlesztése olcsóbb, s gyorsabban visza- térülő.

— kármán —

Hektáronként 500 mázsa...

A hernádvécsei Búzakalász Termelőszövetkezetben idén 30 hektáron olyan cukorcirok magját vetették ej, amely az első kaszálás után újból sar- jadzik. Az importból származó fajta az üzemben is lpzo- nyitott. hiszen elsőre 500 mázsa zöldtömeget adott hektá

ionként. Eddig, hiszen második kaszálása a napokban folyik. Sajnos az aszály, a hetek óta — legalábbis itt — tartó szárazság nem tett jót a növénynek. Mivel ön.tözni nem tudták, a második növe- dék már jóval gyengébb termést ad.---- 1 111

E

gyüttműködési

szerződés

Egyre bővülő taglétszámmal, mind kiterjedtebb üzlethálózattal rendelkezik a Kazincbarcikai • Takarékszövetkezet, ahol elsőrendű kötelességüknek tekintik az ügyfelek igényeinek kielégítését. Folyósítanak termelési és személyi hiteleket, foglalkoznak betétgyűjtéssel, újabban külföldi társasutazások szervezésével, illetve finanszírozásával is. Nemrégiben együttműködési szerződést kötöttek a Cooptourist Utazási Irodával, amellyel közösen készítik elő a külföldi utakat. Ehhez a takarékszövetkezet — hitel formájában — anyagi támogatást nyújt, kedvező feltételek mellett. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról a hivatalos idő alatt természetesen bármikor készséggel adnak felvilágosítást.

Az együttműködési szerződésben előírt feltételek alapján máris igen nagy az érdeklődés a tervbe vett kül. földi utak iránt, amelynek tapasztalatait a jövőben feltétlenül igyekeznek hasznosítani. A barcikai takarék- szövetkezet kezdeményezése azt is jelenti, hogy itt nemcsak a szolgáltatások színvonalának a növelésével, de ezek bővítésével fe tervszerűen fogkÄozi>afc

r

Tartályok szovjet exportra

| Szovjet exportra is termel a Mezőgazdasági és Élelmiszer* i ipari Szolgáltató Vállalat Cserkúti Gyára. A Pécs melletti [ üzem az ÉLGÉP által exportált sajtgyárakhoz készít kettős

i falú, höszigetell tejtartályokat. A tízezer literes tárolókból

' ötven darabot készítenek és szállítanak a Szovjetunióba i a cserkúti MEZÖGÉP-böl az idén.

A robbantás után ...

Munkához látnak a rakodógépek.

Fotó: Szabados György

Lelhet epy robbantás szép?

A tizenkét tagú robbantóbrigád kora reggel megkezdte a fúrólyukak feltöltését. A szokásos óvatossággal végezték nagy figyelmet kívánó feladatukat, s mert gyakorlati robbantástechnikai bemutatóra készüllek, a' részlete, sen kidolgozott, robbantási terv ez alkalommal külön utasításokat is tartalmazott. A Tokaj-vidéki Kőbányák tály- iyai üzeme adott ugyanis helyt a bemutatónak, amelyre az egyetemi robbantástechnikái napok keretében “került

sor. Százharminc, az ország különböző részéből érkezett szakember jelentette be részvételét: nem akárkik előtt vizsgáztak tehát a tály- lyaiak.

A kőbánya 313-as szintjének homlokfalába ötvennégy, 85 milliméter átmérőjű, egyenként 34 méter hosz- szú 'lyukat telepítettek, s ezekbe 113 mázsa robbanóanyagot helyeztek el. A töltet egyharmad része hagyományos robbanóanyag, pasit, a többi ANDÖ márkájú, magyar gyártmányú anyag, amit; a tállyai üzem az elsők között „fedezett” fel és al. kalmazott jövesztésre. Az ANDÓ robbanóanyag használatának egyszerű, kézenfekvő oka van. Az nevezetesen, hogy a hagyományos, jórészt importból vásárolt robbanóanyagoknál jóval olcsóbb, kezelése egyszerű, hatásfoka pedig vetekszik a külföldi anyagokéval. Éppen az utóbb leírtak bizonyításául vállalták a tállyai kőbányászok a technikai bemu, tató megrendezéséi.

A robbantás helyétől mintegy 400 méter távolságra levő megfigyelőpontról jó rálátás nyílik a kőbánya óriási kráterére. A robbantóbrigád 10 órakor jelentette, hogy befejezték a lyukak töltését, s kis idő múlva a kráter mélyén, mint aprócska hangyák, lomhán megmozdultak a rakodógépek; ember és gép biztonságot nyújtó takarást, védelmet keresett. A kráterben minden elcsendesedett. mozdulatlanná dermedt: csupán, mintha

érezné a veszélyt, — talán, a szokatlan csend zavarta meg —, egy madárka cikázott riadtan a komoran szür- kéllő. robbanóanyaggal „fel- töltött” sziklafal előtt. Tizenegy óra harminc perckor elhangzott az első hosszú jelzőfújás. I-Iúsz perc múlva a második. Tizenegy óra ötvenöt perc: a három rövid jelzés már „tüzet” jelent. A megfigyelőpónt rádiója „ráállt” a. robbantókra:

— Szentmarjai Gábor üzemvezető, robbantás vezető jelentkezem. Megkezdem a visszaszámlálást, öttől zéróig—

És öl másodperc múlva megremegett a hegy. a százharminc méter hosszú sziklafal levált a kráter pereméről, megemelkedett, s mint egy óriási függöny, úgy lógott a levegőben; majd lassan összeomlott, a mélybe zuhant. Gomolygó, örvénylő por és füst töltötte be a krátert. A dermedt csendet csupán egy méltatlankodó varjúcsapat károgása torié meg. Egy darabig ott köröztek a gomolygó kráter felett, majd óvatos repüléssel eltűntek a közeli szőlődombok között.

Lehet egy robbantás szép? Aligha. Inkább félelmetes, döbbenetes. Vagy u szakemberek szerint, inkább pontosan végrehajtott, gazdaságos. precíz, előírásszerű. Ez a véleménye Papp Károlynál:, a Bányaműszaki Felügyelőség vezetőjének is. aki munkatársaival és a robbantástechnikai szakemberekkel együtt a robbantás helyére sietett.

— A robbantás ereje szinte leborotválta a kráter pereméről a kőzetet — mutatja. — Tökéletesen végrehajtott, nagyszerű jövesztés volt. Száztizenöt mázsa robbanóanyag, mintegy százezer tonna andezitet: jüveszlett le. Nincs szükség semmilyen utólagos munkálkodásra itt. a kráter falán, hiszen nincs meglazult kőzet, ami később lezuhanhatna. Mert azelőtt éppen az ilyen utólagos munkáknál. szaknyelven szólva, ráomlásnál fordult elő a legtöbb, sokszor halálos kimenetelű baleset. A kő- bányász ugyanis kötélen ereszkedett le a robbantást követően a homlokfalra, hogy letakarítsa a meglazult kőzetet. A most látott robbantási módszerrel mindez elkerülhető.

Szentmarjai Gábor, üzemvezetőt a robbantás előtt nemigen lehetett szólásra bírni. Most viszont felszabadultan fogadja az elismerő szavakat, a gratulációkat. Érthető, hiszen egy . olyan robbantási eljárást mutatlak be, amire jó néhány esztendővel ezelőtt az elsőle között vállalkoztak hazánkban. A régi. hagyományos jövesztési módot, amikor is a fúrólyukak helyett vágatokat, úgynevezett kamrákat kellett jö- veszteni a sziklába, a Böchler cégtől vásárolt íúróberende- zésekkel megszüntették. A fúrógép gyorsabb, korszerűbb, s fontos, nem fenyegeti a kőbányászt a rettegett szilikózis megbetegedés. Az utóbbit a‘ gondosan vezetett baleseti statisztika is bizonyítja.

— A szilikózis visszavonulása a legörvendetesebb — mondja az üzemvezető. — Az utóbbi években egyáltalán nem fordult elő ilyen megbetegedés. Ami pedig a termelékenységet illeti, aria csak egy példát . Ez a robbantás százezer tonna ande- ■ zitot jövesztett le. Ez a.meny- nyiség egy hónapra elegendő munkát ad a rakodógéJövőre 7,6 millió forintot fordítanak egyetlen ágazat fejlesztésére a krasznokvaj- dai Bástya Termelőszövetkezetben. Ez az ágazat, a Cserehát adottságainak legjob ban megfelelő, s éppen ezért jövedelmező juhászai tesz.. A tervek szerint két lépcsőben, elsőként a takarmányozást rendezik. A szántóföldi művelésre nem alkalmas dombokon 600 hektáron felújítják a legelőket, s intenzív gyepet telepítenek. Az anyalétszámot a jelenlegi kétezerről távlatilag ötezerre emelik. A fejlesztésnél eleve meghatározó tényező volt; a termelés költségeinek várhapeknek, az osztályuzóknak. Nem elhanyagolható az sem, hogy javult a minőség is.

Az. új technika alkalmazása. az ú.i eljárások keresése mindig is jellemző \*olt a tállyai üzemre. Csakis ily módon tudták fokozni esz_ tendörői esztendőre eredményeiket, s most ebben az esztendőben egymillió 340 ezer tonna, jó minőségű követ szállítanak a megrendelőknek, az út- és vasútépítő vállalatoknak. az építőipar részére. Mindez a Böchler i'ú- róberendezéséknek és az új robbantási eljárásnak köszönhető. Most kezdődött meg a tállyai üzemben egy 200 millió forintba kerülő fejlesztés. Ez további 500 ezer tonna kő kitermelését teszi majd lehetővé, s a számítások szerint, l!)81-ben a tály- lyai üzem Közép-Európa leg . nagyobb- és az egyik legkorszerűbb kőbányája lesz.

Az üzem fejlődését, korszerűsítését: egyebek mellett, sok minden érzékelteti! Nevezetesen : a 450 dolgozó 90 százaléka helybeli lakos, akiknek jó megélhetést, s mind könnyebb munkát biztosít az üzem. A hajdani, nehéz fizikai munkát felváltották a gépek, s ez tette lehetővé azt is, hogy napjainkban mintegy 60 nő dolgozik a tállyai kőbányában. A feljegyzések szerint 1929-ben kezdtek követ termelni a tállyai bányában. Hallatlanul nehéz körülmények között, évenként alig 100 ezer tonna 'követ termeltek ki az Urikány—Zsírvölgy Részvénytársaság munkásai. Övven esztendő alatt sok emberéletet követelt a kőbánya, sokan váltak csökkent értékű munkássá, sok embert ragadott el élete delén, vagy egészen fiatalon a szilikózis.

Lent. a kőbánya kráterében a korszerű rakodógépek hozzálátnak a lerobbantott kőzet rakodásához, a munka felveszi szokásos ritmusát. Százezer tonna kő. egyetlen robbantással. Annyi, mint ötven esztendővel ezelőtt egy egész évben kitermelt menv- nviség.

Fontos, nagyon fontos a termelékenység — mondja Popp Károly. — De számom_ ra talán a legfontosabb, hogy ebben a jól szervezett, körültekintően vezetett

üzemben évek óta nem—fordult elő baleset.

Szarvas Dezső

tó alakulása. Ezért a fejlesztésre szánt osszcg nagyobb hányada. 4.5 millió forint állomány vásárlásra szolgál, amíg a beruházás kétség ki vi.il leglátványosabb része a két új juhhodály létesítése mindössze 2.3 millió forintba kerül. Már az ár is jelzi: a két épület a hagyományos építményekhez áll közelebb, azzal a különbséggel, fogy azoktól jóval korszerűbb Ugyanis a fából ragasztott hangárszerű épületek, amelyeket alumínium lemez borít, nemesek olcsóságukká!, hanem tartósságukkal is kitűnnek a hasonló beruházások közül.

Jövedelmező joliászsi