Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
1979. augusztus 11., szombat A vezetés hatékonyságáról Nem elég az evezősök igyekezete, a kormányosnak is helyén kell állni. Az evezősök hiába lapátolják hatalmas igyekezettel „vadul” a vizet, ha a kormányos rossz, ’ a hajó nem a kívánt irányba halad, vagy könnyen zátonyra fut. A kormányosok, azaz a vezetők felelőssége tehát nem kevésbé fontos a veze tettekénél. Jut-e idő a vezetésre? Mostanában, amikor sűrűn beszélünk a változtatás fontosságáról, a lazaságokról, a pazarló gazdálkodásról, az üzem- és munkaszervezésről, figyelembe kell néha azt is venni, hogy az éremnek két oldala van. Ezekről az ismert hiányosságokról nemcsak például az anyaghiány miatt álldogáló munkások, „az evezősök” tehetnek, a túlóráknak, a hó végi hajráknak, a termékszerkezet hiányosságainak, szintén nemcsak ők az okai. Elismert dolog ez, ám' nem árt néha felfrissíteni a memóriát. Szerte a világon sok szó esik napjainkban á vezetési munkáról. Adódik ez abból is, hogy az irányítási-vezetési feladatok a gazdasági feladatokkal párhuzamosan, sőt annál nagyobb mértékben nőnek. A vezetési és ezen belül a döntési feladatok, a kooperációs kapcsolatok bővülése, a minőségi tényezők fokozódása, az energiagazdálkodás problémái, a nyersanyagkészletek csökkenése miatt egyre bonyolultabbak. Az irányítási feladatok szá. mának növekedése . egyúttal azt is jelenti, hogy nem jut elég idő a szakirodalom tanulmányozására, a körülmények vizsgálatára és feldolgozására, a döntés átgondolására — egyszóval magára az ésszerű, megalapozott döntésre. A tájékozódást, az in- formálódást, a kapott információk ellenőrzését tehát nehezíti a vezető időhiánya. Még jobban érzékelhető ez a döntéseknél, — ami lehet jó, de lehet elhibázott is — és ami az egész vezetési tevékenység sarkpontja. A sorra felmerülő nehézségek leküzdésében nyújtanak segítséget a különböző veze- ’ töképzési formák. A vezetés hatékonyságát — hiszen itt végsősoron arról van szó — a vezetőképzés hatékonyságának növelésével is emelni lehet. Módszeres vezetőképzés A módszeres vezetőképzés éppen ezt a célt szolgálja. A módszerest külön hangsúlyozni kell. Hiszen nagyon sokan, amikor vezetőképzésről szólnak, elsősorban rövidtávú tanfolyamokra és kampány- szerű programokra gondolnak. A szervezett és folyamatos vezetőképzésben mind a beosztottnak, mind a felettesnek fontos szerepe van. A felettesnek értékelni kell a beosztottakat, a munkatársaknak pedig át kell venni a vezető ismereteit, tapasztalatait. A helyes vezetőképzés gyakorlata arra irányul, hogy az átfogó vállalati vizsgálatból kiindulva meghatározza az elérendő szervezeti célt, a termékválasztékot, a megcélzott piacot és mindezek figyelembevételével megszüntesse a jelenlegi vezetőállomány adottságai, és a kívánt teljesítmény eléréséhez szükséges vezetési teljesítmény közötti különbséget. Általános vezetőképzési program fgen rossz tapasztalat, hogy. a vezetőképzések után az azokban ■ résztvevők gyakran nem részesülnek munkahelyükre visszatérve „lelkes” fogadtatásban. Sokszor még a felső vezetés sem támogatja kellően a korszerű vezetés módszereit, elveit alkalmazni akaró dolgozókat. Ezért az új módszer és az ehhez tartozó korszerű vezetés elveinek elsajátítása, is csak ajckor lehet hatékony, ha az „felülről-lefelé” indul el. Nem egy esetben az is gondot okozhat, hogy az egyes vezetőképzési programok elég általánosak. Ezeknek többnyire nincsen konkrét céljuk, ami azért kedvezőtlen, mert a tanfolyam során megszerzett tudás így a levegőben lóg, alkalmazás, illetve konkrét alkalmazhatóság híján értéke nincs, de a szerzett ismeretanyag is hamar kipárolog a frissen fel- töltött fejből. A vezetőképzés tehát csak akkor válhat sikeressé, ha mérhető célkitűzés elérésére szervezik. Ehhez kell igazítani a képzés megfelelő formáját is. Ezért nem az a jó vezetőképzés, ahol a résztvevők „okos előadásokat” hallgatnak, brosúrákat olvasgatnak, sokkal inkább az mondható eredményesnek, amikor a résztvevők tanulmányaikat munkaköri tapasztalataikkal kapcsolják egybe. Aki ígéretes tehetség Olyan körülmények között élünk, amikor a vállalatoknak egyre élesedő versenyben kell helytállniuk. Keményen kell dolgozni azért, hogy fennmaradhassanak, és minden erőforrást mozgósítani kell azért, hogy nyereségesek legyenek. Ilyen körülmények között nem engedhetjük meg magunknak azt a fényűzést, hogy a vezetőkészségelí kibontakozását csak az időre bízzuk. A korszerű vállalatoknak , segíteniük kell abban, hogy a dolgozóié rejtett vezetői, szervezői készségei kibontakozzanak. Ez egyfelől gazdasági kényszer, másfelől politikai szükségszerűség is. Az MSZMP IX. kongresszusa így fogalmazta meg a vezetőkkel szemben támasztott igényeket: „A feladatokra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szocializmus iránti odaadást, a szakmai felkészültséget, és a vezetőkészséget egyaránt együttesen követeli meg.” Mindhárom pontban lehet és kell is javítanunk, előrelépnünk. A vezetőképzés során ügyelnünk kell arra is, hogy a válogatás olyan emberekre essen, olyan dolgozókra, akik nem elsősorban és nemcsak a ma nyújtott jó teljesítményükkel tűnnek ki, hanem akik igen jó képességgel rendelkeznek, akik ígéretes tehetségek. És ez nemcsak személyzeti munka, hanem politikaigazdasági kérdés is. Ha úgy tetszik, az „evezősökkel” szembeni kötelezettség. Buciiért Miklós A Cserehát északi részén, s megyénk más dombvidékein is megtalálhatók még a gépekkel szinte művelhetetlen domboldalakon a képen is láhaió nadrágszíjparcellák. Az itt élők szorgalma termést csikar ki a domboldalakból is. (Fotó: Szabados György) ÉSZAKyMAOYARORSZÁG 3 A szénbányák szakszervezeti bizottsága előtt inka taaaszialatai Hazánk egyre növekvő energiaigénye mind nagyobb feladat elé állítja a szénbánya-vállalatokat. Tekintettel arra, hogy a Borsodi Szénbányák az ország legnagyobb mélyművelésű vállalata, az ott dolgozói* helytállása meghatározója a magyarországi széntermelés alakulásának. Megyénk bányászaira mindig lehetett számítani. Joggal lehetnek büszkék eddigi eredményeikre, hiszen az ötödik ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben 1 millió tonnával több szenet adtak a népgazdaságnak, mint ami a tervben szerepelt. Nem véletlen tehát — joggal rá is szolgáltak —, hogy az említett időszakban két esetben a Kiváló Vállalat címet, egy alkalommal pedig a Bányász Szakszervezet és a Nehézipari Miniszter Dicsérő Oklevelét érdemelték ki. A szocialista kollektívákban dolgozók, a munkabrigádok tagjai és a műszaki vezetők mellett a sikereknek részesei voltak a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedő aktívák és a választott tisztségviselők, így a bizalmiak is. A közelmúltban ennek tudatában vizsgálta az elmúlt évi- tevékenységüket a vállalat szakszervezeti bizottsága. Az írásos jelentés többek között megfogalmazta, hogy a pártbizottsággal egyeztetett tevékenység az utóbbi időszakban nagy fejlődésen ment keresztül. Hozzájárult mindehhez a felsőbb irányító szervek — BDSZ, SZMT — támogatása, és az, hogy a vállalati párt- bizottság rendszeresen számon kérte a szakszervezetben tevékenykedő kommunisták munkáját. Jelentős eredményként értékelte a szakszervezeti bizottság azt is, hogy a pártszervek segítségét igénybe véve, zömében olyan szemé- lj-ek kerültek be a vezetésbe, akiknek elkötelezettsége egyben biztosítékul szolgált a szervezett dolgozókkal való kapcsolattartásra, és megálltak helyüket a kettős funkciójukban. Ugyanakkor az oktatási terv gondos elkészítése — szinte személy szerinti bontásban tartalmazta a legfontosabb tennivalókat, figyelembe véve a gazdasági feladatokat is — növelte a bizalmi munka szak- szerűségét és mozgósító tartalmát. Bizonyíték erre a vállalatnak az ötödik ötéves középtávú terv eddigi éveiben elért gazdasági eredménye, a több mint 18 millió tonna szén kitermelése. Mindez elképzelhetetlen lett volna a pártban és a szakszervezeti szervekben munkálkodó tisztségviselők agitációs, mozgósító és szervező tevékenysége nélkül. A tanácskozás további részében a függetlenített tisztségviselők felkészültsége és munkája került napirendre. Megállapították, hogy tovább erősödött a kollektív vezetés gyakorlata és megnövekedett a személyes »felelősségvállalás a döntések végrehajtásában. Nem kisebb hangsúllyal vizsgálták a bizalmiak felkészítését, mivel jelentősen megnövekedett jog- és hatáskörük. A bizalmiak körében a gazdaságpolitikai és politikai ismeretek erősödése lehetővé tette, hogy a küldöttek vállalati szinten is egyre nagyobb felelősséggel vesznek részt az állásfoglalások és határozatok kialakításában. És ami ennél is fontosabb: a végrehajtás megértésében és segítésében is sokat fejlődött aktivitásuk. A vitában többen felszólaltak, mondták el véleményüket és tettek értékes javaslatokat. Kezdeményezték a főbizalmi rendszer visszaállítását, mert mint elhangzott: a mindennapi élet egyértelműen bizonyította élet- képességét. A tanácskozás résztvevőinek egyre növekvő felelősségtudatát bizonyította az is. hogy nem siklottak el a hiányosságok felett sem. önkritikát gyakorolva szóltak a gondokról. Többek között elmondották: meg kell szüntetni a funkcióhalmozást, mert az az ember, alti négy-öt, vagy még ennél is több területen lát el különböző megbízatást, annak ereje elaprózódik, és előbb- utóbb „zsákutcába” kerül. A felszólalásokban többször szóba került a fiatalítás »szükségessége is, amely egyben a káderutánpótlást is eredményesen szolgálja. Csákó Gyula r ÜJ BÜZAL1SZT- l HELYETTESÍTŐ A Milo-gabona egy kemény magvú, tápláló cirokféleség, amelyet az USA számos vidékén széles körben termesztenek. Mivel súlyosabb szemeket hoz, mint a búza. vagy a kukorica, termesztése legalább 30 százalékkal kifizetődőbb, mint e hagyományos gabonafajtáké. Ugyanakkor keserű íze és piros pettyes színárnyalata miatt a Milo-gabonát étkezési célokra eddig sosem használták az USA-ban. A világ számos országában azonban már elfogadóit emberi táplálékként tartják számon. A 25 millió tonnás évi amerikai termelés zömét állati takarmányként, egy részét pedig iparilag, gipszkötő anyagként hasznosítják. Most sikerült egy új technológiát kifejleszteni. amelynek segítségével a Milo-ból értékes búzaliszt- belvellesítő terméket lehet előállítani. A sütőipar az új ■ lisztet a kovásztalan kényéitől egészen a palacsinták készítéséig hasznosíthatja. Ez év elejétől már működik az első Milo-liszlkésítítő malom. KORSZERŰBB dohányszárítás' A dohány minősége nagymértékben függ a levelek szárításától. A folyamathoz szükséges legkhdvezöbb körül menyek megteremtésére Bulgáriában, korszerű szárítóbázis létesült, amely tovább bővül és korszerűsödik. Hogyan optimalizálható a dohány szárítási folyamata? A kérdésre a plovdivi dohánytermesztési intézet tudományos kollektívája adott választ: automatizált készüléket szerkesztettek, amelynek segítségével a nyersdohány szárítását a kamrákba beépített szerkezet ellenőrzi az egész szárítási időszak alatt. Ily -módún nem fordulhatnak elő olyan hibák, amelyek tönkreteszik a nyersanyagot. Az új műszer segítségével a szárító- kapacitás jobban kihasználható. termelékenysége pedig körülbelül 20 százalékkal növekszik, s jelentős tüzelőanyag-megtakarítást tesz lehetővé. keherje 1AHULLADEKBÓL A Szovjetunióban a Pensa kerületben lévő egyik fa- kombinát dolgozói új lehetőséget dolgoztak ki a faforgács, a fűrészpor és a faágak ésszerű hasznosítására. A vágásierek mellett olyan biokémiai üzemet rendeztek be, amely a fahulladékot takar- mányéleszlővé dolgozza fel. A takarmány élesztő felhasználásával a környező kolhozok és szov hozok nagy mennyiségű értékes takarmányt takarítanak meg. A pensai kerületben a fahulladékból készült takarmányélesztő fel- használásával évente 240 tonna sertéshúst. 1200 tonna baromfihúst és 8 millió tojást állítanak már elő. A la- kombinát dolgozóinak eddig több, mint 4 millió rubel tiszta nyereséget hozott a biokémiai részleg. A szakemberek azt javasolják, hogy a Szovjetunió erdős vidékein hozzák létre az ilyen feldolgozók hálózatát. AUTOMATIKUS BURGONYAVÁLOGATÓ i A moszkvai Mezőgazdasági Műszaki Főiskola és a Burgonyakutató Intézet közös munkával olyan berendezést fejlesztett ki, amely a kiültetés előtt automatikus úton kiválasztja a beteg burgonyákat. Az egészséges és a rothadásnak induló gumók biofizikai—kémiai szerkezetének vizsgálata alapján megállapították azokat az ismérveket, amelyek a legjobban kifejezik a gumók minőségét. Az analízis során kitűnt, hogy ezeket az ismérveket az infravörös spektroszkópia segítségével. mérni is lehet. Ennek felhasználásával szerkesztették meg az új berendezést. amellyel bármilyen méretű és alakú gumót mérni. illetve vizsgálni lehet. A legkisebb rothadó felületet is észleli a berendezés. Ki lehet válogatni segítségével a nedves rothadás, a rhizocto- nia. a varasodás. vagy más betegség állal megtámadott gumókat. A berendezés pontosságát még a vékony talajréteg sem befolyásolja.
