Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T979. szeptemBer 26,, szerdci Kádár János beszélje a csepeli kammunista pártaktiván Kedves Elvtársnok, Elvtársak! — Szívből köszöntőm Önö­ket, a-budapesti aktíva min­den résztvevőjét és az Önök személyében Budapest kom­munistáit, a főváros dolgozó népét. Átadom pártunk Köz­ponti Bizottságának szívélyes üdvözletét. Örülök, hogy reszt vehetek ezen a tanács­kozáson, amelynek olyan fontos napirendje van, mint a Magyar Szocialista Mun­káspárt XII. kongresszusára való felkészülés. Az az ál­láspont, ami az előadói be­szédben és a felszólalások­ban kifejezésre jutott, min­den tekintetben összhangban van pártunk politikájával és azzal a szándékkal, amely- ive! a kongresszus előkészí­téséhez hozzáfogtunk. — A kongresszusnak rend­kívül nagy jelentősége van pártunk, népünk és orszá­gunk életében. Nálunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés' meneté­ben minden szervezete —az alapszervezetektöl a Közpon­ti Bizottságig —, majd maga á kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszámolási köte­lezettségének. Ez — a ta­pasztalat szerint —- minden előző kongresszusunkon a párt politikájának tovább­fejlesztését, a gyakorlati munka megjavítását ered- 1 ményezte. Bízunk abban, ! *>ogy így lesz ez a XII. kong- f resszuson is. amely kijelöli a ! párt feladatait és az ország ’ további fejlődésének útját, s 1 íer á nép sorsára is hatás- ’ sál' lesz. —- A kongresszusi felké­szülést bizonyos tekintetben megkönnyíti a Központi Bi­zottság múlt év áprilisi ülé­se,'amely — mint emlékeze­tes— a XI. kongresszus ha­tározatainak végrehajtását vizsgálta!' Hasonló' vizsgála­tot’.! végzett ebben az idő­szakban a párt minden szer­vezete. ami ina is segíti a munkát. Ezért ajánlom, hogy az akkori megállapításokból ' kiindulva folytassuk a mos- f tani vizsgálódást és felké- I szülést is. ! — Ügy gondolom, nyugod­1 tap tekinthetünk a kongresz- 1 szus elé. Az egész párt a XI. 1 kongresszus által meghatáro. 1 zott úton halad, s az elmúlt ’ időszakban minden erejével a/’ ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is ' megállapíthatjuk, hogy mind pártunk tevékenysége, mind a szocializmus magyar- országi építése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magában foglaló programnyi­latkozat céljainak is. — A párt tagsága, minden szervezete, s a párt szavát követve egész dolgozó né­pünk hatalmas munkát vég­zett. Igaz, nagy nehézsége­ket is le kellett küzdeni, de a munka eredményei így sem csekélyek. Az enyhülésért, a tartós békéért r Kádár János ezután hang­súlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünket szintén a XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Ezek sommázata nemcsak hazánk­ban, hanem határainkon túl is köztudott: mindent meg kell tennünk egy új világ­háború megakadályozásáért. Küzdünk tehát az enyhülé­sért,. az enyhülés elmélyíté­séért, a tartós békéért. Mi­vel pártunk kommunista párt és népünk szocializmust épít, ! külpolitikai tevékenységünk. ; kel ugyanakkor világmére­tekben hozzá kívánunk járul­ni a népek szabadságküzdel­méhez, nemzeti szabadságuk kivívásához,és megőrzéséhez, a társadalmi haladás előmoz­dításához. — Országunk egyedül nem tudja döntően befolyásolni a nemzetközi helyzet alakulá­sát. Mégsem szabad lebecsül­nünk a magyar külpolitika hatékonyságát és lehetősége­it. Mi is ott vagyunk a né­pek „kórusában”, és nem mindég}', hogy mire adjuk le szavazatunkat a nemzetközi élet kérdéseiben. — Erőinket természetesen megsokszorozza, hogy külpo­litikánk szocialista törekvé­seket fejez ki; hogy együtt haladunk, közös külpolitikai főirányt követünk legközvet­lenebb és legjobb szövetsé­gesünkkel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országai­val. Ezeknek a törekvések­nek az érvényre juttatásáért összefogunk minden szocialis­ta országgal, minden haladó erővel a világon. , — A XI. kongresszus óta végzett külpolitikai tevékeny­ségünk eredményeinek össze­gezéseként elmondhatjuk: mindvégig minden erőnkből nemes.céljaink eléréséért, az enyhülés folyamatának erősí­téséért dolgoztunk. Ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy az eny­hülés az elmúlt évek során terel; hódított. Ennek sokféle ténybeli bizonyítéka van. Maga a helsinki tanácskozás is sok-sok évi nagy erőfeszí­tés eredményeként jött létre. Az ott elfogadott ajánlások nemzetközi visszhangjából is megállapítható, hogy Helsinki nem befejezője, hanem elin­dítója volt egy olyan folya­matnak, amely azóta is bon­takozik, szélesedik, elmélyül. — Országunk kiveszi részét a helsinki ajánlások mind hatékonyabb és teljes érvé­nyesítéséért vívott küzdelem­ből. Ez jellemezte szövetsé­geseinkkel együtt végzett kül­politikai munkánkat és a két­oldalú kapcsolatok építését célzó saját kezdeményezése­inket egyaránt. Így és ebben a szellemben lépünk fel min­den nemzetközi fórumon és így készülünk a madridi ta­nácskozásra is. A Varsói Szerződés ajánlásai — Minden lehetséges alka­lommal hangsúlyozzuk, s min­den partnerünk figyelmébe ajánljuk a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszterei­nek tanácskozásán született legutóbbi ajánlás jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy ha ja­vaslatunknak megfelelően a helsinki tanácskozáson részt vett valamennyi fél megvizs­gálná: mit tudna már most, késlekedés nélkül tenni a bi­zalomerősítő intézkedések te­rületén és azért, hogy kato­nai téren is éreztesse hatá­sát az enyhülés, ez újabb kedvező változást eredmé­nyezne Európa s a világ po­litikai helyzetében. A helsin­ki tanácskozás nem a részt­vevők egyes csoportjainak hozott előnyt, hanem vala­mennyi ott képviselt ország érdekeit fejezte ki. Ugyanígy a Varsói Szerződés javaslatai is valamennyi érintett nép érdekeit, az emberiség közös céljait szolgálják. — A szocialista országok törekvéseinek más — kézzel­fogható és látható — ered­ményei is vannak az enyhü­lés kibontakoztatásában. Bécsben nemrégen aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok második megállapo­dását a stratégiai támadó fegyverrendszerek' korlátozá­sáról. Ennek ratifikálása és hatálybalépése önmagában is óriási jelentőségű lenne és feltétlenül . pozitív hatást gyakorolna az összes nyitott nemzetközi kérdés megoldá­sára. — Eredménnyel folyik te­hát a küzdelem a hideghá­ború maradványainak felszá­molásáért, az enyhülés elő­mozdításáért. Európában, és a világ különböző térségei­ben kézzelfogható realitás a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése. Akkor is, ha azzal jelentős erők állnak szemben, amelyekkel meg kell küzdenűnk. — Álláspontunk konkrét. világos és egyértelmű. Cé­lunk: a nagyarányú fegyver­kezési verseny lefékezése, korlátozása és csökkentése. Azért küzdünk, hogy a fegy­verzet alacsonyabb fokán jöjjön létre az egyenlő biz­tonság. — A széles körű nemzet­közi kapcsolatok korszakát éljük, s valószínű, hogy a jö­vőben még tovább bővül­nek e kontaktusok. Orszá­giunk. népünk képviselői már ma is több száz nemzetközi szervezetben vannak jelen és fejtik ki álláspontunkat a béke, az enyhülés és a ha­ladás érdekében. Részt ve­szünk például a genfi sok­oldalú leszerelési tárgyalá­sokon és jelen vagyunk a bécsi tárgyalásokon is, ahol a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsö­nös csökkentése a cél. Álla­munk, országunk, népünk képviselői tehát aktívan dol­goznak a nemzetközi politika síkján. Nemzetközi kapcsolataink­kal összefüggésben Kádár János kiemelte: — A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének idei magyarországi látogatása nagy jelentőségű esemény , volt.' Minden ilyen találkozó alkalmat ad arra, hogy szót ejtsünk a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Ezúttal a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés továbbfejlesz­téséről, a közös érdekű nem­zetközi kérdésekről tárgyal­tunk. Arról, hogy még job­ban összehangoljuk tevé­kenységünket, nemzetközi lépéseinket. Ország-világ­nak demonstráltuk, hogy a magyar—szovjet barátság megbonthatatlan. Jó 'alkalom volt a találkozó arra is, hogy kifejezésre juttassuk népünk őszinte tiszteletét és megbecsülését Leonyid Brezs- nyev elvtárs iránt, akinek óriási szerepe van népeink barátságának elmélyülésében, a békéért, a haladásért fo­lyó világméretű küzdelem­ben. — Hasonló céllal és ugyan­ebben a szellemben került sor a magyar párt- és kor­mányküldöttség látogatására Szófiában, erősítve a ma­gyar és a bolgár nép hagyo­mányos bax’áti érzelmeit, egységét és együttműködését, amely a történelmileg új viszonyok között, új alapo­kon teljesedett ki. — Fontosnak tartjuk Hel­mut Schmidtnek. a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának budapesti látogatását is. A tárgyalások, találkozók természetesen a két ország kapcsolatainak . további fejlesztését szolgál­ták. de kifejeztek bizonyos közös nemzetközi törekvése­ket is. Ügy tűnik, mindkét fél érdekelt az európai és ál­talában a nemzetközi enyhü­lés előmozdításában, s gya­korlati példát mutattunk ar­ra, hogy két különböző szö­vetségi rendszerhez tartozó, más társadalmi rendszert képviselő ország között is le­hetséges, sőt szükséges és el­kerülhetetlen az együttműkö­dés. — A nemzetközi élet leg­frissebb eseménye az Egye­sült Nemzetek Szervezetének most megnyílt idei ülésszaka, ■ ahol széles ' körű nemzetközi konzultáció folyik — hiszen már 152 ország tartozik kö­telékébe —, s napirenden vannak a világ legfontosabb kérdései. Mi e fórumon is általános törekvéseinket, bé­keszándékunkat, az enyhülés előmozdítását, a társadalmi igazság érvényesülését kép­viseljük minden kérdésben. Feszültséggócok a világban — A világ egyik neural­gikus pontja a Közel-Kelet. A helyzet itt változatlanul rendezetlen és potenciálisan veszélyes, elsősorban a Kö­zel-Keleten élő népek, de Európa népei, s a világbéke szempontjából is. Az izraeli— egyiptomi különmegállapodás nem mozdítja elő a valódi és igazságos béke megteremté­sét. Ennek útja: az Israeli agresszió — így a Libanon elleni jelenlegi agresszió — megszüntetése, az Izrael által megszállt területek vissza­adása az arab népeknek, a Palesztinái nép törvényes jo­gainak — így az államalapí­tás jogának is — elismerése és érvényesítése, valamennyi közel-keleti állam — köztük l-zrael — és az ott élő népek bizlonságónak, békés életé­nek szavatolása. Meggyőződé­sünk szerint a béke csak ak­kor lesz igazságos és tartós e téfségben, ha valamennyi érdekelt fél bevonásával és közreműködésével születik- meg. — A világ másik neural­gikus pontja Déi-Afrika, ide értve Namíbiái, Zimbabwét es magát a Dél-afrikai Köz­társaságot. Fekele-Afrika né­pei folytatják igazságos és törvényes harcukat a faji diszkrimináció ellen. Teljes mértékben szolidárisak va­gyunk velük. támogatjuk őket, hiszen egy régi világ visszataszító és elviselhetet­len maradványa ellen harcol­nak, amelyet feltétlenül fel kell számolni. —. A burzsoá sajtóban hemzsegnek a vádaskodások arról, hogy a Szovjetunió. Ku'm, a szocialista országok beavatkoznak Afrika ügyei­be. A burzsoá politikusok sú­lyosan tévednek; ha nem ér­tik meg, hogy Afrika moz­gásba jött fejlődik, hogy olt harc folyik, amely a világ­történelmi viszonyok megvál­tozásának, a népek ébredé­sének következménye^ nem pedig a kommunista 'agitá- cióé. A népek törvényes jo­gaikéi'!, szabadságukért, a gyarmati rendszer maradvá­nyainak ' megszüntetéséért harcolnak, azért, hogy saját maguk választhassák meg fejlődésük további útját. Az afrikai kérdés akkor oldódik meg, ha Afrika népeinek tör­vényes jogai maradéktalanul érvényre jutnak. Erről soha­sem fognak lemondani. És igazuk van! — A bonyolult nemzetközi helyzetben a harmadik neu­ralgikus pont Délkelet-Ázsia. Amikor erre a térségre gon­dolunk. elsősorban Vietnam jut eszünkbe. Álláspontunk következetes és világos. A vietnami néppel teljes mér­tékben szolidárisak voltunk akkor is. amikor a gyarma­tosítók ellen harcolt, akkor is, amikor áz amerikai ag­resszióval szemben védel­mezte szabadságát és füg­getlenségét és akkor is, ami­kor Kína intézett agresszív támadást ellene. Szolidaritá­sunk továbbra is töretlen, mert a vietnami népnek igaza van. Igazságos ügyért, törvényes jogaiért harcol. Ugyancsak szolidárisak vaT gyünk Kambodzsa demokra­tikus erőivel és Laosszal. Kí­vánjuk, hogy. Vietnam, Kam­bodzsa és Laosz önálló, sza­bad országként élhessen, hogy népeik békében épít­hessék országukat, szebb jö­vőjüket. — Az olyan manőver azon­ban. mint amilyen a napok­ban. az ENSZ-ben is történt, ugyanúgy nem segíti elő Délkelet-Ázsia problémáinak megoldását, mint a vietnami menekültek ügye körül csa­pott lárma. Az ENSZ-ben, a mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján, közgyűlési határozat született arra, hogy a Pol Pot-rezsim képviselői loglalják el Kambodzsa he­lyét. Nem spkkal ezelőtt Havannában, az el nem kö­telezett országok úgy foglal­tak állást, hogy Kambodzsa helyét nem töltik be. Ebből egyszerű logikával is követ­keztet hetünk arra. hogy ez a visszás ENSZ-határozat, mi­lyen erőknek köszönhető. — A Pol Pot-rezsim rövid, de dicstelen működésének kor­szaka alatt barbár népirtást követett el, mindvégig agresz- sziv fegyveres provokációt folytatott Vietnam ellen. Kam­bodzsa demokratikus erői he­lyesen, népük érdekében jár­tak el, s Vietnam is törvényes jogait védelmezve nyújtott ne­kik segítséget, a Pol Pot- rezsim megbukott, s akár­milyen határozatot hoznak bárhol is. ez a rezsim Kam­bodzsa ügyeit már soha nem fogja intézni. A politikai jó­zanság azt diktálja, hogy a nemzetközi fórumokon is mielőbb a kambodzsai nép törvényes képviselői foglal­hassák el az őket joggal meg­illető helyet. i — Délkelet-Ázsiaról nem lehet szólni Kína nélkül. A Vietnam elleni kínai, ahogy ők nevezték: „büntető hadjá­ratot”, pontosabban fegyve­res agressziót a leghatározot­tabban elítéltük. A nemzet­közi küzdőtéren nem keres­sük az összeütközéseket Kí­nával, mi a békéért, az eny­hülésért,. a népek szabadsá­gáért, önrendelkezési jogáért, a Uékés egymás mellett élé­sért, a nemzetközi kapcsola­tok gyümölcsöző fejlesztésé­ért küzdünk. E küzdelmünk­ben azonban — akaratunktól függetlenül — minduntalan szembe találjuk magunkat Kína egyáltalán nem szocia­lista külpolitikai törekvései­vel. Ismeretes, hogy bizonyos nacionalista indulatoktól és . gondolatoktól, hegemonisz- tikus törekvésektől vezettetve a szovjetéi lenesség, s újab­ban a Vietnam-ellenesség áll a kínai politika középpontjá­ban. Ehhez a világ legreak- ciósabb köreiben, a NATO- ban és hasonló helyeken ke­resik és találják meg szö­vetségeseiket. — Elveink szerint Kína bel ügyei be természetesen nem kívánunk — nem is Ur­dunk — beleszólni. A kínai néphez való alapvető viszo­nyunkat jój jellemzi, hogy néhány nap múlva megemlé­kezünk a Kínai Népköztár­saság születéséről, a kínai forradalom győzelmének év­fordulójáról. Annak idején — a világ más országaihoz hasonlóan — mi is a világ- helyzetben bekövetkezett új, nagy. pozitív fordulatként ünnepeltük a kínai forrada­lom győzelmét, a Kínai Nép- . köztársaság megszületését. Kína egy ideig a nemzetközi helyzetben is pozitív tényező volt. A kínai vezetés politi­kájának változása következ­tében e pozitív szerep is gyö­keresen megváltozott. A Ma­gyar Népköztársaság ennek ellenére, ebbén a helyzetben is normális, államközi kap­csolatokra törekszik a Kínai Népköztársasággal, s a kínai népnek minden jót kívánunk. Azt kívánjuk, hogy Kína térjen vissza a szocializmus következetes útjára, s a nemzetközi éleiben ismét po­zitív szerepel töltsön be. Mi addig is elvi, következetes és becsületes külpolitikánkat folytatjuk , a Kínai Népköz- társaság irányában. Politikánk: békepolitika Ezután Kadar Janos így folytatta: — A Varsói Szerződés szer­vezete és a KGST a szocia­lista országoknak olyan tö­mörülése, szövetsége, amely megfelel elveinknek, a tag­államokban élő népek alap­vető, közös érdekeinek es szocialista céljainak. Általá­nos és közös politikánk a bé­kepolitika, a fegyverkezési verseny csökkentése, az új világháború megakadalyozá- sa, a tarlós béke biztosítása. A “ Magyar Népköztársaság « szövetségi rendszer keretében nagyobb hatásfokkal tudja képviselni a szocializmust építő magyar nép nemzeti érdekeit. — A nemzetközi helyzet jelenlegi legpozitívabb ténye­zőjét a Varsói Szerződés ál­talános törekvései, békés szándékai 'jelentik. Közössé­günk ,— akárcsak a Szov­jetunió — soha nem töreke­dett es most sem törekszik fegyverzeti fölényre, s arra, hogy rákényszerítse akaratát a másik félre. De a szemben álló erők fegyverzeti fölé­nyét sem nézheti tétlenül; mindig megtette és megteszi a szükséges lépéseket, hogy az erők kiegyensúlyozottak legyenek. — Mi egyoldalú fegyver­zetcsökkentésit nem szánhat­juk rá magunkat. A törté­nelem varra tanít bennünket, hogy nem szolgáltathatjuk ki népeinket állig íelfegyverzelt imperialisták „humanizmusá­nak”. A fegyverkezés kivétel nélkül minden néptől hallat­lanul nagy anyagi áldozato­kat kíván. Ebből csak a ha­diiparban érdekelt monopó­liumok húznak hasznot. Té­vedésen, a népek nem isme­résén alapszik az imperialis­táknak az a számítása, hogy a Varsói Szerződés bárme­lyik országában politikai elő­nyük származhat a fegyver­kezési verseny folytatásából. A világtörténelem kerekét nem lehet visszafordítani. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megszületett a szocialista rendszer, s az elmúlt több mint hatvan évben világ- rendszerré vált. Számos nép és ország lépett saját szabad fejlődésének útjára. Alkotó­erői felszabadultak és óriási eredményeket értek el. Ezek a népek, köztük a magyar nép is, mindent megtesznek, minden szükséges terhet vál­lalnak azért, hogy elért vív­mányaikat megvédjék. Igaz,1 a legfejlettebb kapitalista or­szágok bizonyos anyagi te­rületeken még előttünk jár­nak. De a szocialista orszá­gok a történelmi fejlődés rö­vid időszaka alatt olyan tár­(Folylalás o 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents