Észak-Magyarország, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-02 / 205. szám

1979. szeptember 2., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Valahogy úgy vagyunk a borra valózással, mini agye­rek mandulájával: amikor már túlságosan gyakran be­pirosodik — .szövődményt okoz —, orvoshoz visszük fi­unkat vagy lányunkat és ki­vétetjük. A műtét nem ve­szélyes. A borravalózásnak is ha­sonló a menete: amíg nem túlságosan szembeszökő, amíg nem sért közvetlen ér­dekel. elnézzük. Hanem ami­kor színét váltja, s adakozó­jának jogtalan előnyöket biz­tosít, fellépünk ellene: nem­csak megálljt mondunk, ha­nem tételes cselekvést, rend­szabályt sürgetünk. Igaz ugyan, hogy a borravalóból ,.elszármazott” csúszópénz — nevezzük előny-forintnak — törvénybe ütköző, s kiszorí­tására már számos rendel­kezés is született, azért még­sem hihetjük, hogy sikerült felszámolnunk teljes egészé­ben. Es a borravalóé? Ügy ál­talában teljes az egyetértés közöttünk: mindennapjaink káros és kivetendő kísérője­lenségének tartjuk, ám elég, ha az. ember nyitott szem­mel ül be egy taxiba, a fod­rászhoz, foglal helyet a ven­déglőben vagy éppen allja sorát a benzinkút előtt, már­is ráeszmél, hogy a fennhan­gon hirdetett ige a gyakor­latban csorbát • szenved. So­kan, túlságosan is .sokan te­tézik a számlát fölös forint­jaikkal, olyannyira sokan, hogy ma már szinte kötele­zőnek tartjuk, s. majdhogy­nem jogos a részesülők el­várása is. Kápunk-e plusz szolgáltatási vagy sem: tart­ják a markukat. És általá­ban nem hiába, mert innen is csurran, onnan is csep­pen. Mennyi? Elképzelhetet­lenül sok. Egy felmérés sze­rint sok millió forint cserél így gazdat évente. Tudományos igényű meg­fogalmazások a másodlagos eloszlás fogalomkörében .tár­gyalják a borravalót. Tény, hogy valóban más ez, mint a havi fix, vagy mondjuk a teljesítménybér. Van azonban a borravaló­zásnak olyan kísérőjelensé­ge is, amelyről kevésszer esik szó. Csak magyarázat­képpen kezdem távolabbról: ma Magyarországon az álta­lános, illetve a középiskolát befejező tizenévesek csak­nem löd különféle szakma között választhatnak. Bősé­ges a kínálat, nem érheti vád a közzétevőket, hogy akár csak egyet is eltitkol­nak a lehetőségek közül. A fiatalokat azonban nem túl­ságosan érdekli a kínálat: egésze, sót egyes szakmák­ra majdhogynem lehetetlen beiskolázni bárkit is. A hi­vatalos felmérések szerint az idei nyáron 4,'! szakmát kel­lett a ..nehezen beiskolázha­tó” kategóriába sorolni, mert olyan csekély volt a jelent­kezés. Nincs nagy érdeklő­dés például a hegesztő, ács- állványozó. kőműves, gépi forgácsoló vagy éppen a vá­jár szakma iránt. Annál nagyobb a tüleke­dés viszont az autószerelő, női szabó, kozmetikus vagy a pincér szakmunkásképzés­sel foglalkozó tanintézetek­nél: az idén is kétszer any- nyi jelentkező volt, mint ahány helyét biztosítani tud­tak. Aligha járunk messze az igazságtól, ha megkockáz­tatjuk a kijelentést: ez utób­bi foglalkozási körök borra­valós jellege az, ami külö­nösképpen vonzóvá teszi a fiatalok előtt. Illetlen kife­jezés ugyan, de helytálló: nem az ujjúkból szopták a sejtést. Szüleik vagy éppen környezetük elmondása csil­lagászati jövedelem-lehetősé­geket nyitott meg képzeletük elölt, s azért igazán nem le­het megorrolni gyermekeink­re, mert ók. is sok pénzt sze­relnének keresni. Csakhogy ez u ..keresni” nagyon sok ifjú kobakjában egybeforr a mellékesen szer­zett jövedelemmel: olyan munkát akar tehát találni, ahol számíthat a balkézből származó forintokra. Félre­értés ne essék: ezek a Há­tatok nem a munkától hú­zódoznak. Tudják, hogy a megélhetés alapja a minden­napi hasznos tevékenységért járó illetmény, ám tél szem­mel arra a pluszra kacsint­gatnak, amit közszóval bor­ravalónak szokás nevezni. Honnan veszik a példát, a mintát fiaink, leányaink? Alighanem tőlünk, felnőttek­től: azt is tőlünk látják, hogy tetézzük a számlál, azt is, hogy szemrebbenés nél­kül elfogadják, s azt is. hogy valóban tekintélyes jövede­lemhez lehet így jutni. Egész­ségtelen gondolkodásuk ép­pen koruk miatt szembeöt­lő: mert fiatalok, mert tisz­ta és nyílt szemmel nézik a világot, s benne a felnőtte­ket — a példát. Meglehet, hogy éppen mi rontjuk el gyermekeinket. Sátrán István Hétköznapi krimi Szeretem a jó krimit, és küjönösen Raymond Chand­ler regényeit, s vesse rám az, első követ az, aki nem így van vele. Ismétlem: a jó krimit, amely néhány órá­ra, esetleg egy-kél estére ki­kapcsol mindennapjaim fá­radtságaiból. Néha azon is észreveszem magam, hogy szívesen helyet cserélnék a nemeslelkű, biztos kezű, és a mindenféle bajból győz­tesen kikerülő Marlowe ma­gánnyomozóval. Ám az ö vi­lága messze esik innen, s talán ,„odaát” sem történik minden úgy, ahogyan a nyomtatott betűk mesélik, így hát1 kénytelen vagyok beérni aprócska, szürke, hét­köznapi krimikkel, amelyből megpróbálnék egyel az aláb­biak szerint (sajnos, nem Chandler színvonalán) köz­zétenni. ★ Illető (adjuk e nevet hő­sünknek) megéhezik, s mert ilyen a munkahelye, át­ruccan a szemközti boltba. Az úttest viszonylag széles, a forgalom pedig nagy. óm ő dacolva az. ezer veszély- ivei, a legkisebb karcolás ■nélkül teszi meg a jó ötven lépést. Az üzletben illedel­mesen kosarat vesz. magá­hoz. ugyancsak illedelmesen beáll a sor végére, s terep-, azaz pultszemlél tart. Teszi ezt azért, mert sokéves vá­sárlói tapasztalatából tudja: amit nem lát, az nincs is. Ami nincs, az általában a puIL alatt, (sógornak, komá­nak, jó barátnak, lekötele­zettnek) van. vagy pedig a raktárban tárolják szaksze­rűen, de a pultos nem megy be érte, a „feltöltés" ugye­bár a lanulógyrrek leiada­ta. Kinézi tehát a meglelő lő felvágottat, a sajtot, és a kilós kenyerei, amelyből majd kérni fog a csinos es mozgékony eladólánykától. A kenyér minőségéről — ez na­gyon fontos — nincs tudo­mása. Egyszerűen csak szebb, formásabb a többinél. Rá­mutat, s kér belőle negyed- kilónyit. Az eladólányka mo­solyogva bár, de megtagad­ja a kérést, mondván, ő ne­gyedkilót nem adhat. (Kez­dődik a bonyodalom.) Illető kíváncsi természeténél fog­va, hasonló mosollyal ke­resztkérdési tesz fel, ilyes­féleképpen : — Miért? — Rendelkezés van rá — hangzik a válasz. —, hogy al­földi kenyeret nem lehet sze­lei ben árusítani, csak egész­ben. De mi szívességből ket­tévágjuk. — Oké. vágja ketté, a ren­delkezés az rendelkezés. Nem illik vitatni. ★ Eddig sima az ügy, ám (további bonyodalom) meg­jelenik az üzlet vezetője, fel­világosítást kér a kislánytól, és sokkal mordabban hason­ló tartalmú deklarációt tesz. hozzátéve, hogy őket jól megbüntetik, ha száraz ke­nyeret küldenek vissza. Ha viszont vámszárad — gondol­ja Illető —, abból csak ne­kem származik károm. Tu­domásul veszi a megismé­telt tényt, s kosarával indul­na máris a pénztár felé. de sajnos, van egy rossz szoká­sa. Morog az. orra alatt. Va­lami ilyesmit: — Mert mindenféléket csak kitalálgatnak. Az élesfiilű boltvezető vi­szont meghallja a morgást, es l'elcsaüan: — Nem mi találtuk ki. ve­gye tudomásul!. A KÖZ­PONT.-ban hozták ezt áron delkczésl! Illető kicsit ideges lesz, de nem szol semmit, legyint, fi­zet és távozik, semmiféle je­lentőséget nem tulajdonítva az eseménynek. S mivel ke­ményen töri munkáján a fe­jét, mélyen elmélkedve, nem veszi észre a mögötte lesel­kedő VESZÉLYT.-k A veszélyt Chandler nyo­mán nevezzük Mr. Moser- nek (magyarán Mószer úr) aki kajánul figyelte az. ese­ményeket, és már előre ne­vet a markába. Mivel egy házban, esetleg egy folyosón dolgozik. Illetővel, az ö vá­sárlása után odabent előad­ja az eseményeket. Kicsit megcsúnyítva, mert Mr. Mo- sernek ez a" szokása. A pletyka terjedési sebessége meghaladja a fény terjedési sebességét, s Illető (mikép­pen főnökei is), körülbelül öt perc múlva visszahallja, hogy mekkora botrányt rendezett a boltban. Eszerint elkéküll arccal üvöltött, az üzlet fel- robbantásával fenyegetőzött. Illetőnek egyébként is té­pázott idegei egy pillanatra valóban felmondják a szol­gálatot. Viszketni kezd a te­nyere. Nekiindul kideríteni Mr. Moser kilétét, mivel ed­dig is több alkalommal volt már áldozata. De mivel sa­ját munkahelyén senki sem próféta, hosszas, kemény nyomozás után sem tudja kideríteni személvét. Mr. Mo­sel' ismét tökéletes bűn­tényt hajtott végre, eltűnik, mint a kámfor. Illető töröl len leül. meg­számolja aprópénzét, s nem nehéz rájönnie, hogy ebből nem fogadhat magánnyomo­zót. Szélei bált idegeit meg­próbálja kil'ésülni. félelem­mel gondol Mr. Moserre. s beletörődőitől! várja kővet­kező ténykedését. lldvardy József Tóborverés A piros Wartburg utasai nemrég érkeztek. A pihenés szakszerű munkával kezdő­dik: a sátorverésből a család apraja-nagyja kiveszi a ré­szét. — Honnan jöttünk? A Dunántúlról, Csákvárról, — mondja a családfő, Tóth László. — Minden' évben az aratás után vesszük ki a sza­badságunkat. Kombájnos va­gyok ugyanis a helybeli ter­melőszövetkezetben. — Miért éppen Mezőkö­vesdre? — Az idén az Északi-kö­zéphegységet járjuk végig. Megpihenünk néhány napig a kövesdi kempingben. Sze­retünk sátorozni. * A mezőkövesdi; új autós- kemping' idén július 15-én fogadta az első vendégeket. Lapunkban már korábban hírt adtunk róla: a Mezőkö­vesd és Vidéke Áfész új lé­tesítménye — az Országos Idegenforgalmi Tanács állal nyert pályázat alapján — összesen huszonhárom millió forintba kerül. A Hőfürdő melletti 65 ezer négyzetméternyi területen már a nyitást követő napok­ban ezernél több vendég vert sátrat, és vette birtokba az alpesi tetős faházakat. A ke­rítésen a felirat: Thermál autóskemping, a fogadóépü­lettől nem messze tíz nemzet zászlaját lobogtatja a szél. — Jöttek már turisták ide Ausztráliából, Iránból. az USA-ból, Olaszországból — sorolja Szabó István, a kem­ping vezetője, míg bejárjuk a hatalmas területet. — So­kan csak ötletszerűen térnek be, Egerből jövet bukkannak rá a kempingre, és tábort, ütnek egy-két napra. Amíg a Holta do nyitva tart, mi is üzemelünk.. Mit nyújt a kemping az idelátogatóknak? A kivitele­zők, a Mezőkövesdi járási Építőipari Szövetkezet és a városi tanács költség velesi üzeme a rívitás időpontjára lelépílette-berendezle a szo­ciális épületei. A szabadtéri konyhában villanytűzhelyek, vasaló, mosogató. Tizenkét zuhanyozó es mosdó várta az „első fecskéket”. A tera­szon színes kerti szeltek, es­ténként összeülhetnek a kem­pingezők egy kis kártyapar­tira, tévé-nézésre. A hőfürdő felé terülő részen tágas sá­torhelyeket alakítottak ki. el­készítették a lakókocsikhoz a csatlakozókat. Július közepétől a tíz al­pesi tetős faház is a nyaralók rendelkezésére áll. Egytöl- egyig berendezve. A tágas haltból lalépcsö vezet a manzardszobába, az előszo­bából fözőtülke, zulianyozó nyílik. A négy, kényelmes heverön virágmintás' ágyne­mű, s egy ötödik vendégnek íotelágy. Mindegyik házikó­ban televízió, rádió. Az idén nyáron bemutat­kozott a kemping. Jövőre mar a fogadóépülettől balra eső terület is fogadja a ven­dégeket. Így a következő idényben kétszáz autós sá­torhely. harminchat lakóko­csis terület, «Valamint 124 csoportos sátorozó hely vár­ja a láborozókat. A kem­pinget a fürdővel összekötő szép sétány már készen áll, üdezöld gyep, sok virágágy élénkíti a teret. — S hol étkezhetnek a kempinglakók? — .Nos, aki nem szeret fö­zocskézni, ebédelhet, vacso­rázhat a fürdő éttermében — válaszolja a kemping ve­zetője. — Vásárolni a közeli élelmiszerboltban lehet. Egyébként jövőre megnyílik a kemping saját, boltja is. (mikcs) Hová tűnt a csali kacsa? Őszi vadászatok előtt Egykettőre itt az ősz, a vadászai nagy szezonja. Au­gusztus elseje óta lehet va­dászni ismét a vadkacsára, és rövidesen, eljön a szarvas- bőgések ideje is. Hogyan ké­szülődnek a vadászok, van-e elég fegyver és töltény? Ta­valy sokszor hiába kerestek lőszert a Nimród miskolci boltjában a vadásztársasá­gok tagjai, gyakran távoz­tak üres kézzel. Györfi Sándorné boltveze­tő szerint az idén van bő­ven sörétes lőszer, de már fogytán az. egyik legkereset­tebb, a hétszer hatvannégy es golyós lőszer, ami az óz,, a szarvas, a muflon kilövésé­hez kell. Az engedéllyel - rendelke­zők magyar, csehszlovák, né­met és finn puskák között válogathatnak, és nem ke­rüli el a vadászok figyelmét a japán kereső távcső sem. No és a sokféle vadhivö, csalafinta eszköz, a külön­böző őz- és kaesahivó fasíp. Eltűnt viszont — legalább­is utoljára egy évvel ezelőtt látták — a gumiból készült csali kacsa, amit gyanútlan, élő hasonmásai olyan szíve­sen követtek a vízen, ’meg­könnyítve ezzel a vadászok dolgát. Ha nem is tűnt el, de kevés a vadászruha a Nimródban, alig-alig érkezik utánpótlás. Pedig például a z.old csizmát naponta kere­sik, ugyanakkor legfeljebb tekéiével kénytelenek beérni, mint ahogy nincs háromlá­bú vadászszék sem, amit a csillogó, zörgő kempingszék sehogy sem helyettesíthet a leshelyen. A vadászati szak­könyveket pedig otthonra^ ajánlják, és jóllehet, ezek ál­olvasása után még senkiből sem lesz. igazi vadász, azért a regi tagok szívesen for­gatják az ilyen kiadványo­ka t. A vadak eletet, szokásait csak az erdőket, mezőket járva, hosszú évek során le­het igazán megismerni. A Nimród egy éve azzal is se­gíti a vadászokat, hogy legy- vei'javító szolgálatot iát el, illetve megjavít tat ja a hasz­nálat közben elromlott pus­kákat .

Next

/
Thumbnails
Contents