Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

T979. September VZ., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

Most másképp kell rangsorolni

I gyár és az acélini

Előkerültek a ki mulatósok. A vékony papírlapocskák sajátos módon hordozzák egy hatalmas gyár csaknem 20 ezres mun- káshudának gondolkodását, és cselekede- . leit — visszamenőleg ti hónapra. A számoknak ez a kusza módon tárulkozó világa egyfelől figyelmeztet, másfelől elismerést tartalmaz. Mielőtt azonban vallgtóra fognánk a szépen sorjázó számoszlopokat, három kérdésre várok választ Herendi Rezsőtől, a Lenin Kohászati Művek műszaki igazgatójától.

Az első; meddig tart a műszaki igazgató ■munkaideje? A második; mi fontosabb most a gyárban, a termelés, vagy az acélmű építése? A harmadik; miért szeret focimeccsre járni?

A válasz összefoglalója elölt egy csendes mosoly, azután következik „a szöveg ’:

.— A végéről kezdem: a foci jó kikapcsolódás, különösen akkor, amikor négyet hágunk a Vasasnak. Meg azután úgy érzem, a DVTK egy kicsit a gyárhoz is tartozik, meg a gyári emberekhez is. Akkor is, amikor kikap. A gyári munkát illetően mi másképp rangsorolunk. Nem azt mondjuk, vagy a termelés, vagy az acélmű, hanem azt; egyformán fontos nekünk is meg a népgazdaságnak is, hogy mindennap teljesüljön tervünk. Ma kétségtelen kell az acél, a nyersvas, a hengerelt áru, de holnap csak akkor mennek jól a dolgok, ha a napi munka mellett odafigyelünk a karbantartásra, a fejlesztésre, a beruházásokra és a felújításokra. Végül az utolsó kérdésre, ezek a feladatok nagyjából behatárolják a munkaidőmet, nekem is és másoknak is.

Minőség — vagy mennyiség!

Olyan helyzetiben vvw> ax ipar, amikor nem lehet „féloldalasán” dolgozni. Tehát nem lehet csak a minőségre, vagy csak a mennyiségre figyelni. Talán soha nem kapcsolódott ennyire-szorosan egymáshoz ez a két téma, mint most így a rangsorolás is kissé rendhagyó.

— Sokat fáradozfcswA azért, már az év elején, hogy csökkenjen a különféle selejtek mennyisége a gyáron belül. Ügv ér- *

zem, ezek a, törekvések látható eredményeket hoztak, hiszen, ha összehasonlítást leszek az elmúlt év és a jelen tervidőszak azonos hónapjaival, nagyon egyértelműen szembetűnik, hogy lényegesen csökkent a selejt. Következésképpen javult a jó minőségű termékek aránya. Különösen szembetűnik, hogy a Siemens—Martin acélműben mennyivel több lett az első osztályú henge- relhetőség, mipt egy évvel ezelőtt volt. Ebben természetesen benne van a technológiai és a munkafegyelmi hiányosságok felszámolása, illetve csökkentése. De számottevő az a minőségjavulás is, amely a kovácsolómű, az öntöde, vagy az elektro- acélmű dolgozóinak, hozzáértő fáradságos munkáját fémjelzi. Néhány termékünknél különöseit jó eredményeket értünk el. A vasúti tengelyek selejtje például mintegy felére csökkent, de majdnem ilyen kedvező adatot mutat az abroncsok, a csúcsbetétek, vagy a turbinaalkatrészek gyártásának helyzete is — mondta a műszaki igazgató.

És a következő percekben átugorva az anyagfelhasználást, ami pedig ugyancsak kedvező képet mutat, más téma. Mindenfajta „tpnnaszemlálet" nélkül érdemes megemlíteni néhány úgynevezett rekordot. Ezek a kiemelkedő teljesítmények pontosan azokat a termékeket érintik, amelyekre itthon és a külföldi megrendelőknél egyaránt nagy szükség van. Egyebek melleit már az első fél évben három korábbi rekordot döntöttek meg a durvahengerműi gerendasoron. A csiszolóüzem termelése egyetlen napon, április 22-én, meghaladta az 530 tonnát. - Erre sem volt korábban példa. A középhengerműben volt olyan nap, amikor U-acélból 1260 tonnát hengereltek. A nemesacél-hengermű középsorán szinte nem volt olyan hónap, hogy a szükség szabályozta parancsra valamely igen fontos termékből legalább egyetlen csúcsot ne állítottak volna be. A finomhen- gérdében két olyan adat is tanúskodik a jó munkáról, amikor egyetlen nap alatt ezer tonnán felüli mennyiséget szállítottak ki. Az acélöntődében a harminckilenc tonnás napi átlaghoz képest április 20-én ennek csaknem háromszorosát, 110 tonna öntvényt gyártottak 'le. Augusztus 26-a ismét pirossal bekeretezett nap, ezúttal a nagykovácsüzem naplójában, amikor is az átlagos 25 tonnával szemben 83 tonnát termeltek.

Ügy tűnik, azok az intézkedések, melyeket az év elején tellek a gyárban, máris éreztetik kedvező hatásukat a termékek minőségénél, a tervszerűség javításánál, a selejt csökkentésénél és a hatékonyabb, gazdaságosabb munkánál.

Kutatás á megrendelő kívánságára

— Váltsunk témát — mondom a műszaki igazgatónak —. és a következőkben essék szó a mai munkával, de talán a holnappal még jobban összefüggő kutat Ásókról, fejlesztésekről, újabb utßk kereséséről.

— Számos kutatás és fejlesztés összefügg az új kombinált acélmű technológiai előkészületeivel. Nagyon örülünk, hogy sikerrel jártak az öntési technológia kifejlesztésével kapcsolatos munkáink, megtörtént a hőszigetelő lapok kifejlesztése és most a félüzemi gyártás technológiájának kidolgozását tekintjük a legfontosabb feladatnak. A felhasználó vállalatok kérésére növeltük az úgynevezett mikroötvözött acélok termelését. Ezzel a termékkel egyébként vásári dijat nyert vállalatunk az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron. A Magyar Vagon- és Gépgyár kérésére kísérleteket végeztünk az amerikai futóművek tányérkerekeihez szükséges acélok fokozottabb követelményeinek kielégítéséhez. Ez utóbbinál az ellenőrzések eredményei máris biztatóak. A Hajdúsági Iparművek kérésére pedig megoldottuk egy sajátos acélminőség gyártását, mely elsősorban a mosógépgyártásnál érezhet» majd kedvezően — hogy csak néhányat említsek fejlesztési és kutatómunkáink közük- Órák és napok

— .Néhány termelőberendezés nagyjavításának határidejét is sikerült megrö»«- diteniök.

— Ismeretes, hogy 60 napra terveztük a

kettes számú kohó közepes javítását. Május 28-án reggel álltunk le és augusztus 12-én hajnalban már ismét termelt a kohó. Ez azt jelenti, hogy .15 nappal hamarább végeztük el ezt a munkát. A 3-as számú kohó javítását 240 órára terveztük és 207 óra alatt elkészültünk vele. Az öntőgépet 10 nap helyett 9 nap alatt javítottuk meg. A középhengerműben a 12 napos nagyjavítással 11 nap alatt végeztünk. Ezek az órák és napok a későbbiekben terven felül legyártott jó minőségű termékekben realizálódtak. Persze egy nagy feladat megoldására éppen most gyürlcőzünk. Hamarosan elkezdjük a durvahengermű nagyjavítását. Ez az üzem a vállalat szíve, hiszen minden öntecs itt megy keresztül. Utoljára másfél évvel ezelőtt volt nagyjavítás és azóta üzemzavar nélkül dolgozott a durvahengermű. Most 12 nap alatt — ennyire tervezzük a nagyjavítást — szeretnénk úgy dolgozni, hogy menjen megint vagy másfél évig, hiba nélkül az üzem.'

Hallgatom a műszaki igazgató szavait, s közben arra gondolok; az úgynevezett tonnaszemlélet értelmezése mennyire megváltozott például a Lenin Kohászati Művekben is.. A rekordok is más tartalmat kaptak. Az értelmesen okos gondolkodás és az egyetértő cselekvés immár évek óta úgy kapcsolódik össze, hogy nemcsak ez a 20 ezres kollektíva, hanem a nagyobb család, a népgazdaság is látja a hasznát. Miközben kikoptak a közhasználatból olyan szavak, mint a hajrázás, a mindenáron való merev tervteljesítés, belopakodtak olyan kifejezések, mint a megrendelői igény,. a korszerűségre való törekvés, a gyors piaci tájékozódás, az értelmes takarékosság és így tovább.

Figyelem ennek a fiatal, energikus plusza ki igazgatónak a szavait — hadd jegyezzem meg róla, hogy a gyárban töltött több mint másfél évtized alatt végigjárta a gyakorlati vezetés.számos szintjét, míg eljutott jelen beosztásáig —, s közben arra a közszellemre gondolok, melyet nehéz volna kiválogatni a tonnákat, százalékokat és pénzegységeket hordozó adatokból. Ott vannak minden termékben, mely megformált acél, vagy alaktalanul behemót vas formájában kikerül a gyár kapuján. Mert itt most nem azt csinálják, amit könnyebben lehet, hanem azt, amire szüleség van,

Psmtovits Ágost««

Találkozó S00 méter mélységben

Hoss7ú hónapok nehéz munkája után teljesítették vállalásukat Recslcen a Bánya:* a ti A-.no;nélyitö Vá,llc:lat köretének dolgozói. 900 m. 'c*r mélységben összekötötték a 2. számú függőleges aknát az 1. számú aknától vezető vízszintes vágattal. A két bányász- csoport a föld alatt találkozott.

Megkezdőül a diósziiret

A szokásosnál csaknem tisc nappal korábban megkezdődött a diószüret' Borsodban. A megye termőtájain, a Tisza mentén, az abaúji és zempléni tájon szinte valamennyi talus: portán megtalálható a dió. Az idén mintegy ötvenezer* fa termését- takarítják be, köztük a i telepített nagyüzemi diós- kertekét is. Az idei termés a korábbi évekénél jobb, mert a tavaszi fagyok nem tettek kárt.

A diószüret hagyományos módon történik. A fák alá ponyvát, műanyag fóliát terítene^'. és hosszú póznákkal verik le a termést;. A diót ezután szel lös helyen, legtöbbször a padláson, szétterítve szártíják. Az abaúji és a zempléni részeken faha- mus vízben is megforgatják, amitől a héj szép fényes színt kap.

Én kiskertet kerítettem...

Mi !eryei: és mi ne a kerítésen kelül?

A telek-, a kel tmozgalmat — ami különösen az utóbbi két évtizedben hazánkban, így megyénkben is óriási méreteket öltött — bárki nevezheti némi rosszmájúsággal divatnak, jelenségnek, azt azonban mindenkinek el kell ismernie, hogy legtöbb tulajdonos esetében mégiscsak az ember ősi, természet iránti vonzalmából ered. illetve azzal összefüggésben jön létre ez a viszony, ez a kapcsolat. Következésképp korántsem valamiféle státusszimbólumot jelent a kert, a telek.

A kő és beton közé zárt városi ember különösen vágyik regenerálódni a természet teremtette környezetbe. Erre a világ bármely tájáról hozhatunk fel példákat, bizonyítva, korántsem magyar jelenséggel állunk szemben. Ennek az írásnak az ötletét a lények adták. Az ember Miskolc környékén, a megyében Rakacánál, a Zsó- rinál, s túl a megyehatáron a Mátrában, a Duna-kanyar- nál, a Balatonnál látja az évről évre szaporodó telkeket, amelyek arról árulkodnak, hogy nálunk is lassan ugyanúgy hozzá . tartoznak a családok életéhez, mint a lakás, a tv. a kocsi, vagy a hűtőszekrény. Mennyiségben már-már elértük a legfejlettebb tőkésországokat is, de vajon kertkultúránkkal hasonlóképpen dicsekedhetünk-e? Aligha. Szőlős- és gyümölcsöskertjeink ugyan vannak szép számmal, igen elismerésre és dicséretre méltóak, úgynevezett díszkertünk viszont annál kevesebb. Pedig a parányi ví- kendtelkek hasznosításának ez lenne a legésszerűbb módja. Ezen írásunk éppen ezért elsősorban azoknak a kent- tulajdonosoknak szeretne tanácsot adni, ákifc az utóbbi időben vásároltak üdülőtelket, s most szeretnék úgy kialakítani, hogy a későbbiekben tényleg a pihenést, a kikapcsolódást, az egészséget szolgálja.

Én kiskertet kerítettem ... de hogyan tovább? Ebben ségít, ehhez ad néhány hasznos tanácsot Honfi Győző, a Miskolci Kertészeti Vállalat táj- és kertépítészmérnöke.

— A 70—100 négyszögöles telkeken kialakított díszkert az üdülőépület, a lakás funkcióját kell, hogy kiegészítse, kibővítse. Amikor a teret fákkal, cserjékkel lehatárolom, tulajdonképpen az épület falát tolom ki egészen a telekhatárig. A jól kialakított kert esztétikai, biológiai, üdültetési szerepet egyaránt betölt. Ellenkező esetben viszont harmóniátlan kuszaságot kapunk.

— A kert. kialakításánál melyek acok « gtyakoHaU

tudnivalók, amelyeket feltétlenül szükséges figyelembe vennünk? \

— Mielőtt kertünkben hozzákezdenénk a talajmunkákhoz, a növények beszerzéséhez, nem árt, ha ültetési tervet készítünk. Ennek lényege, hogy elképzeléseinket és lehetőségeinket összhangba hozzuk. Célszerű figyelembe venni a természeti adottságokat, kertünk talaját, környezetünk klímáját. Kudarcra ítélt próbálkozás például homokos, meszes talajon, száraz levegőjű kertbe havasszépét (rhododendront) ültetni. Nem feledkezhetünk meg a kert nagyságáról, alakjáról sem. Kis kertbe ne ültessünk nagyra növő fákat, ezek ugyanis hamarosan mindent beárnyékolnak. Ugyancsak ne akarjunk néhány négyszögöl botanikus kertet, áVborélumot kialakítani. Az egymás közelébe telepített növényanyag hasonló igényű legyen! A gyakori öntözést kívánó növény mellé közvetlenül ne tegyünk szárazságtűrőt! Nem feledkezhetünk meg a növények összhatásáról sem! A színekről, a formákról. A jól megtervezett kert olyan, mint egy műalkotás, egy szép épület, vagy jó muzsika, Kertet tervezni azonban sokkal nehezebb, mert • élő anyaggal dolgozunk, melynek formája, színe, nagysága nemcsak évről évre, de évszakról, évszakra változik. A jó kert minden időben szép.

— Mi az, aminek egy pihenést, üdülést szolgáló kertben feltétlenül lennie kell?

— Mindenekelőtt gyep. Minél nagyobb felület, anA tudomány és a termelés közötti kapcsolatokat ma különösen azért szükséges még inkább elmélyíteni és szorosabbá tenni, mert a világpiacon is versenyképes termékek gazdaságos előállításának ideje világszerte jelentősen csökkent az utóbbi időben. .Mai érdekeltségi rendszerünkből eredően viszont a szabadalmi és a li- cencdijakat figyelembe véve, a szabadalomban érdekeltek, nek egyenesen érdekük fűződik ahhoz, hogy egy termék minél tovább legyen forgalomban. Ezt a fékező hatást mielőbb feltétlenül meg kell szüntetni, annál is itjkább, mert miatta számottevő lemaradásban vagyunk a külfölddel szemben, ahol általában 5—6, nálunk pedig 29 év a műszergyártásban egy-egy termék fennmaradásának az ideje.

nál jobb. Ezt virágfoltok vegyék körül! Itt jegyzem meg. a virágokat ne sorba, hanem csoportosan, oldott formákban ültessük. A virágok után a cserjék, majd a fák következnek. Ebben az esetben a növényállományunk egy harmonikusan ölelő teret ad. Minden fűszálra, virágra, cserjére, fára jó rálálástM*k van.

— S mi az, amit a sa9h- ember egyáltalán nem javasol a kertbe?

— Nem csupán a szakember, hanem az, akinek vaut szépérzéke, az nem rak » kertjébe színes gömböket, műanyag dobozokat, a rózsa mellé színes karókat, kerti törpéket. Szomorú látni, hogy sok telken a kocsilejárót lebetonozzák. Ahelyett, • hogy gyephézagos burkolattal látnák el a két keréknyomot. A kő- és mindenféle cseesés kerítés nagy betegség. Sok költség, rengeteg holtanyag. Sokkal értékesebb, szebb lenne, ha kerítésnek élősövényt telepítenének. A sziklakért szép, de nem javaslom olyan kertbe, amelyik sík, ahol nincs szintkülönbség. hiszen a sziklakért a szintkülönbségek áthidalására szolgál.

— Korántsem soroltunk fel minden figyelembe veendőt. Adódik tehát a kérdés: tud-e kertet tervezni az. akinek ez nem a szakmája?

— Feltétlenül. Persze kellenek hozzá közérthető, segítő szákkönyvek — szerencsére egyre több kapható —, némi növényismeret és persze sok-sok fantázia, esztétikai érzék.

Hajdú Imre

A tervbe vett új gyártmányok bevezetését körültekintő. sokoldalú, komplex vizsgálatoknak kell megelőzniük.

Kívánatos lenne, hogy leg. alábbis a nagy ipari vállalatok a kutatómunkában jártas egyetemi szakembereket igyekezzenek állandó jelleggel a maguk számára megnyerni. Az egyetemek viszont. helyesen tennék, ha minél nagyobb számú, nemzetközileg elismert tudományos dolgozót bocsátanának az ipar rendelkezésére.

Nagy előrelépést jelentene, ha iparvállalataink tudományos tanácsokat alakítanának. Ezek a vállalat vezetőségének közvetlen tanácsadójaként működhetnének, e* szükség esetén külön szakértőkre is támaszkodhatnának

Alakítsanak tudományos tanácsokat