Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

T979. September VZ., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Most másképp kell rangsorolni I gyár és az acélini Előkerültek a ki mulatósok. A vékony papírlapocskák sajátos módon hordozzák egy hatalmas gyár csaknem 20 ezres mun- káshudának gondolkodását, és cselekede- . leit — visszamenőleg ti hónapra. A szá­moknak ez a kusza módon tárulkozó vilá­ga egyfelől figyelmeztet, másfelől elisme­rést tartalmaz. Mielőtt azonban vallgtóra fognánk a szépen sorjázó számoszlopokat, három kérdésre várok választ Herendi Re­zsőtől, a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatójától. Az első; meddig tart a műszaki igazgató ■munkaideje? A második; mi fontosabb most a gyárban, a termelés, vagy az acél­mű építése? A harmadik; miért szeret fo­cimeccsre járni? A válasz összefoglalója elölt egy csendes mosoly, azután következik „a szöveg ’: .— A végéről kezdem: a foci jó kikap­csolódás, különösen akkor, amikor négyet hágunk a Vasasnak. Meg azután úgy ér­zem, a DVTK egy kicsit a gyárhoz is tar­tozik, meg a gyári emberekhez is. Akkor is, amikor kikap. A gyári munkát illetően mi másképp rangsorolunk. Nem azt mond­juk, vagy a termelés, vagy az acélmű, ha­nem azt; egyformán fontos nekünk is meg a népgazdaságnak is, hogy mindennap tel­jesüljön tervünk. Ma kétségtelen kell az acél, a nyersvas, a hengerelt áru, de hol­nap csak akkor mennek jól a dolgok, ha a napi munka mellett odafigyelünk a kar­bantartásra, a fejlesztésre, a beruházások­ra és a felújításokra. Végül az utolsó kér­désre, ezek a feladatok nagyjából behatá­rolják a munkaidőmet, nekem is és má­soknak is. Minőség — vagy mennyiség! Olyan helyzetiben vvw> ax ipar, amikor nem lehet „féloldalasán” dolgozni. Tehát nem lehet csak a minőségre, vagy csak a mennyiségre figyelni. Talán soha nem kap­csolódott ennyire-szorosan egymáshoz ez a két téma, mint most így a rangsorolás is kissé rendhagyó. — Sokat fáradozfcswA azért, már az év elején, hogy csökkenjen a különféle selej­tek mennyisége a gyáron belül. Ügv ér- * zem, ezek a, törekvések látható eredmé­nyeket hoztak, hiszen, ha összehasonlítást leszek az elmúlt év és a jelen tervidőszak azonos hónapjaival, nagyon egyértelműen szembetűnik, hogy lényegesen csökkent a selejt. Következésképpen javult a jó minő­ségű termékek aránya. Különösen szembe­tűnik, hogy a Siemens—Martin acélműben mennyivel több lett az első osztályú henge- relhetőség, mipt egy évvel ezelőtt volt. Ebben természetesen benne van a tech­nológiai és a munkafegyelmi hiányosságok felszámolása, illetve csökkentése. De szá­mottevő az a minőségjavulás is, amely a kovácsolómű, az öntöde, vagy az elektro- acélmű dolgozóinak, hozzáértő fáradságos munkáját fémjelzi. Néhány termékünknél különöseit jó eredményeket értünk el. A vasúti tengelyek selejtje például mintegy felére csökkent, de majdnem ilyen kedve­ző adatot mutat az abroncsok, a csúcsbe­tétek, vagy a turbinaalkatrészek gyártásá­nak helyzete is — mondta a műszaki igaz­gató. És a következő percekben átugorva az anyagfelhasználást, ami pedig ugyancsak kedvező képet mutat, más téma. Minden­fajta „tpnnaszemlálet" nélkül érdemes megemlíteni néhány úgynevezett rekordot. Ezek a kiemelkedő teljesítmények ponto­san azokat a termékeket érintik, amelyek­re itthon és a külföldi megrendelőknél egyaránt nagy szükség van. Egyebek mel­leit már az első fél évben három korábbi rekordot döntöttek meg a durvahengerműi gerendasoron. A csiszolóüzem termelése egyetlen napon, április 22-én, meghaladta az 530 tonnát. - Erre sem volt korábban példa. A középhengerműben volt olyan nap, amikor U-acélból 1260 tonnát henge­reltek. A nemesacél-hengermű középsorán szinte nem volt olyan hónap, hogy a szük­ség szabályozta parancsra valamely igen fontos termékből legalább egyetlen csú­csot ne állítottak volna be. A finomhen- gérdében két olyan adat is tanúskodik a jó munkáról, amikor egyetlen nap alatt ezer tonnán felüli mennyiséget szállítottak ki. Az acélöntődében a harminckilenc ton­nás napi átlaghoz képest április 20-én en­nek csaknem háromszorosát, 110 tonna öntvényt gyártottak 'le. Augusztus 26-a is­mét pirossal bekeretezett nap, ezúttal a nagykovácsüzem naplójában, amikor is az átlagos 25 tonnával szemben 83 tonnát termeltek. Ügy tűnik, azok az intézkedések, melye­ket az év elején tellek a gyárban, máris éreztetik kedvező hatásukat a termékek minőségénél, a tervszerűség javításánál, a selejt csökkentésénél és a hatékonyabb, gazdaságosabb munkánál. Kutatás á megrendelő kívánságára — Váltsunk témát — mondom a műsza­ki igazgatónak —. és a következőkben essék szó a mai munkával, de talán a holnap­pal még jobban összefüggő kutat Ásókról, fejlesztésekről, újabb utßk kereséséről. — Számos kutatás és fejlesztés összefügg az új kombinált acélmű technológiai elő­készületeivel. Nagyon örülünk, hogy si­kerrel jártak az öntési technológia kifej­lesztésével kapcsolatos munkáink, meg­történt a hőszigetelő lapok kifejlesztése és most a félüzemi gyártás technológiájá­nak kidolgozását tekintjük a legfontosabb feladatnak. A felhasználó vállalatok kéré­sére növeltük az úgynevezett mikroötvö­zött acélok termelését. Ezzel a termékkel egyébként vásári dijat nyert vállalatunk az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron. A Magyar Vagon- és Gépgyár kérésére kí­sérleteket végeztünk az amerikai futómű­vek tányérkerekeihez szükséges acélok fo­kozottabb követelményeinek kielégítéséhez. Ez utóbbinál az ellenőrzések eredményei máris biztatóak. A Hajdúsági Iparművek kérésére pedig megoldottuk egy sajátos acélminőség gyártását, mely elsősorban a mosógépgyártásnál érezhet» majd kedve­zően — hogy csak néhányat említsek fej­lesztési és kutatómunkáink közük- Órák és napok — .Néhány termelőberendezés nagyja­vításának határidejét is sikerült megrö»«- diteniök. — Ismeretes, hogy 60 napra terveztük a kettes számú kohó közepes javítását. Má­jus 28-án reggel álltunk le és augusztus 12-én hajnalban már ismét termelt a kohó. Ez azt jelenti, hogy .15 nappal hamarább végeztük el ezt a munkát. A 3-as számú kohó javítását 240 órára terveztük és 207 óra alatt elkészültünk vele. Az öntőgépet 10 nap helyett 9 nap alatt javítottuk meg. A középhengerműben a 12 napos nagyja­vítással 11 nap alatt végeztünk. Ezek az órák és napok a későbbiekben terven fe­lül legyártott jó minőségű termékekben realizálódtak. Persze egy nagy feladat megoldására éppen most gyürlcőzünk. Ha­marosan elkezdjük a durvahengermű nagyjavítását. Ez az üzem a vállalat szíve, hiszen minden öntecs itt megy keresztül. Utoljára másfél évvel ezelőtt volt nagy­javítás és azóta üzemzavar nélkül dolgo­zott a durvahengermű. Most 12 nap alatt — ennyire tervezzük a nagyjavítást — szeretnénk úgy dolgozni, hogy menjen megint vagy másfél évig, hiba nélkül az üzem.' Hallgatom a műszaki igazgató szavait, s közben arra gondolok; az úgynevezett tonnaszemlélet értelmezése mennyire meg­változott például a Lenin Kohászati Mű­vekben is.. A rekordok is más tartalmat kaptak. Az értelmesen okos gondolkodás és az egyetértő cselekvés immár évek óta úgy kapcsolódik össze, hogy nemcsak ez a 20 ezres kollektíva, hanem a nagyobb család, a népgazdaság is látja a hasznát. Miközben kikoptak a közhasználatból olyan szavak, mint a hajrázás, a mindenáron való merev tervteljesítés, belopakodtak olyan kifejezések, mint a megrendelői igény,. a korszerűségre való törekvés, a gyors piaci tájékozódás, az értelmes taka­rékosság és így tovább. Figyelem ennek a fiatal, energikus plu­sza ki igazgatónak a szavait — hadd je­gyezzem meg róla, hogy a gyárban töltött több mint másfél évtized alatt végigjárta a gyakorlati vezetés.számos szintjét, míg eljutott jelen beosztásáig —, s közben arra a közszellemre gondolok, melyet nehéz volna kiválogatni a tonnákat, százalékokat és pénzegységeket hordozó adatokból. Ott vannak minden termékben, mely megfor­mált acél, vagy alaktalanul behemót vas formájában kikerül a gyár kapuján. Mert itt most nem azt csinálják, amit könnyeb­ben lehet, hanem azt, amire szüleség van, Psmtovits Ágost«« Találkozó S00 méter mélységben Hoss7ú hónapok nehéz munkája után teljesítették vállalásukat Recslcen a Bánya:* a ti A-.no;nélyitö Vá,llc:lat köretének dolgozói. 900 m. 'c*r mélységben összekötötték a 2. számú függőleges ak­nát az 1. számú aknától vezető vízszintes vágattal. A két bányász- csoport a föld alatt találkozott. Megkezdőül a diósziiret A szokásosnál csaknem tisc nappal korábban megkezdő­dött a diószüret' Borsodban. A megye termőtájain, a Tisza mentén, az abaúji és zemp­léni tájon szinte valamennyi talus: portán megtalálható a dió. Az idén mintegy ötven­ezer* fa termését- takarítják be, köztük a i telepített nagyüzemi diós- kertekét is. Az idei termés a korábbi évekénél jobb, mert a tavaszi fagyok nem tettek kárt. A diószüret hagyományos módon történik. A fák alá ponyvát, műanyag fóliát te­rítene^'. és hosszú póznákkal verik le a termést;. A diót ezután szel lös helyen, leg­többször a padláson, szétte­rítve szártíják. Az abaúji és a zempléni részeken faha- mus vízben is megforgatják, amitől a héj szép fényes színt kap. Én kiskertet kerítettem... Mi !eryei: és mi ne a kerítésen kelül? A telek-, a kel tmozgalmat — ami különösen az utóbbi két évtizedben hazánkban, így megyénkben is óriási méreteket öltött — bárki nevezheti némi rosszmájú­sággal divatnak, jelenségnek, azt azonban mindenkinek el kell ismernie, hogy legtöbb tulajdonos esetében mégis­csak az ember ősi, természet iránti vonzalmából ered. il­letve azzal összefüggésben jön létre ez a viszony, ez a kapcsolat. Következésképp korántsem valamiféle stá­tusszimbólumot jelent a kert, a telek. A kő és beton közé zárt városi ember különösen vá­gyik regenerálódni a termé­szet teremtette környezetbe. Erre a világ bármely tájá­ról hozhatunk fel példákat, bizonyítva, korántsem ma­gyar jelenséggel állunk szemben. Ennek az írásnak az ötletét a lények adták. Az ember Miskolc környékén, a megyében Rakacánál, a Zsó- rinál, s túl a megyehatáron a Mátrában, a Duna-kanyar- nál, a Balatonnál látja az évről évre szaporodó telke­ket, amelyek arról árulkod­nak, hogy nálunk is lassan ugyanúgy hozzá . tartoznak a családok életéhez, mint a la­kás, a tv. a kocsi, vagy a hűtőszekrény. Mennyiségben már-már elértük a legfejlet­tebb tőkésországokat is, de vajon kertkultúránkkal ha­sonlóképpen dicsekedhe­tünk-e? Aligha. Szőlős- és gyümölcsöskertjeink ugyan vannak szép számmal, igen elismerésre és dicséretre méltóak, úgynevezett dísz­kertünk viszont annál keve­sebb. Pedig a parányi ví- kendtelkek hasznosításának ez lenne a legésszerűbb mód­ja. Ezen írásunk éppen ezért elsősorban azoknak a kent- tulajdonosoknak szeretne ta­nácsot adni, ákifc az utóbbi időben vásároltak üdülőtel­ket, s most szeretnék úgy kialakítani, hogy a későbbi­ekben tényleg a pihenést, a kikapcsolódást, az egészséget szolgálja. Én kiskertet kerítettem ... de hogyan tovább? Ebben ségít, ehhez ad néhány hasz­nos tanácsot Honfi Győző, a Miskolci Kertészeti Vállalat táj- és kertépítészmérnöke. — A 70—100 négyszögöles telkeken kialakított díszkert az üdülőépület, a lakás funk­cióját kell, hogy kiegészítse, kibővítse. Amikor a teret fákkal, cserjékkel lehatáro­lom, tulajdonképpen az épü­let falát tolom ki egészen a telekhatárig. A jól kiala­kított kert esztétikai, bioló­giai, üdültetési szerepet egyaránt betölt. Ellenkező esetben viszont harmóniátlan kuszaságot kapunk. — A kert. kialakításánál melyek acok « gtyakoHaU tudnivalók, amelyeket feltét­lenül szükséges figyelembe vennünk? \ — Mielőtt kertünkben hoz­zákezdenénk a talajmun­kákhoz, a növények beszer­zéséhez, nem árt, ha ülteté­si tervet készítünk. Ennek lényege, hogy elképzelésein­ket és lehetőségeinket össz­hangba hozzuk. Célszerű fi­gyelembe venni a természe­ti adottságokat, kertünk ta­laját, környezetünk klímáját. Kudarcra ítélt próbálkozás például homokos, meszes ta­lajon, száraz levegőjű kertbe havasszépét (rhododendront) ültetni. Nem feledkezhetünk meg a kert nagyságáról, alakjáról sem. Kis kertbe ne ültessünk nagyra növő fákat, ezek ugyanis hamarosan mindent beárnyékolnak. Ugyancsak ne akarjunk né­hány négyszögöl botanikus kertet, áVborélumot kialakí­tani. Az egymás közelébe telepített növényanyag ha­sonló igényű legyen! A gya­kori öntözést kívánó növény mellé közvetlenül ne tegyünk szárazságtűrőt! Nem feled­kezhetünk meg a növények összhatásáról sem! A színek­ről, a formákról. A jól meg­tervezett kert olyan, mint egy műalkotás, egy szép épület, vagy jó muzsika, Kertet tervezni azonban sok­kal nehezebb, mert • élő anyaggal dolgozunk, melynek formája, színe, nagysága nemcsak évről évre, de év­szakról, évszakra változik. A jó kert minden időben szép. — Mi az, aminek egy pi­henést, üdülést szolgáló kert­ben feltétlenül lennie kell? — Mindenekelőtt gyep. Minél nagyobb felület, an­A tudomány és a termelés közötti kapcsolatokat ma kü­lönösen azért szükséges még inkább elmélyíteni és szoro­sabbá tenni, mert a világ­piacon is versenyképes ter­mékek gazdaságos előállítá­sának ideje világszerte je­lentősen csökkent az utóbbi időben. .Mai érdekeltségi rendszerünkből eredően vi­szont a szabadalmi és a li- cencdijakat figyelembe véve, a szabadalomban érdekeltek, nek egyenesen érdekük fű­ződik ahhoz, hogy egy ter­mék minél tovább legyen forgalomban. Ezt a fékező hatást mielőbb feltétlenül meg kell szüntetni, annál is itjkább, mert miatta számot­tevő lemaradásban vagyunk a külfölddel szemben, ahol általában 5—6, nálunk pedig 29 év a műszergyártásban egy-egy termék fennmaradá­sának az ideje. nál jobb. Ezt virágfoltok ve­gyék körül! Itt jegyzem meg. a virágokat ne sorba, hanem csoportosan, oldott formák­ban ültessük. A virágok után a cserjék, majd a fák kö­vetkeznek. Ebben az esetben a növényállományunk egy harmonikusan ölelő teret ad. Minden fűszálra, virágra, cserjére, fára jó rálálástM*k van. — S mi az, amit a sa9h- ember egyáltalán nem java­sol a kertbe? — Nem csupán a szakem­ber, hanem az, akinek vaut szépérzéke, az nem rak » kertjébe színes gömböket, műanyag dobozokat, a rózsa mellé színes karókat, kerti törpéket. Szomorú látni, hogy sok telken a kocsilejárót le­betonozzák. Ahelyett, • hogy gyephézagos burkolattal lát­nák el a két keréknyomot. A kő- és mindenféle cseesés kerítés nagy betegség. Sok költség, rengeteg holtanyag. Sokkal értékesebb, szebb lenne, ha kerítésnek élősö­vényt telepítenének. A szik­lakért szép, de nem javas­lom olyan kertbe, amelyik sík, ahol nincs szintkülönb­ség. hiszen a sziklakért a szintkülönbségek áthidalásá­ra szolgál. — Korántsem soroltunk fel minden figyelembe veen­dőt. Adódik tehát a kérdés: tud-e kertet tervezni az. akinek ez nem a szakmája? — Feltétlenül. Persze kel­lenek hozzá közérthető, se­gítő szákkönyvek — szeren­csére egyre több kapható —, némi növényismeret és per­sze sok-sok fantázia, eszté­tikai érzék. Hajdú Imre A tervbe vett új gyártmá­nyok bevezetését körültekin­tő. sokoldalú, komplex vizs­gálatoknak kell megelőzniük. Kívánatos lenne, hogy leg. alábbis a nagy ipari válla­latok a kutatómunkában jártas egyetemi szakembere­ket igyekezzenek állandó jelleggel a maguk számára megnyerni. Az egyetemek vi­szont. helyesen tennék, ha minél nagyobb számú, nem­zetközileg elismert tudomá­nyos dolgozót bocsátanának az ipar rendelkezésére. Nagy előrelépést jelentene, ha iparvállalataink tudomá­nyos tanácsokat alakítaná­nak. Ezek a vállalat vezető­ségének közvetlen tanácsadó­jaként működhetnének, e* szükség esetén külön szak­értőkre is támaszkodhatná­nak Alakítsanak tudományos tanácsokat

Next

/
Thumbnails
Contents