Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

ÉSZAK-M AG YARQRSZAG 4 1979. augusztus 4,, szombat A boltokban szeptemberi a forgalom. A választék most még (vagy már!) kifogástalan. Kék papír helyett? • \ A táskát mindig háton viszik haza j j ü Engedményes iskolafüzet- vásár!, hirdetik a feliratok itt is, olt is, s ki-ki helyzete s vermérseklete szerint veszi tudomásul. A diák morog: ..Micsoda . tapintatlanság az iciö múlására figyelmeztetni vakációban!”: a szülő örül, mert megoszthatja az iskola- kezdés anyagi gondjait. A leendő elsősök pedig repes­nek, mert a mama és a papa végre beadja a derekát, s a táskavásárlásnak tanúja le­het az egész világ. A táskát ugyanis a szeptemberi isko­lások mindig háton viszik haza... • Augusztust írunk — ideje szétnézni. szeptemberben lesz-e elég füzet, ceruza, fes­ték, vonalzó a táskákban? N. Kati táskájában min­denesetre már minden ben­ne van. amit az Oktatásügyi Minisztérium előirt az első­söknek. Dr. Németh Zoltán, a PIÉRT miskolci kirendelt­ségének igazgatója, viszont elmondotta: a minisztérium talán egy kicsit későn (feb­ruárban) döntött véglegesen néhány segédeszköz változ­tatásáról. így a technikai papírkészletet, a dobókockát és a hajtogatott lapokat csak a második és a harmadik negyedévre tudták visszaiga­zolni a gyártók.- Most már ugyan van a boltokban, de aki a vásár első napjaiban szerezte be a füzetcsomagot, csak újabb vásárlással tud­ja beszerezni a kiegészítő­ket. Megfelelő ellátásról • győ­ződtünk meg próbavásárlá­sainkon is: Most például (szemben a tavalyi évvel) válogathatnak a vonalzók, ecsetek között a vásárlók. Az alsó tagozatbamszükséges gvurmából is elegendő a készlet, hazai és' olcsó im­port gyurmák kerülnek, az egységcso magokba. — Mi hiányzik? A miskolci villanyrendőr melletti papírboltban eddig a 21—22-es vonalas füzet hi­ányzott. Lackó Istvánná üz­letvezető szerint. De már megérkezett. A PIÉRT igaz­gatója szerint pedig már csak egyetlenegy füzet, a gimnáziumokban és az álta­lános iskola ötödik-hatodik osztályában használatos 57— 40-65 kockás füzet hiányoz­hat a csomagokból. Romá­niából importálják — még nem érkezett me?. A forgalom egyébként iga- / zol ja az állításokat: a . ked­vezményes akcióban nem­csak a füzetek kelne!: el (ezekre vonatkozik a ked­vezmény!). hanem az isko­lás élet • eavéb kellékei, is. •Szép a táskaválaszték, egye­lőre tolltartó is van bőven. Kék pupu viszont nincs. Megszűnt. Helyette nylon- borítót lehet kapni. Meg­szűnik egy szép, praktikus régi hagyomány. A csepeli gyár állítólag környezet­szennyező hatása miatt.szün- tetle meg a gyártást. Az is­kolában' nem követelhetik. Ez viszont aligha vigasztal­ja majd a nylonoorilók gya­kori szakadása miatt bosz- szankodó szülőket, a gyúró­dó. koszolódó füzetek látvá­nyán nekikeseredő pedagó­gusokat. Hírek ugyan szál­lingóznak erősebb borítású füzetekről, de ilyent még senki sem látott. Átmeneti megoldásnak (hiszen a ha­gyományos füzetekkel kell számolni ebben a tanévben) javasolunk valamit: fehéres barnás csomagolópapír kap­ható. Igaz. drágább mint a kék. de olcsóbb mini a he­tente váltandó nylonborí­tás! Ügy látszik egyébként, a kék papír-ügy lesz a legna­gyobb gond az idei felké­szülésben. Mert egyéb kellé­kekből jónak tűnik az ellá­tás. Kiinga Lajos, a Cent­rum üzletvezetője szerint például köpeny választékból még sohasem álltak ilyen jól. igaz. a fiúknak most sincs nagy lehetőségük á vá­logatásra. viszont minden méret kapható. S még ko­rántsem fejeződtek' be a szál­lítások! Tornacipő is van: kicsiknek és nagyoknak egy­aránt. Van hagyományos, és olyan, amelyik tartja a bo­kát. , Legfeljebb nem mindig kapható a teljes választék. S itt megint csak . érdemes megállni egy pillanatra: a nagykereskedelmi vállalatok­hoz a 'Visszaigazolások meg­érkeztek. De a szállítás ko­rántsem folyamatos. A már emlegetett, s lassan befeje­ződő akció kezdetére példá­ul nem volt minden a bol­tokban. Meglehet, kétszer is vissza kellett, kell jönni, míg teljes lelt vagy lesz az iskolai felszerelés. Pedig; az akció­nak — többek, között — az is célja,’ hogy a tanév első napjainak tumultusát oldja a boltokban. Hogy ne kell­jen a járdán sorakozva vár­ni a bejutásra! A Pl ÉRT miskolci kiren­deltségének igazgatójától ka­pott tájékoztatás szerint, fü­zetből, segédeszközökből ele­gendő mennyiség érkezik. De azt — az elosztás áttér telein keresztül — nőm tud­ják garantálni, hogy min­denki ott' vásárolhatja meg az új segédanyagokat, ahol lakik. A tanítóknak és a taná­roknak valószínűleg az idén is kell majd némi türelmi időt hagyniuk .. . Cs.Htorsís Annamária Fotó: Lac/.ó József Eldöntendő kérdés, ki büszkébb? Az iskolös nnrtwfiű a táskára, »agy a papa az iskolás nagyfiára? A Nézőpont adása után „Buldózeres városfejlesztés ” Valami két 'esztendeje szo­ros egymásutánban láthat­tunk a televízióban három azonos témájú produkciót: egy szovjet tévéfilmet an­nak NDK-beli változatát, va­lamint ugyanennek a témá­nak hazai színpadi feldolgo-'1 zását, illetve annak közve­títését. A téma röviden: egy moszkvai társaság három if­jú tagja szilveszter éjszaká­ján kicsit berúg, majd gőz­fürdőbe megy. ahonnan tá­vozva. egyiküket a másik keltő tréfából felteszi a le- ningrádi repülőgépre. A las­san ocsúdó harmadik taxiba ül. bemondja lakcímét — Építők útja 34. —. majd be­megy a lakásba, az ismerős bútorok közé ám hamaro- _ san kiderül, hogy az nem az ö lakása, mert ott egy fiatul nő lakik. Minden egyezik: a lakcím, az , utca neve. az emelet, az előszoba ajtaját nyitó kulcs, a típusbútorok és azok elhelyezése a szo­bákban, csak éppen a fiatal­ember lakása :;m Lenin- arádban, hanem Moszkvában van egy hasonló új lakótele­pen, egy megtévesztésig ha­sonló házban; s mert nagy­jából egyszerre készültek a lakótelepek és a lakások, a bútorok is ugyanazok, mert akkoriban ezeket lehetett kapni az áruházakban. Ez a —< különösebben nem értékes, — történetke gyak­ran eszembe jut, ha új la­kótelepeinket járom és hir- telenében nem tudnám meg­mondani. vajon Várpalotán, Rákospalotán, Kazincbarci­kán, avagy az. idestova hat évtizede ismert és szeretett Miskolcon valamelyik új te­lepülésén . vagyok. A beve- - kelőben említett szovjet jé- • lék alapszituációja a mi la­kótelepeinken is elképzelhe-. * tő, hiszen az azonos, vagy veszedelmesen hasonló ház­gyári szériákból egy megha­tározott időszakon belül csak azonos épületek rakha­tók össze és a várostervezői lelemény igen szűk korlá­tok között mozog, ha ezek­ből az' egyformaságokból va­lami eltérő városképet i^kar kialakítani. Hát még, ha nem is nagyon akar! Mert különféle tényezők egysze­rűbb, kevesebb kockázattal járó megoldásokra kénysze­rítik. Néhány napja a Televízió nagyszerű közművelődési fo­lyóirata. a Nézőpont, a nní- emlékekkel, azok védelmével foglalkozott. Tjibb alkalom­mal játszottak be részlete­ket a közelmúltban tartott műemlékvédelmi konferen­ciáról, s azok sorában hang-, zott el például egy példaké­pül állítható városi tanács­éi,nők — Szabó Imre Debre­cenből — véleménye, hogy egy-egy értékes műemlék- részlet, • akár egy lépcső is. határozza meg a köré terve­zendő épületei. Roppant je­lentős. elgondolkoztató ja­vaslat. Ez a gondolat való­jában azt jelenti, hogy új városaink, illetve ( városré­szeink tervezésékor ne csak a majdanit vegyük figyelem­be. Kunem a már meglevő érték határozza meg a to­vábbi tervezést. Természete­sen könnyebb kukorieaíöld- re tervezni, aljol semmi ko­rábbi létesítmény nem be­folyásolja a tervezőt, s köny- nyebb dózerokkal leszántani régi városrészeket, mintsem ázol; értékes részeit magha­tározó és kiindulópontnak tekintve, több gondolkodás­sal. több nehézséggel, a régi városrészek, régi. értékesebb létesítmények, vagy éppen városképi részek, városszer­kezetek * kontinuitásánálc megőrzésével megtervezni az újabbal, a korszerűbbet, — de a régi szerves folytatása­ként. Nehezebb lenne így ter­vezni ? Bizonyára. De hi­szem. hogy az építőművész szívesebbén vállalná ezt a munkatöbbletet, mint a tí­pustervek mechanikus alkalr ma zásait. Épitöművészi fel­adatnak mindenképpen' ér­dekesebb és értékesebb len­ne! . Az említett tévéadásból is tudjuk, iiogy , hazánkban nem sok a. műemlék,, szá­mul: alig haladja meg a nyolcezer-háromszázat, s kö­zülük összesen valami ezer- háromszáz a kiemelten érté­kes, Ezek védelméről a Ma­gyar Népköztársaság törvé­nye intézkedik, bár —mint a műsorból kitűnt — nem eléggé hatékonyan. Közre­játszik ebben a szakemberek hiánya, a relatív anyagi ne­hézség, a felgyorsult élet- tempó , és a műemlékvéde­lem helyenkénti — nehezen elkerülhető — ütközése csak­úgy.; mint a- meg nem árlés, a helyenkénti kiskirál.vkó- dás (égv baranyai település tanácselnöke íogadkozott. i t hogy amíg ö elnök lesz, ki­irt minden műemléket), s nem ritkán a butaság is. A hazai műemlékvédelem ki­magasló személyisége, Dcr- esényi Dezső szerint. á mü- ’ emlékeket az -idő és az idő­járás ellen kell védeni, de védeni kell az emberi buta­sággal szemben is.. Ugyan­így kell védeni a számba vett műemlékeken kívül az emberi környezetet, a város­képet. a lakóhelyi környezet: arculatát. Ugyancsak Der- csénvi mondta el.- hogy az emberei; igenis szeretil; a környezetüket, féltő gopddal nézik a régi lakótelepek kö­rüli bontási munkákat, kör- .nyezetátalakításokat. sze­retnék. ha a megszokott környezet megújulva élne tovább. • Néhány hazai város, igen jó példáját nyújtja afc olyan­fajta rekonstrukciónak, amelyben a városszerkezei nem pusziul el, az új vá­rosrész nem a régi sírján nő fel, hanem annak továbbéi- ' telhető maradványaival együtt növekszik. Eger bel­városa. Kecskemét. Nyíregy­háza és néhány más város úgy alakul át korszerű ott­honokat biztosító település­sé, hogy Eger cs Kecskemét és Nyíregyháza murád arcu­latában, nem pedig bárhol behelyezhető típustelepülés, minden sajátos arculat nél­kül. A sokfelé tapasztalható „buldózerei városfejlesztés'’, amely a régi épületekkel a megszokott és egyéni arcu­latot biztosító városszerke­zetet is .elsöpri, tulajdonkep­pen a kukoricaföldekre tör­ténő városépítéssel azonos'. Csak az utóbbi esetben nem kell a szanáltak .ezreinekla­kást biztosítani. © |- ■ Műemlékkel egyenrangú védelem jár a települések történelmi , városképeinek, szerkezeti, egységeinek, ar­culatánál; is. Ü.j építéseink­nél. fejlesztéseinknél ezt is védeni kell. Mert — mint a Nézőpont adásában hallot­tuk. de tudjuk is — az em­berek szeretik a környeze­tüket. És nem szeietik el­veszíteni azt, amit keveseb­bel több gondoskodással meg is lehet őrizni. Benedek Miklós Augusztus, Napjaink Mikor e sol-ok megjelen­nek, a Napjainkhoz, tartozó írók, költők, alkotók a ké­szülődés utolsó, szakaszában találtatnak már: indulnak, hogy részesei legyenek a nyolcadik tokaji írótábor programjának. ,,A táboro­zás ••specialitása-, hogy — a körülmények alakulása foly­tán —. a tokaji írótábor székhelye Immár nem To­kaj. hanem Szerencs, s , ha­gyományosan t a megnyitó sem Tokajban van, hanem Tiszaladán.vban. uz 1939-es, 1940-es író—paraszt találko­zóknak otthoni adó faluban, azok körében, akik közi a vendégeskedő írók nemcsak otthonra, hanem amikor sű­rűsödött az ég. s az elvár dúló hatalom elől rejtőzköd­ni kellett — mini'Darvas Jó­zsefnek —. menetlékre is lel­lek” — olvashatjuk a lap­nak az idei írótábort kö­szöntő cikkében. / Ha terjedelmét- nézzük — nyilván nem ezzel az írás­sal kellett volna kezdenünk a Napjaink legújabb, au­gusztusi /számának_ ismerte­tését. Tanulmányozva azon­ban a megjelentetett publi­kációkat. könnyű belátni: megyénk irodalmi és műve­lődési lapjának ezúttal a to­kaji írótáborok lén vege ad „fazont”. E körből minde­nekelőtt M. Pásztor József összeállítását kell. megemlí­tenünk. mely Élő hagyomány — Magyar írók Tiszaladány, ban — címmel látott nap­világot. S akik. eddig is fi- gvelemmel kísérték az író­táborok témaköreit, tudják, hogy nem erőltetett , a vonal- vezetés: itt káli az olvasók figyelmébe ajánlani Mód Aladárné Miskolci tükör cí­mű publikációiét, melv a Nehézipari Műszaki Egye­tem Marxizmus—Leninismus Tanszék szociológiái kutató- csoportjának tanúim ú o vni ra épült, s az azokban megfo­galmazottak tapasztala egyesíti. Folytatódik a lapban — s ez sem „idegen” az írótábor idei programjától — a Mó­ricz ülsigmond születésének századik évfordulója ulkal- 1 mából közölt tanulmán vr,'­' emlékezések sora. Ezúttal Kováig Dániel ír A formát- lanság formamű vészele? cím­mel — Gondolatok Móricz első regényeinek kompozí­ciójáról — e témakörben. És ha már az emlékezés .knél tartunk, meg kell említe­nünk Ötvös László inasát Simándv Pálról: Élete: a néo szolgálata Az ezúttal Igyérebb számú lírai anyag mellett, két •el­beszélést közöl e havi szá­mában a Naoiaink. Szent­mi hálvi Szabó Péter: Az ott­hon és Haidú Gábor: .. 151. clamor meus ad te veniut című írását, ■ Ajánlásra - kívánkozik még két publicisztikai1 közlés: Fe­kete Ovula telő és igazság, valamint Kerénví 'Grácia Képzettársítások című írása. A, szokásos könyvismerteté­sek recenziók mellett ni szívvel ajánlhatjuk -i lap képzőművészeti anyagából Pető János grafikai alkotá­sai ti .11. j.) i. \

Next

/
Thumbnails
Contents