Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

1979. szeptember 4., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 isi ji, aztneiiagyjak parlagon Látványos eredmény, csak látványos eredménytelenség­ből származhat? Ezen a kérdésen sokat gondolkoztam, mert ha igaz, akkor talán még jegyezhet­nék is a krasznokvajdai Bástya Termelőszövetkezetet azon listán, amelyen a vesz­teséges gazdaságok gyors tulpraáll ásónak lehetőségeit becsülik fel. Ha nem fedi a tényeket, akkor viszont idén sem ússzák meg az éveL szá­razon. Hogy honnan veszem ezt? Lehet, nem a legsze­rencsésebb ötlet, de puszta kíváncsiságból megkérdeztem három környező gazdaság vezetőit — anélkül, hogy nevet említettem volna —, hogy adott méretek, s adott eredmények esetén, mi az esély a bizonyos üzemben a nyereséges évre. A válaszok kímélet nélkül, egyértelmű­en így hangzottak: semmi. Nos, ez az arány valamit módosult. Volt egy szövet­kezet, volt egy elnök, aki az ellenkezőjét sejtette. Nagy László, a Bástya szövetkezet elnöke bátor ember, hiszen saját gazdaságának megadta az esélyt. Már az első mon­data meglepett: kézenfekvő dolgok mellett szemellenző­vel elmenni, egyenlő a gaz­daság veszteségével, avagy ellenpárjaként, nyereségével. Térdeplő nyájak A tömörítésnek megvan a maga veszélye. Lényegét nem látván, hajlamosak va­gyunk nagyképűségről, túl­zásról, kihívásról beszélni. Csak gondoljuk el: új elnök, új vezetés, pár hét alatt észrevesz több tucat olyan dolgot, olyan buktatót, ame­lyeket előzőleg éveken, vagy évtizedeken át nem vettek észre. Hát. ilyenkor szerény­séggel nem vádolhatnánk ezeket a vezetőket. De mennyivel más ugygnez az eset, és mennyire felforr a vérem, amikor olyan dolgot hallok, amit tréfának, rosz- szul sikerült viccnek tartot­tam. Az állategészségügyi állo­más tartott itt egy vizsgála­tot. Megnézett pár nyájat, s az elképesztő látványt nyúj­tó juhokat szanálásra ítélte. (Cserére, vágásra, pótlásra, kivétel nélkül több százat.) Miért? Enni azért nem tudtak, mert fogatlanok voltak, jár­ni azért nem tudtak (térden még jól csúsztak), mert sánták voltak. Takarmányo­zásuk megfelelt egy alapos fogyókúrának. A bacsók (közülük hárman már más­hol kerestek munkát) sem­mit nem törődtek munká­jukkal. Ez volt a juhásza- 'tu k. A szarvasmarhatartás et­től annyiban különbözött, hogy ott kevesebb baj volt az állategészségüggyel, annál több baj a takarmányozás­sal. Az .elnök ezzel a jelző­vel illette: rettenetes. Nos, a költségeket tekintve — egy mázsa széna, vagy egy mázsa siló értékét számolva — még enyhének is találom a kifejezést,, mert akár aranyból készített gépek is vághatták volna a takar­mányt:, drágább aligha lett volna. Ez a méregdrága ta­karmány, viszont megölte az ágazatot, hiszen 2,5 mil­lió forintot fizettek rá. Az elfelejtett gyümölcsös Mosoly nélkül aligha le­helne megállni,, hallván az elfelejtett gyümölcsös törté­netét. Büttös mellett egy 43 hektáros almásban garázs dálkodhattak büntetlenül sok éven át a kártevők, a férgek. A fák között — gaz­dasági haszonként — persze birkák is legeltek. (Egy biz­tos, ha szigorú gazdaságos­sági számítások vezették gazdáit, a hasznosításnak ezen módja lényegesebben olcsóbb, mint a vegyszere­zés, vagy a metszés. De va­lami azt súgja: nem ez ve­zette félre őket.) — Most mondjam tovább, hogy mit tartok a gazdaság szerkezetében torznak, túl­zottnak, vagy eleve hibásnak — sorolja az elnök. — Fölösle­ges, azon egyszerű megálla­pításnál fogva, mert ezek a hibák a múltban játszódtak le. A jelen legfeljebb kija­vításukkal, módosításukkal foglalkozhat. Hogyan? — Az 1,2 millió forintos veszteséghez, az 5,7 millió forintos alaphiányhoz, nyá­ron még csatlakozott a más­fél millió forintos árbevétel­kiesés. A kalászosok sajnos, nagy kárt szenvedtek. Tehát összefoglalva, ennyi gond nyomaszt minket. És ezen kell túltennünk magunkat. Ami legjobban meglepett, az a hang volt, amelyben nyoma sem volt a szokott sirámoknak az időjárásról, s a méh'ben nem volt helye a feszes szabályzók és a rossz adottságokról szóló pana­szoknak sem. Tetszett ez a tény-nem-tűr-meg-vágyat fo­galmazás, mert sejteti, hogy a helyzet nyugtalanító, de azt is sejteti, hogy nem re­ménytelen. — Már korábban láttuk, az árunövény-termesztés el­veszett pénz. Nyereséget ott kell megtermelni, ahol hagy­ja az időjárás. Például az 55 hektáros almásunkban. (Zá­rójelben megjegyezve: ez az ültetvény nem veszett el, mint a társa. Igaz, objektív okokra hivatkozva, majdném kivágták. Egyik ok: a gyenge termőképesség volt.) De hallgassuk az elnököt to­vább: — Ha az időjárás nem szól közbe, 180 vagon almát szü­retelünk ősszel. Ez 300 má­zsás hektáronkénti termés­nek felel meg, amelynek 80 százalékát exportra értéke­síthetjük. Durván számolva, 3 millió forint körüli nye­reséget biztosíthat. Javulás hónapok alatt A juhászaiban sincs már gond. Biztosították az alap- feltételeket. Szinte minden pénzüket utánpótlás-vásár­lásra költötték. A 340 darab állat nagy része az elörege­dett anyajuhok kiváltását szolgálta. Hónapok alatt megjavultak -az eredményes­ségi mutatók. A tavalyi 50 vagonnal szemben 370 vagon silót takarítanak be. A költ­ségek csökkentése érdekében még a1 kukoricaszárat is be- silózzák. Előzetes számítások szerint az állattenyésztés 2 millió forint nyereséggel zárhatja az évet. A takarékossági intézke­désekkel együtt ennyi elég ahhoz, hogy a szövetkezet gazdálkodása jövedelmező legyen. Inkább úgy kellene mondani: ennyi már elég ahhoz! Mert ez az ennyi, csak odafigyelés. Mindig meglepő, mindig furcsa, amikor környezeti gyengesé­gükre hivatkoznak azok. akik a gyengeséget inkább ma­gukban kellene, hogy keres­nék. Mert mi rosszat mond­hatnék el azokról, akik ré­gebben felismerték, hogy a juh és a gyümölcs váltja meg tájat? Semmit, de már arról, ahogy megvalósították, igen. Hiszen Nagy László, az új elnök sem tud mást mon­dani: — Ezeket az ágazatokat gyötörni kell. A fejlesztés­ben a mindennapi munká­ban, az odafigyelésben, az ellenőrzésben ‘ övék az első hely. Elvégre a pénzt, a leg­jobb munkaerőt, a legjobb gépeket oda kell irányítani, ahol a leggyorsabban vissza­térül. Ami jó, azt ne hagy­juk parlagon. Nem? — kármán — Várják a javaslatokat A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa pályázatot hirdetett a mezőgazdasági melléktermékek gazdaságos felhasználására a nagyüze­mekben. Olyan munkák be­nyújtását várják, amelyek a gazdaságokban nagy mennyi­ségben rendelkezésre álló mezőgazdasági vagy élelmi- szeripari melléktermékek ésszerű felhasználására tesz­nek javaslatot. Egyebek kö­zött a szalma, a kukoricaszár és a kertészeti hulladékok jelentenének jó kiegészítést a takarmányozásnál, ahol a kí­vántnál nagyobb arányban használják fel az abrakot és más értékes takarmányfélé­ket. A jeligés pályázatokat a TOT ágazati koordinációs fő­osztályára kell beküldeni (Budapest, V. kerület, Aka­démia utca 1—3.) 1979. de­cember 31-ig. A pályamun­kákat neves szakemberekből álló zsűri bírálja el. Javasla­tuk alapján egy 10 000 forin­tos, két 7000 forintos és há­rom 5000 forintos díjat osz­tanak ki. Az eredményt 1900 áprilisában teszik közzé, ek­kor lesz a díjkiosztás is. Burgonyabetakarítás Telnek a vödrök és a zsákok, hirdetve A forgóvillás burgonyakisiedö után „piroslanak" ai edelényi assionyok szorgalmát. o jól fejlett Desire gumók. Szabados György felv. Megkezdődött a burgonya betakarítása az edelényi Alkotmány Termelőszövet­kezetben, ahol az idén 200 hektáron termesztették e fontos növényt. Tóth Bálint, a burgonyaágazat vezetője, érdeklődésünkre elmondta, hogy a termés jó közepes, hektáronként 200—220 má­zsával fizet. A szövetkezet tagjai a legelső mázsákat — mintegy 20 vagonnyit — azonnali fogyasztásra Ka­zincbarcika és Ózd városok ellátására szedik, a termés többi része tárolókba ke­rül, s a téli burgonyaszük- séglelet elégíti ki. i i i ■ ■ i i i i i i i i i r ■ i > i Uj kincs: a zeolit Az Országos Érc- és Ás­ványbányák Hegyaljai Művei mádi üzemében két hete — egy reggelen — pezsgővel avatták fel a második őrlő­sort. Azóta is dübörgő mal­mok zúzzák apróra a fehér kőtömböket, amelyek aztán — osztályozva, a kívánt mi­nőségnek megfelelően — pa­pírzsákokba kerülnek. A zsá­kok tartalma: Tolta j-Hegy- alja új kincse, a még min­dig kevesek által ismert ás­vány, a zeolit. A zeolitról annyit, hogy a jelenlegi adatok szerint csak hét helyen található a Föl­dön, így is csak szűk szé­lességi tartományokban. A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Bulgária, Csehszlovákia, Japán, Üj-Zé- land és Magyarország terü­letén bányásszák. A magyar zeolit-vagyon jelentős, több száz millió tonnára becsü­lik. Mire is használható ez a Kötelességének, vállalt fel­adatának tett eleget a He­lyiipari és Városgazdálkodá­si Dolgozók Szakszetvezete megyei bizottsága, amikor úgy határozott, hogy soron következő ülését egy kis­üzemben, egy mostoha kö­rülmények között működő vállalatnál tartja. Nincs is mértékegység, amely a kihe­lyezett ülés hasznát mérné, hiszen nem hozhatott forin­tokat a bizottság. 'Hozta el­lenben azt a jóleső érzést, amelyet minden munkás ér­zékelt: gondjaikkal nincse­nek egyedül, illetékes fóru­mon is törődnek velük. Nem mérhetők annak a ta­pasztalatnak az eredményei sem, amelyet a megyei bi­zottság gyűjtött az Édelényi nagyközségi Tanács Költség- vetési tizemében. Egy biz­tos: az itt tapasztaltak és a megállapítások a megye töb­bi — szám szerint még 12 — községgazdálkodási vállalata számára is hasznosak lehet­nek. Milyen az élet egy kis­üzemben, milyen itt a mun­kabiztonság, a munkaegész­ségügy, a szociális helyzet? Ez volt az ülés fő témája. Miután elolvastuk az üzem vezetőjének írásos beszámo­lóját, végigjártuk — végig­járta a bizottság — az üze­met. Molnár János, a bizott­ság titkára sok helyütt meg­kérdezte: hány fok a téli nálunk nem olyan rég és „csak” kiváló építőanyagként használt ásvány? A külhoni példákból: az USA — ahol már szintetikusan is előállí­tották — például fűtésre, a napsütésben fölhevült ás­vány hőenergiáját hasznosít­ják. Japánban viszonylag egyszerű eljárással oxigén- dúsításra, Bulgáriában állati takarmányozásra „fogták be”. Másütt új lehetőségeket nyitott a környezetszennye­zés elleni védekezésben, új lelíetőségeket teremtett a hűtőiparban, a papírgyártás­ban. A magyar zeolit felhaszná­lására indított kísérletek fő­leg, de nem kizárólag a me­zőgazdaság javát szolgálhat­ják, sőt már szolgálják is, mert erre tendálnak a mai igények. Példa erre, hogy 1 kilogramm csirkehús előállí­tásához szükséges tápanyag egytized része zeolittal he­hőmérséklet, árt-e a szikra­forgács, rongálja-e a szemet a gyér világítás? A válaszok visszafogottak voltak, ám így is fény derült az orvosi esetekre ... Milyen tehát az élet egy kisüzemben? Az üzem fiatal vezetője, Tóth Béla elmond­ta. és leírta, a körülménye­ket. Üzemüket 1968-ban lé­tesítették, nagyjából akkor, amikor a hasonló profilú költségvetési üzemeket, öt évig ideiglenes helyen dol­goztak, aztán kialakítottak számukra egy új telephelyet. Történetesen egy talajvizes telken négy felvonulási épü­letben. Itt van a műhely, a raktár, az iroda. Az újonna- ni feltöltések miatt minden vizés és hideg. Kocsiszíne­ket kellett kialakítaniuk, emiatt a műhelyek nem kap­nak természetes fényt. A világítási költségek maga­sak, a korszerű, a gazdasá­gos fűtés lehetőségei kizár­tak. A szeliőztelési lehetősé­gek korlátozottak. Nehezíti az itt dolgozók helyzetét, hogy szerte a já­rásban, 10—12 munkahelyen dolgoznak. Ha valahol el­romlik egy tanácsi közintéz­mény vízcsapja, ki kell száll­ni. Mivel? Az üzemi busz nem mehet ki egy ember­rel, tehát vonaton. A vona­tok is ritkán járnak, sokszor egy nap telik el apró-cseprő munkák miatt. lyettesíthető. Az így adagolt táplálékot az állatok haté­konyabban hasznosítják, s az eredmény is jelentős, hi­szen minden kilogramm hú­son 1 forint nyereséget tud elérni a gazdálkodó. Hason­lóan biztató kísérletek foly­nak a szarvasmarha-hizla­lásban is. A tápkészítési le­hetőség mellett igen nagy előny, hogy a -zeolit az istál­lók, baromfinevelők takarí­tását is megkönnyíti: leköti a gázokat és a nedvességet. Az ipari hasznosítás számos lehetősége közül is hozha­tunk példát: a zeolittal ke­vert cementtel, a zeocement- tel épült házakban akár öt­hat fokkal is magasabb hő­mérsékletet tudunk „meg­tartani”. A mádi üzem az év elején 60 helyre küldte el minta- adagjait. iparba, mezőgazda­ságba egyaránt. Mindössze Az évek mégis, így is múlnak és az eredmények sem jelentéktelenek. Az edelényi költségvetési üzem feladata, hogy a járási szék­hely mellett még 62 község tanácsi intézményének ügyes­bajos javítási, karbantartási munkáit végezze. — Igen szép munkáink is vannak — helyesbit Tóth Béla üzemvezető. — Üze­münk építőipari jellegű, így sok újat is produkálunk. Az idei terveink is fontosak. Edelényben egy 150 szemé­lyes óvodát építünk 8 és fél millió forint értékben. Per­kupán és Felsőn.vórádon 50 személyes óvodák épülnek, Alberttelepen két. tantermet, készítettünk. Kurityánban augusztus 20-án adtunk át egy modern egészségházat. Felújítottuk —, több évi munkával — a tornanádas- kai Hadyk-kastélyt, És. ha a legutóbbi évekre tekin­tünk vissza, igen büszkék vagyunk arra, hogy mi épí­tettük Edelénv legkorszerűbb lakásait, szám szerint har­minckettőt. — Mekkora értéket produ­kálnak évente? — Az idei tervünk 22 millió 700 ezer forint. Egy­másfél millióval túl szoktuk teljesíteni. 4 húsz helyről érkezett válasz és kisebb megrendelés. Fü­zesgyarmat. és Hajdúböször­mény környékén tetszéssel fogadták a szakemberek, másütt — mint dr. Mátyás Ernő, a földtudományok kandidátusa, a müvek fő- geológusa elmondta — fa­lakba ütközött a zeolit. Eze­ket a „falakat” a hegyaljai zeolit áttörte ugyan Dániá­ban, szűkebb pátriánkon be­lül, csupán a sárospataki mezőgazdasági termelőszö­vetkezet „falain” jutott ót. Még egy megjegyzés: a szintetikus zeolit ára Ame­rikában 5,15 dollár kilogram­monként, • nálunk a termé­szetes ettől sokkal olcsóbb. Csak hót a „falak”, a meg­szokás kényelmének, az új­tól való félelemnek a falai — úgy tűnik — még egy ideig tartják magukat... Bartlia Zoltán Az üzemi létszám 170 fő. A nagyobb, korszerűbb üze­mek elszívó hatása igen erőteljes. Különösen a szak­ipari munkásokból van hi­ány. Nincs például víz- és központifűtés-szerelő, kevés az asztalos, a bádogos, a festő. Az üzemvezető véle­ménye szerint a szociális el­látás színvonala a bajok okozója. Mint a HVDSZ megyei bizottsági ülésén elhangzott, a kisüzem igen nagy erő­feszítésekkel igyekszik javí­tani a körülményeken. Igen sok — viszonylag sok — anyagmozgató gépet vásárol­tak az utóbbi időkben, ere­jükhöz mérten védik az em­berek egészségét. 1976-ban még . 11, tavaly már „csak;' kettő, az idei első fél évben pedig egy üzemi baleset volt az üzemben, ennek arányá­ban csökken a táppénzes napok száma is. Amit nem tudnak kivédeni: a meghű­lések. a reumatikus megbe­tegedések ... Ezeken, s a többi gyötrő körülményen nem segíthet 'már a jő szándék, az üzem­vezetőség, a szakszervezeti bizottság, a KISZ-szervezet — tulajdonképpefi toldo- zó-foldozó — intézkedése. Csak egy szolid, de egészsé­ges lij telephely tudja meg­oldani a gondokat. A megyéi bizottság • örömmel nyugtáz­ta az üzem vezetőjének es a nagyközségi tanács elnök­helyettesének bejelentését: jövőre megkezdik az edelé­nyi költségvetési üzem xii telepének építését — lévay — Milyen az élet egy kisüzemben?

Next

/
Thumbnails
Contents