Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-03 / 180. szám
1979. augusztus 3., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 faténeres anyagszállítás . Ormesbányán Egységcsomagok a föld alá A TH-szállitáshoz átalakítottuk a szállítóeszközöket - mutatja Magyari Istyán mérnök. IF^ A Kavicsbánya Vállalat ár- tándi üzemében az idén több mint félmillió köbméter kavicsot termelnek ki. A kavicsnak magas iszap- és agyag- tartalma miatt közvetlen értékesítése nem gazdaságos, ezért a helyszínen minden kitermelt mennyiséget feldolgoznak. Az osztályozott, mosott kavics házgyári elemek készítésére is alkalmas. Az ártanál kaviccsal látják el Hajdú-Eihar, Szabolcs-Szat- már és Békés megye építőipari vállalatait, köztük a legnagyobb felhasználót, a debreceni házgyárat is. útim H8SS& SS -SÜSS A belső tartalékok feltárása semmiféle külső fejlesztési alapot nem igényelt. Az eddigi eredményeket kizárólag a meglevő eszközök korszerűsítésével érték el Ormosbányán. Amikor Balikó László került a hármas körlet élére, elhatározta, hogy rendet teremt a külszínen. Néhány hét, hónap alatt kidolgozta azokat az elképzeléseket, terveket, amelyek végrehajtása Göncön a betakarítás minden nyáron kettőzött tennivalóval jár. Az ok közismert: barack és búza egyszerre érik be: s bár a kalászosok aratását teljes egészében gép végzi, s így a gyümölcsszüretre marad elegendő emberi kéz, azért a jellegében eltérő két munkát szinkronba hozni, irányítani nem éppen könnyű feladat. Sőt, csúcsmunka ez a Kossuth Tsz szakvezetőjének még akkor is, ha idén a baracktermés jóval alatta marad a korábbi évek maximumának. Mert volt ebben a gönci, gönc- ruszkai kajszisban 120 vagon termés is, s ehhez képest az idei 10 vagon bizony szerény mennyiségnek tűnik. Farkas István elnök mondja is: az utóbbi esztendőkben nem érvényesül az évszázados tapasztalat, miszerint minden második évben bőséges terméssel fizet a táj hires gyümölcse. Bizony 1976 ótá minden esztendőben csak szerény termést hagynak meg a tavaszi fagyok. Idén a gabonafélék is gyengébben' fizettek országszerte a mar sokszor leírt időjárási okok miatt. A gönci aratás is erősíti az országos tapasztalatokat? nagyarányú változásokat eredményezhet. Most elérkeztek oda, hogy mar azt mondhatják: tettünk valamit. — A bányászati egységcso- magos szállítási rendszer kidolgozása egy kisebb kollektíva érdeme. Célja mindenekelőtt a nehéz fizikai munka részarányának csökkentése, a gépesítettség arányának egyidejű növelésével. Az anyagszállítási folyamat ugyanis rakodási, szállítási és Az elnök ismerve az országos helyzetet, csak részben elégedetlen: — A 780 hektár búzánkból 118 hektár foltokban kipusztult, ezek zömét felülvetettük. Árpánk 300 hektáron volt, van a háztájival együtt. Azért mondom, hogy volt, van, mert. a későbbi érés miatt, az utolsó táblákat csak ezekben a napokban vágjuk. A búza betakarításával végeztünk, a felülvetett, úgynevezett kétszeresekkel együtt itt a termésátlag 38—39 mázsa hektáronként, és ez nem is olyan rossz. Az aratás egész ideje alatt'a szűk szárítókapacitásunk jelentette a legnagyobb gondot, hiszen a termény 50 —60 százalékát szükséges volt szárítóra vinni. A kényszer- helyzet miatt, még Hernád- cécére is szállítottunk, az ottani szárítóra. Ahogy napról napra fogy a barack a fáról, s nő a tarló, úgy fordul a figyelem egyre inkább Göncön is az „ősziek” felé. Mit is hoz a második betakarítási művelet? Gazdag termés várhaló-e a termelőszövetkezet két. nagy területen termesztett növényéből, a burgonyából és kukoricából? — Burgonyánk 135 hektá- iw*i van, holland Desire fajtárolási résztevékenységek összessége. Amit eddig megvalósítottunk a TH-, illetve kötőszer-, betonidom kő-szállítás egységesítése, a faanyag szállítása. Eddigi tapasztalataink szerint a TH-szállitás egységesítésével, mintegy 69 százalékos mechanikai munkamegtakarítást. és 40.9 százalékos gépesítettséget értünk el. Ä betonidomkő egység- csomagos szállításánál pedig 65 százalékos a mechanikai munkamegtakarítás és 42,8 százalékos a gépesítettség. A munkacsoport 1978 márciusában ült össze a részletek kidolgozása végett. Egy esztendő múlva pedig már készen álltak a szállítóegységek, s mondhatom, hogy ezek száma folyamatosan gyarapodik igény és lehetőség szerint — magyarázta a körletvezető. Mi is megnéztük az elkészült konténereket, s meggyőződtünk például arról, hogy a pipacsavarok és más kötőszerek szállításánál 99 százalékos a fizikai munkamegtakarítás. Láttuk azt is, hogy jól halad a bélésanyagok, biztosításhoz szükséges faanyagok konténeresitése. Ezeket ugyanis 16 milliméteres műanyag szalaggal kötözik össze húsz kilogrammos adagokká, így ezek emelése sem okoz különösebb fizikai megterhelést. A további előrelépés a tárolóhelyek fokozatos kialakításában rejlik. Reméljük, más bányaüzemeknél is sor kerül majd az új módszer alkalmazására, annál is inkább, mivel az év végén az eddigi tapasztalatok alapján bemutatót és,konferenciát is tartanak az ormosiak. — bcrcncsy — Fotó: Kozma István 1w. A várható termés kapcsán megoszlanak a vélemények. Tavaly 308 mázsa termelt hektáronként, most van, aki azt mondja, nem lesz annyi, mások viszont hasonló termést jósolnak. A pesz- szimisták azzal érvelnek, hogy kétszeri kötés van, s a másodiknak már nem lesz ideje megnőni, kifejlődni. Én inkább az ellenkezőjét vallom, pontosabban azt, hogy a Desire gumói júliusban még aprók, s valójában csak augusztusba,, indulnak erőteljesebb fejlődésnek. A 400 hektár kukoricáról Farkas István először csak annyit jegyez meg: nagyon jó. Mondja ezt annak tudatában, hogy tavaly igen szép -65 mázsás hektáronkénti termést takarítottak be. — Idén legalább ennyinek kell lenni! A kukoricát, a KITE keretében termesztjük és az egyik legtöbb jövedelmet 'hozó növényünk. Tavaly a búza annak ellenére, hogy szép termést takarítottunk be. egv hektárról ezer forint tiszta nyereséget hozott, addig a kukorica ennek a háromszorosát. Éppen ezért nálunk a kukoricának igen nagy a becsülete. «M A meghíváskor már sejtettem, hogy forró hangulatú lesz a MÁV miskolci pártbizottságának ülése. A tanácskozás igazolta ezt. A konstruktív, hangvételben is újszerű vita, a megszokottal való szakítás, szemléleti és gyakorlati változást előkészítő tanácskozás volt. JAz első témában — voltaképpen ez volt a második előkészítője — a pártmunka stílusának, munkamódszerének finomítását sürgették. Makkal László, a párt- bizottság titkára így tömörítetté a lényeget: — Szükségszerű, hogy a változó körülmények között továbbfejlesszük a pártmunka módszereit, módosítsuk azokat, amelyek már nem hoznak kielégítő eredményeket. A fő feladatokra kell irányítani a figyelmet, alaposabban elő kell készíteni a döntéseket, s jobban ellenőrizni a határozatok végrehajtását. Erősíteni, bővíteni kell az aktívahálózatot, párt- megbízatásokkal csökkenteni kell a túlterhelt alapszervezeti titkárok, vezetőségi tagok munkáját. A feladatok ismertetésével, egységes szemléletre és cselekvésekre kell megnyerni a párttagok és a párton kívüli vasutasok ezreit. MINŐSÉGI VÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉG — A gazdasági munkában minőségi változást kell elérnünk — kezdte a második napirendi pont előadója, Radványi Géza, a gazdaság- politikai munkabizottság vezetője. Meglehetősen „sarka- san” fogalmazott: — Nem kielégítő a menetrendszerűség, az utasok tájékoztatása ... Egy tehervonat például 5 nap alatt ért Szolnokra ... Nemcsak tervellátási hibák vannak, hanem az elkészítettek is hónapokig fekszenek az íróasztalokon ... A tervek megújulása gyakran minőségrontó következményekkel jár... Növekedett a kocsiforduló idő... Magas a, túlórák száma ; .. Az energiagazdálkodásról nincs tiszta képünk... Az anyagmegtakarítási tervet nem teljesítettük. ■ A nagy vasutasszervezet ez év első felében végzett munkájával az igazgatóságok közötti versenyben az első helyezést érte el. Az ifjúsági szervezetek kiérdemelték a K1SJZ Kp vörös vándorzászlaját. Mik hát akkor a belső feszültség okai? A magyarázat közismert: a világinflációs folyamat, az energiaválság, az árrobbanások hatása, a cserearányok romlása a MÁV politikai és gazdasági éleiében kétszeresen érezteti hatását. Kovács Mihály, a városi pártbizottság munkatársa ezt így magyarázta : — A vasút a termelési szféra fontos része. A szállítás a termelés közvetlen meghatározója lett, így a MÁV jó, vagy rossz munkája végiggyűrűzik az üzemek életében is. EREDMÉNYEK, GONDOK AZ ÁRUSZÁLLÍTÁSBAN Három mondat a gazdasági munkáról szóló jelentésből. „A MÁV — annak ellenére, hogy az időben ki nem: állított kocsik száma 20 ezer volt — nem volt akadályozója a területünkön levő jelentős ipari üzemek termelésének. Az I. fél évben a kocsiellátási gondok és feszültségek elsősorban a fedett kocsikban jelentkeztek. Több mint 10 ezer fedett kocsival csökkent -r- az elmúlt évihez képest — a kapacitásunk”. Mi az oka? Az igazgatóság területéről naponta sok százzal több rakott kocsi megy ki, mint amennyi érkezik. A társigazgatóság jó szándékától függ, hogy mikor kap Borsod üres szerelvényeket. Így van ez a mozdonyokkal is, ha a gépek elhagyják az igazgatóság határát, csak a jóég tudja, hogy mikor kerülnek vissza. Itt pedig előfordul, , hogy mozdonyok hiányában, nem indulhatnak útba a teher- szerelvények. A feszítő gondokat a megrendelőkkel való jó együttműködéssel, azzal ellensúlyozták, hogy közel egy-egy tonnával növelték a kocsik statikus terhelését. Ezzel sok ezer kocsi indítását takarították meg. Így vált lehetővé, többek között, hogy — bár akadozott a kocsiellátás, de — a HCM-ből 70 ezer tonnával több cementet szállítottak ki, mint a múlt év első felében. A társigazgatóságokkal — mint több felszólaló elmondta — sűrűn tanácskoznak, de a jegyzőkönyv felvételén túl, nem jutnak más eredményre. A felszólalók nem beszéltek a, vállalatok hibáiról: sok ezerre rúg a késetten kirakott kocsik száma: Gyakori, hogy az a vállalat, amely raktárnak használja vagonok egész sorát, a felsőbb szerveket is megkeresi panaszával, ha az igazgatóság a kívánt pillanatban nem teljesíti kérését. Ezen nem változtat a tetemes kocsiálláspénz sem, hiszen azt a vállalatok a termelési költségek rovására számolhatják el. személyszállítás, TENNIVALÓK örvendetesen sokan szóltak a személyvonatok menetrend szerinti közlekedésének szükségességéről. Ezt különösen szívügyüknek tartják; Pásztor Zoltán osztály- vezető így indokolta meg: — Környékünkön sok a nagyüzem, sok munkáskéz esik ki, ha a mi vonataink késnek. A késések nagy részét a távolsági vonatok okozzák. A fél évben a budapesti igazgatóság területéről 1139, a debreceniről 555 vonat érkezett késve. Egy távolsági vonat késése 8—10 további vonat me- netrendszerűségét „borítja” fel. Koncz Zoltán, a Tiszai pályaudvar állomásfőnöke elmondta, hogy Miskolcról ez év első felében 9762 vonat indult, ebből 444 késett, s 329 a, csatlakozásra várás miatt. Hangsúlyozta, új technológiára, új megoldásokra van szükség a gondok megszüntetéséhez. A miskolc—hidasi vonalra például korszerű Diesel-mozdonyokat állítottak be. Tárgyaltak az érdekelt szerkesztővel a szükséges menetrend-módosításokról, de ennek eddig semmi eredménye. Több hasznos javaslat hangzott el az új gépek jobbam kihasználása ügyében. Igaz, hogy — más igazgatóságéhoz viszonyítva — a statisztika jó képet mutat a menetrendszerűségben, de ez cseppet sem nyugtatja meg az utast, aki késve ér céljához. A vasútigazgatő: Az ember szive fáj, ha látja, hogy a hidasi vonaton fürtökben lógnak az emberek. Mi az oka? Részben az utasok. Felelőtlen emberek tönkre teszik a kocsikat. A nemrégiben kapott korszerű lengyel vasúti kocsikból „eltűnt” a padlószőnyeg, a mosdóberendezés egy része. E kocsikat javítás végett ki kell „sorolni”, így néhány ember kártette, bűne, sok száz becsületes utasnak okoz kényelmetlenséget. — Minden hiba sok ember kicsi mulasztásaiból adódik. Ez vonatkozik a személy- és a tehervonatok menetrendszerűségére is. Mi a jelenlegi eredményektől jóval többre vagyunk képeseid — hangsúlyozta Hernádi István, a MÁV Miskolci Igazgatóság vezetője. A tennivalókat így összegezte: növelni kell, a munka- és üzem- szervezés, valamint a vezetés színvonalát, erősíteni kell a munkafegyelmet. Fel kell adni azt a gyakorlatot, hogy mindent megmagyarázunk és, hogy ezt mi el is fogadjuk. Az a vezető, aki felülről vár utasítást, aki minden szabályt betart, még nem biztos, hogy jó vezető. Szemléletbeli és gyakorlat- beli változtatást követel az elet. Ezt akarjuk elősegíteni az új bér- és jövedelem- politikával. Aki jó munkát végez, az átlagostól többet ad, az kapjon többet, az átlagon aluli teljesítményt végző pedig érezze rossz munkájának hátrányát a borítékban is. A tanácskozás hasznos volt. Most azon fáradoznak, hogy az itteni légkör, állás- foglalás végiggyűrűzzön a párt-, a mozgalmi és gazdasági szervezetekben, kihasson minden vasúti dolgozóra. Hatását a második félévi. s a jövő évi eredmények mutatják meg. Csorba Bwruabäs Búza és barack Aratás, szüret - egyiüőben