Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-05 / 182. szám

\ 1979. augusztus 5., vasárnap 6SZAK-MAGYAROR5ZÁG 3 WrgWWMft fwmw» Hem írolt inalaszl Üzem- és munkaszervezés a BVM Alsózsoicai Gyárában A Belon. és Vasbetonipari Müvek Alsózsoicai Gyárában a fejlődési ütem évről évre megaladja az ö—111 százalé­kot. — Ilyen növekedés mellett a gyártmány- és gyártáskor­szerűsítés csak kellő üzem- es munkaszervezéssel össze­kapcsolva oldható meg — mondta Szirbik Sándor igaz­gató. — Új gyártósor terve­zésénél mindig figyelembe vettük és vesszük, hogy nagy mennyiségű anyagot kell mozgatni, tehát a szállítási távolság és a nehéz fizikai munka csökkentésére törek­szünk. A meglevő gyártóso­rok korszerűsítésekor viszont a veszteségek feltárását igyekszünk mérsékelni. A veszteség fel tá ró módszereknél az NME ipargazdaságtani tanszékének segítségévet az úgynevezel t: multimoment veszteségfeltáró módszert al­kalmazzuk. MAKRO- ÉS MIKROSZEMLÉLET Az elemzés tárgya — álta­lában — kétféle szemlélettel vizsgálható. Makroszemlélet- tel a gyárkapun kívülre is el kell látni, míg a mikruszem- léletné! lényegbevágóan fon­tosnak kell tekinteni minden elemet. Ezek az elemzések ugyanis a vállalati erőforrá­sok nyílt és rejlett tartalé­kainak hasznosítására irá­nyulnak. A multimoment technika a v esz teségfel t áró vizsgalatok között a bonyolultabbak és a költségesebbek közé tartozik. A BVM Alsózsoicai Gyárá­ban az ehhez szükséges fel­tételek: a megfelelő szakmai tudás, és a költséges beren­dezések is rendelkezésre áll­nak. (Ök végzik el a BVM más gyáraiban szükséges ha­sonló vizsgálatokat és segít­séget adnak a kiértékeléshez is.) A gyár három gyártósorán elvégzett vizsgálat elegen­dő tapasztalatot nyújt ahhoz, hogy ebben az évben a BVM más üzemeiben összesen hat gyártósoron végezzenek -el azonos vizsgálatokat. A mul­timoment vizsgálati módszer komoly felkészültséget igé­nyel. Itt már messze nem arról van szó (az MSZMP KB idevonatkozó határozata ellenére: bár még ilyen is ritkán fordul sok helyen elő), hogy például a normás fel­iária a gyártási folyamat valamely szűk keresztmetsze­tét. ametvet }azután' valami­lyen módon feloldanak, ám akkor másutt keletkezik ha­sonló feszültség. ERGONÓMIA IS A mullimoment vizsgálati módszernél minden megha­tározott. keresztmetszetnél meg kell vizsgálni, fel kell tárni a gyártási folyamat ösz- szefüggéseil, mert. az egyik befolyásolja, meghatározza a másikat. Jó példa eVre, hogy ebben a gyárban a folyama­tos gyártás következtében a munkadarab egyik munka­helyről a másikra „vándorol”. Az egyes munkahelyeken a dolgozók elvégzik a szüksé­ges munkaműveleteket. Ám, ezek többnyire nincsenek összhangban, mert az egyik művelet több időt igényel, a másik kevesebbet. Az egyes műveletek, illetve művelet- elemek megfelelő átcsoporto­sításával változatlan létszám és változatlan gépi berende­zések mellett. jelentősen emelkedett a munka terme­lékenysége. A multimoment techniká­val bizonyos ergonómiai hiá­nyosságokat 's fel lehet tárni. A ciklikus technológiából adódóan a dolgozókat nem lehet állandóan foglalkoztat­ni Az ilven ..kényszerpihe­nő" alatt, nem közömbös, hogv a dolgozók állnak, vagy esetleg leülhetnek. E techni­kával még meghatározható a technológiának megfelelő pi­henési idő is. A multimoment módszer kézzelfogható eredménye, hogy az E-gerendábó! 1 mil­lió 600 ezer folyóméterről 2 millió 100 ezer folyóméterre növelhették a gyártás meny- nyiségét. A korszerű üzem- és munkaszervezési, módszer eredménye, a többletkilomé­tereken kívül jó gondolatok­ban is lemérhető. A jó ötle­tet itt, a termelésirányításban, illetve gyártásprogramozás- ban elért, illetve bevezetett újdonságok jelentenek. A gő­zölőkádak kihasználása pél­dául első pillantásra akkor jó. ha azokban 12 sablon van. Gondos vizsgálat után viszont kiderül, hogy nem biztos, hogy ez így igaz. Le­het, hogy elég tíz is. ami ugyan nem tölti ki a gőzölő­kádat. de éppen 'egy csillera­kományt képez. Ha viszont a csillerakomany és a gőzölő­kamra befogadóképességét összhangba hozzuk, akkor az teljesítménynövekedést ered­ményez. SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSIRÁNYÍTÁS Az elért eredmények új erőfeszítésekre ösztönöznek. Ilyen például a számítógépek alkalmazása a termelésirá­nyításban. A termelésirányí­tás számítógépes meg való­sítása nemcsak a közvetlen termelést, hanem a raktár- gazdálkodási. az eszközgaz­dálkodást, valamint a beszer­zési és kooperációs tevékeny­ségeket. is érinti. Nem vélet­len tellát, hogy ebben a gyár­ban az ÉGSZl-vel karöltve termelésirányítási rendszere­ket, illetve gyártási progra­mokat; készítettek el — szá­mítógépre. Itt arról van szó. hogy adott gyártmány csoport oi) be­lül — mintegy Htl-iele gyárt­mányból — a megrendelések negyedévről negyedévre vál­toznak. A termékeket viszont ügy kell legyártani, hogy egy adott építkezésre, adott ha­táridőn belül, valamennyi szükséges elem eljusson. SZÉLSÖÉRTÉK- SZÁMÍTÁS EREDMÉNYE Korábban egy kádban csak egyfajta sablon volt. Így elő­fordult, hogy a teljes kapa­citást kihasználó tíz helyeit csak hat került a kádba. In­nen adódott a gondolat, hogy növeljék vagy csökkentsék szükség szerint a gőzölőká­dak méretét. Ez lehetőséget teremtett arra. hogy a szá­mítógép által kidolgozott programoknak megfelelően finomítsák . a gyárlásirán,vi­tást. Hasonló megfontolásból, pontosabban egyszerű szélsó- érték-számításból adódott a gerendaprogram is. A sab­lonok 12, illetve 14 méter hosszúak. A termék pedig változó hosszúságú. Itt úgy kellett összeválogatni a ter­mékeket — és ehhez is se­gítséget nyújtottak az üzem- és munkaszervezési, illetve korszerű termelésirányítási eljárások, módszerek —. hogy minél kevesebb legyen a veszteség és minél kevesebb- szer kelljen sablont váltani. Az üzem- és munkaszerve­zési eljárások korszerűsége és a kereskedelmi, szervezési es műszaki jellegű feladatok számi tógépes feldolgozása számos, igen jelentős ered­ményt hozott a gyárban. Elég. ha a dinamikus termelésnö­vekedést tekintjük. Ez arra is utal, hogy e módszerek alkalmazása terén, a BVM Alsózsoicai Gyárának példá­ja követendő. Buciiért Miklós Nem lesz könnyű az ősz Villanyszerelők Özdon a Béke­telepen (Koznia István felv.) Először szállítunk nagy tételben magyar autóbuszo­kat, Törökországnak. A 35 millió dollár értékű megren­delésről szombaton kötötték még a szerződést, amelyet Toldi József, az Ikarus ve­zérigazgatója. es Ardó Pál, a MOG U RT vezérigazgató-he­lyettese. valamint Suai Kuni. básar. az isztambuli városi közlekedési vállalat vezér­igazgatója írt alá. A megálla­podás szerint jövő év első negyedének végéig az Ikarus -üO-as városi é.s, 2110-as típu­sú csuklós autóbuszaiból ősz— szesen 550-el szállítanak Isz­tambulba. Ankarába és más török nagyvárosba. — No v én,v termesz t és ü n k több éves. visszatérő gondja- baja az idén igazán látványos volt. Az alsó területeinket szokás szerint megsarcolta a belvíz, a felső homokbuckás táblákban pedig a hathetes aszály okozol) súlyos káro­kat. Így még annak is örü­lök. hogy a tervezettől csak tíz mázsával takarítottunk be kevesebb átlagtermést. Savanyú a mosoly. A bú­za 28 mázsás hektáronkénti átlagtermése nem sok jóval kecsegtet. Fábián Gyula, a ti szakeszi Tiszamenti Terme­lőszövetkezet elnöke összeg­zi a tényeket: — öt és léi millió forint-* ra becsüljük a növényter­mesztés árbevétel-kiesését. Ez az összeg nemcsak a tényleges károkból szárma­zik, hanem az újravetósek, talajmunkák többletköltsé­géből is. A víz levonulása után hétszáz hektáron csak későn tudtuk földbe juttatni a magot, vagy a kipusztult kultúrák helyére új növényt vetni. Gyakorlatilag ez annyit jelent, hogy a legnagyobb munkának számító őszi be­takarítás minden eddigitől hatalmasabb feladatot ígér. Szokványos évben 1100 va­gon terményt mozgatnak meg. Idén a becslések alap­ján 18 ezer tonna az a ter­mésmennyiség, amelynek be­takarításáról, szállításáról kell gondoskodni. — A kapások éve ez. A kukorica és a napraforgó terven felüli termést ígér. s úgy néz ki. hogy a 170 hek­táron termesztett szója is többet fogadni 14 mázsánál. Á tömegtakarmányok — még a késői vetésüek is — kimagasló zöldlümeget Ígér­nék. Közbevetve: a kalászosok olyan kárt szenvedtek, hogy a pénzügyi mérlegben mu­tatkozó hiányt a 'többi kul­túra sem tudja pótolni. Még rekordtermés esetén sem. így a gazdaság a számára egyet­len járható utal választotta, hogy a veszteséget a lehető legkisebbre mérsékelje. Az elnök: — Mese nincs, takarékos­kodni kell. Elsősorban az állattenyésztésben. Megszigo­rítottuk az abraketetést. A hizómarháknál adagoljuk, a tehenészetben, s a növendék­állatoknál pedig a silót he­lyeztük előtérbe. Újabban már a hízóállatok is silót kapnak. Ügy tűnik, járható ez az út. Kinyúlik ugyan a hizlalást ■ idő. de ötven fil­lérrel olcsóbban termelünk meg egy kilogramm húst. További kétszázezer forintot spórolhatunk meg az üzem­anyag következetes elszámol­tatásával. Más lehetőséget egyelőre nem látunk. Majd jövőre... Talán azt is hozzáfűzhet­te volna, hagy már a múlt­ban is erre törekedtek. Mert az egész elképzelés, amely azt a célt szolgálja, hogy a gazdaság szerkezetéi a kör­nyezethez. elsősorban az ég­hajlati adottságokhoz igazít­sa. több év következetes munkájának lehet csak ered­ménye. Nem szabad figyel­men kívül hagyni a közgaz­dasági tényezőket, a haté­konyságot. a gazdaságossá­got. de az alap csak egy le­het. nem szabad csodában bízni, a belvíz évről évre pusztít, tehát a termelést a kár elkerülése határozhatja meg. — Korábban úgy döntöt­tünk. hogy a vetésszerkeze­tét a pillangós növények, a gyepfélék telepítése, s az olajos kultúrák irányába toljuk el. Vagyis ezek a nö­vények lesznek a döntök, a kalászosokon kívül. A kuko­rica vetésterülete lecsökkent, hiszen '280 forintos önkölt­ségen alul nem bírtuk meg­termelni. Így nincs rajta nyereség. A szója, a napra­forgó. a repce viszont 25 százalékos haszonhányadot biztosít. Természetesen ott, ahol a belvíz nem pusztít: a jobb adottságú, magasabban fek­vő részeken. Azokat a táb­lákat, ahol menetrendszerű­en megjelenik a belvíz, az áru növény-termesztésből ki kell váltani. Oda gyep s vi­zet jól bíró pillangós kerül. Viszont megnövekszik a ta­karmánytermő terület. Fá­bián Gyula: — Ez is a célunk. Gyor­sított ütemben növeljük a szarvasmarha-létszámot. Minden ezt indokolja. Vari nagy teljesítményű fülisztüze- münk, ami jó minőségű ta­karmányt készíthet. van férőhelyünk (224 férőhelyes MEZÖPANEL-rendszerű is­tállót építettek) és van te­rületünk. amely a takar­mányt biztosítja. Jövőre mar 1600 szarvasmarhát tartunk, 520 tehenei fejünk majd. Így a gazdálkodásunkban az állattenyésztés kapja a fő­szerepet. De addig is térjünk vissza a jelenbe, hiszen a gondok a mában jelentkeznek. Ál­landóan visszatérő nehézség, hogy kevés az ember. — Augusztus végére vé­geznünk kell a vetöszántás- sal. hiszen a hónap második felében a repcét már vetnünk muszáj. Az olajos növény 330 hektáron kerül a földbe, de még el kell telepítenünk 100 hektár pillangóst, kilenc­ven hektár gyepet. Szeptem­berben pedig megkezdjük az 1150 hektár búza vetését. Hét ember hiányzik, akik­nek feladata tenne vezetni a hét nagy teljesítményű erő­gépet. Egy választás ma­radt: a szerelő kombájnra ült, majd aratás után trak­torra. s mire megkezdődne az őszi betakarítás, minden földet megtör gat, mert a kombájnokra ismét szükség lesz. Hiszen a napraforgó, a szója, a kukorica és a siló betakarítása egymásba csú­szik. így a feladat megsok­szorozódik. Nem lesz könnyű az ősz, mert a saját műhely helyett idegenben végzik el a javításokat, hiszen a sze­relők többsége gépen ül. — kármán — A hengerállvány foszló gőzfelhője mögött áll a hen­gerész a pódiumon; mintha a múltból lépett volna elő. hogy visszafordítsa az idő kerekét; a hengerrést beál­lító hatalmas tárcsát jo len­dületű jobbra rántással kor­mányozza. Társa a vastag kötelet ehgedi utána a for­gáshoz, s az. izzó anyag a hengerek között vékonyodik, nyúlik, szélesedik. Az átlag­életkor 40—50 év. a fiatalok elkerülik az üzemel. Reumatikus megbetegedé­sekre, izületi bántalmakra hivatott, aki a Borsodnádas- di Lemezgyár hengerművébe szegődik. Nyáron szinte elvi­selhetetlen az 50—80 fokos meleg, ezt levegöbefúvatással igyekeznek enyhíteni. Mi tör­ténik? A munkások elölről izzást kapnak az anyagtól, hátukra hideg levegőt a csö­vekből. Mellükre tapadt in­gük sótérképes, egy műszak alatt 8 lityi’ vizet isznak meg, s ennyit el is veszíte­nek. Két óra munka, egy óra pihenés. A nevében viselés vállalat termelésének 82 szá­zalékát meg ma is a tábla- lemez-hengertés adja. Nem én minősítem, a szakemberek szerint elavult, gazdaságta­lan már jó ideje. Mégis, eb­ben az évben a hengerészek visszafordítottuk a matuzsá­lemi kort megért hengeráll- ván.vok értékmérő kerekét, s meglepően kiemelkedő ered­ményeket értek el. Köszön­hető ez részben a Melallim- pextVek. amely önzetlenül képviselte a bnrsodnádasdi- ak. igy a népgazdaság érde­keit. — Nem vesztek el vagonok a nemzetközi körforgásban, sikerült a lökés piacokon kedvezőbb árakat kiharcolni, mint korábban — összegez Hamar Ferenc, a termelési és kereskedelmi főosztály veze­tője. A kemencétől a hengeráll­ványig fogóval húzták a föl­dön az alapanyagot, ma már szál 11 tószalagok kön nyi tik a hengerészek munkáját. A le­mezek duplázását vastag fa­talpú bakancsban végeztek, ezt a műveletet is gépesítet­tek. Rátéoett a hengerész a lehengerelt, még meleg lemez sarkúra, segítője a másik sarkot fogta meg. s talpuk alá hajlították. a lemezt. Sokszor kicsúszott, vissza­ütött. égetett. Amikor az ol­lócsoport elkészült, a leme­zek nyírásánál is csökkent a nehéz fizikai munka. — Innen kevesen mentek nyugdíjba — néz rám kemé­nyen Pataki István nyíró, s elfordulván távolabbra mu­tat: — Ott az a kockás inges ember. Gyárfás Ferenc is könnyebb munkára kérte magát. — Kétszer operáltak sérv­re — nevet kényszeredettén Cseh Barna. — Meggyengült a hasban,vám. 43-tól vagyok a gyárban, nem tudom, ka­pok-e korkedvezményt... Egy műszak alatt 7—800 mázsa lemezt mozgat, meg Surányi László brigádvezető. Fiatal ember. Hisko János egyengető is az. úgy fogal­maznak: a lendületen, az összeszokottságon múlik min­den, bírják, megszokták munkájukat. Borsodnádasdon mindig apáról fiúra szállt a mesterség, nemzedékek nőt­tek fel a gyárban, s így olyan munkáskultúra terem­tődött, amely sorsok, törvé­nyek. álmok forgatagában edződött. Lágyító hőkezelésbe veszik a hengerléskor megkemé­nyedett lemezeket. Mintha kél edényt egymásra boríta­nának. s a sütőbe helyez­nék. olyan az izzító szek­rény. Az összeillesztés el­lipszisét homokkal törniük, döngölik, levegő ne jusson a lemezekhez, mert revésedést okoz. — Sípol a tüdőm, jelez minden csontom, 22 éve va­gyok hengerész — mondja az. üzemvezetői irodában Vikim György, s én elnézést kérek, hogy a pihenőidejét sárabolom kérdésekkel. — Mindenféle híreket hallot­tunk már. megszüntetik a lemezgyártást, mert ga/da- ságlalari. Szerintem az or­szágnak még jó ideig szük­sége lesz a mi lemezeinkre, forgathatják a dolgot akár­hogyan. Látta, milyen körül­mények közölt, hallotta, mi­iven eredményeket értünk el. Slroifi László váltóhenge­rész, Kormos Géza elöhen- gerész, Tóth Béla kivevő, arcról arcra figyelnek, nehe­zen állom tekintetüket. Vik­tor György is várja a kér­dést. s talán ebben a csönd­ben értem őket igazán. Aki beszél, semmit se tud a hall­gatásról. Semmit a kemen­cenyitáskor kiszabaduló iz­zásról, az arcot védő boros­táról, a szemről, amely er e­ken át a tüzes anyagra me­red. Nincs szándékomban ro­mantikus halas vadászattal dicsőíteni a borsodnádasdi hengerészeket. De: létszám­gondokkal küzdve, manu­fakturális módszerekkel megközelítően 400 millió fo­rintot termeltek az első fél évben, a tőkés piacokra szánt gyártást 50 százalékkal túl- teliesítették. Kurtán Miklós üzemvezető más, korszerűbb hengerművekkel összehason­lítva mondta. ho°v azokban a gépek, itt az emberek dol­goznak. Borii János üzemve­zető-helyettestől a munkafo­lyamatokat ábrázoló fotókat kérek, s az alig egy éve ké­szült képeken a hengeré­szek nehezen ismerik fel társaikat, s a hengermű is sokat változott. De ma is pódiumon áll a hengerész, foszló gőzfelhő mögött kor­mányozza a folyamatot. Hogv miként alakul a hengermű jövője, lehet-e tartósan szá­mítani a most meanöveke- dett keresletre, s pgvnltalán meddig kell és szabad ilven elavult technológiával dol­gozni. ázatná még megvála­szolatlan. Tűnődve nézem a hengerészek ingét, a sótérké­pet szívük fölött.' Karosi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents