Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

//• ^ífl­Megyénkben elsőként az egyre nogyobb hírnévnek örvendő búkkaljcjí borvidéken kezdődött meg az idei szüret. Minap a bogácsi Hárvölgye Tsz szomcdycii szőlőültetvényében jártunk, ahol a rizlingszilváni fajtát szüretelik a termelőszövetkezet dolgozói. Szomolyán a termés mind a mennyiséget, mind pedig a minőséget illetően jobb a tavalyinál. Riportunk o 3. ol­dalon az ősz talán legszebb munkájáról számol be. XXXV. évfolyam, 219. szám Ára: 1,20 forint Szerda, 1970. szeptember 19. Iitl az EMzpis 34. ülésszaka New Yorkban kedden dél­után — budapesti idő szerint az esti órákban — megkez­dődött az Egyesült Nemze­tek Szervezete közgyűlésé­nek .34. ülésszaka. A tanács­kozáson a közel-keleti vál­ság, valamint a fejlődő és a fejlett tőkés országok viszo­nya lesz majd a többi kö­zött előtérben. A löl tagállam .küldöttei Salim Ahmed Salimot, Tan­zánia állandó ENSZ-képvi- solőjét választották meg az ülésszak elnökévé. A tekin­télyes afrikai diplomata 1970 óta működik az ENSZ szék­helyén. A közgyűlés a Biztonsági Tanács javaslatára, szavazás nélkül egyhangúlag felvette az ENSZ tagjainak sorába Saint Luciát, a karib-tenge- ri szigetállamot, amely a közelmúltban vált független­né. Ezzel 152-re emelkedett a világszervezet taglétszáma. A közgyűlés első hetét — a szokásoknak megfelelően — szervezési kérdéseknek szentelik. Jövő héten kezdő­dik a kéthetesre tervezett általános politikai vita, amelyben a hagyományok­nak megfelelően elsőnek Bra­zília képviselője szólal fel. Hétfőre tűzték ki Cyrus Vanee amerikai, keddre And­rej Gromiko szovjet külügy­miniszter felszólalását. A jö­vő héten kap szót a brit, a francia és a kínai külügy­miniszter is. Púja Frigyes külügymi­niszter a tervek szerint ok­tóber 4-én mond beszédet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BOKSOÜ-ABAÜJ-ZISMPLEN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ünnepi iiiés a Parlamentben a magyar—szovjet tudományos-műszaki együttműködési megállapodás 30. évfordulóján A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak és a Magyar Népköztár­saság M i n iszter tanácsának rendezésében kedd este, a Parlament Kongresszusi ter­mében ünnepi ülést tartottak a magyar—szovjet tudomá­nyos-műszaki együttműködé- 'si megállapodás aláírásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet fog­lalt többek között Huszár Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Havasi Ferenc, a Központi Bizottság titkára. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Marjai József nyitotta meg az ünnepi ülést. A Minisztertanács elnökhe­lyettese a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte az ün­nepség résztvevőit, majd így folytatta: — A magyar—szovjet tu­dományos-műszaki együtt­működésről 30 évvel ezelőtt aláirt; kormányközi megálla­podás új fejezetet nyitott a két ország tudományos és műszaki kapcsolatainak, tör­ténetében. — A szovjet tudósok segít­ségével olyan új tudomány­ágak honosodtak meg ha­zánkban. mint az atomener­getika, a reaktorfizika és a részecskefizika. A hatalmas szellemi erőforrásokkal ren­delkező Szovjetunióval ki­alakított tudományos kapcso­latok tették és teszik lehetővé számunkra, hogy — a KGST többi tagállamával együtt — egyenrangú partnerként kap­csolódjunk be a nemzetközi tudományos együttműködésbe olyan területeken is, amelyek önálló kutatásához saját erő­forrásaink szűkösek lennének. A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy a Szovjet­unióval megvalósított tudo­mányos-műszaki kapcsolatok kezdettől a szocialista inter­nacionalizmuson, a testvéri segítségnyújtáson és a köl­csönös előnyökön alapulnak. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya mindig megkülön­böztetett figyelmet fogdilotta magyar—szovjet kapcsolatok alakulására, nagy hangsúlyt fektetett a két ország közötti gazdasági és tudományos- műszaki. együttműköjdés bőví­tésére, hatékonyságának nö­velésére. A jövőben további erőfeszítéseket kívánunk ten­ni annak érdekében, hogy a tudományos-kutatási és mű­szaki-fejlesztési együttműkö­dést még inkább a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének szolgálatába állítsuk. Tovább kívánjuk fejleszteni, a mun­kamegosztást a tudományos kutatásban, s törekszünk a fejlettebb együttműködési for_ mák alkalmazására. Megnyitó beszédét zárva Kádár János szavait idézte; -Meggyőződéssel valljuk, hogy a Szovjetunióhoz fűző­dő kapcsolataink további erősítése, fejlesztése megfelel népünk szocialista céljainak és igaz nemzeti érdekeinek”. Ezután Pál Léndrd, az OMFB elnöke mondott ünne­pi beszédet. — Napjainkig több mint 100 nagy létesítmény épült fel hazánkban a Szovjetunió műszaki-gazdasági közremű­ködésével, főnios feladatokat láttak és látnak el azok a szakembereink — szám sze­rint körülbelül ötezren —, akik a Szovjetunió egyete­mein, főiskoláin, tudományos intézeteiben szerezték meg szakképzettségüket. Ugyan­akkor a Magyarországon végzett körülbelül 700 szov­jet szakember hazájában hasznosíthatja a nálunk szer­zett tapasztalatokat — mon­dotta többek között. Pál Lénárd után Genua- gyij Alekszenko, a szovjet— magyar tudományos-műszaki együttműködési állandó albi­zottság szovjet tagozatának elnöke mondott beszédet. tanácskoztak a BVK-ban Amint arról lapunkban hírt adtunk, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Tijnács, ma tárgyalja meg a borsodi iparvidék környezet­védelmi helyzetét. A tanács­kozási. megelőzően tegnap dr. Gonda György, környezet- és természetvédelmi államtitkár, Straub F. Brúnó akadémikus, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Tanács el­nöke, dr. Havasi Bála, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának titkára, a Bor­sodi Vegyikombinátba láto­gatott. A megye egyik legrégibb vegyipari vállalatánál az el­múlt években különösen nagy gondot fordítottak a környe­zetvédelmi munkára, fi gye­iéin re méltó környezetvédel­mi beruházások valósultak meg több száz millió forintos költséggel. Erről a tevékeny­ségről tájékoztatta a vendé­geket Könvéíyes István, a kombinát vezérigazgatója, a tegnapi megbeszélésen. Utalt rá, hogy a környezetvédelmi munka mintegy tízéves múlt­ra tekint vissza a kombinát­ban, s e tevékenység legfőbb célja a régebbi üzemek re­konstrukciója, valamint a környezetszennyező anyagok kibocsátásának technológiai úton való megszüntetése volt. (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött az őszi antiimperiaíista akció Az elmúlt héten Hollóhá­zán megtartott chilei szoli­daritási gyűléssel megkezdő­dött megyénkben az őszi antiimperiaíista és szolidari­tási akció. Ugyancsak az el­múlt héten tartottak chilei szolidaritási gyűlést a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalatnál-, amelyen a dől-' gőzök százai nyilvánították ki véleményüket és tiltakozó táviratot fogalmaztak a jun­ta módszereit elítélve. A következő hetekben, hó­napokban megyénk falvai­ban. üzemeiben több helyütt kerül sor szolidaritási, ba­rátsági estekre, rendezvé­nyekre. A magyar békemoz- ■ galbm csatlakozik a nemzet­közi .békemozgalom küzdel­meihez a 1,1. világháború ki­törésének negyvenedik évfor­dulóján, mintegy figyelmez­tetőül a háborús erők jelen­létére a világ különböző pontjain. Októberben Miskolcon és Ongán tartanak majd vietna­mi szolidaritási gyűlési, no­vemberben Szerencsen viet­nami szolidaritási nagygyű­lést. A szeptember 27-i gyű­lésen, Göncön a vietnami nagykövetség is képviselteti magát. Az NDK idén ünnepli ala­pításának 30. évfordulóját és ebből az alkalomból barátsá­gi gyűlést rendeznek október ll-én Rátkán, Miskolcon-pe­dig „Szocialista életmód az NDK-ban” címmel a TIT-ben tartanak előadást. Barátságvonat indul októ­ber 30-án a Szovjetunióba és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján ren­dezett ünnepségen résztvevő mintegy négyszáz borsodi november 10-ig tartózkodik a Szovjetunió fővárosában, il­letve Leningrádban. Novemberben tartják meg Miskolcon a szovjetek nem­zeti estjét. Több községben rendeznek barátsági összejö­vetelt, amelyen a résztvevők a csehszlovák, a bolgár és a mongol nép életével, hagyo­mányaival, népi kultúrájával, eredményeivel ismerkedhet­nek meg. A szolidaritási ak­ció decemberben ér véget. A rádiót hallgató, tévét né­ző és újságot olvasó ember nap, mint nap nyomon kö­vetheti a világesemények alakulását, kommentárokban ismerheti meg azokat a tör­ténelmi és háttérepizódokat, melyek az események mögött húzódnak meg. Ismereteink és információink bővítése egyben véleményünk alaku­lását is befolyásolja, megha­tározza. A szolidaritási ren­dezvények, barátsági estek módot nyújtanak arra, hogy mélyebben bepillantsunk a távoli, vagy éppen a szom­szédos baráti népek, a sza­badságukért küzdő országok életébe, életének mindennap­jaiba. A gyűlések vendégei, elő­adói mindig szívesen időznek a hallgatóság soraiban, hogy minden felmerülő kérdésre őszinte választ adjanak. Ez az egymáshoz való közelebbke- rülést, egymás jobb. megis­merését is szolgálja. Azt is, hogy a haladó népekkel kö­zös az örömünk és szolidári­sak vagyunk a függetlensé­gükért harcolókkal. Gazdag rendezvénysorozat Borsodban Harminc évvel ezelőtt, 194y júliusában írták ulá a magyar—szovjet tudományos- műszaki együttműködési megállapodást. Az eltelt hú- • rom évtized alatt a gazdasági élet minden területén ki­emelkedő sikereket eredmé­nyezett a magyar—szovjet kooperáció. Így van ez Bor­sodban is. ahol az egész ipar, de különösen két ágazat: a vegyipar és a kohászat nagy­arányú fejlődésének lehetünk Szemtanúi. A megállapodás alapján létrejött tudományos- műszaki együttműködés ré­vén jelentős ismeretekhez jutottunk, amelyek nagy se­gítséget jelentettek alapvető gazdasági célkitűzéseink meg­valósításában. Erről, valamint a magyar —szovjet tudományos-műsza­ki együttműködés 30. évfor­dulója alkalmából ’ megyénk­ben sorra kerülő vegyipari és vaskohászati napok prog­ramjáról tartott sajtótájékoz­tatót kedden, az MTESZ Borsod megyei Szervezete, á Magyar Kémikusok Egyesü­letének borsodi csoportja és az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesülés egyetemi osztálya. A magyar—szovjet tudo­mányos-műszaki egy ti ttrnű- ködés 30 évére • emlékezve, elsőként Szállási Tibor, a Ti­szai Vegyikombinát műszaki igazgatóhelyettese szólott a három évtized eredményei­ről. Egyebek között elmond­ta: a Szovjetunió felbecsül­hetetlen értékű segítséget nyújtott a magyar vegyipar, s ezen belül is elsősorban megyénk vegyipari üzemei­nek fejleszléséhé'z. A BVK- ban aZ 50-es években a mű­trágyagyártás alapjait vetet­ik meg a Szovjetunió gaz­dasági-műszaki segítségével. Az ÉMV-ben a formaldehid- gyártás beindítása ugyancsak a baráti ország sokoldalú tá­mogatásával válhatott Való­ra. Szólott arról is, hogy a TVK műtrágyagyára szintén szovjet tervek alapján és szovjet szakemberek aktív közreműködésével épült fel. Külön kiemelte a magyar— szovjet olefinkémiai egyez­mény megvalósításának ed­dig; eredményeit. Mindenek­előtt azt. hogy az 1970 -ben aláírt államközi megállapo­dás tette Tehetővé a hazai petrolkémiai ipar megterem­tését, a világszínvonalon megvalósított etilén-, pvc- és polipropilén-gyártási. Az ole- f inegyezmény alapján ha­zánkban és ti Szovjetunióban eddig mintegy öü milliárd forint értékű beruházás va­lósult meg. (Folytatás a 2. oldulun) Hegesztötanulók A hegeszlőszakmát valósító szakmunkás jelöltek szakmai gyakorlaton igyekeznek elsajátítani a hegesztés „fortélyait” a 100. számú Pataki István Ipari Szakmunkásképző intézet e szakmához berendezett tanműhelyében.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents