Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

^J m frA f //, cvi VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! mar AZ MSZMP BORSOU-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 194. szám Ára: 1,(>0 forint Vasárnap, 1979. augusztus 19. írta: Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese S zép és jelentős évfordulóhoz ér­keztünk : alkotmányunk megszü­letésének 30. évfordulóját ün­nepeljük. Mai ünnepünknek törté­nelmi jelentőségű előzménye 1945 tavasza, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a német fasisztá­kat, halálos csapást, mért a hazai reakció hadi és állami gépezetére, s lehetővé tette, hogy népünk a sza­bad és demokratikus, majd később a szocialista fejlődés útjára lépjen. A felszabadulást követő években a munkásosztály és forradalmi élcsa­pata, a kommunista párt vezetésé­vel történelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében. Végrehajtottuk a földreformot, államosítottuk a ban­kokat, a gyárakat és a nagyobb ipari üzemeket. Megvalósult a munkásosz­tály egysége. Létrejött a munkásosz­tály és a dolgozó parasztság tartós szövetsége, s ennek alapján a dolgo­zó parasztsággal szövetséges mun­kásosztály lett a hatalom birtokosa. Alkotmányunk megszületése törté­nelmünk új korszakának kezdetét jelezte. Hazánk új alaptörvényének szentesítése nem pusztán kiemelke­dő fontosságú jogi aktus, hanem a magyar nép több évszázadon keresz­tül folytatott szabadságharcának be­tetőzése is. Korábban az elnyomásban sínylő­dő nép sok nemzedéke, számos nagy történelmi személyiség harcolt az igazi alkotmányért. Augusztus 20-a eredetileg is egy új állam megalko­tásának és megalkotójának, I. István királynak az ünnepe volt, aki állam- alapító és társadalomalakító munká­ja során felismerte az idő paran­csát, és a magyarságot átvezette egy idejétmúlt társadalmi formából és életmódból az akkori újba. Ezután hosszú évszázadokig tartó, kímélet­len harc következett a nép érdekei­nek képviselői és az elnyomók kö­zött. E harc egyik emlékezetes ese­ménye volt például a Rákóczi-sza­badságharc időszakában összehívott ónodi országgyűlés, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, vagy a Martinovics-mbzgalom, amely meg­fogalmazta a polgári köztársaság gondolatát. Majd 1848 következett, Kossuth kiáltványa: „Robotot, dézs­mál eltöröltünk. Az adófizetés ter- heiben megosztoztunk. Az ország vé­delmének kötelességében megosztoz­tunk. És a népet minden alkotmá­nyos szabadságnak részesévé tettük”. Az 1049 áprilisi országgyűlés — köz­akarattal — újra kimondta a trón­fosztást. A szabadságharc bukását követő elnyomás eseményeit jól is­merjük. Történelmi fordulat volt 1918 no­vembere, amikor a Nemzeti Ta­nács kikiáltotta a köztársaságot, és 1919 márciusa, a Tanácsköztársaság kikiáltása, mert hazánkban a tanács­hatalom volt az első, amely valóban demokratikus szabadságjogokat biz­tosított minden dolgozó embernek. A munkásság és a parasztság elő­ször kapott demokratikus választó­jogot. először nyílt alkalma az el­nyomott osztályoknak, hogy saját osztályérdekeik érvényesítéséért be­leszóljanak az ország éleiébe. Az 1949-ben megszületett alkotmá­nyunk a Tanácsköztársaság jogrend­jének, jogalkotásának számos tapasz­talatát hasznosította. Megalkotása óta tovább erősödött hazánkban a mun­kásosztály és marxista—leninista pártjának vezető szerepe, nőtt befo­lyása és tekintélye. A fejlett szocia­lista társadalom felépítésének prog­ramja, amelyet a kommunisták állí­tottak igaz és lelkesítő célként né­pünk elé, ma már nemzeti program­má, egész társadalmunk közös ügyé­vé vált. Kifejezésre jutott ez 1972 márciusában, amikor az országgyűlés törvényerőre emelte a módosított al­kotmányt. Alkotmányunk 1972. évi módosítá­sa kifejezi, hogy az 1949 óta eltelt időszakban a dolgozó nép alkotó munkájának, harcainak eredménye­ként olyan politikai, társadalmi, gaz­dasági és tudományos-kulturális fej­lődést értünk el, amely évszázadok adósságait pótolta. A módosított alkotmány tartalmaz­za mindazokat az alapvető változá­sokat is, amelyek alaptörvényünk el­fogadása óta társadalmunk osztály­szerkezetében bekövetkeztek. Ki­mondja, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értel­miséggel és a társadalom többi dolgo­zó rétegével együtt gyakorolja. A munkás-paraszt szövetség nem­csak rendszerünk biztos politikai alapja, hanem eszköze és. feltétele is az osztályok közötti évszázados kü­lönbségek felszámolásának. E szö­vetségre épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a szocia­lista nemzeti egység, amely az alap­vető érdekek azonosságán és az al­kotó együttműködésen alapul. A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nem­zetet. Ez az egység politikánk és ter­veink legfőbb pillére. Egész társa­dalmunk a sajátjának, nemzeti prog­raminak vallja a XI. kongresszuson megfogalmazott feladatokat. Belpolitikai tevékenységünk hom­lokterében a gazdasági építőmunka feladatai állnak. Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén többek között megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredmé­nyes munkával támogatja gazdaság- politikánk valóra váltását. Ugyan­akkor a Központi Bizottság rámuta­tott arra is, hogy a minőségi változá­sok a termelésben, a gazdálkodás­ban, a külgazdasági egyensúly javí­tásában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben. Dolgozó népünk nagyfokú politikai érettségről tett tanúbizonyságot, meg­értette az alapvető gazdasági prob­lémáinkat, s a megoldásuk érdeké­ben hozott kormányhatározatokat, egyebek között a fogyasztói árintéz­kedések szükségességét. Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk függet­len okok miatt jelentősen emelked­tek a nyersanyagok, energiahordo­zók és egyéb fontos importált ter­mékek árai,' amelyek a belföldi árak­ban — sem a termelői, sem pedig a fogyasztói árakban — eddig nem tük­röződtek kellően. Másrészt pedig a hazai fogyasztás növekedése nem áll arányban a termelés növekedésével, vagyis többet, fogyasztunk, mint amit megtermelünk, a különbséget pedig az. állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természetesen tovább fenn­tartani nem leheléit. Ebből az. következik, hogy a meg­változott viszonyoknak csak úgy tu­dunk megfelelni, ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgozunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet for­dítunk munkánk minőségére, taka­rékosabban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk a munkafegyelmet, job­ban és szervezettebben oldjuk meg feladatainkat. Ha korszerűbb és min­den piacon jól értékesíthető termé­keket állítunk élő, s ezáltal javul a népgazdaság egyensúlyi helyzete. En­nek érdekében minden szinten szük­séges javítani az irányító munkát, s annak tudatában kell minden mun­kahelyen teljesíteni a terveket, hogy idehaza is, külföldön is az eddiginél szigorúbb, magasabb követelmények­kel szembesülnek termékeink. Közvéleményünk joggal és indo­kolton bírálja a gazdálkodás fogya­tékosságait. Szinté általánosan meg­fogalmazódó igény, hogy még jobban érvényesüljön a társadalmi igazsá­gosság, a munka szerinti elosztás al­kotmányos elve: „Mindenki képessé­ge szerint, mindenkinek munkája sze­rint”. E helyes és minden területre érvényes követelmény szorosan kap­csolódik az alkotmány egy másik rendelkezéséhez, amely szerint: „Az állampolgárok munkájukkal, munka­versenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista épités ügyét szolgálják”. Ennek jegyében és szellemében bon­takozik ki ezekben a hetekben a XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére, a nép­gazdaság valamennyi ágazatát átfogó munkavetseny-mozgalom, bizonyítva azt; hogy dolgozó népünk átérzi je­lenlegi fejlődési szakaszunk gondja­it, és tevékenyen részt kíván venni azok megszüntetésében. Az együttes tenniakarás — és a szocialista kö­zösség, elsősorban a ICGST-országok alkotóereje, közös érdekeltségünk az új társadalom építésében — nemcsak feltétele, hanem biztosítéka is ne­hézségeink leküzdésének és további előrehaladásunknak. Szép szimbólum, hogy az alkot­mány és a kenyér — immár össze­tartozó, egymáshoz kötődő l'ogalom- pár. Az idéi új kenyér — amelynek szintén most van az ünnepe — az alkotmányban megfogalmazott köve­telményeknek megfelelő, odaadó és ejiámérést érdemlő munka nyomán •kerül az ország asztalára. Igaz, a korábbinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények között termeltük meg, de olyan kenyér ez, amely népünk munkaszeretetét és a szocialista jö­vőbe vetett hitét testesíti meg. Azt a bizalmat, amelyet erősít és táplál, hogy hazánk belső helyzete szilárd, országunkban alkotmányos rend ural­kodik. N épünk bizakodással tekint pár­tunk XII. kongresszusa elé. és ’ példamutató munkával készül a szocialista építőmunka további -nagy feladatainak teljesítésére. Szocialista nemzeti egységünk a hétköznapok tennivalón közepette is szüntelenül erősödik. Tartalma mind gazdagabb és mélyebb lesz, mert a feladatok kimunkálását és végrehajtását a fej­lődő szocialista demokrácia törvényei és lehetőségei közepette egész orszá­gunk alkotó véleménye és vitája ösz­tönzi. Jó reményekkel, ünnepi ér­zéssel köszönthetjük tehát szocialista alkotmányunkat. Azzal a meggyőző­déssel, hogy elsősorban rajtunk, kö­zös munkánkon és erőfeszítéseinken múlik népünk boldogulása, vívmá­nyaink megőrzése és hazánk lová’- bi gyarapodása. Az alkotmány ünnepére r Dr. Zsögön Éva államtitkár mondott avatóbeszédet Ünnepélyes keretek között adtuk át rendeltetésének tegnap, Sátoraljaújhelyen a városi' -kórház új konyháját, éttermet, mosodai részlegét. A vendégeket, közöttük dr. Zsögön Évát, egészségügyi minisztériumi államtitkárt, Porkoláb Albertet, az MSZMP Borsod megyei Bi­zottságának osztályvezetőjét, és Bujdos Jánost, a megyei tanács elnökhelyettesét dr. Szabó István, a Borsod me­gyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője köszön­tötte, majd Leskö László, a Sátoraljaújhelyi városi Ta­nács elnökhelyettese mondott beszédet. — A kórház rekonstruk­ciója — mondotta — a Köz- épülettervező Iptézet tervei alapján, a harmadik ötéves terv' időszakában kezdődött meg. A, teljes rekonstrukció öt ötéves terv alatt fog el­készülni, s a munka értéke tervidőszakonként megköze­líti a félmilliárd forintot. Ennek eredményeként a 471 ágyas kórházból egy 71)0 be­teg elhelyezésére alkalmas komplexumot alakítunk ki, A mostani létesítmények, az új, modern konyha, étterem és a mosoda közel 70 millió forintba került. Ma a sátor­aljaújhelyi kórház rendelke­zik az ország legkorszerűbb, teljes egészében NDK-beli TEXTIMA gyártmányú gép­lánccal berendezett mosodá­jával, amely naponta 1500 kilogramm ruha tisztítására alkalmas. Ugyancsak mo­dern a napi ezeradagos konyha és étterem, amely a helyi egészségügyi intézmé­nyek igényeit teljes mérték­ben kielégíti. (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a barátságíesztivál Harmincéves az NDK Kiállítás az SZMT székházában Látogatók a kiállításon Tegnap Miskolcon meg­kezdődött a barátságl'esztivú’ eseménysorozata. Idei feszti válunk, mint ismeretes, : harmincéves Német Uemok ratikús Köztársaság bénulta tusának. még alaposabb meg ismerésének jegyében zajlik Ezekben a napokban Miskol­con és megyénk más helysé­geiben az eddigi alkalmaknál mmsm is többször tapsolhatunk a itúnö kép...svigü neubran- lenburgi művészeti egy öl­esnek számos alkalommal, elven válthatunk szól NDK- eli barátainkkal találkozó­én. ismerkedhetünk ki.-illi- isokon az ország erednie­Eveivel. (Folytatás ti 2. oldalon)^ ^RKfflBK5S9B8i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents