Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. sieptember 13., csütörtök Egy mozi, egy film A mozi kifejezést újabban pejoratív értelemben használjuk. A mozi csak szórakozást jelöl, a tiim ellenöen művészet. Ennek dacára a közönség inkább a mozit szereti. A kritikusoknak viszont illik a filmért lelkesedni ül;. Tegnap délelölt megnéztem a Won Ton 'Fon, Hollywood megmentője című mozit, majd a Térmetszés című magyar filmet, s most skizofrén állapotban vagyok. Szerencsére, a közönségnek nem .kell ettől lelnie, miután — valószínűleg — csak a „mozira” vált majd jegyet. Persze, én is kettéválaszthatnám magamban a két élményt (talán sikerülne), de ezúttal még hasznomra i.s van mindkettő, hiszen együttesen azt sugallják,, hogy a közhelyekről írjak. Mert mindkét mű számos közhelyet használ fel. Csakhogy míg az amerikai produkció bevallottan operál a hollywoodi álomvilág közhelyeivel, ami. tő! az egész kutyatörlénet ironikus felhangot kap, addig a Térmetszés a művészet mezébe bujtatja közhelyeit. Egyébként mindkét alkotás — formailag is, dramalur- giaiiag is! — felhasználja mindazokat az eszközöket, melyek a filmiparban egyáltalán lehetségesek. Xsaz, az amerikaiaknak, a maguk eszközeivel, sikerüli iskolát teremteniük, míg a Balázs Béla-stűdió a Tér- metszésben felhasznált eszközökkel nem valószínű, hogy iskolát teremt. A Won Ton Ton-nak van meséje, míg a Térmetszésnek csak eszmeisége van. A/, utóbbiból ilveneket hámozhatunk ki: korunk magyar valóságának embere Mintegy kct es egy negyed évszázaddal ezelőtt," Berta- lunji Pál, nagyszombati jezsuita pap „Világnak kétrendbeli rövid ismerete” című, korántsem rövid könyvében azt írja, hogy „Borsod megye azon nevű mezővárosából eredeti, fővárosa Miskolc, amelyik igen nagy és népes, boráról is híres. Edelónyben pedig a kastély sem utolsó”. Alig több mint egy emberöltő múlva Bel Mátyás, a század jelentős földrajzi írója, latin nyelvű munkájában, 159 faluról, tíz városról es 99 ezer lakosról tudósít Borsodból. Megemlíti a „szép városi, Miskolcot” és ír Diósgyőr váráról. — Egy esztendővel később Lunlz György müvét magyarra lódítva. Láizai József, papai református professzor arról ír, hogy „Miskolc szép kereskedőváros”. A „szép kereskedőváros” nyilván a borsodi és miskolci bor, búza tegmékei árusításából lett „szép”, ez viszont, nyilván, jelentős mértékben függőit, az időjárástól. Nem véletlen talán, hogy ebből az időből két napló is fennmaradt megyénkben, amely az 1799/ 1800-as évek fordulójának napsütéséről, esőiről számol be. Idősebb és ifjabb Körl- vélycsi Pap István (az előbbi Szikszó többszörös város- birója, az utóbbi ugyanott református lelkész) arról írnak ekkor — apáról fiúra szálló folytatásos naplójukban. hogy 1799 Szikszó környékén „erős hideggel, kemény faggyal é kevés hóval kezdődött... júniusban essös volt az honnan a szőjö munkát nehezen tehettek, mivel igen megfü veséd lek a szőlők .. . középszerű szüretünk vöt”. — Benkö Saniuel. Miskolc híres orvos-meteorológusa. 1800-ban azt írja lel - jegyzéseiben, hogy „cseres/ nvj jó és sok termett, búzát szűkösen arattak, inkább sarlózták, helyenként mini szénát használták. kevés rossz dinnye termelt . . . szeptemberben a föld olyan keszük keretek (a filmben ajtó- és ablakkeretek) között él Nem ismerjük egymást. S, ha kiváncsiak vagyunk is egymásra — mint a filmbéli szociológusok — nem tudunk valódi kommunikációt kialakítani. Mert: kérdéseink sablonosak, előre gyártottak. Miközben ezekre próbál válaszolni a kiválasztott alany (ez esetben egy buszsofőr) álmai másfelé ragadják. A szociológusok éppen arra nem kíváncsiak a társadalom szondázása közben, hogy mik azok a titkos vágyak, rejtett rugók, melyek mozgatják az embereltel, akik egymás mellett élnek, de nem tudnak igazán egymásért élni. De a filmbéli emberek nem is igazán emberek, hanem inkább típusok, vagy modellek. A sorsuk, létük nem aggaszt'. a zsurnalisztikus közhelyeket pedig magam is elég jól ismerem. Ellenben a Won Ton Ton valódi (hús-vér) kutya, mely öntörvényei (illetve a hollywoodi filmdramaturgia törvényei) szerint él és mozog., s bármilyen naiv is a mese a kutya fellendíti a filmipart, nemcsak maga lesz sztár, hanem sztárokat is teremt, miközben a néma filmek korszakának álomgyára is feltárul — élvezzük, van némi nosztalgiánk, s kicsit izgulunk is. Persze, ez a mozi csak amolyan habostorta csemege. de a haboslortál még mindig jobban szeretjük, mint a kasírozott ételeket, melyeket statisztikai átlagok számára (mélyértelmű .szimbólumként,?) ködben, 'fényben, tűzben, tűzben tálalnak. meny volt, alig tudták megszántam, a szőlő nem eieg érett es penészes.” Az évszázad végi panasz ellenére, jó termo vidéknek számít Miskolc es környéké külföldön, hiszen a XVII és XVIII. század fordulóján élt Hübner János hamburgi professzor egykori enciklopédiáját magyarra fordítva Fejér György, pesti bölcsész a hittudományi professzor, „Mostani és régi lexikon” című kiadványában azt írja Diósgyőrről: „térsége gazdagon termő hegyei, kivált a diósgyőri vashámorral és hutával, mészégető kemencékkel sok különféle vadakkal gazdagok.” — Maximiien Friedrich von Thielen, volt bécsi udvari l'őlovász- mester, nyugdíjasként útikalauzt irt, és ebben Miskolc 1827. „szép nagy város és mezőváros a Szint á paliján. 2400 háza és 14 ezer lakosa van . . . gyümölcs és borkereskedelme és egy kevés ipara ismert”. Néhány, év múlva a gottingeni születésű Wigand Oltó, aki előbb Kassán nyitott könyvkereskedést. majd Pestre költözött. „Közhasznú ismeretek tára” címmel jelentette meg a német Conversations-Lexikont „Magyarországra alkalmazva”. Ebben Borsod „Magyar- ország egyik legszebb és legbővebb termésű tájéka ... 18 788 lakosa. 11 mezővárosa. 169 faluja, 101 pusztája van .. Miskolcon 2291 házban 22 910 lakos él". Diósgyőr — a könyv szerint — ekkor 8474 házzal rendelkezett, ezekben 8170 ember élt. Közvetlenül a kiegyezés előtt. Hugo Franz Brache!ti. bécsi statisztikus, egyetemi tanár, már Diósgyőr papír- malmáról. üvegiparáról is beszámol. Miskolcon megemlíti a református fő- és algimnáziumot. a takarékpénztárt. a ktü kaszinót, az íz- "aelita jóléti és az ugyancsak izraelita kereskedelmi egyesülést. A város környékén terem a legjobb magyar búza — írja. Máté Iván Nyugdíjban Fotó: Nagy Miklós Tárlat az egyetemen Kedden délután clr. ezekkel János nevelési reklorhe- lyettes nyitotta meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem fennállásának 80. évfordulója alkalmából rendezett tárlatot, melyen tóként a Miskolcon élő művészek munkái szerepelnek. Az. intézmény vezetőinek kérésére Kunt Ernő, I-Iinez Gyula. Bare,sav Jenő, Borsos 'Miklós. Vili Tibor és más neves képzőművészek olyan alkotásokat küldtek a kiállításra. melyek a bányászéi kohászéiet szépségét és küzdelmeit fejezik ki. Dr. Czekkel Janos elmondta. hogy a/, egyetem vezetői nagy gondot fordítanak a hallgatók vizuális nevelésére. Ezzel a kiállítással is az a céljuk, hogy rögződjék a leendő mérnökökben; egyik legfontosabb feladatuk a fizikai munka nehézségének enyhítése. A megnyitót az Üj Miskolci Vonósnégyes játéka tette színesebbé. A tárlat szeptember 80-ig tekinthető meg, naponta 0—Ki óráig. Miskolcon ezekben a napokban mintegy kétezren kezdik meg tanulmányaikat a Dolgozók Gimnáziumának es,ti 'és levelező tagozatain: „Az iskola feladata ,o tanulók tudományos materialista világnézetének és szocialista erkölcsének elmélyítése. politikai fejlődésének', közéleti aktivitásának előmozdítása. esztétikai ízlésének fejlesztése, a folyamatos művelődés igényénél,' és képességének alakítása”. (Rendtartás a Dolgozók Gimnáziuma részére; 1. §, 2. pont.) Ezrek indulnak évenként Miskolcon és a megyében, munkájuk mellett, az érettségi bizonyítványért. Mi hajtja őket? Mi érdekük fűződik hozzá? Ki inspirálja őket a tanulásra? Ezek a kérdések jártak vissza folyton. amikor Miskolcon, a Dolgozók Gimnáziumában pedagógusokkal és tanulni szándékozókkal beszélget- lünk; már tanulók -állal írott vallomásokat „faggattunk”. Hallók Gyula, igazgató: — Az érettségi társadalmi rangot jelent. A szülői; sarkallják gyermekeiket a tanulásra. továbbtanulásra, s egyszer csal; szemben találják magukat a kérdéssel, kéréssel: ...... anyu. mulasd m ár meg á bizonyítványodat”. Ez domináló tényező. Azt tapasztalom az utóbbi években, hogy nus.y hajtóerő a szülök számára az is, Tulajdonképpen meglepetésről van szó,- így hát némi dilemmái okoz, hogy mit és mennyit áruljunk el belőle. Ámbár a diósgyőri város- központ lakói egy-két napon belül úgyis felfigyelnek a „gyanús jelekre”, így hát elmondjuk: a Kuruc utca és az Árpád utca közötti zöld terület népművelők áílal történő megszállása a szeptemberi parádé előkészületeit jelzi, melyre vasárnap, szeptember 16-án kerül sor. Ezen a napon nem kell a vekkerórákra hagyatkozni, vagy telefonébresztöt kérni. Mert a lakótelep polgárait sokkal kellemesebb hangok ébresztik majd. A diósgyőri Vasas Művelődési Központ persze nem akarja a családok szokásos vasárnapi szertartásait zavarni, úgyhogy mindenki nyugodtan elfogyaszthatja reggelijét, mielőtt lemegy a térre. Reggel 9-lői aztán ebédig senkinek nem okoz majd gondot, hogy mivel töltse a délelőttöt. Azaz a választás mégsem lesz könnyű, mert a művelődési központ számos szórakozási. és művelődési lehetőségről gondoskodik. A nagy intézménynek tavaly ilyenkor már volt egy ilyen kivonulása, akkor a Ki 1 ián -déli lakótelepen ütötték fel a sátrakat és színpadokat, s egész napon át volt közönségük a fellepő együtteseknek. A mostani parádé méreteiben még nagyobb szabású, mint a tavalyi volt. Nem kevesebb, mint ötven népművelő és mintegy háromszáz szereplő lesz talpon reggeltől késő estig, hogy hasznosan szórakoztassa a diósgyőri gyerekeket és felnőtteket. Az ébredőket egy monumentális szabadtéri tárlat fogadja, melyen bemutatkozik az intézmény .valameny- nyi. vizuális művészettel foglalkozó szakköre. Helyet kapnak a tárlaton az amatör képzőművészek munkái, láthatók lesznek majd a díszítőművészeti szakkör produktumai, a fotósok felvételei. Részt, vesznek a tárlatoh a filmszakkörösök, söl a bélyeggyűjtők is.-Ez az — egy napig élő — szabadtéri galéria ad hátteret, keretet az egész rendezvénynél;. A délelőtt egyébként főként a gyerekeké. A diósgyőri Vasas Művelődési Központnak a rendezvény színvonalasabb lebonyolítása erhogy tudjanak, segíteni gyermekeiknek a tanulásban, tudjanak foglalkozni velük. — „A férjem betanított munkás a kohászatban., én automata fröccsöntőn dolgozom a műanyagfeldolgozóban. Presztízskérdés számunkra a tanulás. Egy tizen- két. éves fiúnk és egy tízéves kislányunk van: ahhoz, hogy segíteni tudjuk őket. nekünk is tanulni kell. Most iratkoztunk be — merthogy á férjemet is rábeszéltem a gimnáziumra — az első osztályba, levelező tagozatra. Azt remélem ettől, hogy tágabb lesz a látóköröm, jobban megértek sok mindent, ^íny- nyivel gazdagabbak leszünk. S ennyivel többet tudunk adni a gyerekeinknek.” (38 éves asszony.) — Vannak aztán idősebb tanulóink — folytatja az .igazgató —. akik vezető beosztásban dolgoznak, s nincs érettségijük, míg beosztottaik adott esetben rendelkeznek ezzel. Ez kötelezettség nélkül i.s tanulásra -buzdítja őket. Más esetben pellékében sikerült megnyernie más . intézményeket és szerveket is. A DVTK tömegsport bizottsága gondoskodik a sportprogramról, a játékos vetélkedőkről, az MHSZ pedig repülömodell- bemulatól tart. De lesz nép- művészeti vásár, fellép az Ady Endre Művelődési Ház gyermektánccsoportja és a favorit zenekar. A gyerekek részt vehetnek egy KRESZ- retélkedőn. ami tulajdonkeppen ügyességi verseny, a vasgyári kórház és a Hazafias Népfront pedig „Játék az egészségért” címmel rendez vetélkedőt számukra. Egyszóval a szakemberek arra koncentrálnak, hogy a résztvevők nemcsak passzív befogadóként éljék végig a napol, hanem minél több hasznos tevékenység résztvevőiként. Ezt a célt szolgálja az úgynevezett alkotó sarok is, ahol festék, ecset, agyag áll majd a legkisebbek rendelkezésére, hogy kipróbálhassák „művészi” készségüket. A hatalmas téren — ez. új kísérlet — igyekeznek minél több kis csuportol foglalkoztatni. Az egyik sátorban játéktermet rendeznek be, másutt diafilmeket vetítenek, az intézmény könyvtára biztosítja a folyóiratolvasási, lehetőség nyílik mű vészlemezek hallgatására, s persze lesz irodalmi fejtörő is. A tulajdonképpeni műsor délután kezdődik, mégpedig két színpadon, az egyik a gyerekek szórakoztatását szolgálja, a másik pedig a felnőttekét. A gyerekszínpadon a Gárdonyi Géza Művelődési Ház bábelőadását,' valamint a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek vidám műsorát láthatják a kicsik. De bemutatkozik a Miklós utcai Általános Hetedik évadját kezdte meg Berlinben a Magyar Kultúra Háza. A „magyar háznak” — amely az NDK fővárosa rangos és igen népszerű kulturális intézményei közé számít —. 1979. első leiében 130 rendezvényen mintegy 200 ezer vendége dig azért iratkoznak be hozzánk. mert munkakörük ellátásához szükséges a középfokú végzettség. És vannak olyanok is, akik szórakozásból tanulnak, vesznek részi a szervezett keretekben folyó oktatásban. Bizonyos tantárgyak érdeklik őket, s itt. kívánják ismereteiket rendszerezni, bővíteni. Egyébként erre célozva is mondtam korábban, hogy a Dolgozók Gimnáziuma a .legolcsóbb népművelés ... — „Általános iskolai tanulmányaimat kitűnő és jeles eredménnyel végeztem el. Szerettem volna továbbtanulni. tanítónő lenni, de kenyérkereset után kellett nézni. így' aztán viUamoa- műszerésziparí tanuló lettem. mert az. intézetben kosztol e.s egyenruhát kaptam . . . Három gyermeket hoztam a- világra , . . Később daruvezelői tanfolyuniol végeztem. férjemet hozzásegítettem: hogy technikusi oklevelet szerezzen. Gyermekeim megnőttek, most már nekem is jut idő a tanulásra ... Iskola, valamint az Ady Endre Művelődési Ház és a Vasas Művelődési Központ gyermekszínpada is. A felnőtteket pedig a Hurka Színpad szórakoztatja, s a Miskolci Nemzeti Színház operetlegyütlese. de a népzene és a néptánc kedvelői sem csalódnak majd. A nap fináléja a táncház. A gyerekek népi játékokat és korukhoz illő táncokat tanulhatnak, a felnőttek pedig a Flamingó együttes közreműködésével utcabálon szórakozhatnak. A művelődési központ népszerű szamovár bárja is kiköltözik a szabadba. Az UNI-együttes hangulatos zenéje mellett sokféle (teakülönlegesség közül válogathatnak a vendégek. S' mindazok, akik késő estig sem fáradnak cl, éjszakai vetítésen megtekinthetik a Lucky Lady című sikerfilmet. Természetesen érdeklődtünk a vendéglátásról is. A művelődési központ munkatársai elmondták, hogy csupán hűsítőkről gondoskodtak. illetve néhány olyan gyermekcsemegéről, mint a mézeskalács, a vattacukor es a pattogatott kukorica. Mondanunk sem kell. hogy a szeptemberi parádé a lakótelepi közművelődés céljait szolgálja: a szakemberek ugyanis szeretnék tudni, hogy az együttlétnek melyek azok a leghasznosabb tormái, amelyek nagy közönség- igényre tarthatnak számot, Bár a vasárnapi programoknak csak egy részét soroltuk tel (külön kértek bennünket, hogy ne áruljunk el minden meglepetést). így is reméljük, hogy nem lesz nehéz a diósgyőri városközpont lakóit a hatalmas bérházak- ból kiesalogatni. volt, a Berlinben és az NDK más területein. A következő hetek, hónapok gazdag programjának középpontjában.. az NDK megalapítása 80. évfordulójához kötődve, a rendkívül széles körű magyar—NDK kapcsolatrendszer bemutatása áll. Valamit szerelnék pótolni az elmaradt tanulmáJiyokból.” (48 éves asszony.) Az ,eddig elmondottak jói egybevágnak az iskola létének céljaival. De nem hallgathatunk eJ más példát sem. Az iskola kémiaszakos pedagógusa mesélte: „Volt. olyan,is. aki szinte titokban, lopva tanult. Igen jó képességű hallgatónk volt. Bizonyára munkahelyén is igen jó takarítónőnek bizonyult, mert nem engedélyezték a tanulását. Talán féltek, hogy érettségi után otthagyja őket”. . . Valóban: kell-e egy takarítónőnek az érettségi. Kell-e egy betanított munkásnak, egy szakmunkásnak a gimnázium? (Emlékeztetőül: itt. a Dolgozók Gimnáziumában tanulók 67 százaléka fizikai munkás.) Amikor az ígtv- gatói irodában arról beszé’- gettünk. milyen tényezők motiválják a dolgozókat az érettségi megszerzésére ezeket hallottam— A munkahétv? Ez a legkevesebb... Hogy a (gyarmati) Borsod és Miskolc — a krónikák tükrében Minek a munkásnak az érettségi? (2.) Becsengettek a Dolgozók Gimnáziumába Közművelődés a szabadban Szeptemberi parádé (gyarmati) Magyar ház Berlinben
