Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

T9 79, wörnawk« 4., wombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 --------------------— N V áltoztatásokra törekszenek li népgazdasági érdekek R következetes érvényesí- *» tésére való törekvés jellemezte Leninváros válla­latainak, üzemeinek első fél­évi munkáját. A vállalatok többsége teljesítette időará­nyos tervét, jóllehet az idén nehezebb körülmények köze­pette kellett gazdálkodniuk. Tovább növekedett' a terme­lékenység, viszont csak mér­sékelt ütemű előrehaladást lehetett tapasztalni a haté­konyság, a munkafegyelem, a minőség, valamint a takaré­kosság területén. így sum­mázhatjuk röviden a városi pá.rt-végrehajtóbizottság leg­utóbbi ülésén, az első félévi gazdálkodásról kialakult ál­lásfoglalást. lVli jelíemezte«az eddig vég­zett munkát? Megfigyelhető volt, hogy a gazdasági egy­ségek mindenekelőtt; az új berendezések üzembe helye­zése, a , meglevő kapacitások jobb kihasználása, s a ter­mékszerkezei korszerűsítése révén fokozták termelésüket. A város üzemei a múlt év hasonló időszakához képest, 111,8 százalékkal növelték ter­melésüket, melynek értéke elérte a 7,5 milliárd forintot. A termelés elsősorban a nagy­üzemekben emelkedett szá­mottevően. A nagyvállalatok közül például a TVK csak­nem 8 százalékkal teljesítette till időarányos tervét. A Ti­szai Kőolajipari Vállalat a li- nomító beruházási munkái­nak tervszerű végzése mellett hasonlóképpen nagy jelentő­séget tulajdonított a termelési feladatok teljesítésének. En­nek köszönhető, hogy az év első felében a vállalatnál ter­ven felül 163 ezer tonna fű­tőolajat fogadtak, tároltak és 'továbbítottak a felhasználók részére. A termelőüzemek kö­zül a nyírbogdányi gyáregy­ség munkáját emelhetjük ki: a 86-os autóbenzinből, vala­mint gázolajból a tervben szereplő mennyiséget biztosí­totta, ugyanakkor kőolajból 14 ezer tonnával többet dol­gozott fel. ami szintén hoz­zájárult az sllátás, a növek­vő igények kielégítéséhez. Ami az export alakulását illeti, a TVK változatlanul meghatározó szerepet tölt be. A kombinát első félévi ter­melésébol 1,312 milliard fo- rirft érétkű át*ut értékesítet­tek külföldi piacokon. A tő­kés kivitel 15,1 százalékkal volt nagyobb, mint a tervben szereplő érték. Ezt úgy érte ei a vállalat, liogy egyrészt tovább növelte export áru­alapját, másrészről a terve­zettnél magasabb áron adta el termékeit, így jelentős de- vizatöbblelhez jutott a nép­gazdaság. A végrehajtó bizottság, a végzett munka értékelése so­rán megállapította, továbbá, hogy a vállalatok az idén tervszerűbb munkaerő-gazdál­kodást folytattak. A gazdál­kodó egységek, mindenek­előtt a TVK, T1FO. épitö- és szerelőipari vállalatok él­tek az anyagi ösztönzés és a differenciált bérezés nyújtot­ta lehetőségekkel. A gazdálkodás hatékonysá­gának növelésében egyre na­gyobb szerepet kapott a ter­mékstruktúra korszerűsítése. A Tiszai Vegyikombinátban ez döntően abban jutott ki­fejezésre, hogy a gazdaságos olefin- és műanyag termékek termelésének fokozása került előtérbe. Bizonyíték erre, hogy a korszerű petrolkémiai termékek részaránya a múlt évi .65,7 százalékról az idén 68,4 százalékra növekedett. A termékszerkezet korszerűsíté­sére irányuló törekvés nyil­vánult meg azokban a vál­lalati szintű intézkedésekben is, amelyeket a gazdaságta­lannak ítélt festékipari ter­mékek gyártásának megszün­tetésére foganatosítottak. a párt-végrehajtóbizott- ság a második fél évben megoldásra váró fel­adatok közül különösképpen a hatékonyság és a tervsze­rűség további növelését, a termékszerkezetnek a min­denkori piaci igényekhez való igazítását, valamint azányag- és energiatakarékosság foko­zását-húzta alá. A kialakuló­ban levő kedvező tendenciá­kat tovább kell erősíteni, hogy a népgazdasági tervből a vállalatokra, üzemekre jutó feladatok marádéklalan telje­sítésével’ biztos alappt te­remtsünk a következők évek munkájához. Ij. I,. A Tisza Bútoripari Vállalat 2. sz.. gyáregységében Sátor­aljaújhelyen — mint ahogy az országban mindenütt — a közelmúltban itt is fontos számvetést készítettek. E számvetés jelentőségét, tar- • talmát külön hangsúlyozzák a népgazdaság egésze előtt álló feladatok: a harmonikus fej­lődés, a gazdasági egyensúly helyreállítása, a munka mi­nőségének és a hatékonyság­nak a javítása, valamint a pazarlások megszüntetése. Az előrelépés mértéké töb- bé-kevésbé pontosan lemér­hető a vállalatok, gyáregy­ségek év végi számvetésén, gazdálkodási eredményéin. Az üzemek általában két­féleképpen szokták lemérni az első fél év gazdasági ered­ményeit. Megnézhetik úgy. hogy az éves tervhez képest elérték-e az ötven százalékot, de viszonyíthatják az ered­ményeket az előző év azonos időszakához is. A Tisza Bú­toripari Vállalat 2. sz. gyár­egységében az első fél év so­rán olyan termékek gyártását sorolták előre, amelyeknek a kézimunka-igénye magas. Tették ezt azért, hogy a má­sodik fél évre — amikör a gyáregység új élragasztó és megmunkálógéppel gyarapo­dik'— maradjon a gépi mun­kaigényesebb termékek gyár­tásának nagyobb hányada, így azután a tervhez képest: a teljes termelési értékben valamelyes lemaradás'mutat­kozik, míg az anyagmentes termelési értéknél időarányos, teljesítés tapasztalható. A gyáregység még 1978-ban 1 kapott ígéretet arra, hogy az említett két gépet ez év má­sodik felében leszállítják és beüzemelik. Az él ragasztó gép már meg is érkezett, de a megmunkálógép még egye­lőbe várat magára. Kicserélik a Könnyűipari szerelő válla­lat kivitelezésében a gépter- .mi porelszívó berendezéseket is. ötmillió forint értékű be­ruházás lesz ez. és a korsze­rű berendezéseknek három­szoros a villámosenergia-fo- gyasztás;! is. Mégsem lehet a/.t mondani,-hogy ez pazarlás. Ez a ,,pont beruházás'’’ sok­kal,. inkább az ésszerű taka­rékosságot jelenti, hiszen a dolgozók egészségét védi. A gyáregységben anyagta­karékosságról máj' nem lehet: beszélni, furcsán hangzik ez azért, mért itt olyan ponlo-- sak a leszabá’si műveletek, hogy a gyártási folyamat so­rán hulladék nem keletkezik. A munkaerővel való gazdál­kodás itt is a kellemetlen kérdések közé tartozik. Az > mondható el. ami sok más helyen is igaz: létszám az van elég, a munkaerő a ké­vés. — Ha nagyop megnéz­nénk az itt dolgozó 300 em­ber munkáját, talán kétszá­zan is el tudnák végezni — mondja Tóth András, a gyár­egység igazgatója. Az exportképesség, db a vállalati versenyképesség fontos feltétele az új, korsze­rű termékszerkezet kialakítá­sa. Szeptembertől a gyáregy­ségben megkezdik a fürdő­szoba bútorok nullszeriás gyártását. A termékösszeté­telben a hagyományos kony­habútorok •— Varia. Klára — és ajyóbúlorok — Pötyl. Csöpi — mellett új termék­ként jelentek meg a házgyá­ri lakásokba kerülő beépített gardróbszekrények. A gyár­egység 80 milliós tervéből, 25 millió forintot tesz ki a ház­gyári megrendelésre készülő bűlor. a fennmaradó érték­ben közvetlen lakossági igényt elégítenek ki. A vállalat központja révén több piacon is jelen vannak, de a házgyári bútorok gyár­tása állandó piacot, nagyobb termelési, illetve értékesítési biztonságot jelent. Más szem­pontból is kedvező a házgyári Bútorok gyártása. Készter­mékraktára nincs a gyáregy­ségnek, így folyamatos ki­szállítást kell biztosítani. A vasúti szállításnál viszonylag magas a bútorkár, a bútorok sérülésének gyakorisága. (Amit, meg fokozhat az. eset­leg többszöri átrakás is.) Emellett figyelembe kell ven­ni azt is. hogy igen sokszor itt is vagonba raktároznak, ami azok népgazdasági lag kedvezőtlen lekötését jelenti. A házgyári, az építőipari megrendeléseknél ezzel szem­ben a bútort konténerekben szállítják és azokat a teher­autók egyenesén az. épülő ház elé rakják. Ezek a tapaszta­latok arra lösztönzik. a gyár­egységet, hogy a konténeres szállítást más termékek ki­szállításánál is igyekezzenek bevezetni. A jó kooperációs partne­reken, az ösztönző bérezésen és a javuló minőségű mun­kán kívül a konténeres szál­lítás a minőség megőrzésé­nek, illetve a károk, veszte­ségek elkerülésének fontos eszköze lehel. És általában a gazdálkodás minden eleménél változtatásokra törekszenek, hogy a mind magasabb kö­vetelményeknek a kiváló gyáregység címhez illően mijjgf elelii essenek. — buciiért — A-z ’utóbbi években gyak­ran jelent meg mind az or­szágos. mind a megyei sajtó­ban az elhagyott, pusztuló hegyaljai szőlőkkel foglalko­zó írás. S ez nem volt’ a vé­letlen műve, hiszen e törté­nelmi ^őrvidékünkön a ma­gánkézben • levő, s a legrna-’ gasabb lejtőtartományokban található' géppel nem mű­velhető ültetvények közül egyre több vált és sajnos, válik ma is parlaggá. A pusz­tulás mértéke egyik-másik l szőlőtermesztő községünkben máp-miár aggasztó, ezért« kí­sérjük megkülönböztetett fi­gyelemmel, s lapunk hasáb­jain ezért számolunk be örömmel olyan példákról, amelyek azt igazolják, hogy kellő összefogással, szervezés­sel, a termesztés támogatá­sával meg lehet akadályozni a pusztulást, s a nagyüzemi gazdálkodáson túl lehetséges virágzó szőlőtermesztést foly­tatni az egyéni művelésű parcellákon is. Jó példáért most Abaúj- szóntóra mentünk, ahol az Abaújszántó és Vidéke Áfész égisze alatt 1973-tól évről év­re eredményesebben gazdál­kodó szőlőtermesztő szakcso­port működik. A minap, ami­kor Szántón jártunk, Hórász ■fajostól, az áfész elnökétől és K. Szabó Ferenc szakcso- ftorti tagtól valami „csoda­1 módszert” vártunk. S- kide­rült, nincs ilyen módszer, ők maguk semmi újat nem ta­láltak fel. Ellenben a régi re­ceptet betű szerint alkalmaz­zák, s ez legalább olyan di­cséretes. Ehhez ugyanis kel­lett egy jó gazda módján szervező, irányító szerv, cég, jelen esetünkben az áfész, és kellettek hozzá a szőlőműve­lésben nem csupán hasznot látó emberek. Szántón ez is megvan, a szakcsoport 321 tagja igazán dicséretes mó­don műveli az egyénenként 400—1100 négyszögöl nagyságú szőlőjét, — 1973-ban még csak 19-en voltunk, azóta ez a szám sokszorosára nőtt. Évről évre növekszik a szakcsoporti ta­gok által leadott must meny- nyisége, s az érte kapott ár­bevétel. Tavaly például 3677 hektoliter mustot adtunk át a borkombinátnak, amiért 5,1 millió forintot kaptunk. Ez az árbevétel 33 százalékkal volt magasabb az előző évi­nél, s mintegy félmillió fo­rint. nyereséget eredménye­zett a szakcsoportnak — mondja az áfész vezetője. — A szakcsoporti tagok szőlőjüket önállóan művelik, a permetezés viszont heli­kopterrel történik, s az áfész* töl — főleg a szállításokhoz — járművet is kapnak. Ugyancsak az áfészen keresz­tül — lényegesen kedvezmé­nyesebb áron — szerzik be a műtrágyát, a növényvédő szereket, a kötözőanyagot. Szüretkor a must elszállítá­sát pedig a szövetkezet térí­tésmentesen végzi. — Aki jól ismeri a szántói szőlőhegyeket, annak az utóbbi években bizonyára fel­tűnt, hogy az — egyáltalán nem utolsó bort termő — Bea-dülőben, hatalmas terü­leten fű nőtte be a hagyo­mányom karós szőlőket. Aki most újra arra jári örömmel konstatálhatja: eltűnt a gaz- tenger, a szőlőket: ismét mű­velik. — Amikor itt Abaújszán- lón megszüntették az állami gazdaságot, ez a 16 hektár szőlőterület a szerencsi Lenin Tsz birtokába került át, ok azonban — vajh, ki tudja, miért — úgy hagyták parla­gon. Részben a szántói nagy­községi tanács kezdeménye­zésére a termelőszövetkezet idén, április 10-én 78 eper forintért e területet átadta ti nagyközségi tanácsnak, ők pedig tartós használatra ne­künk az átúsznék. Mi az ér­deklődő tagjaink között 50 évi tartós művelésre osztot­tuk ki. Volt rá érdeklődő, nemcsak a helyiek között, ha­nem még Enesről is jöttek. A terület alsó, kevésbé lejtős részét a közeljövőben nagy­üzemi módszerekkel kíván­juk betelepíteni, s utána ezt a részt is kiosztjuk a szak- csoporti tagok között. Meg­említem. hogy bárki juthat így szőlőterülethez, a lakhely nem számit, csupán a szö­vetkezeti tSgságot kell vál­lalnia. Akit tehát érdekel a dolog, keressen meg bennün­ket az áfész szántói központ­jában. szívesen a rendelkezé­sére állunk .. . A szántói szőlőtermesztő szakcsoport lelkes nekibuz­dulása (a vezetés és a tagság garancia rá) nem szalmaláng életű. Már jövőre maguk akarják előállítani a szapo­rítóanyagot. a szőlőoltványt, ez pedig újabb telepítésekét, a régi szőlők további korsze­rűsítését célozza. Eddigi eredményeik, jövő­beli céljaik mindenképp di­cséretesek. s ezért követésre méltónak találjuk. Jó szívvel ajánljuk irtásoknak is! (hajdú) A kötőgépeknél b A részleg varrodájában nyer végleges formát a ruhadarab. Úgynevezett ketlizögéppel vauját fel a nyakat a pulóverre. Képünkön Nagy Mária egy ilyen nyakfelvarró gépen dol­gozik. Fotó: Laezó József Havonta 28—3Ú ezci darab női, férfi- es gyermekpulóvert gyártanak, a Miskolci Háziipari Szövetkezei diósgyőri köz­ponti üzem kotörészlegében. A korszerű gépeken és jó körülmények között gyártott kötött pulóverek a belföldi ér­tékesítésen kívül csehszlovák és szovjet exportra készülnek. A képen: Csattognak a gépek, készülnek a Pulóverek. A kotszerü automata gépek egyikén Harkályi Józsefivé dol­gozik. Szocialista versenymozgalmak ' a MöV-nál A MÁV Miskolci Igazga­tóság dolgozói területükön, az országhatáron belül és túl- haladóan a szocialista mtin- kuversény szinte minden le­hetséges formáit, módszereit felhasználva versengenek a jobb eredmények eléréséért, így például a határállomáso­kon szlovák—magyar vasutas komplexbrigádok működnek jó eredménnyel. Egymással versengve dolgoznál« a kü­lönböző szolgálati főnökségek tagjai. Az építési főnökség dolgozói pedip egymással ve­télkedve dolgoznak az élen ki­ró építésvezetőség címért. 37 MÁV—Volán komplexbrigád 879 taggal munkálkodik az áruszállítási feladatok meg­oldásán. Negyven főnökség közössége kapcsolódott be a tisztasági és a munkahelv- csinosítási akcióba. A jobb munkavégzés leg­erősebb forrása a szocialista brigádmozgalom. Az igazga­tóság 714 brigádja. 7282 tag­gal vállalta a szolgálati he­lyek célkitűzéseinek mennyi­ségi. minőségi 'eljesítését, E közösségek az év első felében túlnyomó részben valóra val­lották ígéreteiket, s 35U0-an vettek részt a kommunista műszakokban. 468 forgalmi és vontatási területen dolaoz.ó brigád akar részt, venni a második országos szintű ve­télkedőben. A szocialista munka ver­senyben résztvevők, a brigá­dok tagjai, vezetői minden korábbitól tevékenyebben akarják kivenni részüket az őszi szállítási feladatok vég­zéséből. Figyelmük a gazda­ságos szállításra, a munka hatékonyságénak fokozására, a fajlagos energia- és anyag- megtakarításra irá’R* ul.

Next

/
Thumbnails
Contents