Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-07 / 183. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZ AG 4 1979. augusztus 7., kedd A képernyő eiött Ma, meg kilencven éve K“t uj tévéjátékot, illetve tévéfilmet láttunk az elmúlt mű- so.héten. Mindkettő a hazai próza egy-egy jeles művelőjének alkotására alapult, az egyik egy napjainkban élő és mindennapjaink életrezdüléseire igen érzékenyen reagáló íróéra, a másik a századforduló és e század első évtizedei ! kiemelkedő mesteréért. Vészi Endre és Bródy Sándor a források. a két mű születése, illetve történé.si ideje közölt meg vagy nyolc évtized a távolság. Mindkettőt egyazon dramaturg — Szanlo Erika — gondolta. Időben elsőként a Vészi-eioeszélésre épült L>ruga jótevőnk j pergett a képernyőn. 'Karinthy Marion rendezésében. Napjainknak egy meglehetősen szélsőséges esetéből bontakozik ki az igen eles. szatirikus vonásokkal felrajzolt kép egv számában talán nem jelentős, de nem is figyelmen kívül hagyható társadalmi rétegről, meg olyan emberi magatartás- és életformáról, amely más, merőben másként élő és gondolkodó emberek sorsál is érinti, vagy akár meg is változtathatja. Augusztus Antal csendes munkósember. színesfém-öntő szakmunkás, aki az éjszakai műszak után fáradtan óillamo- suzik haza elárvult otthonába, ahonnan a felesége régen elszökött valakivel, s öt csak a reménytelenül epekedő sógornő várja. A villamoson azonban szokatlan dolog történik: egy beszédes kedvű ismeretlen útitárs rosszul lesz. csak annyi ereje es ideje marad mielőtt meghal, hogy zsebóráját Augusztus Antalra bízza, vigye el a családjához. S mert ő megbízatásának becsülettel eleget tesz. megismerkedik egy olyan, számára eddig ismeretien világgal, amely körülfonja, teljesen? behálózza öl, végül alighanem maradéktalanul magába is olvasztja. Az Utolsó kockákon már nem azt az Augusztus Antalt látjuk, akit a történet kezdetén megismertünk: a gyanús egzisztenciák világa, az ingyenélők — az özvegy és lányai Csiky Gergely Szederváry Kamilláját és környezetét idézik —. a volt és leendő börlöntöltelék társaság. amely mintha napjainknak valami titkos összefogását is jelezné, valósággal kiszippantja ezt a jóhiszemű embert a becsületes társadalomból, s táján holnap már csak beszélni tud veszélyes üzemi munkájáról. A • fémöntő lakásának puritán egyszerűsége és az özvegy túlcicomázott kispolgári otthona. a két. nő emberi tartásának ellentmondásai már eleve két eltérő, idegén világot éreztetnek meg. de az özvegy ráme- nőrége. az elhunyt, körének agresszív gátlástalansága, a játék halotti tőrből menyegzőbe váltó, tobzódó végkifejlete a maga kurikaturiszlikus túlrajzoltságában is mellbe vág: társadalmunkban még vannak erők. vannak tudatos, vagy másoktól mozgatott csoportocskák. amelyek ilyen-olyan megfontolásokból hálójukba keríthetnek a naivitásig tisztességes embereket. S lehet, hogy adott esetben nemcsak egy fémöntő szakmunkást. Ezt a társadalom alatti világból kitörő bitzös- szcnnycs fuvallatot éreztette meg igen markánsan a játék, s a nagyszámú szereplőgárdából elsősorban lglódi István ja téka. * A mull század vége legtöbbünknek már történelmi múlt- idő. Mégis, néhány képsor után máris otthon éreztük magunkat a Bródy Sándor 1891-ből való, Szincszvér című regénye nyomán. Bíró Zsuzsa átdolgozásában és Málnay Levente rendezésében született Napforduló világában. Hála a múlt század végét oly érzékletesen megörökítő íróknak, köztük éppen Bródynak. meg a nyomukban született színházi és filmábrázolásoknak, a vidékről a fővárosba költöző és elvei feladása árán karriert csináló újságíró figurája már olyan ismerős, hogy 'szinte alig érdekel. A Színészvér Bródy életművében nem éppen a legértékesebb darabok között található. Az író úgynevezett karrierregényei fcözijl időrendben az első. s mint egy értékes tanulmány megállapítja- róla: „egy nagy reményekre jogosító novellista és kezdő regényíró tehetségre valló, de egyenetlen és felületes, nemegyszer olcsó históriája”. Vajon miért ihlette meg ez a mű a tévéalkotókat? A Napfordulóvá lett tévéváltozatban Eesedi István újságíró lett. az abszolút főszereplő, karrierjének a filmben látott felívelő szakasza sok hasonló történet és film ismeretében már- ntár közhelyes, a tévéfeldolgozás nem tudott a kitűnő író kevéssé jó regényének porrétege alól új értékeket felragyogtatok A záró jelenet meg már eg.yene.sen giccsközelinek érződött. Változatlanul értékes azonban a kor hangulatának, a szerkesztőségi, kávéházi levegőnek megragadóan hiteles megteremtése. a korra jellemző figurák — legkisebb epizódokban is — remeklő megjelenítése. Kár, hogy éppen a központi hős nem tudott közelebb férkőzni hozzánk, a fentebb már jelzett módon ismerősnek tűnő figuráját a szereplő sem tudta érdemben gazdagítani. Benedek Miklós A magyar anyanyelvi mozgalomról Hétfőn délelőtt a budapesti Europa Szállóban megkezdődött az anyanyelvi konferencia védnökségének kibővített ülése, amely a magyar anyanyelvi mozgalom nemzetközi helyzetének, eredményeinek felmérésére hivatott. Négynapos programja Van a tanácskozásnak. amelyet Bognár József akadémikus, a Magyarok V ilagszövetségének elnöke nyitott meg. Az esemény mintegy 80 külföldi és 50 hazai résztvevője anyanyelvi mozgalmunk kiemelkedő személyiségei. A plenáris megnyitó ülésen az elnökség tagjai között foglalt helyet Nagy János külügyminiszter-helyettes. Marczali László kulturális miniszterhelyettes és Illyés Gyula Kossuth-díjas író. Számítógép és T. Tóth Gyula mindennapjaiban Kazincbarcikán él és dolgozik, a Borsodi Vegvikombinát számítógép-műszerésze. Mig hétköznapjait, illetve munkaidejét a legkorszerűbb technikával való foglalatoskodás tölti ki, szabad idejében, nemes kedvteléssel a kerámia készítésének hódol. Mint a képen láthatjuk, figyelmet érdemlő munkák kerülnek ki a keze alól. Több alkalommal vett már részt amatőr képzőművészek nyári táborozásán, jelenleg Göncön van, az encsi járási képzőművészeti táborban, ott dolgozik az agyagtáblákon, hogy azokból értékes, Ízléses falikép váljék. (Fotó: Laczó József) agya* V Érdekes, figyelmet érdemlő kiskönyvet olvastam Móricz Zsigmondról, Egyikét azoknak a kiadványoknak, amelyek az író századik születésnapja alkalmából tisztelegtek géniusza elölt. A könyvecske címe: Móricz Zsig- mopd nyomában. írta. illetve összeállította dr. Kováts Daniel. A kötet nagy részét kitevő bevezető tanulmányban — Móricz Zsigmond megyénkben a címe — dr. Kováts Dániel többek között azt fejtegeti, mit jelentett Móricz életében és majdan életművében az a két mai borsod- beli település — Prügy és Sá- rospatal; —. ahol ifjúkora jelentős részét töltötte, miként hatott rá a kis taktaközi falu, majd a diákkora egy részét jelentő Bodrog-parti Athén. „A hely szelleme erősebb oil. ahol egykor meg- 1,apó személyiség a maga testi valójában is élt, megjelent: igazi kisugárzó hatása azonban az alkotónak van, al:i műveivel mindenkihez eljuthat. Amikor must e lapokon Móricz Zsigmond szavait olvashatjuk Prügyröl, Sárospatakról, Miskolcról’, ...és, hogy volt a% Tibor bácsi? — Milyen most Tibor? — érdeklődőt! . felvillanyozódéa O. J. szerkesztőségi kollégám, mikor átadtam neki egykori munkatársa Takács Tibor író üdvözletét. Elhízott? Megőszült? — Dehogy! Rendkívül stramm fiatalember, nem hittem volna, hogy már 52 esztendős, s felnőtt fiúk apja. Csak a lába fáj kicsit, de azért nincs magaslat, aminek neki ne indulna.- Nemegyszer megjárta Árva várát, az. ifjú Thököly sasfészkét, s elzarándokolt még Törökországba is, .,A kaftános fejedelem" nyomait kutatva. Mindezt az írótól tudom, aki a bogácsi tábor gyümölcsfái alatt csaknem két órán át mesélt a kisiskolásoknak. Takács Tibor ismeri a titkot. Ami tulajdonképpen csak némely rossz pedagógus számára’ titok, hiszen mesélő nagyanyáink, lágy dalokkal álomba ringató anyáink, s legjobb nevelőink ugyancsak ismerték. És persze ismerték az- apák is. Például az a móravárosi villanyszerelő, aki — csaknem lel évszázaddal ezelőtt — vasárnaponként mindig maga mellé vette kisfiát, s mentek a szép Szegeden várost nézni, beszélgetni, vágy esetlég valamilyen apróbb munkára. A villanyszerelőt mindenütt ismerték a városban; a cirkuszban,, színházban, moziban nem kellett fizetnie. A fiú büszke volt az apjára, s máig is emlékszik micsoda izgalommal ült a Mars téri' nagy cirkuszsátorban, ahol egyszerre négy(!) porondon folyt a játék. De a múzeumot ugyancsak szerette. — Nekem most is az a kedvenc játékom — mondta Takács Tibor (mert természetesen ő az’ egykori móravárosi kisfiú), hogyha régi tárgyakat, várakat, vagy hajdani vitézek csontjait Iá,lom, akkor megpróbálom elképzelni azt a világot, melyben még, forgattak ezeket a múzeumba került fegyvereket, harci riadót rikoltottak' a kürtök, a sarkantyúk a lovak oldalába vágódtak, mikor még eleven szív dobogott a mostani horpadt bordájú csontvázak keblében — Kisgyerekként is .erről ábrándoztam. Egyszer a szegedi múzeum előcsarnokában apám megállt beszélgetni egy kedves ősz bácsival. Én csak néztem föl a kél felnőttre és nagyon unatkoztam. Aztán végre — kezet rázva — elbúcsúzlak egymástól. A bácsi kedvesen egy barackot nyomott a fejemre. Nem tudhattam akkor — hiszen még iskolába se jártam —, hogy ő Móra Ferenc! Mikor aztán' kezembe került a ..Betűország virágos- kertje" apám figyelmeztetett: ezl ’a szép könyvet az a bácsi írta, akivel ott a múzeumban találkoztunk. Felírom a jegyzetfüzetembe: Az ember sorsát az dönti el. hogy mikor, milyen bácsikkal találkozik. Aztán áthúzom az egészet, mert leírva túl bombasztikus. Az író egyébként tovább mesél; 12 könyvéről, hang- játékairól. Lankadó figyelemmel hallgatom. Minlha a gyerekek is fáradnának. A táborvezető tanító néni javasolja, hogy frissítésül énekeljenek/ egyet. A száz gyerek rázendít: A napkorong az égről . .. Közben elcsennek néhány szem félig érett szilvát a fáról, Ezalatt az olvasótábor programját böngészem. Tik nap együttlét a Hór völgye csodálatos környezetében. Játékok, vetélkedők, ki rándulások, számháborúk, úszás. A tábor költségvetésének végösszege: 35 900 forint. A minisztérium 10 000 forinl támogatást adott. Egyszerre egy név üti meg a fülemet. Ézt a nevet itt senki nem ismeri csak én. — Mi Vicsay tanár úr miatt tanultuk a magyart és a történelmet — mondja Takács Tibor. De akár én is mondhatnám. hiszen 30 évvel ezelőtt, Vicsav Lajos osztály- főrtököm volt a szegedi gyakorló iskolában. Kicsi a világ . .. De, hogy erre a világra szemet nyitottam. abban nagy része van Lajos bácsinak. Szikár ember volt. Az überme.nseh-el- méletröl beszéli nekünk, s az arca rángatózott. Nem tartottuk komikusnak. Vicsay (tanár úr háborús sérülése nap mint nap fontos dolgokra figyelmeztetett bennünket akkor,' a háború után éledő Szegedén. Takács bevallja, hogy soha nem tudta elnyerni a legjobb dolgozatért járó öt pengős pályadíjat (Vicsay saját pénze volt) a polgáriban. De azért az ö dolgozatait is jutalmazta a tanár űr, s persze felolvasták az osztály előtti Majdnem kimondom: .az én egyik dolgozatom is felol- vasiatott I Éri-e ma a diákot ekkora megtiszteltetés? Meri mi annak tartottuk! S eszembe jut: mi mindig olyan meghitt hangulatban voltunk együtt legjobb tanárainkkal. 'mint most itt Bogácson a táborlakó gyerekek a nevelőkkel, vagy az író- vendéggel. Lassan vége a vakációnak. De jó is volna, megőrizni a táborok sok felvillanó fényéi' és melegét. A köiskolák zártsága, ridegsége kísért egy pillanatra. Remélem, oktalanul ... A gyerekek Takács Tibor vöröskatona édesapjáról kérdeznek. majd a most elkészült regényből — miként rejtették el Szemere Bertalanéin, törökországi bújdosásba indulva, Orsovánál a szent koronát — tudunk meg részleteket. — Es. hogy volt az Tibor bácsi? Milyen érzés egy író-, nak, ha kiadják a könyvét? Nem lehetne például a tévében ... Tulajdonképpen, hogy kezdődött, mikor izé ... szóval. hogy van az. mikor az. ember csak úgy írni kezd? — Tudjátok egyszer egyedül voltam otthon, aztán hirtelen áramszünet lelt. Előkerestem a gyertyát, a gyufát... Gyertyát kell gyújtani! — írom fel a jegyzetfüzetembe. De azt nem húzom ál. (gyarmati) Móriczról vagy Mezőkövesdről, nem feledhetjük: nem elsősorban az a fontos nekünk, honnan jöttek a szép megformált sorol;, milyen élményből fakadna!: a gondolatok, hanem az, hogy mit hirdetnek, hogy milyen visszhangot veritek bennünk, az olvasókban”, — olvashatjuk a tanulmány záró gondolatában. majd szemelvényeket találunk Móricz Prügyröl, Sárospatakról. Miskolcról — benne a híres megállapítás: „Miskolc a legnagyobb jövőjű magyar város” —. valamint Mezőkövesdről szóló írásaiból. A kis kötet, amelyet több fotó is gazdagít, igazán értékes. közfigyelmet érdemlő publikáció, s kár. hogy mondandója csak kevesekhez juthat el, azok is nehezen olvassák. Ugyanis mindössze 450 példányban készült mi- nialürkönyv formájában jeleni meg. a Miskolci Mihia- tűrkönvv Gyűjtők, Klubja gondozásában. Kovács Mihály szerkesztésében és kiadásában. Szabadfalvi József lektorálásával. Szmandray György, Szász Szabolcs, Szegedi Imrénc. Daru Béláné, Terebesi Zsuzsa és Vitlcó László dicséretes könyvmivesi munkájának eredményeként. Tartalmát tekintve megérdemelte volna, hogy ne csak gyűjtök újabb szerzeménye, hanem nagyobb érdeklődő tömegekhez eljutó könyv legyen. (bm) Na<*y (Tileklíidés, nany siker GJ uépláuclalálkozó Mezőkövesden második alkalommal rendezték meg az, elmúlt hét végén a matyólöl- di néptánctalálkozót. A városi tanács, az OK1SZ és a KISZÜV közös kulturális seregszemléjére ezúttal 10 együttes •’érkezeti: a hazaiak mellett hét csoport, szövetkezeti együttes vett részi a kétnapos találkozón, melyre Szlovákiából' is érkezett két vendégcsoport. A néptáncősok szombaton előbb szakmai bemutatón vettek részt, majd — este — a mezőkövesdi Hőfürdőn, Bogácson, Szen’tistvánban ' és Tiszakeszin adtak műsort; Másnap, vasárnap délelőtt rendezték meg a város főutcáján a menettáncversenyt, melynek győztese a nyíregyházi Nyírség együttes 1 lett. Este 7 órától gálaesten mutatkoztak be a malyóíöldi néptánctalálkozó résztvevői a városi-járási művelődési központ színháztermében, zsúfolt nézőtér előtt, v Á nagy sikerű bemutatót követően az együttesek tagjait — közel ötszáz résztvevője volt az idei találkozónak — a városi tanács vb- titkára. dr. Váradi •László,kö- szön lőtte. Ugyanebben az időben, az együttesek vezetői részére adott fogadást Juhász Péter, a városi-járási pártbizottság első titkára. 1 A találkozó résztvevői a két év múlva esedékes viszontlátás reményében búcsúzlak a házi ga zdáktól. Mezőkövesd tői. Augusztus 8-án megnyitjuk a Borsodi Iparcikk Kisker. Vállalat mezőgazdasági szakboltját (kerteszkedök boltját) OZDÜN, a Néphadsereg útján (a volt TÜZÉP-telep helyén) / Nagy választékban kaphatók: műtrágyák, kerti szerszámok, növényvédő szerek, kisgépek VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! \
