Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

£ SZAK - MAG Y ÁR ORSZÁG 2 —— —........um mm — ....... .■ ■■ i .............. 1979. augusztus 14., kedd ( Folytatás az 1. oldalról) — Eredményeink nemzet- kör.! mércével mérve is kiáll­ják a próbál. A felszabadulás óla hazánk agráripari ország, ból közepesen fejlett ipari­agrár országgá váll, s meg­van a programunk ahhoz is, hogy a jövőben a fejlett or­szágok sorába lépjünk. To­vábbi munkánkhoz jó felté­teleket teremi, hogy orszá­gunk politikailag stabil, s en­nek hatása a gazdasági életre kisugárzik. Nehezebb feltételek között, magasabb piaci követelmé­nyeknek eleget téve kell helyt állnunk, méghozzá úgy, hogy nemzeti jövedelmünknek több mint a fele a külkeres­kedelem útján realizálódik. Már ahhoz is lényegesen töb­bet kell nyújtanunk, hogy megtarthassuk jelenlegi he­lyünket, s még ennél is töb­bet, hogy előbbre is léphes­sünk. Az előbbrelépés magasabb követelményeit megfogalmaz­va szót kell ejtenünk arról, hogy a béreket az eddiginél erőteljesebben,' jobban kell. differenciálni, a jövedelmet a tényleges eredményektől kell függővé tenni. Arinál is in­kább, mert az egyenlösdi tö­rekvések az utóbbi időben sem csökkentek, sőt valame­lyest még erősödlek is. Per­sze megvannak ennek is az okai.. Többek 'között, hogy an­nak idején, amikor minden embernek munkát, megélhe­tést, kellett biztosítanunk, s az ellátásban mennyiségre kellett törekednünk, valóban nem a jövedelmek közötti differenciálás állt előtérben. S az akkor kialakult szemlé- ■ leien bizony nem könnyű vál­toztatni. Szólt az- Elnöki Ta­nács elnöke a vállalatok kö­zötti együttműködés zökke­nőiről is. Hangoztatta: a nagyfokú koncentráció, sza­kosodás közgazdasági elő­nyeit senki sem vitathatja el. Azonban aéföl sem hallgat­hatunk, hogy a vállalatok együttműködése koránt sincs összhangban azzal, amit a korszerű termelés megköve­tel. Losonczi Pál ezután a me­zőgazdaság időszerű kérdései­vel foglalkozott. Szólt arról, hogy mezőgazdaságunk ered­ményei önmagukért beszél­nek- Személyes tapasztalata­ink és a statisztikai adatok egyaránt a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás hatalmas fölényét bizonyítják. A magyar mezőgazdaság gyors' fejlődését igazolja az is, hogy az egy főre jutó ga­bona- és hústermelésben, a búza. a kukorica, a cukorrépa terméshozamaiban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeivel is állja az összehasonlítást. Ezt tükrözi a belső ellátás, továb­bá az, hogy 1960 óta hatszo­rosára növekedett a mezőgaz­dasági termékek exportja. Ez-azért is sokat jelent szá­munkra, mert az egész nép- gázdaság fejlődéséhez nélkü­lözhetetlen nyersanyagok, gé- pék és berendezések behoza­talának fedezetét teremti meg a mezőgazdaság kiviteli többlete. Termelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságaink dolgozói az idén is áldozatkész munkával ■ ellensúlyozták a mostoha idő­járást, kemély küzdelmet vívtak az elemekkel, a ko­rán jött májusi aszállyal, majd a hűvösre fordult mos­toha nyárral, s derekasan helytálltak a legnagyobb nyári munkában, az aratás­ban is. — Emlékszem rá, annak idején azzal hívtuk a pa­rasztembereket a szövetke­zetbe — folytatta —, hogy a nagyüzem jóvoltából keve­sebb munkával többet ter­melhetünk és olcsóbban. Eb­ből-az első kettő azt hiszem, megvalósult, mert kevesebb munkával többet termel a magyar mezőgazdaság. Ma már falun sem kell látástól vakolásig dolgozni, s azt is nyugtázhatjuk, hogy a mun­ka termelékenysége meg­négyszereződött. A magyar mezőgazdaságban feleany­nyian kétszer annyit termel­nek, mint az átszervezés előtti időben. — Hatalmas erőfeszítés van ebben. A parasztságé is, de nemcsak a parasztságé, hiszen a mezőgazdaság dol­gozói a népgazdaság más ágainak támogatásával old­ják meg feladataikat. Segí­tik őket a munkások, a tu­dományos intézmények szak­emberei. mindazok, akik el­látják szövetkezeteinket, ál­lami gazdaságainkat gépek­kel, műtrágyával, gyomirtó szerekkel; ellátják mindazzal, ami ma már nélkülözhetet­len az eredmények javításá­hoz. Csakugyan elértük, hogy hazánk nagyüzemei-’ ben szinte múzeumi tárgy lett a kapa, s a • közelmúlt jó néhány más falusi mun­kaeszköze. — A kevesebb munka es a nagyobb termés tehát meg­valósult. Az olcsóbb terme­léssel azonban még sok te­rületen adósak vagyunk. Ehhez az is hozzájárult, hogy szocialista mezőgazdaságunk fejlődésének egyes idpszakai­ban hiányokat kellett pótol­nunk: nem az számítolt, hogy mi mennyibe kerül, 1 hanem az volt égetően fon­tos, hogy egyáltalán legyen hús, tej, tojás, burgonya — mikor mi hiányzott. Ugyan­akkor arra is akadt példa — nem is kevés —, hogy kor­szerűsítési törekvéseink kö­zepette háttérbe szorultak a gazdaságosság szempontjai. Lemondtunk sok olyan mód­szerről és eszközről, ami ko­rábban javára vált a mező- gazdaságnak, és a jövőben is hasznos lehet, ha nagyobb gondot fordítunk alkalmazá­sára. — Mái viszonyaink, gond­jaink és lehetőségeink isme­retében éppen ezért felül kell vizsgálnunk1 az elmúlt években kialakított, megho­nosított termelési eljáráso­kat. módszereket. Most, amikor az energiahordozók árai gyors ütemben nőttek, és nőnek, az eddiginél lénye­gesen jobban meg kell be­csülnünk mindazt, amit szinte készen kapunk a ter­mészettől, s amivel okosan éltek, bántak elődeink. A műtrágyaárak emelkedése például nyomatékosan arra figyelmeztet bennünket; hogy hasznosítsuk jobban az is­tállótrágyát. Nemcsak azért, mert ez a költségeket csök­kenti, hanem azért is. mert hosszabb távon a talaj ter­mőképességének megóvása is ezt kívánja tőlünk. Ugyan­úgy: nem mondhatunk le a melléktermékek hasznosítá­sáról sem. A kukoricaszár, a cukorrépafej, a rét, a legelő, mind-mind érték a számunk­ra. s egyben kihasználatlan tartaléka mezőgazdaságunk­nak. Már csak azért is, mert sok olyan állatfajtánk van, amely kifejezetten jól hasz­nosítja a melléktermékeket. — Közös érdekünk az is, hogy jobban kihasználjuk a háztáji és a kisegítő gazda­ságok lehetőségeit. A mező- gazdaság termelésének egy- harmada még jelenleg is ezekből származik. Tudom, hogy a nagyüzemek vezeté­sének nem kjs gondot okoz a sok háztáji és kisegítő gaz­daság megfelelő ellátása ta­karmánnyal, s mindazzal, amire szükségük van, mégse hanyagolhatjuk el támogatá­sukat.' A kisgazdaságok ter­melése csak ott fejlődik’iga­zán, ahol kifogástalan, a népgazdaság érdekeihez iga­zodik a háztáji és a1 nagy­üzem együttműködése. — Legutóbb, amikor Bar­cson jártam, egyik régi bri­gádvezetővel találkoztam. Elmondta, hogy már nyug­díjban van, és most disznó­kat tart a, ház körül, csupán azért, hogy valamivel fog­lalkozzék. Világélelében dol­gozott, nyugdíjasként sem bírja a tétlenséget, vagy ahogy ő mondta, belepusz­tulna, ha semmit sem csinál­na. Higgyék el, nagyon sok parasztemberre ez a jellem­ző. S nekünk a jövőben még jobban kell gazdálkodnunk a tenniakarással, azután a fa­lusi portákon fellelhető ter­melőeszközökkel, s azoknak a kistermelőknek a magától értetődő törekvéseivel, akik úgy akarják gyarapítani a saját jövedelmüket, hogy egyben.a népgazdaság gond­jainak enyhítéséhez, áru­készletei gyarapításához is hozzájáruljanak. — Mi tagadás, nem kevés az, ami falun a ház körül megterem. Ez is közreját­szott abban, hogy a legutób­bi áremelések ellensúlyozá­sára a mezőgazdaságban dol­gozók kevesebb jövedelem- kiegészítést kapnak, mint a népgazdaság más ágaiban foglalkoztatottak. Ez azon­ban korántsem azt jelenti, hogy leértékeljük a paraszt- emberek munkáját, hogy „másodrangú” állampolgá­roknak tekintjük őket. Egy­szerűen azt a 'tényt kellett és kell tudomásul venni, hogy aki közelebb van a mezőgazdasághoz, az' sok olyan portékát maga termel­het meg, amit a városi em­bernek mostantól drágáb­ban, magasabb áron kell megvennie. Végső soron az is a takarékosság egyik for­mája, ha arra ösztönözzük a falun élőket, hogy jobban kiaknázzák saját ellátásuk lehetőségeit. Losonczi Pál ezután hang­súlyozta : — Jelenlegi helyzetünk és további fejlődésünk egyaránt azt kívánja tőlünk, hogy kö­vetkezetesebben hajtsuk -vég­re eddigi határozatainkat. Teremtsünk szigorúbb ren­det, fegyelmet a termelés­ben, az élet minden terüle­tén. Gazdálkodjunk hatéko­nyabban, takarékosabban, s tegyünk többet a minőség javításáért. A takarékosság azt is jelenti, hogy lanto­sabb. korszerűbb, jobb mi­nőségű árut adunk ki á ke­zünkből. \ — Népünk az elmúlt he­tekben is gazda módjára ve­tett számot az ország hely­zetével és a'í előttünk álló feladatokkal. Bizonyságát ad­ta annak, hogy kész odaadó munkával hozzájárulni a gondok enyhítéséhez, nép­gazdaságunk versenyképessé­gének növeléséhez, s fejlő­désünk új szakaszának meg­alapozásához. Nagyszerű pél­dái ennek a párt XII. kong­resszusát és a felszabadulá­sunk 35. évfordulóját kö­szöntő vállalások, amelyek nyomán megszületett a Szak- szervezetek Országos Taná­csának. a KISZ Központi Bizottságának közös állás- foglalása a kongresszusi és jubileumi munkaverseny ki­bontakoztatására. Eddig is a dolgozó kollektívák felelős munkájával jutottunk előre, most és a jövőben is ez a fejlődés kiapadhatatlan for­rása és legfőbb biztosítéka. Ezért lehetünk bizakodóak. Nem kis feladatok állnak előttünk, de ennél már na­gyobbakat is sikerrel oldot­tunk meg — mondotta be­fejezésül Losonczi Pál. Kibővített Kibővített aktívaülést tar­tott tegnap délelőtt az .Észak- magyarországi Állatni Építő­ipari Vállalat munkásszálló­ján a vállalati szakszervezeti tanács. Szarka Péter szb- elnök bevezetőjében köszön­tötte a megjelenteket, közöt­tük az elnökségben helyet foglaló. Juhász Lászlót, a vál­lalat igazgatóját és Kriskó Józsefet, az Építők Szakszer­vezete megyebizotlságának osztályvezetőjét. Az aktívaülés első napi­rendi pontjában Juhász László az ÉÁÉV első félévi gazdálkodásának helyzetét is­mertette. Az írásbeli beszá­moló mellett, szóbeli kiegé­szítésében az eredményeken kívül a hiányosságokra is rá-' mutatott. Az előzőek közé tartozik, hogy az ÉÁÉV vala­mennyi vállalt kötelezettségét teljesítette. A2 is megállapít­ható, hogy tovább javult a ül export bazai anyagból A ruházati szövetkezetek közismerten sok millió dol­lár értékű bérmunkáit végez­nek a tőkés cégek megbízá­sából. Ez igen előnyös a ter­melők számára, hiszen a sző- 1 vetet, a technológiát, söl több esetben a gépi berende­zést is a megrendelő biztosít­ja. Az ipari szövetkezetek,nép- gazdasági érdekből, a csere­arányok javítása végett nö­velik a hazai alapanyagból . szabott, varrt, ragasztott, kö- ! tölt ruhák, felöltők, bundák számát, arányát. Ez év első felében a múlt év azonos időszakában elért 15 millió­val szemben 36 millió forint­ra nőtt a hazai anyagú ex­port értéke. A Miskolci Szűcs- ipari .Szövetkezet —„maguk is foglalkoznak az alapanyag kikészítésével — a duplájára növelte e tevékenységet. A Hegyalja Ruházati Szövetke­zet a múlt év azonos idősza­kában elért 600 ezerrel szem­ben 16,5 millió, a Miskolci Háziipari Szövetkezet 100 ezerrel szemben 12,5 millió forint értékben készített, szállított a tőkés országokba hazai, saját anyagú ruházati cikket, árut. Ceaiiseseu Sftfflaszkuszban Hétfőn ötnapos hivatalos látogatásra Damaszkuszba érkezett Nícolae Ceausescu román elnök. Mint a Szíriái fővárosban bejelentették. Ceausescu. Hafez Asszad Szí­riái államfővel a kétoldalú kapcsolatokról, a közel-keleti rendezés kilátásairól és más nemzetközi kérdésekről tár­gyak Leváltották a szudáni ÉH Leváltották- minden tisztsé­géből Szudán második embe­rét. Abu El Kasszem Moha­med Ibrahim első alelnököt és a kormányzó Szudáni Szo­cialista Unió főtitkárát. A leváltást vasárnap hivatalos közleményben ismertette a szudáni rádió, a közlemény nem említett okokat. Ibra­him tagja volt annak a hét­tagú katonatiszti csoportnak, amely I960 májusában hata­lomra segítette Ni merit. munkafegyelem. Az LKM kombinált acélmű építésén -t— amely a , vállalat építési feladatainak igen nagy há­nyadát adja —, a hagyomá­nyos építőipari munkák a tervezettnél, gyorsabb, ütem- -ben haladnak. A vasszerke­zeti szerelés terén ma már ugyanez mondható el. A kö­zös erőfeszítések nyomán olyan ütemben futott fel a vállalat szerelő tevékenysége, amj lehetővé tette a korábbi lemaradások felszámolását. A célcsoportos beruházá­soknál is megfelelő az előre­haladás. Az eredmények közé tartozik még a gépek kihasz­nálásának javulása, valamin! az, hogy az első félévi nye­reség mintegy 7 millió fo­rinttal nőtt az elmúlt év azo­nos időszakához képest. Gondok mutatkoznak- vi­szont — külső és belső okok miatt — a realizált árbevé­Valéry Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök táviratban köszönte meg Leó- nyid Brezsnyevnek a francia nemzeti ünnep, a Bastille be­vétele évfordulója alkalmából tolmácsolt jókívánságokat. A távirat hangsúlyozza: "önhöz hasonlóan, meggyőző­désem, hogy az országaink és népeink közötti barátság és együttműködés jól szol­Moszkvában vasárnap a Szakszervezetek Házának osz­lopcsarnokában ünnepélyesen megnyílt a Politikatudomány Nemzetközi Társaságának (AISP) XI. világkongresszusa. Az 52 országból, köztük Ma­gyarországról érkezett több mint 1300 ' politológus egy hétig tartó szekcióüléseken vitatja meg a békepolitika sikereit, a fegyverkezési haj­sza megfékezéséhez vezető utakat, a nemzetközi kon­fliktusok megelőzésének mód­szereit és más külpolitikai kérdéseket. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a világ- kongresszus részvevőihez in­tézett üdvözletében megálla­pította, hogy a nemzetközi tudományos együttműködés az elmúlt években korábban soha nem látott méreteket öltött. — Szemléletesen jut kifejezésre ebben a nemzet­közi feszültség csökkenésének kedvező hatása, a különböző társadalmi rendszerű államok tási Szervezet Központi Ta­nácsa a hét végén, Damasz- kuszban megtartott ülésén elutasított minden olyan ENSZ-határozatol, amely nem ismeri el egyértelműen a pa­lesztin nép törvényes jogait. A tanácskozás, résztvevői rá­mutattak arra, hogy az Egye­sült Államok csupán azért próbálkozott tárgyalásokat Eddig 27 országból és Hongkongból mintegy 1200 kiállító jelezte, hogy részt vesz az egy hónap múlva, szeptember 14-én megnyíló őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron. A Hungexpo ezút­tal rendezi meg hatodik al­kalommal a hazai és a kül­földi fogyasztási cikkek szé­les választékái feltáró- őszi szakvásárt. Az ipari és kereskedelmi szakemberek megbeszélései­nek, üzleti tárgyalásainak teli ütem tekintetében. A készletgazdálkodásban erélyes intézkedések szükségesek. Ili is. akár a munkavédelem te­rületén (ahol az elmúlt év­hez képest igen jelentős rum­iás tapasztalható), valamint a gépgazdálkodásnál, a mun­ka- és technológiai fegyelem­nél, a „jó gazda szemére" van szükség. Olyan szemre, olyan, a munkában való szin­te, «.szenvedélyes részvételre, ami lehetővé teszi, hogy a vállalati kollektíva megfelel­jen a megnövelt igényeknek, valamint a várható új sza­bályozó rendszerek által dik­tált feltételeknek. Mogyorósi Károly szb-tit- kár arról beszélt; hogyan se­gítették a termelési tanács­kozások. a szakszervezeti tag­gyűlések. a brigád- és cso­portértekezletek a szocialista brigádokat a jobb munkavég­zésben, illetve a gazdálkodás gáljá az enyhülés és a béke ügyét. Éz a meggyőződés különö­sen az országaink képviselői közötti találkozók kapcsán jut kifejezésre és ezt erősí- * tette meg legutóbbi moszkvai találkozónk is. A magam részéről a leg­jobbakat kívánom önnek, va­lamint boldogságot és jólétet a szovjet népnek — hangzik befejezésül a távirat. kölcsönösen előnyös gazda­sági és kulturális kapcsola­tainak mind aktívabb fejlő­dése— állapítja meg Leonyid Brezsnyev üdvözlete, kiemel­ve. hogy a tudósok széles körű együttműködése fontos tényezője a kor égető globá­lis problémái megoldásának, a népek közötti bizalom meg­szilárdításának. Különösen értékesek a tu­dósoknak azok a javaslatai, amelyek segítik a politikai vezetőket a nemzetközi kap­csolatok legkiélezettebb kér­dései, mindenekelőtt a fegy­verkezés korlátozása és a le­szerelésre történő áttérés, az új világháború veszélyének megelőzése megoldásában —• hangsúlyozza Leonyid Brezs­nyev üdvözlete, amely sike­reket kíván a világkongresz- szus munkájához. A Politikatudomány Nem­zetközi Társaságának XI. vi­lágkongresszusán Lakos Sán­dornak, az MSZMP KB tag­jának. a Társadalomtudo­mányi Intézet igazgatójának vezetésével magyar küldött­ség vesz részt. kezdeményezni a íeJszabadi- tási szervezettel, meri arra számított, hogy így meg­oszthatja a PFSZ sorait. A központi tanács visszautasí­totta ezeket az amerikai ma­nővereket, és leszögezte: ad­dig nem áll szóba Washing­tonnal, amíg az el néni is­meri a palesztinok törvényes jogait és a Palesztinái Fel- szabadi tási Szervezetei. zavartalan lebonyolítása ér­dekében három alkalommal, szeptember 17-én. 18-án és 19-én szakmái napot tarta­nak. amikor délután 2 óráig csak a szakmai jegyekkel rendelkezők léphetnek be a vásár területére, de 2 órától ismét a nagyközönségé a kiállítás. A belépőjegyek ára változatlan, és a vidéki lá­togatók igénybe vehetik a MÁV 33 százalékos utazási kedvezményét. különböző kérdéseibe való beleszólásban. A szakszerve­zeti bizottság segítette a szo­cialista brigádokat abban is, hogy vállalásaik konkrétab­bak legyenek, és azok első­sorban a jobb munkavégzés­re. a tartalékok feltárására irányuljanak. — A mai ta­nácskozásunkon és a soron következő munkahelyi terme­lési tanácskozásokon is arra törekszünk, hogy a szocialista brigádok vállalásaiban mind nagyobb teret kapjanak a minőségi munkavégzésre, a takarékosságra, a munkaidő jobb kihasználására és a munkavédelem javítására irányuló teendők — mon­dotta Az ebben a szellem­ben teli brigádvállalások az 197!)—80-as években a fel­adatok maradéktalan teljesí­tésével hózzáiárulbalnak pár­tunk XII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 85. év­fordulójának méltó megün­nepléséhez. —crl— aktívaülés az ÉAÉV~nél Washington ismerje e! a PFSZ t A Palesztinái Felszabad!­Egy hssap múlva őszi BKV i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents