Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

Ffv 6 lit Tk T A . I •r" (&L. ’t*. ái j <ß' VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BOnSOD-ABAllj-ZUMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 225. szám Ára: 1,20 forint Szerda, 1979. szeptember 20. Kommunista aktíva Csepelen a XII. kongresszus előkészítésének feladatairól Kommunista aktívát tartottak kedden a csepeli sport csar­nokban a főváros kommunistáinak legfontosabb tennivalói­ról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredményes elő­készítésének budapesti feladatairól. A tanácskozáson több mint S00-an képviselték a főváros párt-, állami, társadalmi és tömeg szervezeteit, az iparvállalatokat, a minisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munkásai és irányítói, a szocialista brigádok vezetői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben foglallak helyet: Kádár János, az MSZMP, Központi Bizott­ságának első titkára, Cservenka Ferencivé, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára, Burányi Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszer­vezetek osztályának vezetője; a budapesti párl-végrehajtó- bizoltság tagjai, a Szakszervezetek Budapesti 'Tanácsának. a Hazafias Népfront és a KISZ Budapesti Bizottságának ve­zetői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi Partbizottság első titkára és Ernszt Antal, a Csepel Vas- cs Fémművek pártbizottságának első titkára, A tanácskozást, amelyen pártánk Központi Bizottságának a. kongresszus összehívásáról szóló határozata szellemében tekintették át a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kulturális élet területén megoldásra váró feladatokat, So­mogyi Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára nyitotta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára mondott beszédet. V/ A Bodrogközben... A Bodrogközben, belvizes területen, a jobb termés érde­kében legalább háromévenként altalajlazitást kell vég ezni. A tiszakarádi Oj Élet Tsz-ben ez évben eddig 9C0 hektóién végezték el ezt a fontos műveletet. A képen Szegedi Zoltán Rába-Steiaer géppel .vontatja a szerkezetet, amelynek kései 70 centiméter mélyen hatolnak a földbe. q a Méhes Lajos beszéde Ülést tartott a megyei tanács-vb — A kongresszusra készü­lés fontos eleme, a pártszer­vezetek minden szintjén, a számvetés, a vezető testüle­tek beszámolása — hangsú­lyozta elöljáróban, s már a jövő évi budapesti pártérte­kezlet jegyében szólt a meg­lett út néhány jellemző vo­násáról. — Meggyőződésünk, hogy van miről számot adni — folytatta. — Belpolitikai hely­zetünk szilárd. Gazdasági gondjaink ellenére is jelen­tősek az V. ötéves terv há­rom és fél esztendeje alatt elért eredmények. A buda­pestieknek különösen örven­detes minden előrelépés a város ' építésében, fejlesz­tésében. A XI. kongresszus óta Bu­dapesten is egészségesen fej­lődött a párt. Erősödött ideológiai, politikai, cselekvé­si egysége. Növekedett veze­tő szerepe, kezdeményező­készsége, felelőssége. A fő­város fejlődésében elért ered­ményekben, gondjaink meg­oldásában döntő része volt és van a pártszervezeteknek, a párttagoknak. Budapesten ma 210 ezer párttag él és dolgozik. A párt munkásbázisa erős. a párt­tagok 44 százaléka munkás. Ugyanakkor örülünk annak, hogy az értelmiségiek, szel- / lemi dolgozók sok kiválósága is tagja pártunknak. A XI. kongresszus óta eltelt 4 és fél év alatt több mint 30 ezer új párttagot vettünk fel, többségük munkás és csak­nem fele 30 év alatti. Nagy erővel rendelkezünk; a fő­városban mindén hetedik, de a legnagyobb üzemeinkben minden negyedik-ötödik dol­gozó a párt tagja. A kom­munistáknak ez a nagy se­rege fegyelmezett magatar­tásával, egyre tudatosabb kiállásával meghatározólag hat a közvéleményre, a köz­hangulatra. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kapcsolata szilárd, kölcsönös bizalom és nyíltság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egyszer és mindenkorra adott. A „szilárd” szó régi, de nápi hiteléért a pártnak lankadatlanul kell dolgoznia. Konszolidált körülmények között, de átmeneti társada­lomban élünk. Ma is forra­dalmi hittel, lelkesedéssel, tűzzel, forradalmi módon kell dolgoznunk. Növelni, fokoz­ni kell a pártszervezetek, a kommunisták hatását az ese. menyekre. • Ma gyakran hallani a dol_ gozók részéről: „Mondják meg, mit kell tenni, és raj­tunk a végrehajtás nem mú­lik, mi készek vagyunk a cselekvésre”. Ennek az ér­zésnek, e hitnek a nemes igazában nem szabad kétel­kednünk. De tudjuk, hogy van még sok olyan kérdés is. amelynek elfogadtatásáért keményen meg kell küzde­ni; például a végzett mun­ka differenciált bérezéséért, a tervszerű munkaerő-átcso­portosításért stb. Minden te­vékenységünkkel segítsük: a tömegek a gyakorlatban győ. ződjenek meg arról, hogy ebben az országban minden a dolgozó emberért; a dolgo­zó népért van, az ö érdekü­ket szolgálja. Méhes Lajos ezután utalt arra, hogy az Idei tervek ki­dolgozásában és áz. eddigi munkában Budapesten is minden korábbinál nagyobb felelősséget és igyekezetei le­hetett tapasztalni vezetők és beosztottjaik, a párt és a társadalmi szervek tevékeny­ségében. Erről tanúskodnak a párt XII. kongresszusának meghirdetése után tett újabb nagyszerű munkaverseny-vál- lalások is. A pártkongresszusra ké­szülve, elért vívmányainkat védve és gyarapítva dolgoz­zunk ésszerűbben, gazdasá­gosabban, fegyelmezettebben. Ebben mindenki megtalál­hatja a saját feladatát. Ma a termelés állandó harci te­rület. Ezen á fronton az a munkásszolidaritás vezérel­jen; ha nem végzünk el va­lamit rendesen, azzal dolgo­zó társainknak okozunk kárt. Az utánpótlás nevelése, a fiatalokkal történő rendsze­res foglalkozás, az elmúlt 8 —10 évben egyre inkább kezdi elfoglalni természetes, fontos helyét a párt, a tár­sadalmi. az állami élet min­den szférájában. Sok intéz­kedés született az ifjúság ja­vára és azért, hogy jobban részt vehessenek sorsuk ala­kításában. A párttagfelvéte­leknél komolyan számítunk rájuk. A különböző szintű vezetők között is egyre gyak­rabban találkozunk fiatalok­kal. Mégis, mintha bátorta­lanság lenne, sokszor a kez­deményezés hiányzik, hogy még nagyobb számban von­junk be fiatalokat a párt tagjai sorába, bízzunk meg közülük többel vezető tiszt­ségekkel. ' A vállalatok önállóságával gyarapodott az előre tekin­tő, gondolkodó vezetők szá­ma. Az üzemi demokrácia* .fejlődésével erősödött a .ve­zetőkben az a felismerés, hogy a feladatokat csak a dolgozókkal együtt lehet megoldani. Az elmúlt évek­ben a káderek fejlődésének jellemzője a hozzáértés, a ve­zetőkészség erősödése. A kö­rülményekhez mindenáron való igazodás, a teljesítmé­nyek hajszolása azonban vadhajtásokat is szült. A népgazdasági és vállalati ér­dekek egyeztetésekor a köz­érdek ma gyakran háttérbe szorul, Sokszor nehéz eldön­teni itt, hol végződik e te­kintetben a bocsánatos bűn, hol kezdődik tulajdonképpen az elvtelenség. Sok a kárunk abból, hogy vezetők gyakran halogatják a megérett kérdésekben á döntést. Számos vezető mun­kastílusának jellemzője, hogy a döntés előkészítésétől a végrehajtásig a „fedezéket, az óvóhelyeket” építi. Nagy szorgalommal gyűjti a bizo­nyítékokat arra, hogy mit miért nem lehet megvalósí­tani. A népnek nagyon sok­ba kerül az ilyen bunkerek építése. E jelenségeknek sokféle és részben egymást keresztező okai vannak. Most arra akarjuk felhívni a figyelmet, hogy becsüljük jobban a kö­zösség ügyéért sokat vállaló, esetleg kockázatot is vállalni merő vezetőket! És a pártve­zetőségek újjáválasztásánál ilyen vezetőknek adjuk a bizalmunkat! Mi, akik a hétköznapok sokszor szürke hajszáját él­jük, természetesen a saját dolgainkkal vagyunk elfog­lalva. Panaszoljuk, hogy gaz­dasági gondjaink vannak. Mutasson azonban valaki egy országot, amelynek kormá­nyát, vezető pártját nem gyötrik gazdasági gondok. Ilyen országot, ilyen kor­mányt nem ismerünk. Ezért is büszkék vagyunk arra, hogy nem kevés buk­tató, zátony közepette, a gaz­dasági, társadalmi fejlődés egyre magasabb osztályába lépünk. Lehetnek évek, ami­kor egyik-másik tantárgyból utóvizsgát is kell tennünk, de tudjuk, mit akarunk, és ezért van erőnk leküzdeni minden akadályt, köztük saját gyar­lóságainkat is. A párt XI. kongresszusa óta végzett munkánk, az is, amit ebben az esztendőben végeztünk, •arról győz meg bennünket, hogy van értelme az erőfe­szítésnek. Készüljünk abban a tudatban a párt XII. kongresszusára, hogy hason­ló értelme, gyümölcse lesz újabb erőfeszítéseinknek is — mondotta végezetül Méhes Lajos. Ezután felszólalások követ­keztek, majd Kádár János emelkedett szólásra. (Folytatás a 2, oldalon.) Rendhagyó módon kezdő­dött tegnap a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése. A vb tagjai, valamint a 'meghívottak mindenek­előtt egy kis kiállítást te­kinthettek meg a tárgyaló­terem előszobájában. A ki­állítás néhány tsz mellék­üzemági tevékenységének jellemzőit mutatta be, pon­tosabban ezekből valamics­két, de így is éppen eleget ahhoz, hogy rácsodálkoz­zunk. mennyi mindennel is foglalkoznak az alaptevé­kenységen kívül a futball- labdától a faárukon, a kü­lönböző ipari szerelvénye­ken át, a tűzoltókészülékek megtöltéséig tsz-eink. A kiállítást pedig azért rendezték meg, mert a teg­napi ülés legizgalmasabb napirendjén az elmaradott, kedvezőtlen adottságú terü­leteken dolgozó termelőszö­vetkezetek gazdasági meg­erősödésének, vagy inkább megerősítésének egyik mód­jával, az úgynevezett mel­léküzemági tevékenység fej­lesztésével foglalkozóit. A té­ma izgalmasságára, sokrétű­ségére jellemző: az ülés el­nöke kénytelen volt meg­kérni a testületet, hogy a pro és á kontra érvek fel-/ sorakozni tusát egyelőre szü il­lessék meg. Az i.s jellemző: ennek ellenére még mindig hangzott el felszólalás. A témára lapunkban még ' is - szatérünk, egyelőre annyit, hogy a melléküzemági tevé­kenység fejlesztése indokolt. A sok napirendi ülés in­dítványai, javaslatai közül hadd utaljunk csupán egy­re: a vb határozatot foga­dott el a lakótelepi alapel­látást biztosító intézmények­nek a lakásokkal párhuza­mosan történő építéséről. Harmincéves a magyar-szovjet tuúamányos-műszaki eptfiiiá: Ünnepi megemlékezést tartottak Miskolcon A magyar—szovjet tudo­mányos-műszaki együttmű­ködés 30. évfordulója alkal­mából szerte az országban, így Borsodban is ünnepi megemlékezéseket tartanak. Megyénket az a megtisztelte, tés érte, hogy tegnap Miskol­con rendezték meg a vegy­ipari tudományos-műszaki (Folytatás a i. oldalon) Dr. Havasi Béla, a Borsod megyei Pártbizottság titkára méltatta a magyar-szovjet tudományos együttműködés jelentőségét.

Next

/
Thumbnails
Contents