Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

1 eSZAK-MAGYARORSZAG 2 T979. cragasxtits 3„ péntek Kimmel Emi! 192<4—1979 A géphocsibalesel következtében augusztus 1-én elhunyt Kimmel Emilt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkárát augusztus 7-én, kedden délután 2 órakor temetik a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteon­jában. Elvtársai, barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 árától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Budapesten született négy- gvermekes munkáscsalád fia­ként; apja szobafestősegéd, anyja varrónő volt. A felszabadulás előtt kón.yv- kötöszakmát tanult. Inasévei után az Egyetemi Nyomdába ment dolgozni, s mint fiatal munkás szoros kapcsolatba került a munkásmozgalom­mal. A könyvkötőszakszer­vezet ifjúsági titkáraként te­vékenykedett. 1942 óta volt a. párt tagja. A felszabadulás után az Általános Nyomda, majd a Révai Nyomda üzemi bizott­ságában dolgozott, 1950-től mint. szakszervezeti munkás töltött be felelős tisztségeket a Művészeti Dolgozók Szak- szervezetében, majd rövid ideig a nyomdászszakszer­vezetben dolgozott. Ezt kö­vetően öt évig az MSZMP Köz­ponti Bizottságában látott el fontos feladatokat, a párt- és a tömegszervezetek osztályá­Eseményekről röviden Tájfun pusztít Délkelet-Ázsia partjainál. Képünkön: egy tíz­ezer tonnás görög hajó, ame- fyet a 200 kilométer/óra sebes­séggel száguldó szélvihar partra vetett Hongkongban. , A PFSZ ISMERJE EL IZRAELT • Az Egyesült Államok szer­dán megerősítette álláspont­ját, hogy hajlandó tárgyalá­sokat kezdeni a Palesztinái Felszabaditási Szervezet kép­viselőivel, ha az utóbbi elis­meri Izraelt. Az amerikai külügyminisztérium azután je­lentette ezt be, miután Ku- vait az Egyesült Nemzetek Szervezetében olyan határo­zattervezetet köröztetett, amely a palesztinaiak törvé­nyes jogainak és egyben Iz­rael létének együttes elisme­rését tartalmazza. A tervezet megerősíti a Biztonsági Ta­* nács 242. és 338. számú ha­tározatait. Az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője kiíejezte reményét, hogy a PFSZ végül is elfogadja a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát és elismeri Izra­elt. SZEMBEHELYEZKEDIK i 9 Szaúd-Arábia továbbra is szembehelyezkedik az egyip­tomi—izraeli különbéke-tár- g.yalásokkal és a Camp Da- vidben megkötött egyezmé­nyekkel — jelentette ki szer­dán Szaud Al-Fejszal herceg, szaúd-arábiai külügyminisz­ter. POKOLGÉP ROBBANT © A dél-libanoni jobboldali milicisták szerdán este az izraeli hadsereggel együtt, több órán át ágyúzott öt li­banoni települést, köztük Tyí kikötővárost. Pokolgép rob­bant. szerdán este a Jana lí­biai hírügynökség bejrúti irodája előtt. Egy alkalma­zott megsebesült és az épület berendezései súlyosan meg- ' longálódtak. nak helyettes vezetője volt. A munka mellett rendszere­sen tanult, gyarapította po­litikai ismereteit, műveltsé­gét. 1986-ban választották mega Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szákszerveze­tének főtitkárává, a SZOT- elnökség tagjává. Ugyanebben az évben a párt IX. kongresz- szusán magas párttisztségre jelöllek, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tag­ja lett. Azóta haláláig a párt­tagság és a szervezett dolgo­zók bizalmából kapott, e tisztségeinek nagy hűséggel, mély meggyőződéssel tett ele­get. Alapos elméleti tudása, gazdag munkásmozgalmi ta­pasztalatai 'segítették abban, hogy a feladatokat nemcsak végrehajtotta, hanem tuda­tosan alakította. Szerény, fá­radhatatlan kommunista volt. Közéleti tisztasága, őszinte embersége, mély , hivatástu­data példaként szolgál. Cessip alaki! kormányt Pertini olasz köztársasági elnök csütörtökön délután magához kérette Francesco Cossiga kereszténydemokrata parti politikust, és kormány­alakítási megbízást adott ne­ki. A GJuirinalé palotából távo­zói»-* » iájelölt miniszterelnök Q jsasí. elmondotta, hogy „széles körű megbízatást’1 kapott a kormányválságmeg­oldására. Egyúttal közölte azt a szándékát, hogy minél előbb megkezdi kormányala­kítási tárgyalásait, és lehető­leg a jövö hét első napjaiban bemutatja kormányát a par­lamentben. Római politikai körökben egyelőre nem tudni, hogy Cossiga milyen pártok bevo­násával kíván kormányt ala-' kítani. Cossiga 51 éves, Szardínia szigetéről származik. Jogi ta­nulmányokat folytatott, és Olaszországban mint kiváló alkotmányjogász ismert. A Kereszténydemokrata Párt elnökének elrablása és meg­gyilkolása idején Cossiga bel­ügyminiszter volt Andreotti kormányában. Brazil egyiiiles A Balett Brasiliero da Bahia brazil folklóregyüttes a napok­ban mutatta be műsorát a Bu­dai Parkszínpadon. Művészeti igazgató és koreográfus: Carlos Moraes. Vance beszéde mi-!i. ulUlUü lasara Kurdok ive orsií M I Jóllehet a hadászati tá­madó fegyverrendszerek kor­látozásáról megkötött ameri­kai—szovjet szerződés „nem biztosít olyan mértékű el­lenőrzést, mint amilyent sze­rettünk volna”, ez egyálta­lán nem ok arra, hogy el­utasítsuk a SALT—II. szer­ződést — jelentette ki szer­dán Cyrus Vance amerikai külügyminiszter St. Louis- ban elmondott beszédében. A szerződés megítélésében' — mondta Vance — abból kell kiindulni, hogy növeli vagy csökkenti-e az Egye­sült Államok biztonságát. Az amerikai külügyminisz­ter véleménye szerint egy­értelműen ez utóbbiról van szó. Nyilván, hogy megnyug­tassa a SALT—11. ellenzőit, Vance közölte, hogy az Egye­sült Államok a szerződéssel vagy anélkül, de minden­képpen modernizálni fogja stratégiai fegyverzetét. ,,A szerződés nélkül azonban — mondotta a _kül ügy miniszter — sokkal többet kellene ten­nünk, mint terveztük”. Alan Cranston, az ameri­kai szenátus demokrata párti csoportjának nagy befolyá­sú helyettes vezetője, szer­dai sajtóértekezletén úgy vélekedett. ' hogy a szenátus a szükséges kétharmados többséggel jóvá fogja hagy­ni az amerikai—szovjet szer­ződést. Cranston szerint en­nek az előfeltétele, hogy az amerikai kormányzat ne há­rom, hanem öt százalékkal emelje a katonai kiadáso­kat. Marokkó folytatja harcát a Polisario Front ellen: Mauri­tánia ugyanakkor beszünteti a gerillák ellen vívott, nagy összegeket felemésztő, négy éve tartó háborúját. Mohamed Bucetta marokkói külügyi és együttműködési miniszter kijelentette, hogy országának álláspontja ebben a kérdésben nem változott, Nyugat-Szaharát továbbra is marokkói területnek tekinti. A külügyminiszter figyelmez­tette Mauritániát: ha meg­sérti a két ország — Marok­kó és Mauritánia — Nyugat- Szahara kérdésében kötött megállapodását, akkor orszá­ga válaszintézkedéseket tesz területi integritásának védel­mében. Mauritánia egy nappal ko­rábban jelentette be, hogy nincs szándékában tovább folytatni az Algéria támoga­tását. élvező, Ny.ugat-Szahara függetlenségéért küzdő Poli­sario Front elleni harcot. Becslések szerint, ez a hábo­rú naponta egymillió dol­lárjába kerül Mauritániának. A döntés nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a megszállt te­rületeket kész átadni az egy­kori spanyol kolónia lakói­nak. I Á gépkocsi-üzemanyag kiviteléről A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága a nagy érdeklődésre való te­kintette] nyomatékosan fel­hívja a gépjárművel külföld­re utazók figyelmét, hogy az eddig érvényben levő szabá­lyok nem változtak, s esze­rint üzemanyagot csak a gép­járművek erre a célra szol­gáló tartályában lehet ki­vinni. Más tartályban (kan­nában) üzemanyagot külföld­re kivinni tilos. Ez az in­tézkedés, amely megegyezik a nemzetközi gyakorlattal, nemcsak az üzemanyag-taka­rékosság, hanem a gépjármű- forgalom biztonsága miatt is szükséges. Merényielet kíséreltek meg Piccoli ellen ‘ Ismeretlen, tettesek két ro­bogó gépkocsiból csütörtök este Róma központjában gép­pisztoly-sorozatot zúdítottak Flaminio Piccoli, a Keresz­ténydemokrata Párt (DC) el­nökének gépkocsijára. A me­rénylők szemtanúk szerint két gépkocsin kereket oldot­tak, annak ellenére, hogy a DC székhazát őrző rendőrök tüzeltek rájuk. A merénylet következtében a . kereszténydemokrata párt­elnök egy testőre megsebe­sült. Piccoli ném tartózkodott a helyszínen. Azonnal jelentős rendőri erők érkeztek a helyszínre, s a környéket lezárták. A nyo­mozásba . a terrorizmus el­leni különleges erőket is be­vonták. Az esel a DC székhaza előtt történt alig több, mint száz méterre attól a helytől, ahöl Piccoli elődjének, Aldo Morónak a holttestét tavaly májusban megtalálták egy gépkocsi csomagtartójában. A merényletkísérlet azon a nSpon történt; amikor Fran­cesco Cossiga kapott kor­mányalakítási megbízást. Legújabb értesülés szerint a merénylők nem a gépko­csit, hanem a ,DC székházét vették célba. A fej átültetését tervezik Alaptalanok mindazok a híresztelések, amelyek sze­rint a clevelandi Metropo­litan klinikájának idegse­bész-csoportja emberi lej át­ültetését, tervezi — jelentette be Robert J. White, a klini­ka igazgatója. A klinikave­zető a szervátültetés úttörő­jének. dr. Christian Barnard- nak Cape Town-ban nyilvá­nosságra hozott nyilatkozatá­ra reagált, amelyből kiderül, hogy a főorvosnak 250 ezer dollárt ajánlott fel egy ame­rikai lap, hogy konzultáns­ként vegyen részt a clevelan­di klinika idegsebész-csoport­jának fejátültetési műtétén. Barnard doktor visszautasí­totta az ajánlatot. A csoport egyébként már végzett sike- res/fejátültetést, de csak ku­tyákon, patkányokon és maj­mokon. Barnard szerint, az ötlet „erkölcstelen, megvaló­síthatatlan és törvényessége enyhén szólva kétséges”. Kurdisztán — a Közel-Kelet szi vében. Bőrük világosabb a kör­nyező népekénél, nem ritka köztük a kék szemű, szőke hajú sem. A férfiak jellem­ző viselele a színes kendő és a bő, buggyos nadrág, va­lamint a ruházat elengedhe­tetlen kelléke — a fegyver. Á kurdokról van szó, erről a mintegy 15 milliós népről, amely laza törzsi szövetsé­gekben. él évezredek óta a mai Törökország, Irán, Irak területén. Számukat ezek az országok igyekszenek a va­lósnál kisebbként megjelöl­ni. Az ok: viszonyuk a kurd nemzeti kisebbséggel soha­sem volt, s jelenleg sem rendezett. A törökországi kurdok, ha­sonlóan Iránban, Irakban élő honfitársaikhoz, felkelé­sek sorozatával próbálták ki­vívni az őket jogosan meg­illető nemzeti jogokat — mindeddig hiába. Mint a Der Spiegel megjegyzi, a kurd területek gazdaságilag, egészségügyileg mélyen az átlag alattiak, s ez nemcsak Törökországra jellemző. A térség politikai viszo­nyait az elmúlt évezredek, évszázadok során, tartós sta­bilitás sosem jellemezte, s ennek az egyensúlyhiánynak a kurdok itták meg a le­vét. A perzsa, az iszlám, a mongol, majd később a tö­rök hódítók szétforgácsol­ták, gyakran egymással is szembeállították a kurd tör­zseket. A legalább négyezer éves népet a nyelv (a per­zsával rokon kurd nyelv), a közös kulturális örökség.! majd a VII. században az iszlám felvétele egységessé forrasztotta. Bár mohamedán népről van szó, azt tartják, hogy a kurdok csak a keresz­tényekhez viszonyítva muzul­mánok, azaz sosem ragadta el őket az iszlám bigoltság. Így például a kurd társada­lomban a nők minden te­kintetben egyenrangúak a férfiakkal. Abban, hogy a kurdok ügye mindmáig megoldat­lan, nagy szerepet játszóit a közel-kelqli imperialista be­folyás. Századunk első évti­zedeiben, amikor a széthul­lott oszmán birodalom he-v lyén angol és kisebb mér­tékben francia bábáskodás­sal mesterségesen hozták létre a mai Közel-Kelet ál­lamait, az angol, francia, majd később amerikai ter­vekbe sehogyan sem illett bele az önálló Kurdisztán létrejötte. A mai Közel-Kelet politi­kai térképének kialakulásá­val egyidőben, a 20-as évek­ben kezdődött meg a kül­dök tudatos küzdelme jogai­kért, amiben szerepet ját­szott a kurd munkásosztály, értelmiség megjelenése. A Közel-Keletet világpoli­tikai-stratégiai szempontból hallatlanul felértékelő olaj csak bonyolította a kurdok helyzetét. Irakban például a mintegy másfél -két millió kurdiakta északi 'területe­ken van az ország óriási kő- olajvagyonának több mint a fele. A bagdadi vezetés már csak ezért sem volt hajlan­dó mind a mai napig a meg­ígért jogokat a kurdoknak megadni. Ami Irakol illeti*, a, kurdok számára az első reménysugarat az angol ba­rát királyi dinasztia 1958-as bukása villantotta fel. Ká-. szim, a győztes forradalom vezetője azonban a kezdeti ígéretek után, egyre inkább szembeszegült a kurdokkal. Utódja, Aref , marsall még keményebb kézzel látott ne­ki a kurd kérdés fegyveres megoldásának. A kurdok — Musztafa Barzani. a legen­dás hírű vezér irányításával — fegyverrel válaszoltak. 'Ejtsünk néhány szót Bár* zaniról, a kurd i függetlenségi mozgalom vezető alakjáról, akit az, idén tavasszal te­metlek el, iráni területen,le- vő szülőfalujában. Barzani, mini a mozgalom politikai (Kurd Demokrata Párt) és katonai vezetője középutas,, minimális programot vallott, hogy valamennyi kurdejt (földesurat és zsellért, gaz­dagot, szegényt) a nemzeti felszabadító háború megví­vására összefoghassa. Elle­nezte a társadalmi reformo­kat, attól tartva, hogy ezek­kel szembefordítja a mozga­lommal az észak-kurdiszláni törzsíőnököket. Nézeteire bi­zonyos befolyással volt azaz időszak, amit emigrációban a Szovjetunióban töitöfft a haladó iráni kurd autonóm állam 1948-os leverését kö­vetően. A kurd önállósodási tö­rekvések legújabb szakaszát 1979 februárjától, az iráni sahellenes forradalom győ­zelmétől számítjuk. Iránban a lakosság mintegy 8 száza­lékát alkotják a hivatalos államvallástól, a siitizmus- tól eltérő, szunnita kurdok, akiket a sah idején kegyet­len üldöztetések értek, jo­gaikat a legteljesebb mér­tékben megtagadták. Khomeini és mozgalma győzelmével a kurdok arra számítottak, hogy sérelmei­ket az új rendszer orvosol­ja. Minthogy azonban niind- eddig érdemi változás nem történt, egyre több kurd vallja a nézetet, hogy ismét fegyverrel kell jogaikért küzdeni. Persze, az sem szol­gálná Irán ügyét, ha most egy csapásra engednének a szélsőséges követeléseknek és kisebb államok sokaságára hullana, szét az ország. A kiút. amelyre az Iráni Kom­munista Párt. a Tudeh idén márciusban kidolgozott prog- ram ja is rámutat: az új Irá­non belül kell biztosítani a nemzetiségeket megillető va­lamennyi ’ jogot, beleértve az autonómia — a kurdok fő követelése — megadását is. Dunai Péter Barzani egyik fia, aki a kurd fegyveresek étére állt Iránban. 31

Next

/
Thumbnails
Contents