Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4

1979. szeptember 12.,

szerein

A Miskolci Galériában

; A jubileumi biennále előtt

Az idei december a miskolci országos grafikai bien- •nalék életében mérföldkövet jelent: tizedik alkalommal rendezik meg a sokszorosító grafika számvetés jellegű bemutatkozását Miskolcon. A művek beadási határideje már igen közeli: szeptember 28-ig kell azoknak beérkezniük és október 4-én már munkához lát a zsűri. És még valami nagyon fontos: ha semmi nem jön közbe: a Miskolci Galéria épülete addigra rendben lesz, a bien- nálét ott lehel megrendezni.

Néhány hónappal ezelőtt még aggodalommal figyeltük a Galéria építésének menetet. elkészül-e vajon a biennále nyitási idejére, meg lehel-e rendezni ezt a kiállítást. Úgy tűnik épületokokból nem maradhat el a jö- \ oben sem a biennále miskolci megrendezése.

Nem emlegetjük most, hányszor, mennyi kötetre menő terjedelemben írtunk a Déryné utcai Galéria-épület átépítésé körüli anomáliákról, bár ennek a három és fel éves intervallumnak a tanulságait nem szabadna egyszerűen ad ucla tenni. Sok okulásra szolgálhat az l!)7(i áprilisától napjainkig eltelt, érthetetlen huzavonákkal teli időszak. Mosl azonban előre kell tekintenünk. A Borsodi Állami Építőipari Vállalat július végére befejezte a Galéria építésénél, illetve rekonstrukciójánál vállaltmunkáját. A régi nagyterem fölött elvégezték a födém- és tetőszerkezet cseréjét, a volt zenekari terem felelt a födém javítását, valamint a fedélszék és a tető cseréjét. A munkát a legutóbb vállait határidőre végezte el a Tóth. István építésvezető irányította csapat, és átadta helyét a belső munkákat végző seregnyi kisiparosnak, valamint a gázszerelőknek. Kőműves-, villanyszerelő-, festő-. lakatos-, vizvezetéksze- relő-. parkettás-kisiparos dolgozott illetve dolgozik még a T1GÁZ embereivel együtt azon. hogy >az épület céljainak megfelelő legyen, használni lehessen.

A vakolással már végeztek, a villamos vezetékek beszerelésével is. Most várják a Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat embereit, jelenleg kokszkályhákkal szárítják a falakat. A lakatos, a vízszerelő és a parkettés most veszi át a terepet. Mint Dúsza Era. a Miskolci Galéria igazgatója mondotta, november elején, legkésőbb a középén szerelnék megkezdeni az átköltözést az eddigi kényszerhelyükről. a Kossuth utcai művelődési házból és az utolsó héten, sőt: már november 20-a körül hozzá kell látniuk a X. országos grafikai biennale anyagának rendezéséhez. S amíg a Galériában már az alkotások körül folyik a munka, a műtárgyak elhelyezése a feladat, a falakon kívül folyik majd az udvarrendezés, a kocsikijáró építése a Paták utca felé, a környezet elfogadhatóbbá tétele.

Amennyiben a munka így halad — s miért ne haladhatna továbbra így — a X. grafikái biennále valóban mérföldjelző lehet, legalábbi elhelyezés tekintetében. Jó lenne, ha tartalmilag is az lehetne.

A Galéria felújításával egvidejüleg nem készül el a vele egy fedél alatt levő Művészklub. mert minden erőt természetszerűen a Galériára fordítanak, így a klub megnyitása néhány hetet majd még várat magára. De. szeretnék azl is még' ez év decemberében rendeltetésének átadni, és bizonyos mérőtökig megújult tartalommal megtölteni.

A Galériában, illetve a Kossuth utcai ideiglenes termében jelenleg a fiatal képzőművészek stúdiója alkalmazott grafikusainak kiállítása látható. Amikor ez bezár. még megrendezik a naiv művészek kiállítását, s ezzel előreláthatólag végei ér a Miskolci Galéria élete a Kossuth utca II. alatt. A jövő évi terv már az újjászülető hajlékra épül. Talán korai még részletezni az éves tervet, de a jelenlegi stádiumban is már 15 kiállítás szerepel a programban. Ez nem az egyes kiállítások tartamának lerövidítését jelenti. hanem azt. hogy az új belső szerkezetű épületben móri nyílik párhuzamos kiállítások tartására is. A tervezett 15 kiállítás közöli több egyéni kiállítás szerepel — három miskolci művész is rendez egyéni tárlatot —. az ország más tájain működő művészeti csoportosulásokat is vendégül látják, lesznek külföldi kiállítók, számos csoportos tárlat, sor kerül a díszlet- és jelmezterv triennáléra. és az évet majd az 1980-as miskolci téli tárlat zárja. A Miskolci Galéria újjászületésének közeledte megmozgatta a művészeket. l!)80-ra és 1981-re eddig 21 művész jelentette be egyéni kiállítás rendezése iránti igényét, kelten pedig csooovtkiállításra asni- ráinak. Természetesen ezeknek csak egy kisebb hányada juthat a tervezett időben kiállítótérembe.

A Déryné utca 5. szám alatti épületben szorgosan m u n kál kod n a k n ap jai n k ba n a szakiparosok. Nagyon kell igyekezniük, hiszen nem közömbös. hogy a jubileumi biennále előtt minden legtökéletesebb rendkor, n-moii, (benedek)

A Zalka Máté Gépészeti Szakközépiskola, az alábbi betanító jellegű, önköltséges

tanfolyamokat

indítja

lánghegesztő

ívhegesztő

kazánfűtő

műszaki rajz, alapfokú, haladó kompresszorkezelő hűtögcpkezelö targoncavezető

hegesztő műszaki szakemberek továbbképző tanfolyama

hegesztő minősítő tanfolyamok főiskolai előkészítő (matematika, fizika)

Jelentkezési lap és bővebb felvilágosítás az iskola igazgatói irodájában kapható (Miskolc, Kun Béla u. in.)

Sportlovas

Kazincbarcikán

Kazincbarcikán felállították Pá- tzay Pál KossutSvdijas szobrászművész Sportlovas című szobrát.

Paraszti élet Vietnamban

A Börsodnádasdi Helytörténeti Gyűjtemény rendezésében szeptember 14-én délután három órakor nyílik meg a borsodnádasdi párt- házban Kuchta Nándor Paraszti élet Vietnamban című néprajzi fotókiállítása. A nyitás napján a képek szerzője, aki a hetvenes évek derekán hosszabb időt .töliölt Vietnamban, . élménybeszámolót tart. A kiállítást Murányi Elemér, az MSZMP Borsod- nádasdi Bizottságának titkára nyitja meg. A tárlat szeptember 28-ig látogatható.

Erődítmény Sályban

A középkorban is megerő_ sílett hely volt a Bükk déli lábánál, Súly község határában magasodó Latorhegy — állapították meg a leletmentő kutatások során a miskolci Herman Ottó Múzeum régészei. A tetőn feltárták a valószínűleg a tizedik században épült erődítmény sáncát. amelyet kereszlgeren- dákkal erősített földből emel tek.

Minek a munkásnak az érettségi? (1)

Becsengettek

a Dolgozók Gimnáziumába

Szeptember 10-én, hétfőn délutón az esti tagozatosok tanévnyitójával Miskolcon „beindult a nagyüzem" a Dolgozók Gimnáziumában is, A miskolci felnőttoktatási intézmény az országban az elsők között kezdte meg működését, a hatvanas évek elején:

,,A dolgozók gimnáziumának célja - a megelőző iskolában és o munkahelyen szerzett is-.

méretekre építve — a tanulók műveltségének továbbfejlesztése; ezáltal annak elősegítése, hogy a dolgozók munkahelyi és közéleti tevékenységükét színvonalasabban végezzék; s közülük a |ó képességűek felsőfokon tovább tanulhassanak." (Rendtartás a Dolgozók Gimnáziuma részére; 1, paragrafus, 1. pont.)

„— Az általános iskola elveszese után az s.-i gimnáziumija iruieuiiuin oe. faluról felkerülve sok mindent másképpen képzettem el. Elég sok igazságtalanság ért... A következő évben felkerültem Budapestre, a soroksári szövődébe, de aztán haza kelleti jönnöm. Gyors- és gépírást tanultam, közben férjhez mentém, jelenleg is gyermekgondozási segélyen vagyok. Szeretném elvégezni a gimnáziumot, mert további terveim vannak. A férjem is tanul, szakközépiskolába jár .. . Tudom, nem lesz könnyű dolgunk, de ha már egyszer elkezdtük, véghez kell vinni." (20 éves asszony.)

— A munkám rendes elvégzéséért a vállalat hozzájárult, hogy magasabb fokon végezzem munkámat. így végeztem el az autóvillamossági és az autókarban tarló tantolyamot. A tanfolyamok elvégzésekor döbbentem rá arra, hogy az alapokkal gyengén állok. S hogy kénytelen vagyok, vagyis muszáj elvégeznem a középiskolát. Ez elég nagy próba számumra, de igyekszem leküzdeni az akadályokat. Htjuknak eszembe Odüsszeusz bölcs szavai: „Gondoljatok az emberi erőre: nem születtetek .tengni. mint. az fii.-, lat, hanem tudni és haladni előre!” (35 éves férfi.)

Hallók Gyula, a Dolgozói; G i mnáziumának igazgatója;

— Nagyon sokat beszélünk manapság a felnőttoktatásról és joggal. A szervezett oktatást ugyanis nem lehet mással pótolni, s az én véleményem szerint ma a dolgozók gimnáziuma a legolcsóbb népművelés. Tessék csak számolni: évente kétmillió forintos költségvetéssel dolgozunk, s az elmúlt tanévben 2249 tanulónk. volt. ..

— Ismeri a mondást arról, hogy minél többször megy be valaki a malomba ... ? Nos. ez az én elvem is; így vagyok én is hallgatókkal: minél többször jönnek be az órákra, annál rendszeresebben „fertőzzük” őket ismeretekkel. s e szervezett és rendszeres — ünkéht vállalt! — találkozás végül is meghozza az eredményét. Ma inár van hírünk, van rangunk. Volt olyan évünk, amikor érettségizett hallgatóink közül 14-en jelentkeztek felsőfokú oktatási intézménybe — s 11 -et felvettek ...

C zuga Ke re ne né. igazgatóhelyettes. akivel az elmúlt tanév statisztikai adatairól beszélgettünk, példát említ, sztorinak is: két évvel ezelőtt az érettségizők elnöke fokozott együttérzéssel figyelhette a negyedikesek vizsgáját; ő is itt szerzett érettségi bizonyítványt .

De maradjunk az elmúlt tanév számainál. Mint említettük. Miskolcon a Dolgozók Gimnáziumának — 37 levelező és 12 esti tagozatú osztályban — 2249 tanulója volt. Közülük minden második, szakmunkás előképzettséggel iratkozott be a gimnáziumba, a fizikai dolgozók-aránya egészében 87 százalékos volt. Ugyanilyen arányú a nők részvétele is az oktatásban. Minden harmadik tanuló vidékről való. Az idén 534-en tettek sikeres érettségi vizsgát', 14-en tiszta jelessel végezlek.

Czaga Kéretlené, igazgutó- helyettes:

— Baráti körükben, ismerősöktől én is hallottam már, hogy ránkfogták: „bizonyítványgyár” vagyunk. Erre azt felelhetem, hogy áléi becsülettel, s közepesnél jobb eredménnyel -zár nálunk egy tanévet, az nagyon kéményén megdolgozik . érte. (Egyébként iskolánkban jó közepes az átlag.) Intézményüknek az igazgatón és a két helyettesen kívül tizenhat pedagógusa van, döntő többségben nagy gyakorlattal rendelkező szakemberek. Ma már elértük, hogy megszűnt az ..óraadói” rendszer, csak föhivalásúak tanítanak. Van persze azért gondunk is. Tankönyveink egy része elavult (elsősorban a matematika). s ez gátolja az otthoni felkészülést; feladatlapult nincsenek, mi készítjük stencilen ...

Még valamit a számokhoz, adatokhoz. Az utóbbi években a hallgatói létszám csökkenése tapasztalható, elsősorban az esti tagozaton. Ez, mint mondották, - országosan is megfigyelhető tendencia. Itt is, s. országosan is fial a - lodás van a dolgozók gimnáziumában, nő a 30 éven aluliak aránya. Ezzel eg.y- idobén nő az asszonyok száma is a beiratkozottak között. A dolgozók gimnáziumába járó fiatalok nagy része többgyermekes családból sz'ármazi k.

— A családi körülményeim elég rosszak voltak... nem szerettem otthon lenni... Szüleim nem akarták engedni semmiképpen, hogy továbbtanuljak, de tanáraim segítségével végül is szakközépiskolába jelentkeztem, [elvettek. Hosszan tarló betegségem miatt félbe kellett szakítani az iskolát, ezután pedig szüleim nyomására végleg kimaradtam. Tizenhét évesen dolgozni kezdtem . .. Munkahelyemen kiemeli dolgozó vagyok, de mégsem ezt az- életcélt tűztem ki magam elé.. Szeretnék továbbtanulni, ameddig csak lehet. Hogy milyen formában, arról még nem döntöttem. Férjhezme- netel előtt szeretnék szellemi és anyagi alapot letenni magamnak ahhoz, hogy ne élezzem magam hátrányban az olyan lányokkal szemben, akik szülői támogatással jóval előbbre járnak, mint én. (22 éves lány.)

.• *

Ezen a héten Miskolcon, a Dolgozók Gimnáziumában is megkezdődik a tanítás. Ha létszámban lesz is csökkenés az elmúlt évhez képest, az arányok nem változnak az idén sem, a tanulók kétharmada fizikai munkás. De minek a munkásnak az érettségi?, vagy, kérdezhetnénk úgy is: kellj-e nekünk az érettségizett munkás?

Ténagy József

(Folytatjuk)

Száz esztendő irodalmából

Melyikünk nem állt még tanácstalanul egy-egy nagy közművelődési könyvtár szabad polcai előtt, melyeken akár több tízezer kötet is sorakozik? Ilyenkor — mini Berecz József az új könyvtári kiadvány előszavában írja — az erdőtől nem látjuk a fát. A II. Rákóczi Ferenc megyei Könyvtár az olvasók tájékozódását megkönnyítendő. mosl egy kitűnő „útjelzőt” bocsát közre, mely száz esztendő külföldi és hazai irodalmából ad válogatóst. Az ajánló bibliográfia nem® kevesebb, mint száz írót és 130 művet foglal magában, s egyaránt haszonnal forgathatják a könyvtárral (irodalommal) csak most ismerkedő fiatalok és a régi olvasók is.

A terjedelmes kötet (a válogatás Pócsi Gusztáv munkája) tíz kitűnő forrást használ fel, amelyek között olyan kézikönyvek szerepelnek, mint a 100 híres regény, a Magyar Életrajzi Lexikon, a Magyar Irodalmi Lexikon, a Világirodalmi Kisenciklopédia. a Nobel-díjasok Kislexikona és így tovább. Pócsi

Gusztáv felhasználta az Idegen Nevek Kiejtési Szótárát is, aminek nagyon örülünk, hiszen az olvasók többsége számára gondot jelent a külföldi írók nevének helyes kiejtése.

S ha már itt tartunk, lapozzunk bele a kötetbe, mintegy ízelítőt adva a böngészőknek a jegyzék fel- használásáról. Mint ismeretes, egyik legolvasottabb mű könyvtáráinkban, Irwin Shaw (azaz só örvin) Oroszlánköly- kök című regénye. Nos. a kötet nemcsak a műről ad alapvető információkat — tartalmi ismertetést —. hanem tartalmazza az. fró rövid életrajzát is. S természetesen az Oroszlán kölykök mellett találkozhatunk Irwin Shaw más müveivel is.

Felmerül a kérdés, hogy milyen szempontok szeri ni születeti az ajánlójegyzék. A kötet előszava erre is feleletet ad. „ ... az.okat a műveket válogattuk — írja Berecz József —, melyek az olvasáskutatási vizsgálatok szerint a leginkább alkalmasak korunk mindenkit foglalkoztató lő kérdéseinek megválaszolására; arra egyebek között hogy milyen belső társadalmi, tudományos és érzelmi mozgások készítették elő jelen időnk eseményeit, életformáit, s jelenünkben milyen anyagi és szellemi-lelki tényezők működnek közre az emberhez méltó érdemes új lehetőségek kiteljesítéséhez.”

A tudnivalókat korszakok és témák szerint csoportosította Pócsi Gusztáv. Az első fejezet a XIX. század második felének és a század- forduló irodalmának taglalásával foglalkozik, ezen belül is külön csoportosítja a társadalmi problémákkal foglalkozó műveket, és a esa1 ládregényeket. A második fejezetben a századfordulótól az 192o-as évekig ismerkedhetünk meg a külföldi és a

hazai írók korszakos müveivel. Ezen belül is külön szakaszok foglalkoznak az első világháború, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a magyar polgári forradalom és Tanácsköztársaság időszakával. A következő fejezetekben a két vilú'há” > ú közötti évtizedek hazai és külföldi irodalmából kapunk ízelítőt, majd a 11. világháborúval kaocsolatos szépirodalmi müvek, életrajzok, visszaemlékezések, a láger- irodalom legismertebb alkotásai.' s egyéb dokumentumok következnek. Tizennyolc szerző, ugyanannyi műve reprezentálja a felszabadulás utáni magyar irodalmat, míg az utolsó fejezet az emberről. a társadalomról és a természetről kínál több szerző felvonultatásával alapvető olvasmányokat. A kötetet szerzői mutató egészíti ki.

Egyelőre a könyvtárban lehet igényelni a bibliográfiát. mely 1500 példányban látott napvilágot. Mi azonban hasznosnak tartanánk — éppen az ajánlójegyzék ismertetett értékei miatl —, ha a megye iskolai könyvtárai is hozzáiuthatnának az „útjelzőhöz”, illetve sor kerülhetne bolti árusílá'ára is.

Gy—

Útjelző a könyvekhez