Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-04 / 206. szám
1979. szeptember 4., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 isi ji, aztneiiagyjak parlagon Látványos eredmény, csak látványos eredménytelenségből származhat? Ezen a kérdésen sokat gondolkoztam, mert ha igaz, akkor talán még jegyezhetnék is a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezetet azon listán, amelyen a veszteséges gazdaságok gyors tulpraáll ásónak lehetőségeit becsülik fel. Ha nem fedi a tényeket, akkor viszont idén sem ússzák meg az éveL szárazon. Hogy honnan veszem ezt? Lehet, nem a legszerencsésebb ötlet, de puszta kíváncsiságból megkérdeztem három környező gazdaság vezetőit — anélkül, hogy nevet említettem volna —, hogy adott méretek, s adott eredmények esetén, mi az esély a bizonyos üzemben a nyereséges évre. A válaszok kímélet nélkül, egyértelműen így hangzottak: semmi. Nos, ez az arány valamit módosult. Volt egy szövetkezet, volt egy elnök, aki az ellenkezőjét sejtette. Nagy László, a Bástya szövetkezet elnöke bátor ember, hiszen saját gazdaságának megadta az esélyt. Már az első mondata meglepett: kézenfekvő dolgok mellett szemellenzővel elmenni, egyenlő a gazdaság veszteségével, avagy ellenpárjaként, nyereségével. Térdeplő nyájak A tömörítésnek megvan a maga veszélye. Lényegét nem látván, hajlamosak vagyunk nagyképűségről, túlzásról, kihívásról beszélni. Csak gondoljuk el: új elnök, új vezetés, pár hét alatt észrevesz több tucat olyan dolgot, olyan buktatót, amelyeket előzőleg éveken, vagy évtizedeken át nem vettek észre. Hát. ilyenkor szerénységgel nem vádolhatnánk ezeket a vezetőket. De mennyivel más ugygnez az eset, és mennyire felforr a vérem, amikor olyan dolgot hallok, amit tréfának, rosz- szul sikerült viccnek tartottam. Az állategészségügyi állomás tartott itt egy vizsgálatot. Megnézett pár nyájat, s az elképesztő látványt nyújtó juhokat szanálásra ítélte. (Cserére, vágásra, pótlásra, kivétel nélkül több százat.) Miért? Enni azért nem tudtak, mert fogatlanok voltak, járni azért nem tudtak (térden még jól csúsztak), mert sánták voltak. Takarmányozásuk megfelelt egy alapos fogyókúrának. A bacsók (közülük hárman már máshol kerestek munkát) semmit nem törődtek munkájukkal. Ez volt a juhásza- 'tu k. A szarvasmarhatartás ettől annyiban különbözött, hogy ott kevesebb baj volt az állategészségüggyel, annál több baj a takarmányozással. Az .elnök ezzel a jelzővel illette: rettenetes. Nos, a költségeket tekintve — egy mázsa széna, vagy egy mázsa siló értékét számolva — még enyhének is találom a kifejezést,, mert akár aranyból készített gépek is vághatták volna a takarmányt:, drágább aligha lett volna. Ez a méregdrága takarmány, viszont megölte az ágazatot, hiszen 2,5 millió forintot fizettek rá. Az elfelejtett gyümölcsös Mosoly nélkül aligha lehelne megállni,, hallván az elfelejtett gyümölcsös történetét. Büttös mellett egy 43 hektáros almásban garázs dálkodhattak büntetlenül sok éven át a kártevők, a férgek. A fák között — gazdasági haszonként — persze birkák is legeltek. (Egy biztos, ha szigorú gazdaságossági számítások vezették gazdáit, a hasznosításnak ezen módja lényegesebben olcsóbb, mint a vegyszerezés, vagy a metszés. De valami azt súgja: nem ez vezette félre őket.) — Most mondjam tovább, hogy mit tartok a gazdaság szerkezetében torznak, túlzottnak, vagy eleve hibásnak — sorolja az elnök. — Fölösleges, azon egyszerű megállapításnál fogva, mert ezek a hibák a múltban játszódtak le. A jelen legfeljebb kijavításukkal, módosításukkal foglalkozhat. Hogyan? — Az 1,2 millió forintos veszteséghez, az 5,7 millió forintos alaphiányhoz, nyáron még csatlakozott a másfél millió forintos árbevételkiesés. A kalászosok sajnos, nagy kárt szenvedtek. Tehát összefoglalva, ennyi gond nyomaszt minket. És ezen kell túltennünk magunkat. Ami legjobban meglepett, az a hang volt, amelyben nyoma sem volt a szokott sirámoknak az időjárásról, s a méh'ben nem volt helye a feszes szabályzók és a rossz adottságokról szóló panaszoknak sem. Tetszett ez a tény-nem-tűr-meg-vágyat fogalmazás, mert sejteti, hogy a helyzet nyugtalanító, de azt is sejteti, hogy nem reménytelen. — Már korábban láttuk, az árunövény-termesztés elveszett pénz. Nyereséget ott kell megtermelni, ahol hagyja az időjárás. Például az 55 hektáros almásunkban. (Zárójelben megjegyezve: ez az ültetvény nem veszett el, mint a társa. Igaz, objektív okokra hivatkozva, majdném kivágták. Egyik ok: a gyenge termőképesség volt.) De hallgassuk az elnököt tovább: — Ha az időjárás nem szól közbe, 180 vagon almát szüretelünk ősszel. Ez 300 mázsás hektáronkénti termésnek felel meg, amelynek 80 százalékát exportra értékesíthetjük. Durván számolva, 3 millió forint körüli nyereséget biztosíthat. Javulás hónapok alatt A juhászaiban sincs már gond. Biztosították az alap- feltételeket. Szinte minden pénzüket utánpótlás-vásárlásra költötték. A 340 darab állat nagy része az elöregedett anyajuhok kiváltását szolgálta. Hónapok alatt megjavultak -az eredményességi mutatók. A tavalyi 50 vagonnal szemben 370 vagon silót takarítanak be. A költségek csökkentése érdekében még a1 kukoricaszárat is be- silózzák. Előzetes számítások szerint az állattenyésztés 2 millió forint nyereséggel zárhatja az évet. A takarékossági intézkedésekkel együtt ennyi elég ahhoz, hogy a szövetkezet gazdálkodása jövedelmező legyen. Inkább úgy kellene mondani: ennyi már elég ahhoz! Mert ez az ennyi, csak odafigyelés. Mindig meglepő, mindig furcsa, amikor környezeti gyengeségükre hivatkoznak azok. akik a gyengeséget inkább magukban kellene, hogy keresnék. Mert mi rosszat mondhatnék el azokról, akik régebben felismerték, hogy a juh és a gyümölcs váltja meg tájat? Semmit, de már arról, ahogy megvalósították, igen. Hiszen Nagy László, az új elnök sem tud mást mondani: — Ezeket az ágazatokat gyötörni kell. A fejlesztésben a mindennapi munkában, az odafigyelésben, az ellenőrzésben ‘ övék az első hely. Elvégre a pénzt, a legjobb munkaerőt, a legjobb gépeket oda kell irányítani, ahol a leggyorsabban visszatérül. Ami jó, azt ne hagyjuk parlagon. Nem? — kármán — Várják a javaslatokat A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa pályázatot hirdetett a mezőgazdasági melléktermékek gazdaságos felhasználására a nagyüzemekben. Olyan munkák benyújtását várják, amelyek a gazdaságokban nagy mennyiségben rendelkezésre álló mezőgazdasági vagy élelmi- szeripari melléktermékek ésszerű felhasználására tesznek javaslatot. Egyebek között a szalma, a kukoricaszár és a kertészeti hulladékok jelentenének jó kiegészítést a takarmányozásnál, ahol a kívántnál nagyobb arányban használják fel az abrakot és más értékes takarmányféléket. A jeligés pályázatokat a TOT ágazati koordinációs főosztályára kell beküldeni (Budapest, V. kerület, Akadémia utca 1—3.) 1979. december 31-ig. A pályamunkákat neves szakemberekből álló zsűri bírálja el. Javaslatuk alapján egy 10 000 forintos, két 7000 forintos és három 5000 forintos díjat osztanak ki. Az eredményt 1900 áprilisában teszik közzé, ekkor lesz a díjkiosztás is. Burgonyabetakarítás Telnek a vödrök és a zsákok, hirdetve A forgóvillás burgonyakisiedö után „piroslanak" ai edelényi assionyok szorgalmát. o jól fejlett Desire gumók. Szabados György felv. Megkezdődött a burgonya betakarítása az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezetben, ahol az idén 200 hektáron termesztették e fontos növényt. Tóth Bálint, a burgonyaágazat vezetője, érdeklődésünkre elmondta, hogy a termés jó közepes, hektáronként 200—220 mázsával fizet. A szövetkezet tagjai a legelső mázsákat — mintegy 20 vagonnyit — azonnali fogyasztásra Kazincbarcika és Ózd városok ellátására szedik, a termés többi része tárolókba kerül, s a téli burgonyaszük- séglelet elégíti ki. i i i ■ ■ i i i i i i i i i r ■ i > i Uj kincs: a zeolit Az Országos Érc- és Ásványbányák Hegyaljai Művei mádi üzemében két hete — egy reggelen — pezsgővel avatták fel a második őrlősort. Azóta is dübörgő malmok zúzzák apróra a fehér kőtömböket, amelyek aztán — osztályozva, a kívánt minőségnek megfelelően — papírzsákokba kerülnek. A zsákok tartalma: Tolta j-Hegy- alja új kincse, a még mindig kevesek által ismert ásvány, a zeolit. A zeolitról annyit, hogy a jelenlegi adatok szerint csak hét helyen található a Földön, így is csak szűk szélességi tartományokban. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Csehszlovákia, Japán, Üj-Zé- land és Magyarország területén bányásszák. A magyar zeolit-vagyon jelentős, több száz millió tonnára becsülik. Mire is használható ez a Kötelességének, vállalt feladatának tett eleget a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszetvezete megyei bizottsága, amikor úgy határozott, hogy soron következő ülését egy kisüzemben, egy mostoha körülmények között működő vállalatnál tartja. Nincs is mértékegység, amely a kihelyezett ülés hasznát mérné, hiszen nem hozhatott forintokat a bizottság. 'Hozta ellenben azt a jóleső érzést, amelyet minden munkás érzékelt: gondjaikkal nincsenek egyedül, illetékes fórumon is törődnek velük. Nem mérhetők annak a tapasztalatnak az eredményei sem, amelyet a megyei bizottság gyűjtött az Édelényi nagyközségi Tanács Költség- vetési tizemében. Egy biztos: az itt tapasztaltak és a megállapítások a megye többi — szám szerint még 12 — községgazdálkodási vállalata számára is hasznosak lehetnek. Milyen az élet egy kisüzemben, milyen itt a munkabiztonság, a munkaegészségügy, a szociális helyzet? Ez volt az ülés fő témája. Miután elolvastuk az üzem vezetőjének írásos beszámolóját, végigjártuk — végigjárta a bizottság — az üzemet. Molnár János, a bizottság titkára sok helyütt megkérdezte: hány fok a téli nálunk nem olyan rég és „csak” kiváló építőanyagként használt ásvány? A külhoni példákból: az USA — ahol már szintetikusan is előállították — például fűtésre, a napsütésben fölhevült ásvány hőenergiáját hasznosítják. Japánban viszonylag egyszerű eljárással oxigén- dúsításra, Bulgáriában állati takarmányozásra „fogták be”. Másütt új lehetőségeket nyitott a környezetszennyezés elleni védekezésben, új lelíetőségeket teremtett a hűtőiparban, a papírgyártásban. A magyar zeolit felhasználására indított kísérletek főleg, de nem kizárólag a mezőgazdaság javát szolgálhatják, sőt már szolgálják is, mert erre tendálnak a mai igények. Példa erre, hogy 1 kilogramm csirkehús előállításához szükséges tápanyag egytized része zeolittal hehőmérséklet, árt-e a szikraforgács, rongálja-e a szemet a gyér világítás? A válaszok visszafogottak voltak, ám így is fény derült az orvosi esetekre ... Milyen tehát az élet egy kisüzemben? Az üzem fiatal vezetője, Tóth Béla elmondta. és leírta, a körülményeket. Üzemüket 1968-ban létesítették, nagyjából akkor, amikor a hasonló profilú költségvetési üzemeket, öt évig ideiglenes helyen dolgoztak, aztán kialakítottak számukra egy új telephelyet. Történetesen egy talajvizes telken négy felvonulási épületben. Itt van a műhely, a raktár, az iroda. Az újonna- ni feltöltések miatt minden vizés és hideg. Kocsiszíneket kellett kialakítaniuk, emiatt a műhelyek nem kapnak természetes fényt. A világítási költségek magasak, a korszerű, a gazdaságos fűtés lehetőségei kizártak. A szeliőztelési lehetőségek korlátozottak. Nehezíti az itt dolgozók helyzetét, hogy szerte a járásban, 10—12 munkahelyen dolgoznak. Ha valahol elromlik egy tanácsi közintézmény vízcsapja, ki kell szállni. Mivel? Az üzemi busz nem mehet ki egy emberrel, tehát vonaton. A vonatok is ritkán járnak, sokszor egy nap telik el apró-cseprő munkák miatt. lyettesíthető. Az így adagolt táplálékot az állatok hatékonyabban hasznosítják, s az eredmény is jelentős, hiszen minden kilogramm húson 1 forint nyereséget tud elérni a gazdálkodó. Hasonlóan biztató kísérletek folynak a szarvasmarha-hizlalásban is. A tápkészítési lehetőség mellett igen nagy előny, hogy a -zeolit az istállók, baromfinevelők takarítását is megkönnyíti: leköti a gázokat és a nedvességet. Az ipari hasznosítás számos lehetősége közül is hozhatunk példát: a zeolittal kevert cementtel, a zeocement- tel épült házakban akár öthat fokkal is magasabb hőmérsékletet tudunk „megtartani”. A mádi üzem az év elején 60 helyre küldte el minta- adagjait. iparba, mezőgazdaságba egyaránt. Mindössze Az évek mégis, így is múlnak és az eredmények sem jelentéktelenek. Az edelényi költségvetési üzem feladata, hogy a járási székhely mellett még 62 község tanácsi intézményének ügyesbajos javítási, karbantartási munkáit végezze. — Igen szép munkáink is vannak — helyesbit Tóth Béla üzemvezető. — Üzemünk építőipari jellegű, így sok újat is produkálunk. Az idei terveink is fontosak. Edelényben egy 150 személyes óvodát építünk 8 és fél millió forint értékben. Perkupán és Felsőn.vórádon 50 személyes óvodák épülnek, Alberttelepen két. tantermet, készítettünk. Kurityánban augusztus 20-án adtunk át egy modern egészségházat. Felújítottuk —, több évi munkával — a tornanádas- kai Hadyk-kastélyt, És. ha a legutóbbi évekre tekintünk vissza, igen büszkék vagyunk arra, hogy mi építettük Edelénv legkorszerűbb lakásait, szám szerint harminckettőt. — Mekkora értéket produkálnak évente? — Az idei tervünk 22 millió 700 ezer forint. Egymásfél millióval túl szoktuk teljesíteni. 4 húsz helyről érkezett válasz és kisebb megrendelés. Füzesgyarmat. és Hajdúböszörmény környékén tetszéssel fogadták a szakemberek, másütt — mint dr. Mátyás Ernő, a földtudományok kandidátusa, a müvek fő- geológusa elmondta — falakba ütközött a zeolit. Ezeket a „falakat” a hegyaljai zeolit áttörte ugyan Dániában, szűkebb pátriánkon belül, csupán a sárospataki mezőgazdasági termelőszövetkezet „falain” jutott ót. Még egy megjegyzés: a szintetikus zeolit ára Amerikában 5,15 dollár kilogrammonként, • nálunk a természetes ettől sokkal olcsóbb. Csak hót a „falak”, a megszokás kényelmének, az újtól való félelemnek a falai — úgy tűnik — még egy ideig tartják magukat... Bartlia Zoltán Az üzemi létszám 170 fő. A nagyobb, korszerűbb üzemek elszívó hatása igen erőteljes. Különösen a szakipari munkásokból van hiány. Nincs például víz- és központifűtés-szerelő, kevés az asztalos, a bádogos, a festő. Az üzemvezető véleménye szerint a szociális ellátás színvonala a bajok okozója. Mint a HVDSZ megyei bizottsági ülésén elhangzott, a kisüzem igen nagy erőfeszítésekkel igyekszik javítani a körülményeken. Igen sok — viszonylag sok — anyagmozgató gépet vásároltak az utóbbi időkben, erejükhöz mérten védik az emberek egészségét. 1976-ban még . 11, tavaly már „csak;' kettő, az idei első fél évben pedig egy üzemi baleset volt az üzemben, ennek arányában csökken a táppénzes napok száma is. Amit nem tudnak kivédeni: a meghűlések. a reumatikus megbetegedések ... Ezeken, s a többi gyötrő körülményen nem segíthet 'már a jő szándék, az üzemvezetőség, a szakszervezeti bizottság, a KISZ-szervezet — tulajdonképpefi toldo- zó-foldozó — intézkedése. Csak egy szolid, de egészséges lij telephely tudja megoldani a gondokat. A megyéi bizottság • örömmel nyugtázta az üzem vezetőjének es a nagyközségi tanács elnökhelyettesének bejelentését: jövőre megkezdik az edelényi költségvetési üzem xii telepének építését — lévay — Milyen az élet egy kisüzemben?
