Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-26 / 225. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 2 T979. szeptemBer 26,, szerdci Kádár János beszélje a csepeli kammunista pártaktiván Kedves Elvtársnok, Elvtársak! — Szívből köszöntőm Önöket, a-budapesti aktíva minden résztvevőjét és az Önök személyében Budapest kommunistáit, a főváros dolgozó népét. Átadom pártunk Központi Bizottságának szívélyes üdvözletét. Örülök, hogy reszt vehetek ezen a tanácskozáson, amelynek olyan fontos napirendje van, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusára való felkészülés. Az az álláspont, ami az előadói beszédben és a felszólalásokban kifejezésre jutott, minden tekintetben összhangban van pártunk politikájával és azzal a szándékkal, amely- ive! a kongresszus előkészítéséhez hozzáfogtunk. — A kongresszusnak rendkívül nagy jelentősége van pártunk, népünk és országunk életében. Nálunk a párt a társadalom irányító ereje. A felkészülés' menetében minden szervezete —az alapszervezetektöl a Központi Bizottságig —, majd maga á kongresszus is mérleget készít a végzett munkáról, eleget tesz beszámolási kötelezettségének. Ez — a tapasztalat szerint —- minden előző kongresszusunkon a párt politikájának továbbfejlesztését, a gyakorlati munka megjavítását ered- 1 ményezte. Bízunk abban, ! *>ogy így lesz ez a XII. kong- f resszuson is. amely kijelöli a ! párt feladatait és az ország ’ további fejlődésének útját, s 1 íer á nép sorsára is hatás- ’ sál' lesz. —- A kongresszusi felkészülést bizonyos tekintetben megkönnyíti a Központi Bizottság múlt év áprilisi ülése,'amely — mint emlékezetes— a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását vizsgálta!' Hasonló' vizsgálatot’.! végzett ebben az időszakban a párt minden szervezete. ami ina is segíti a munkát. Ezért ajánlom, hogy az akkori megállapításokból ' kiindulva folytassuk a mos- f tani vizsgálódást és felké- I szülést is. ! — Ügy gondolom, nyugod1 tap tekinthetünk a kongresz- 1 szus elé. Az egész párt a XI. 1 kongresszus által meghatáro. 1 zott úton halad, s az elmúlt ’ időszakban minden erejével a/’ ott hozott határozatok végrehajtására törekedett. Azt is ' megállapíthatjuk, hogy mind pártunk tevékenysége, mind a szocializmus magyar- országi építése megfelel a párt hosszú távú törekvéseit magában foglaló programnyilatkozat céljainak is. — A párt tagsága, minden szervezete, s a párt szavát követve egész dolgozó népünk hatalmas munkát végzett. Igaz, nagy nehézségeket is le kellett küzdeni, de a munka eredményei így sem csekélyek. Az enyhülésért, a tartós békéért r Kádár János ezután hangsúlyozta, hogy külpolitikai tevékenységünket szintén a XI. kongresszuson megjelölt célok határozzák meg. Ezek sommázata nemcsak hazánkban, hanem határainkon túl is köztudott: mindent meg kell tennünk egy új világháború megakadályozásáért. Küzdünk tehát az enyhülésért,. az enyhülés elmélyítéséért, a tartós békéért. Mivel pártunk kommunista párt és népünk szocializmust épít, ! külpolitikai tevékenységünk. ; kel ugyanakkor világméretekben hozzá kívánunk járulni a népek szabadságküzdelméhez, nemzeti szabadságuk kivívásához,és megőrzéséhez, a társadalmi haladás előmozdításához. — Országunk egyedül nem tudja döntően befolyásolni a nemzetközi helyzet alakulását. Mégsem szabad lebecsülnünk a magyar külpolitika hatékonyságát és lehetőségeit. Mi is ott vagyunk a népek „kórusában”, és nem mindég}', hogy mire adjuk le szavazatunkat a nemzetközi élet kérdéseiben. — Erőinket természetesen megsokszorozza, hogy külpolitikánk szocialista törekvéseket fejez ki; hogy együtt haladunk, közös külpolitikai főirányt követünk legközvetlenebb és legjobb szövetségesünkkel, a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés országaival. Ezeknek a törekvéseknek az érvényre juttatásáért összefogunk minden szocialista országgal, minden haladó erővel a világon. , — A XI. kongresszus óta végzett külpolitikai tevékenységünk eredményeinek összegezéseként elmondhatjuk: mindvégig minden erőnkből nemes.céljaink eléréséért, az enyhülés folyamatának erősítéséért dolgoztunk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy az enyhülés az elmúlt évek során terel; hódított. Ennek sokféle ténybeli bizonyítéka van. Maga a helsinki tanácskozás is sok-sok évi nagy erőfeszítés eredményeként jött létre. Az ott elfogadott ajánlások nemzetközi visszhangjából is megállapítható, hogy Helsinki nem befejezője, hanem elindítója volt egy olyan folyamatnak, amely azóta is bontakozik, szélesedik, elmélyül. — Országunk kiveszi részét a helsinki ajánlások mind hatékonyabb és teljes érvényesítéséért vívott küzdelemből. Ez jellemezte szövetségeseinkkel együtt végzett külpolitikai munkánkat és a kétoldalú kapcsolatok építését célzó saját kezdeményezéseinket egyaránt. Így és ebben a szellemben lépünk fel minden nemzetközi fórumon és így készülünk a madridi tanácskozásra is. A Varsói Szerződés ajánlásai — Minden lehetséges alkalommal hangsúlyozzuk, s minden partnerünk figyelmébe ajánljuk a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásán született legutóbbi ajánlás jelentőségét. Meggyőződésünk, hogy ha javaslatunknak megfelelően a helsinki tanácskozáson részt vett valamennyi fél megvizsgálná: mit tudna már most, késlekedés nélkül tenni a bizalomerősítő intézkedések területén és azért, hogy katonai téren is éreztesse hatását az enyhülés, ez újabb kedvező változást eredményezne Európa s a világ politikai helyzetében. A helsinki tanácskozás nem a résztvevők egyes csoportjainak hozott előnyt, hanem valamennyi ott képviselt ország érdekeit fejezte ki. Ugyanígy a Varsói Szerződés javaslatai is valamennyi érintett nép érdekeit, az emberiség közös céljait szolgálják. — A szocialista országok törekvéseinek más — kézzelfogható és látható — eredményei is vannak az enyhülés kibontakoztatásában. Bécsben nemrégen aláírták a Szovjetunió és az Egyesült Államok második megállapodását a stratégiai támadó fegyverrendszerek' korlátozásáról. Ennek ratifikálása és hatálybalépése önmagában is óriási jelentőségű lenne és feltétlenül . pozitív hatást gyakorolna az összes nyitott nemzetközi kérdés megoldására. — Eredménnyel folyik tehát a küzdelem a hidegháború maradványainak felszámolásáért, az enyhülés előmozdításáért. Európában, és a világ különböző térségeiben kézzelfogható realitás a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Akkor is, ha azzal jelentős erők állnak szemben, amelyekkel meg kell küzdenűnk. — Álláspontunk konkrét. világos és egyértelmű. Célunk: a nagyarányú fegyverkezési verseny lefékezése, korlátozása és csökkentése. Azért küzdünk, hogy a fegyverzet alacsonyabb fokán jöjjön létre az egyenlő biztonság. — A széles körű nemzetközi kapcsolatok korszakát éljük, s valószínű, hogy a jövőben még tovább bővülnek e kontaktusok. Országiunk. népünk képviselői már ma is több száz nemzetközi szervezetben vannak jelen és fejtik ki álláspontunkat a béke, az enyhülés és a haladás érdekében. Részt veszünk például a genfi sokoldalú leszerelési tárgyalásokon és jelen vagyunk a bécsi tárgyalásokon is, ahol a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentése a cél. Államunk, országunk, népünk képviselői tehát aktívan dolgoznak a nemzetközi politika síkján. Nemzetközi kapcsolatainkkal összefüggésben Kádár János kiemelte: — A Szovjetunió párt- és kormányküldöttségének idei magyarországi látogatása nagy jelentőségű esemény , volt.' Minden ilyen találkozó alkalmat ad arra, hogy szót ejtsünk a feleket kölcsönösen érdeklő kérdésekről. Ezúttal a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés továbbfejlesztéséről, a közös érdekű nemzetközi kérdésekről tárgyaltunk. Arról, hogy még jobban összehangoljuk tevékenységünket, nemzetközi lépéseinket. Ország-világnak demonstráltuk, hogy a magyar—szovjet barátság megbonthatatlan. Jó 'alkalom volt a találkozó arra is, hogy kifejezésre juttassuk népünk őszinte tiszteletét és megbecsülését Leonyid Brezs- nyev elvtárs iránt, akinek óriási szerepe van népeink barátságának elmélyülésében, a békéért, a haladásért folyó világméretű küzdelemben. — Hasonló céllal és ugyanebben a szellemben került sor a magyar párt- és kormányküldöttség látogatására Szófiában, erősítve a magyar és a bolgár nép hagyományos bax’áti érzelmeit, egységét és együttműködését, amely a történelmileg új viszonyok között, új alapokon teljesedett ki. — Fontosnak tartjuk Helmut Schmidtnek. a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjának budapesti látogatását is. A tárgyalások, találkozók természetesen a két ország kapcsolatainak . további fejlesztését szolgálták. de kifejeztek bizonyos közös nemzetközi törekvéseket is. Ügy tűnik, mindkét fél érdekelt az európai és általában a nemzetközi enyhülés előmozdításában, s gyakorlati példát mutattunk arra, hogy két különböző szövetségi rendszerhez tartozó, más társadalmi rendszert képviselő ország között is lehetséges, sőt szükséges és elkerülhetetlen az együttműködés. — A nemzetközi élet legfrissebb eseménye az Egyesült Nemzetek Szervezetének most megnyílt idei ülésszaka, ■ ahol széles ' körű nemzetközi konzultáció folyik — hiszen már 152 ország tartozik kötelékébe —, s napirenden vannak a világ legfontosabb kérdései. Mi e fórumon is általános törekvéseinket, békeszándékunkat, az enyhülés előmozdítását, a társadalmi igazság érvényesülését képviseljük minden kérdésben. Feszültséggócok a világban — A világ egyik neuralgikus pontja a Közel-Kelet. A helyzet itt változatlanul rendezetlen és potenciálisan veszélyes, elsősorban a Közel-Keleten élő népek, de Európa népei, s a világbéke szempontjából is. Az izraeli— egyiptomi különmegállapodás nem mozdítja elő a valódi és igazságos béke megteremtését. Ennek útja: az Israeli agresszió — így a Libanon elleni jelenlegi agresszió — megszüntetése, az Izrael által megszállt területek visszaadása az arab népeknek, a Palesztinái nép törvényes jogainak — így az államalapítás jogának is — elismerése és érvényesítése, valamennyi közel-keleti állam — köztük l-zrael — és az ott élő népek bizlonságónak, békés életének szavatolása. Meggyőződésünk szerint a béke csak akkor lesz igazságos és tartós e téfségben, ha valamennyi érdekelt fél bevonásával és közreműködésével születik- meg. — A világ másik neuralgikus pontja Déi-Afrika, ide értve Namíbiái, Zimbabwét es magát a Dél-afrikai Köztársaságot. Fekele-Afrika népei folytatják igazságos és törvényes harcukat a faji diszkrimináció ellen. Teljes mértékben szolidárisak vagyunk velük. támogatjuk őket, hiszen egy régi világ visszataszító és elviselhetetlen maradványa ellen harcolnak, amelyet feltétlenül fel kell számolni. —. A burzsoá sajtóban hemzsegnek a vádaskodások arról, hogy a Szovjetunió. Ku'm, a szocialista országok beavatkoznak Afrika ügyeibe. A burzsoá politikusok súlyosan tévednek; ha nem értik meg, hogy Afrika mozgásba jött fejlődik, hogy olt harc folyik, amely a világtörténelmi viszonyok megváltozásának, a népek ébredésének következménye^ nem pedig a kommunista 'agitá- cióé. A népek törvényes jogaikéi'!, szabadságukért, a gyarmati rendszer maradványainak ' megszüntetéséért harcolnak, azért, hogy saját maguk választhassák meg fejlődésük további útját. Az afrikai kérdés akkor oldódik meg, ha Afrika népeinek törvényes jogai maradéktalanul érvényre jutnak. Erről sohasem fognak lemondani. És igazuk van! — A bonyolult nemzetközi helyzetben a harmadik neuralgikus pont Délkelet-Ázsia. Amikor erre a térségre gondolunk. elsősorban Vietnam jut eszünkbe. Álláspontunk következetes és világos. A vietnami néppel teljes mértékben szolidárisak voltunk akkor is. amikor a gyarmatosítók ellen harcolt, akkor is, amikor áz amerikai agresszióval szemben védelmezte szabadságát és függetlenségét és akkor is, amikor Kína intézett agresszív támadást ellene. Szolidaritásunk továbbra is töretlen, mert a vietnami népnek igaza van. Igazságos ügyért, törvényes jogaiért harcol. Ugyancsak szolidárisak vaT gyünk Kambodzsa demokratikus erőivel és Laosszal. Kívánjuk, hogy. Vietnam, Kambodzsa és Laosz önálló, szabad országként élhessen, hogy népeik békében építhessék országukat, szebb jövőjüket. — Az olyan manőver azonban. mint amilyen a napokban. az ENSZ-ben is történt, ugyanúgy nem segíti elő Délkelet-Ázsia problémáinak megoldását, mint a vietnami menekültek ügye körül csapott lárma. Az ENSZ-ben, a mandátumvizsgáló bizottság jelentése alapján, közgyűlési határozat született arra, hogy a Pol Pot-rezsim képviselői loglalják el Kambodzsa helyét. Nem spkkal ezelőtt Havannában, az el nem kötelezett országok úgy foglaltak állást, hogy Kambodzsa helyét nem töltik be. Ebből egyszerű logikával is következtet hetünk arra. hogy ez a visszás ENSZ-határozat, milyen erőknek köszönhető. — A Pol Pot-rezsim rövid, de dicstelen működésének korszaka alatt barbár népirtást követett el, mindvégig agresz- sziv fegyveres provokációt folytatott Vietnam ellen. Kambodzsa demokratikus erői helyesen, népük érdekében jártak el, s Vietnam is törvényes jogait védelmezve nyújtott nekik segítséget, a Pol Pot- rezsim megbukott, s akármilyen határozatot hoznak bárhol is. ez a rezsim Kambodzsa ügyeit már soha nem fogja intézni. A politikai józanság azt diktálja, hogy a nemzetközi fórumokon is mielőbb a kambodzsai nép törvényes képviselői foglalhassák el az őket joggal megillető helyet. i — Délkelet-Ázsiaról nem lehet szólni Kína nélkül. A Vietnam elleni kínai, ahogy ők nevezték: „büntető hadjáratot”, pontosabban fegyveres agressziót a leghatározottabban elítéltük. A nemzetközi küzdőtéren nem keressük az összeütközéseket Kínával, mi a békéért, az enyhülésért,. a népek szabadságáért, önrendelkezési jogáért, a Uékés egymás mellett élésért, a nemzetközi kapcsolatok gyümölcsöző fejlesztéséért küzdünk. E küzdelmünkben azonban — akaratunktól függetlenül — minduntalan szembe találjuk magunkat Kína egyáltalán nem szocialista külpolitikai törekvéseivel. Ismeretes, hogy bizonyos nacionalista indulatoktól és . gondolatoktól, hegemonisz- tikus törekvésektől vezettetve a szovjetéi lenesség, s újabban a Vietnam-ellenesség áll a kínai politika középpontjában. Ehhez a világ legreak- ciósabb köreiben, a NATO- ban és hasonló helyeken keresik és találják meg szövetségeseiket. — Elveink szerint Kína bel ügyei be természetesen nem kívánunk — nem is Urdunk — beleszólni. A kínai néphez való alapvető viszonyunkat jój jellemzi, hogy néhány nap múlva megemlékezünk a Kínai Népköztársaság születéséről, a kínai forradalom győzelmének évfordulójáról. Annak idején — a világ más országaihoz hasonlóan — mi is a világ- helyzetben bekövetkezett új, nagy. pozitív fordulatként ünnepeltük a kínai forradalom győzelmét, a Kínai Nép- . köztársaság megszületését. Kína egy ideig a nemzetközi helyzetben is pozitív tényező volt. A kínai vezetés politikájának változása következtében e pozitív szerep is gyökeresen megváltozott. A Magyar Népköztársaság ennek ellenére, ebbén a helyzetben is normális, államközi kapcsolatokra törekszik a Kínai Népköztársasággal, s a kínai népnek minden jót kívánunk. Azt kívánjuk, hogy Kína térjen vissza a szocializmus következetes útjára, s a nemzetközi éleiben ismét pozitív szerepel töltsön be. Mi addig is elvi, következetes és becsületes külpolitikánkat folytatjuk , a Kínai Népköz- társaság irányában. Politikánk: békepolitika Ezután Kadar Janos így folytatta: — A Varsói Szerződés szervezete és a KGST a szocialista országoknak olyan tömörülése, szövetsége, amely megfelel elveinknek, a tagállamokban élő népek alapvető, közös érdekeinek es szocialista céljainak. Általános és közös politikánk a békepolitika, a fegyverkezési verseny csökkentése, az új világháború megakadalyozá- sa, a tarlós béke biztosítása. A “ Magyar Népköztársaság « szövetségi rendszer keretében nagyobb hatásfokkal tudja képviselni a szocializmust építő magyar nép nemzeti érdekeit. — A nemzetközi helyzet jelenlegi legpozitívabb tényezőjét a Varsói Szerződés általános törekvései, békés szándékai 'jelentik. Közösségünk ,— akárcsak a Szovjetunió — soha nem törekedett es most sem törekszik fegyverzeti fölényre, s arra, hogy rákényszerítse akaratát a másik félre. De a szemben álló erők fegyverzeti fölényét sem nézheti tétlenül; mindig megtette és megteszi a szükséges lépéseket, hogy az erők kiegyensúlyozottak legyenek. — Mi egyoldalú fegyverzetcsökkentésit nem szánhatjuk rá magunkat. A történelem varra tanít bennünket, hogy nem szolgáltathatjuk ki népeinket állig íelfegyverzelt imperialisták „humanizmusának”. A fegyverkezés kivétel nélkül minden néptől hallatlanul nagy anyagi áldozatokat kíván. Ebből csak a hadiiparban érdekelt monopóliumok húznak hasznot. Tévedésen, a népek nem ismerésén alapszik az imperialistáknak az a számítása, hogy a Varsói Szerződés bármelyik országában politikai előnyük származhat a fegyverkezési verseny folytatásából. A világtörténelem kerekét nem lehet visszafordítani. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével megszületett a szocialista rendszer, s az elmúlt több mint hatvan évben világ- rendszerré vált. Számos nép és ország lépett saját szabad fejlődésének útjára. Alkotóerői felszabadultak és óriási eredményeket értek el. Ezek a népek, köztük a magyar nép is, mindent megtesznek, minden szükséges terhet vállalnak azért, hogy elért vívmányaikat megvédjék. Igaz,1 a legfejlettebb kapitalista országok bizonyos anyagi területeken még előttünk járnak. De a szocialista országok a történelmi fejlődés rövid időszaka alatt olyan tár(Folylalás o 3. oldalon.)