Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

1979. augusztus 8., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Az élelmiszergazdaság perspektívája Ügynevezett globális prob­lémákról beszélgettek a mi­nap a televízió nemzetközi stúdiójában, — ahogy már megszoktuk, Hajdú János nagyszerű vitavezetése mel­lett —, az ENSZ Egészség­ügyi Szervezetének képvise­lője, Mexikó, India és Mo- zambik illetékes és jól fel­készült szaktekintélyei. Éhező emberiség A nemzetközi gyermekév jegyében, illetve azzal kap­csolatban főként a születés- szabályozás, a családtervezés helyi és általános problémá­it vitatták meg — az adás­idő rövidsége ellenére is — sokoldalúan és igen érdekfe­szítően, tartalmasán. Hogy mennyire jogos, időszerű és fontos volt e téma körbejá­rása, azt jó! mutatták a mű­sort megelőző, riasztó, jie egyben cselekvésre ösztönző képsorok is: az éhező, a fel- puffadt hasú és a csontig le­soványodott, messze alultáp­lált gyerekek látványa, és nagy száma. De másfelől is indokolt volt e probléma felvetése. Amikor a demográfiai rob­banás kifejezését először kezdték használni, az inkább valamiféle érdekességnek szá­mított. Ma viszont már a hozzá nem értő is előre lát­hatja, ha a népszaporodás jelenlegi üteme folytatódik, az emberiség hamarosan el­érkezik ahhoz a ponthoz, amikor már egyszerűen kép­telenek leszünk a létfenntar­táshoz szükséges élelmiszere- ket'megtermelni. Sok még a tartalék Nézzünk néhány adatot az előzőek alátámasztására. A földön 1952-ben mintegy két és fél, milliárd ember élt. lí)77-ben — tehát 25 év alatt —, e szám 4 milliárd fölé cmélkedett. Ha a népszapo- rodás1 jelenlegi üteme 2000- ig tart, akkor talán 20—30 milliárd embert is élelmezni kellene. Ez, a tudomány mai ismeretei szerint valószínű­leg lehetetleji. Ha viszont ,a népszaporodast — családter­vezéssel, születésszabályozás- sal — sikerülne megfékez­ni. megállítani, akkor az ez­redforduló után, „csak” 7 milliárd ember ellátásáról kellene gondoskodni. Ez talán jobb mezőgazda- sági és technikai feltételek­kel megoldható lehet. (Itt akarva-akaratlanul felszínre kerül bennem a gazdaságpo­litikai újságíró, amikor e gon­dolatsort folytatom.) Az élel­miszergazdaság népgazdasá­gunkban az egyik legjelen­tősebb ágazat. Exportjának ma is nagy jelentősége van és a távoljövőben még na­gyobb lehet! Időben felismert lehetőség Természetes, hogy az élei-’ miszergazdaságnak a növek­vő hazai igényeket mind mennyiségben, mind válasz­tékban egyre magasabb szín­vonalon ki kell tudni elégí­teni. 'Ám, emellett ezen a te­rületen olyan fejlődésbe van szükség, hogy az ágazat ter­mékei versenykéoesek legye­nek mind a tőkés, mind a szocialista piacokon. És nem utolsósorban a fejlődő orszá­gokban is! A versenyképesség egyfe­lől szükségessé teszi a mind fokozottabb gépesítést (az élőmunka felváltását gépesí­téssel) másfelől — akár az iparban, itt is — a szelektív fejlesztést. A gabonaexport fokozása — ezen a területen — még csak nem is félmegoldás. Az élelmiszeripar gyártmány- struktúráján belül az egész világon növekszik a magas íeldolgozottsági fokú termé­kek részaránya. Ahhoz, hogy versenyképesek legyünk, ne­künk is növelni kell a fél­kész és konyhakész élelmi­szerek előállítását. Fokozni kell — egyebek között — a magas feldolgo­zott ságú húskészítmények előállítását és exportját. És mivel szinte mindenütt nö­vekszik a zöldség,, a gyü­mölcs és a különböző kon- zervek iránti kereslet, ezzel a kínálati oldalon is lépést kell tartanunk. így javíthatunk a világ élelmiszerellátásán, így eny­híthetünk a fejlődő országok ellátási gondjain. A növek­vő exportárukért cserébe számun kra létfontosságú alapanyagokhoz juthatunk és fokozatosan javíthatjuk nép­gazdaságunk egyensúlyi hely­zetét is. Az időben felismert lehetőségeink kiaknázásával — így talán — még lépés­előnyhöz is juthatunk. Buciiért Miklós L Pénteken avatják Korszerű rakodógépei: mozgatják az áiut Termel az új miskolci Pénteken avatják a Magyar Hűtöipar Miskolci Gyárának új hűtőházát, a tízezer ton­na befogadóképességű, évi hatezer tonna áru gyártására alkalmas, korszerű üzemet. A magyar élelmiszeripar egy lépéssel tehát közelebb került annak a- párt- és kormányha­tározatnak a végrehajtásához, amely a mélyhőmérséklet ü tárolókapacitás megduplázá­sát irányozza elő. Ennek a nagyarányú fejlesztésnek a szakasza napjainkban zárul le: egy éve avatták a zala­egerszegi hűtőházat; most meg szinte egyidőben a szé­kesfehérvári és a miskolci gyár új létesítményeit. Az első hűtöház 1957-ben épült Miskolcon. Ötezer ton­nás befogadóképessége azon­ban egy idő után szűknek bi­zonyult:. Gondoljunk csak ar­ra, hogy milyen ütemben nö­vekedett az elmúlt két évti­zedben a mezőgazdaság ter­melése. A korábbinak sok­szorosára nőtt a megtermelt zöldség és. gyümölcsmennyi­ség, s jelentősen nőtt a hús­termelés is. Az iparszerűvé vált mezőgazdasági termelés a korábbinál jobb tárolási le- hetőségat igényel. A miskolci új húsüzemnek nagy gondot jelentett a tárolótér hiánya, nemegyszer távoli hütőháaa- kat kellett igénybe vennie. Az új hűlőtároló elkészültével szállítási költséget tud meg­takarítani a húsüzem, ugyan­akkor a húsfélék minősége is javul, hiszen mindössze né­hány perces út választja el a küldeményeket a feldolgozó üzemtől a tárolóhelyig. Sok­szori gondtól szabadult meg a megyei tejipari vállalat is. A tej fogyasztás ugyanis vál­tozó az év különböző idősza­kaiban. A tanév végén pél­dául csökken a tejfogyasztás, több tejel lehet bizonyos ké­szítményekké feldolgozni. A feldolgozást ez ideig sokszor akadályozta az ideális tárolá­si lehetőség hiánya. Az új hűtőház minden bizönnyal javít 'a halellátáson is. A halt érmés betakarítása idő­szakos, az ellátásnak viszont folyamatosnak kell lennie, ami megfelelő hőmérsékletű tárolást feltételez. De nem­Nyári főszezon a konzervgyárakban A konzervgyárakban javá­ban tart a nyári főszezon. A gazdaságokból folyamatosan érkeznek a ■ nyersanyagszál- litmányok, amelyek rövid előkészítés után a feldolgo­zó rendszerekbe kerülnek. Augusztus elején az uborka ad munkát. A termés kedve­ző, az üzemek a tervezettnél valamivel nagyobb mennyi­séget vesznek át a mezőgaz­daságtól. Arra számítanak, hogy összességében mintegy 10—15 százalékkal több uborkát tesznek el, mint amennyi*. előirányoztak. 12 üzemben főzik a paradicso- mot. A gyümölcsök tartósítása jó ütemben halad. Sajnos, egyes gyümölcsfajok kínálata a vártnál kisebb. Elsőként a hűtőcső rész­legbe kalauzol Takács József technológus, ismerkedjem meg a folyamattal, a niiskol- tíi MEZŐGÉP Vállalat encsi 1. számú gyáregységében. A két párhuzamos sor közül csak az egyik üzemel, mun­kás sehol, illetve épp akkor oldalaz ki mellettünk. Gép hajlítja, folyamatosan csővé a Csepelről kapott vörösréz szalagot, -ónfürdőn halad ke­resztül, s hidraulikus lemez­olló darabolja a beállított méretre, esik a gyűjtőbe. Munkás csuk az ellenőrzés­hez szükségelletik, ha sza­bad íg? mondanom. Az anyagelőkészítők prése­léssel, hajtogatással foglal­koznak. Szegedi Ferencné a hűtősapkák furatait készíti. Meglehetősen pepecselő mun­ka, lassan telik a teljesít­ményt mérő láda. Korábban a szomszédos bútorgyárban dolgozott, de nem bírta a vegyi anyagokat, itt köny- nyebb, egészségesebb a lég­kör. — Az egyik legjobb hegesz­tőnk — mutat Fehér Lász­lóra a technológus. A he­gesztő szerénykedik, vannak itt még rajtam kívül mások is, mondja, magáról nem szí­vesen beszél, inkább a mun­kájáról. A mindig más da­rabok. a sok átállás rontja a teljesítményüket. Argongázzal ffiz racsiek hegesztőnek, s a varraton tű- fejnyi lyuk se lehet, a nyo­máspróba mindent kimutat. Épp csak bekukkantunk a galvanizálóba. A kadmiumo- zó részt most építik, a fényes horganyzó . munkás nélkül végzi a dolgát. Innen egy hatalmas csarnokba me­gyünk. itt perforálják a hő- sugárzó lemezeket, s ugyanitt alakítják ki a hütőtömböket. is. Erre a műveletre, ahogy elnézem, ráférne a gépesítés. A technológus mosolyog: a gépesítés kidolgozása már előrehaladott állapotban van. Egy műszak alatt. Qyuricskó József né kél hűtőt,'tud össze­állítani. van olyan* típus, amelyikből többet is. A le­mezeket kalodába fogja, s a perforációs lyukakon át tol­ja be a hűlőcsöveket. Ami­kor kész a tömb. ráhelyezik a csőfalat két oldalról, majd ónfürdő felületén martogal- ják. Konkoly József mártó ala­pos munkát végez. Műanyag sild alatt az arca. testén föl­dig érő kötény a fröcskölő fürdő ellen. Mikor elkészül a bevonat, sűrített levegővel l'úvatja ki a csövekbe tapadt ónt. Lángforrasztással öltöz­nyereség telik lel a hűtőt, két kabát- ujjal kap, ar, úgynevezett vízszekrényeket. Ezután 1 almoszíérás vízzel nyomás- próbázzák, víz alá nyomva. Ahol feljön a buborék, ott a hiba, kijavítják, még egyszer próba, és készre szerelik. Utókezeléssel a megmunká­lási szennyezőket eltávolít­ják, száritóalagúton vonultat­ják keresztül. Festés. Ki tudja miért, nem sze­relik használni a munkások a vizfüggöuyös feslöállványt. Inkább a bakokon, festenek. Pedig okos szerkezet ez az állvány. A kiperrríetezett anyagot a víz nyeli le. s nem a festő lélegzi be. Ta­lán a hűtők fölaggatása okoz gondot. Ez is egy kényelmi szempont. Az udvaron hár­man cipelnek egy hatalmas félköriv ajtót a felvonulási épület bejáratát. Általános vasszerkezeteket is készíte­nek az encsi gyáregységben, s a hülő mellett a másik fontos termékük az elosztó- szelep. Nem a minőségével van baj, a típusával. A tech­nológus szerint más. korsze­rűbb szelepet kellene már gyártani, a keresleti igények­nek megfelelőéit. Bernáth Elemér igazgató becslése szerint évente 3—4 ezer mezőgazdasági gép hű­tőjét cserélik le az ország­ban. Igyekeznek a sokféle típushoz alkalmazkodni, át­váltható gyártással. Kezdet­ben , gépjavító állomásként működtek. 1971-ben kerültek a MEZÖGÉP-hez, s 1975-től tértek a jelenleg' honos gyárt- mányokraA Tevékenységük 12 éve alatt minőségi rekla­mációjuk csak elvétve volt, mindig I nyereségesen zárták az éveket. Munkaerő-ellátott­ságuk jó. a környékbeli em­berek dolgoznak a gyáregy­ségben. többségük szakmun­kás. Árbevételi tervük erre az évre 106 millió forint, s ha a most. folyó tárgyalások sikerrel járnak, további ki­emelkedő eredményeket ér­hetnek el. Már megrendeltek tőlük az MTZ—80-hoz száz. a ZETOR—KRISZTÁL-hoz hetven hűtőt, s a harmadik negyedévben előreláthatóan a RÁBA—löO^hoz is kell 20ü hűtőberendezés. Az egykori gépállomásból tekintélyes gyáregységért dol­goztak meg az encsiek. Jelen­leg is segítik a mezőgazdasági gépek alkatrész-ellátását, a sokféleség melleit, jól alakít­ják ki sajátos profiljaikat, amelyekkel megalapozzák jö­vőjüket. fkarmi) Ez a hülökocsi nyugati országba viszi a miskolci mirelitet csak az említett vállalatok­nak. hanem magának a mis­kolci gyárnak is sok gondol okozott a tSrolás. Voltak évek, amikor távoli országok­ban kellett mélyhűtőtereket bérelniük exporttermékeik számára. A fizetési eszköz dollár volt. A Borsod megvei ellátást biztosító mireliteket jó néhányszor Csehszlovákiá­ban tárolták. A miskolci gyár termelése ugyanis jócskán meghaladta a tárolókapaci­tást. Az első évben mindösz- sze 200 tonna gyorsfagyasz­tott • árut gyártottak, ez a mennyiség 1975-ben Ti 480 tonnára emelkedett, az idei tervben izedig már 16 710 ton­na mirelit szerepel. A gyár termékeinek nagy része tőkés exportra kerül. Az idén 3 900 tonna az ex- portterv. amit azonban 3—5 százalékkal megloldanak. Er­ről határoztak ugyanis teg­nap, kedden a szakszervezeti bizalmiak és a szocialista brigádvezetők. A XII. párt­kongresszus és a felszabadu­lási évforduló tiszteletére tet­ték felajánlásukat. A növekvő exporttevé­kenység mellett azonban alapvető feladatának tekinti a Magyar Hűtöipar Miskolci Gyára az ellátási körzetben élők, így Borsod, Szabolcs, Nógrád és Heves megye la­kosságának folyamatos ellá­tását. Mint ismeretes, növe­kedtek a mirelit-készítmé­nyek árai is. A gyár — ép­pen ezért — fontosnak tart­ja, hogy a viszonylag olcsóbb termékekből nagyobb meny- nyiséget -gyártson. Az idei télre és a jövő tavaszra bő­séges ellátást ígér zöldbab­ból. lecsóból, tökből és ha­sábburgonyából. Növelik a tésztásételek választékát is. a szilvaízes. szilvás és barack- ízes gombócok, a burgonya­krokett melleit a negyedik negyedévben megjelenik a sós sütemény-alapanyag is az üzletekben. Az olcsóbb áruk nagyobb tételű gyártását ugyancsak az új üzem fel- dolgov.ósorai és a tízezer tonnás hűtőtároló tette lehe­tővé. A népgazdaságilag is igen fontos, ,a megye élelmiszer- ipara számára pedig nélkü­lözhetetlen üzem költségei nem haladták meg a terve­zettet, s ami nagyon fontos, határidőn belül 'készült el. megkezdhette üzemelését a hűtőipari főszezon kezdetén. — lévay — Kacs község ma Tibolddaróe községi Közös Tanács társközsége: Kacs. A festői környezetben levő. Ár­pád-kort település lakóinak száma, ma már ezer alá csök­keni. A lakosság körében — mondhatni — aránytalanul magas a nyugdíjkorúak sza­ma. amely jórészt azzal magyarázható, ljogy a fiata­lok nagy része tovább tanult, bővítette ismereteit, máshol vállalt munkát, s munkahe­lyéhez közel keresett otthont magának, teremtett családot.- Igaz, az évek során bővült a munkalehetőségek száma, hiszen régebben megélhetést a kácsiaknak csupán az er­dő kínált. Ma már — körül­ményeikhez képest — fejlett mezőgazdasága van. amelyet a Rákóczi Termelőszövetkezet eredményei is igazolnak. A kis hegyi faluban, a munka­képes korú lakosság egy része a termelőszövetkezetben dol­gozik, a többiek pedig a me­zőkövesdi Matyó Háziipari Szövetkezetben és a Buda­pesti Számítástechnikai Vál­lalatnál vállaltak bedolgo­zást. Sokan vannak, akik be­járnák. illetve eljárnak dol­gozni az építőiparhoz, a bá­nyákhoz. a Lenin Kohászati Művekhez és a Diósgyőri Gépgyárhoz. A közös tanács, tiboldda- róei székhellyel, 1966. július I-én alakult meg. Kács köz­ség lakosságát 14 tanácstag képviseli. Jól működik a tanácstagi csoport .Tagjai eredményesen foglalkoznak mindazokkal a kérdésekkel, amelyek a község életét ked­vezően befolyásolják, a la­kosság érdekeit képviselik. Javaslataikban. felvetéseik­ben gyakran kifogásolják, hogy bár Kács üdülőterület­té nyilvánított;, mégsem ér­vényesül kellőképpen ez a jelleg a település fejlesztésé­ben. A lakosság és a vendé­gek ellátását a mezőkefesz- tesi áíész — helyi — boltja, presszója és italboltja bizto­sítja. Az 1960-as évekre a köz­ség fejlődése elérte azt. a. szintet, amelyre társadalmi, természeti és földrajzi adott­ságai mellett képes volt. A fejlődés nem állt meg. Kör- zetesitették az általános is­kolát. így az oktatás szaksze­rűbbé vált a felső tagozato­sok számára. Az évek során beíejezíék'az áltálános isko­lai napközi átszervezését is, Tibolddarócon, a bejáró ká- csi diákok részére. Az §1- múlt évek során jelentősen megváltozott a község arcu­lata. Szépen rendben tartott házak ! sorakoznak egymás melleit. Ma már számos la­kásban van televízió, s jó néhány család saját autó. motorkerékpár segítségével győzi le a távolságot egy-egy bevásárláskor, kiránduláskor. A lakók kulturálódási igé­nyét a heti két alkalommal működő filmszínház, a klub- könyvtár és az ifjúsági klub hivatott kielégíteni az idő­szakonként megtartott kul­túrműsorokon kívül. Elegendőnek bizonyul a körzeti orvos fielt két ren­delése. a lakosság egészségé­nek védelmére. A helyi ta­nács vezetői és a tanácsta­gok nagy figyelmet fordíta­nak községük, környezetük állandó fejlesztésére, megle­vő létesítményeik karban­tartására.‘felújítására. a la­kók igényeinek maradékta­lan kielégítésére, az ellátás zavartalan biztosítására. —* egyszóval: Kács község jö­vőjére. a csökkenő lakos­szám ellenére is. \

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents