Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-12 / 188. szám
1979, augusztus 12., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 5 interjú dr. Zsögön Éva államtitkárral A nemzetközi gyermekév alkalmából arra kértük eh1. Zsögön Éva egészségügyi államtitkárt, vázolja: milyen helyet toglal el a gyermekegészségügy hazánk egészségügyi politikájában? — Magyarországon az anya- és gyermekvédelem a felszabadulás óla folyamatosan az egészségügy kiemeli feladata. Különösen előtérbe állította az lSJ73-as népesedéspolitikai kormányhatározat, illetve annak végrehajtása. Egyben hosszú távra meghatározta a gyermekegészségügy fejlesztésének irányait is. megteremtette annak feltételeit. A nemzetközi gyermekév így természetszerűleg nem hozhatott alapvetően újat, erőtejesebbé vált viszont a korábban is megnyilvánuló társadalmi segítés, társadalmi összefogás. A szociálpolitikai intézkedések és részben a szülőképes korúak viszonylag magasabb száma miatt 1973 és 197(5 között erősen megnőtt iá születések száma. (Sajnos, azóta újból csökkent.) A fel- szabadulás óta nagy szellemi és anyagi erőket fordítottunk a csecsemőhalálozás elleni ■ küzdelemre. A fejlődést, az eredményeket jól mutatják .fáz adatok: 1938-ban 131, tíz\ évvel később 94, 1987-ben 37, 1978-ban pedig 24 ezrelékes ■volt a csecsemőhalálozás. Je- 1 lentős különbségek vannak a megyék között. A legjobb eredményt Komárom megye érte el 1(5.8 ezrelékkel, s a sorban Vas megye 17,3, valamint Nógrád megye 18.7 (.ezrelékkel következik. Saj- \nös, néhány helyütt még .magasak az arányok. Sza- bólcs-Szatmúr megyében 30,7, •Somogy megyében 29.1. Tolnia megyében 28,5 és a fővárosban 27,2 ezrelék. A különbségek a további javulás dehetőségét jól mutatják. Az 4,—14 éves gyermekhalálozá■ s.unk nemzetközi összehasonlításban a jók között van, ■-bem éri el a 0,5 ezreléket. /Az anyai halálozás területén is sikerült jelentős eredményeket elérni, hogy csak • az utóbbi évelíre utaljak, 1974- ben 3(5, 1978-ban már 19 .százezrelék volt. Ennek elle■ nére mindent Tneg kell tengnünk, hogy gyerekszülésben .lehetőleg egy anya se veszítse életét. — Ugyancsak . elismert ■ terhes- és cseesemőgondo■ zó-liálózatunk magas sziv- 7 vonalú munkája. Miként vélekedne erről és a továbbl feladatokról? — 1948-ban az anyák alig .egyharmada szült intézetben, s ma már gyakorlatilag minden újszülött szülőotthonban. , kórházban jön a világra. Az ötvenes években építettük ki á szülőotthoni hálózatot, megszerveztük az anyalej- gyűjtést és általánossá tettük a terhes- és csecsemogondo- zást, már akkor is ingyenesen. Nagy előrelépést jelentett. a hatvanas években kialakított körzeti gyermekorvosi szolgálat, amely ma a gyermekek 51 százalékát látja el, elsősorban a. városokban. Más településeken a gyermekek megfelelő színvonalú ellátását a körzeti orvosok, védőnők, illetve a munkájukat támogató mozgó-szakorvosi szolgálatok biztosítják. A hatvanas években kiépült kórházi hálózat keretében korszerű gyermekosztályok .jöttek létre, s ma átlagban tízezer lakosra nyolc gyermekágy jut. ami nemzetközi viszonylatban is nagyon jó eredmény. A legújabb ellátási formák közül, a család- és nővédelmi tanácsadó-hálózatot emelném ki. A szükségletnek megfelelő egyéni anya- és gyermek- gondozásra kell mind nagyobb súlyt fektetnünk. Az eddiginél hatékonyabb gondozásra törekszünk, mert az a cél, hogy lehetőleg minden esetben időben ismerjék fel az orvosok az esetleges kóros folyamatokat, s így elhárításukra időben tegyék meg a szükséges intézkedéseket. Jelenleg több mint ezer szervezett gyermekorvosi körzetünk van mint említettem túlnyomó többségben a városokban. Ma még sok esetben jobbnak tartjuk a községek körzeti orvosaira bízni ezt a feladatot a védőnők közreműködésével. Ezzel párhuzamosan fejlesztjük és erősítjük a mozgó-szakorvosi szolgálatot. Azt szeretnénk, hogy legalább kéthetenként minden .községbe eljusson a gyermeksza'korvos. s konzultatív segítséget nyújtson a körzeti orvosnak, a védőnőnek. — Magyarországon az iskola-egészségügynek elismerésre méltó múltja van. De milyen a jelétté és főképp a jövője? — A hatvanas évektől a körzeti gyermekorvosok látták el az általános iskolák iskolaorvosi feladatait. 1975- ben pedig sor került a kérdés általános rendelésére. Az óvodákat és általános iskolákat ellátó hálózat jól szervezett, részt vesznek benne a gyermek körzeti orvosok és a falusi körzeti orvosok egyaránt. A középiskolásokat ellátó iskolaorvosi hálózat kialakítása azonban nem haladt kielégítően. Budapesten és a megyei városokban sikerült létrehozni a megfelelő létszámú hálózatot, de á többi városban többségben részfoglalkozású orvosok látják el ezt a munkát. Az ellátás színvonalának emelkedését akadályozza: hogy az ehhez szükséges ismereteket az e feladatra irányított orvosok . és védőnők nem ismerik kellőképpen. Az iskolákban még sokhelyütt nincsenek meg a feltételek és a szakigazgatási szervek is többel tehetnének, főleg az ellenőrző munkájuk nem kielégítő. A nemzetközi gyermekév alkalmából több testület vizsgálta az iskolaegészségügy helyzetét, észrevételeikkel segítik az egészségügy munkáját. Remélhető. hogy a következő években számottevő lesz a javulás. Ezt a. véleményemet alátámasztja, hogy az országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága és az Állami Ifjúsági Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel és rendszeresen segíti törekvéseinket az Oktatási Minisztérium is. Úgy vélem, ide kívánkozik néhány- gondolat az iskolaérettségi vizsgálatokról. amelynek fontosságát az általános tankötelezettség, valamint az általános iskolák oktatási színvonalának növekedése is aláhúzta. Ma orvosok, pedagógusok és pszichológusok összehangolt munkával igyekeznek reálisan megállapítani a tunköte- leskorú gyermek fejlettségét és biztosítani, hogy minden gyermek akkor és oda kerüljön oktatásra, amikor és ahol képességeit a legjobban ki tudja bontakoztatni. Szeretném megjegyezni, hogy az iskolaérettségi vizsgálatokat tulajdonképpen nélkülözni lehetne, ha a gyermek születésétől kezdve mindenkor figyelnének az életkorának megfelelő fejlettségére. így az iskolake;-.és időpontjában csupán csak nyilatkozni kellene az iskolaérettségről, a rendelkezésre álló adatok alapján. E cél eléréséhez még hosszú utat kell megtennünk. lényegesen emelnünk kell a gyermekgondozás szakmai színvonalát, javítani kell az orvosok, védőnők és a szülők együttműködését és sokkal jobban ki kell használni az óvodák adta lehetőséget. Az ehhez vezető út újabb állomása lesz, hogy már 5 éves korban szervezetten kezdjük meg a fejlettségi vizsgálatokat. — Hogyan fogalmazna meg a gyermekegészségügyi ellátás célját, s ehhez a követendő utat? — Orvosok, pedagógusok és szülők’ közös célja, hogy mind egészségesebb, erősebb, jobban képzett ifjú generációt neveljünk, s ez rendkívül komplex feladat. Ahogy az Egészségügyi Törvény is megállapítja, az egészségvédelem minden állampolgár kötelessége, s a társadalom minden rétegének van e területen feladata. Ha visszanézünk az elmúlt évtizedekre, azelőtt elképzelhetetlen fejlődést és eredményeket láthatunk. Ha tennivalóinkat nézzük, rendkívüli erőfeszítések szükségességét mutatja a kép. De azt is látnunk kell. hogy társadalmunk kiemelt feladatnak tartja gyermekeink mind jobb fejlődését. Az egészségügy mindenkor kiemelt feladata: a gyermekegészségügy fejlesztése. n. g. Genovai dupla függöny Akik .a 37-es műúton — még ha gépkocsin is — nézelődve haladnak Sátoraljaújhely felé, okvetlenül, szemükbe tűnik, hogy Módnál, Bodrogkeresztúrnál, Tolcsvá- nál és Sátoraljaújhelynél egyik-másik borkombináti táblán, az általánostól eltérő, huzalos szőlőkordonok láthatók. Ezeknek az a sajátosságuk, hogy magasabbak a szokásosnál, és a venyigék a szőlőlörzs két oldalán ..futnak” a huzalokon. Kísérleti táblákról van szó. A borkombinát ugyanis a termelés minél teljesebb gépesítését igyekszik megvalósítani, ehhez' pedig a jelenleginél nagyobb teljesítő képességű gépekre van szükség. Ezenkívül a nagyon sok kézi munkál igénylő szüret gépesítését is szeretnék megoldani, vagyis rátérni a korszerű gépi szünetelésre. A tavaly elkezdett új termelési módszer is ezt a célt szolgálja. A sortávolságot az eddigi 241) cm helyett 480 em-re növelik, a szőlötörzset 40 cm-rel magasabbra, azaz 175 cm-re felviszik. Keresztbe tett lecek segítségével két oldalt vezetik a huzalokat, s ezeken ..kúszlatják” a furmint-, hárslevelű és muskotályszőlők venyigéit, hajtásait s így a hosszú fürtök szabadon csüngnek alá. Ezt az új termesztési módot az angol kezdő betűkről GDC-rendszernek nevezik, ami magyarul „genovai dupla függönyt” jelent. A módszer ezek szerint Olaszországból terjedt el. s a dupla függöny elnevezés a két oldalt futó venyigék, illetve a 175 cm magasból alácsüngő fürtök „függönyére’’ utal. Előnye, hogy így alkalmassá válnak a párhuzamosan futó magas kordonok a gépi szüretelésre. De van egy másik haszna is. nevezetesen az, hogy a hajtásokat nem kell — mint a közönséges kordonoknál —. a huzalok köze igazítani, amivel számottevő kézi munkát, lehet megtakarítani. S az is sokat jeleni — főképp a minőségi termelés érdekében —, hogy a magasban „szabadon” kúszó és szétterülő hajtások, s a róluk lecsüngő hosszú fürtök árnyékolás nélkül, háborítatlanul fürödhetnek a napfényben. <h. j.) Az óvodában (Előzmények) Kérésem meglehetősen szokatlan. furcsa volt. Teljesíteni pedig egy kicsit kényelmetlen: -rendhagyó módon egy olyan brigáddal szerettem volna megismerkedni, amely úgymond „nem jeleskedik", nem jár élen a munkában. Középszerűségével a mindennapok átlagát képviseli, gondjaik, örömeik mindennapjainkat tükrözik. Mert — s ezt biztosan te is tudod —, nem lehet mindig,- mindenki első. Az újságok 'hasábjain, a rádióban, s a televízió képernyőjén leg- többnyire csak ők szerepelnek. mintha mindenütt, mindig nagyon jól dolgoznának. Tehát a kérdés kényelmetlen volt. de a Borsod megyei Kézműipari Vállalat központjában. Kazincbarcikán megértették a lényegét, s nem húzódoztak teljesíteni. Némi gondolkodás után. meg is találták a megfelelő közösséget. a koníekcióüzem Augusztus 20. brigádját, amely még néhány hónapja is a jobbak közé tartozott. Most jó. ha 80—85 százalék körül mozog g teljesítményük. Pedig tevékenységük rendkívül fontos: munkaruhákat készítenek nyugati megrendelésre, valutáért. Feszengő, kínos beszélgetésre számítottam, ám Pintér Katalin, a fiatal, 28 éves brigádvezető készséggel sorolta azokat az indokokat, a személyi, műszaki és egyéb gondokat, bajokat, amelyeknek „eredménye” a 80 százalék. Szerepelt közöttük a gyakorlatlanság, a bizonytalanság az új munkában, s az is. hogy talán a normával sincs minden rendben. Azelőtt megszokták, hogy tulajdonképpen csak a meny- nyiséggel kell törődni, a minőség másodlagos volt. de most éppen visszájára fordultak a követelmények. A meó soha nem tapasztalt szigorúsággal ellenőrzi a melles farmernadrágokat — a munkaruhát —. ha csak már egy öltés nincs, a megfelelő helyen. „visszavetik” javítani. Természetesen ez időkiesést, s ezzel arányosan fizetéskiesési jelent. — Ennek persze nem nagyon örülünk — mondta —. de majdcsak megszokjuk, „átváltunk", hiszen a harminc tag zöme fiatal, házas, akiknek minden fillér számít. Csakhogy — tette hozzá még —. vannak közöttük olyanok is. akiknek mindegy, mennyi a pénz. (Közbevetés) Hitetlenkedtem, bár nem először találkoztam ezzel a jelenséggel, s nem is én írok róla első alkalommal. A volt, s megint újjáéledt íróasztal- mánia jutott eszembe, jó páterét tségizö osztálytársnőm, akiknek szintén mindegy volt a boríték vastagsága, csak valami „nyugis” helyre kerülhessenek. ahol nem „hajtják” okét. túlságosan, jut idő manikűrözgetni. a hivatal számlájára órák hosszat te- lefoncseverészbi azzal, akit éppen megtalálnak a vonal túlsó végén. A vékonyka boríték ellenére sem hiányzott soha semmijük. Mindig a legdivatosabb cuccot viselték, a fürdőszobában csak Fa. Atlantic. Rexona. Green Apple. Givenchy és hasonló kozmetikai készítményekkel hajlandók testüket illetni, s gőgös lenézéssel viseltettek azok iránt, akiknek ez a szülök pénztárcájából nem adatott. meg. s a nagyobb bér reményében olyan helyre kényszerültek, ahol nem a szépen lakkozott köröm és bájos esivitelés' volt a munka mércéje. (A találkozás) A brigádvezető segítségével aztán találkoztam veled, és 18 éved teljes életfilozófiájával. Elmondtad, hogy tényleg gyorsabban kellene dolgoznod, és tudnál is. de ez. attól függ. hogyan ébredsz. És- különben is ... Nem túl érdekes számodra ez az egész. Nem sikerült a terved a továbbtanulásnál, abba az iskolába nem vettek fel, valamit csak kellelt csinálnod, ide kerültél. Egy barátnőd már itt dolgozott, ö hozott ide. Monoton, egysíkú. egyhangú munkának tartod az ..aljazást”, s ezért nem is akarsz sokáig itt maradni. Fizetésed hazaadod, édesanyád oszt be mindent helyetted. semmiben sem szenvedsz hiányt. Söl! Még alig nyílott lei a szemed a világra. máris vőlegényed van, akinek legújabb Skodájával (márkáját pontosan tudtad), barangoljátok az országot, utazgattok, amikor lehet. Talán az idén. vagy. jövőre meglesz az esküvő, s beiratkozol estire eladótanulónak. Az biztosan jobb. érdekesebb lesz. addig meg majdcsak kibírod valahogy ... A találkozás talán tíz percig. negyedóráig tartott. Röppentek a pár szavas, kérdések, ugyanúgy vissza rá a válaszok. Néha megvontad a vállad. néha csak annyit mondtál: nem tudom. Aztán felálltál. udvariasan mosolyogtál. es visszamentéi az üzembe, a varrodába. A mű- szálas, kék, farmerszerü anyagok. a zakatoló varrógépek, a szalagmunka világába. Az első munkahelyedre. . (jó ez, vagy sem?) Jó tíz éve, a tanácsi épj- tőnél az iskolaév végén vagy ; télszázan tolongtunk egy ajtó előtt, amelyre • „munkaerő-gazdálkodás’' volt kiírva, i Nyári munkát akartunk mindannyian, s egyaránt al- tói féltünk: nem jut • mar hely. Négy és négy-ötven. között mozgott az órabér.,„s természetesen mindenki a valamivel nehezebb, de óránként ötven fillérrel többet. 1 fizető munkát akarta magúnak. Nem volt mindegy, mennyi lesz a pénz. Akkori mértékkel mérve, nekünk elérhetetlen álmokra kellett, kerékpárra. táskarádióra, esetleg lemezjátszóra-, de vol - lak olyanok is. akiknek; >i nyári kereset fedezte a divatosabb ruhát, a jobb cipói, a tanszereket. ? Most nincs tolongás, s jó pár olyan tizenévest ismerek a környezetemben is. akik inkább csavarognak, unatkoznak. semmint hogy az engedélyezett egy hónapra belülről megnéznének egy gyárát. vagy üzemet. Egyszerűen nincs szükségük arra a másfél-kétezer forintra, vagy ha lenne is. a mai diákkör- tudat már nem respektálja túlságosan a nyári munkát. Nem sikk, nem divat, nem „menő”. Jó. vagy rossz-e az, hogy a gyermekeknek, tizenéveseknek a világ minden erőfeszítés nélkül, egyszerűén csak az ölükbe hull? S tovább folytatva: jó-e. ha már hús/on-ha rmi ncévesen is egyre többen vannak olyanok, akiknek — s mée ió ha van munkahelyük —. teljesen mindegy a boríték vastagsága? Nem, ez nem jó. Nem lehet jo. (Végül) Megnéztük a szalagot, a már említett munkahelyi világot. Pintér Katalin nem kísért el teljesen végig. Elbeszélgettük az idői. s muszáj volt gépéhez ülni. hogy behozza a lemaradást. Neki nem mindegy, mennyi lesz a pénz. s azt sem szereli nagyon. ha érdemtelenül veszi fel. Persze eddig neki mindenért meg kellett dolgozni, talán kétszeresen is, mert soha semmit sem kapott ingyen. Ö ilyen. S ami jó: nincs egyedül. Udvardy József Miskolcon, a belvárosi lakótelepi óvoda udvarán
