Észak-Magyarország, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

ÉSZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 T979. augusztus 15., szerda Konzultáció (3.) Komi fomlaimi SíBiialáfl, li ereje A szocialista világrendszer kialakulását követő években szükségszerűen gyorsan bon­takozott ki a szocialista or­szágok kétoldalú politikai, majd katonai együttműködé­se. Az ötvenes évek elején ehhez a kétoldalú szerződé­sek, valamint a KGST szol­gált keretül. Az együttműkö­dés új szakaszba lépett a Varsói Szerződés megalaku­lásával. Amikor 1955-ben a Német Szövetségi Köztársaságot tel­jes jogú tagként felvették a már 1949-ben megalakított agresszív katonai szervezet­be, az Észak-atlanti Szerző­désbe (NATO), válaszul Al­bánia, Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar- ország, a Német Demokratikus Köztársaság, • Románia és a Szovjetunió május 14-én Varsóban több oldalú barát­sági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szer­ződést írt alá. (Albánia 1961- től nem vesz részt a szerve­zet munkájában és 1968-ban hivatalosan is kilépett.) A Varsói Szerződés kollek­tív védelmi szervezet az im­perialista háborús, katonai fenyegetés kivédésére, a nemzetközi biztonság és a beke biztosítására. Eltérően a zárt katonai csoportosulások­tól, az aláíró államok nyílt szerződésnek nyilvánították. Ezt tanúsítja alapokmánya is. A Varsói Szerződés védelmi jellegét az is aláhúzza, hogy tagországai több ízben is ki­nyilvánították: készek a Var­sói Szerződés érvényteleníté­sére, ha egyidejűleg felosz­lik a NATO is; első lépésként készek a két szövetség kato-' nai szervezetének egyidejű felszámolására is. A szervezet 1976-os bukaresti tanácsülé­sén szintén ebben ,a szellem­ben kezdeményezték, hogy az Európában szemben állókét katonai szövetségi rendszer vállaljon kötelezettséget: nem növeli, tovább tagországainak számát. (A kezdeményezést a NATO-tagálIamai lényegében érdemi megfontolás nélkül visszautasították!) Hangsúlyozni kell, hogy a Varsói Szerződés szervezete elsőrendűen a politikai együttműködés kerete, ennek van alárendelve a katonai együttműködés. Ezt tükrözi., hogy a Varsói Szerződés ve­zető szerve a Politikai Ta­nácskozó Testület, amely az egyik legionlosabb fórum a szocialista közösség országai politikájának összehangolásá­ra. Különösen jelentős szere­pet játszott ez a testület az európai kontinens békéjének és biztonságának megszilár­dításában, az’európai .enyhü­lés kibontakoztatásában. Az 1966. évi bukaresti ülés nyi­latkozata és az 1969. évi bu­dapesti ülésén elfogadott fel­hívás tűzte ki azt a célt, amelynek valóra váltását vé­gül is 1975-ben a történelmi jelentőségű helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentette. Semmi kétség tehát, hogy korunk forradalmi folyama­tainak fő ereje a szocialista világrendszer. A szocialista és kapitalista ■ világrendszer között feszülő alapvető ellentmondások fel­oldásában a szocialista Világ- rendszerhez tartozó országok­nak más erők is segítenek, ..A világban hatalmas for­radalmi folyamatok bonta­koznak ki. Az imperializmus elleni harcban egyesül ko­runk három hatalmas ereje: a .szocialista világrendszer, a tőkés országok munkásmoz­galma és a nemzeti felszaba­dító mozgalom”, (A kommu­nista és munkáspártok nem­zetközi tanácskozása, Moszk­va, 1969.). Az előbbiekben a szocialis­ta világrendszerről már szól­tunk. A forradalmi világfolyamat másik nagy osztaga a fejlett tőkés országok munkásmoz­galma. A tőkés országokban a lakosság nagy többsége ki­zsákmányolt. Az adatok sze­ri nt a tejlett tőkés országok aktív kereső népességének csaknem 80 százaléka (Ang­liában 93, az Egyesült Álla­mokban és Kanadában 85, az NSZK-ban 82, Franciaország­ban 76, Olaszországban 65, Japánban több mint 60 szá­zaléka stb.) bérből és fizetés­ből él, s e kategória több mint fele üzemi munkás. A közepes fejlettségű lökés or­szágokban az aktív kereső népességnek' 40—60 százaléka (Latin-Aintíríkában átlagosan 61 százalék) tartozik a bérből ,és fizetésből élők kategóriá­jába. A tőkés országok munkás­osztálya nagy (több mint '230 milliós) létszámú, s a társa­dalom legszervezettebb osztá­lya. Ez a munkásság sok ta­pasztalatot szerzett a tőkével vívott' harcban. A munkás- mozgalom számos országban nagy forradalmi hagyomá­nyokra tett szert a demok­ráciáért. és a szocializmusért folytatott küzdelemben. A. társadalomban állandóan nő a munkásosztály , tekintélye, befolyása.. A fejlett lökés or­szágokban működő , 'kommu­nista pártok — sajátos- hely­zetükből fakadóan — külön­böző rövidebb távú célokat tűznék ki. különböző eszkö­zökkel. módszerekkel küzde­nek; hosszú távú stratégiá­juk viszont azonos: az ál- lammonopolisla kapitalizmus hatalmának megszüntetése, és a kizsákmányolástól mentes új, demokratikus társadalom, a szocializmus felépítése. Mind határozottabban bebi­zonyosodik — tanúsítja az olasz, a japán példa —. hogy a nemzetközi monopóliumok a legszemérmetlenebbül, bot­rányos módon beavatkoznak az egyes tőkés országok belső politikai folyamataiba. Az el­húzódó kormányzati-politikai válság jelzi, hogy az ural­kodó osztály egyre kevésbé képes a régi módon uralmon maradni, megújulásra pedig sok esetben képtelerí. Ebben a helyzetben a tőkés hatalmi körök egyrészt a demagógia, az engedmények politikáját folytatják, másrészt az elnyo­más, vagy a politikai manő­verezés új eszközeivel kísér­leteznek. A kapitalizmus legkirívóbb reakciós vonásai a nemzeti és a faji kérdésekben mutatkoz­nak meg. Az Egyesült Álla­mokban 25 millió néger, to­vábbá 15 millió mexikói, Puerto Kico-1, indiai jogfosz­tott él. Tehát 40 millió em­ber él az amerikai társada­lom árnyékos oldalán. Éppen ezeket az embereket sújtja leginkább a munkanélküliség, kénytelenek gettókban ten­gődni, náluk a legnagyobb a gyermekhalandóság és a megbetegedések arányszáma, mivel nincsen pénzük or­vosra. A fejlett tőkés országok egyik súlyos problémája a városi élet válsága. Ez a leg­élesebb formában az Egyesült Államokban figyelhető meg. A nagyvárosok szociális dzsungeiekké váltak, ame­lyekben fittyet hánynak az emberek legelemibb szükség­leteinek is,’'s alighanem a rendőrség az egyetlen olyan „kommunális” szerv, amely­nek költségvetését évről évre növelik. Egyre súlyosbodik a lakásválság: az Egyesült Ál­lamokban 1968-ban 6 millió épület volt rendkívül elha­nyagolt állapotban. S hogy a kapitalizmus mennyire nem törődik az emberekkel, azt a gyermekekről való elégte­len gondoskodás bizonyítja. Ez a társadalom nem becsü­li saját jövőjét. F. Lee köz- oktatásügyi és társadalombiz­tosítási miniszterhelyettes ki­jelentette: ..Alig 15 évvel ez­előtt országunk még az ötö­dik helyen állt a világon a gyermekhalandóság megelő­zése tekintetében. A Harvard Egyetem Pfofilaktikai Inté­zetének legújabb adatai sze­rint azóta a huszonötödik helyre eStünk vissza”. A tőkés világban egyre ter­jedő jelenség az általános szociális válság. A lakosság mind szélesebb rétegei feje­zik ki elégedetlenségüket á közoktatás és az egészségvé­delem helyzete, a kommuná­lis ellátás és a társadalom- biztosítás hiányosságai miatt. . A munkások, a farmerek, az /értelmiségiek, a nők, az if­jak, a diákok tömeges meg­mozdulásai az imperialista háborús politika, a monopó­liumok mindenhatósága, a nemzeti és a faji elnyomás, az ember legelemibb jogai­nak -felrúgása ellen mindin­kább a társadalom tartópillé­rei elleni tiltakozássá terebé­lyesednek. Minden esztendő újabb bi­zonyítékokat szolgáltat a töke és a munka közötti antago- nizmus fokozódására. A lökés országok munkásmozgalma mind félelmetesebb erqvé vá­lik: az. utóbbi évek, hatalmas arányú osztálycsatai megren­dítik a kizsákmányolás és az elnyomás rendszeréi. Mind hevesebb ellenállás­ba ütközik a munkásosztá!v életszínvonala ellen irányuló tőkés támadás. Az utóbbi öt év alatt a sztrájkok száma az Egyesült Államokban az elő­ző ötéves időszakhoz viszo­nyítva megkétszereződött. Az elveszett munkanapok száma 1965-től 1978-ig 25 millióról 43 millióra nőtt. (Folytai jtrk.) Borsodi üzemek vállalásai (Folytatás az 1. oldalról) intézkedésekkel megszünte­tik. esetenként bizonyos gépjármüveket kivonnak a forgalomból. • A forgóeszközök beszerzé­sét is szabályozzák, s csök­kentik az igazgatási költsé­geket. Újítási hónap kereté­ben. szeptemberben külön jutalmazzák az anyag- és energiatakarékosságra, a ter­melékenységre vonatkozó legjobb javaslatokat, újításo­kat. Revízió alá veszik ] a tmk-tervben szereplő javítá­sokat, szerződéseket, s igye­keznek saját evőből ' megol­dani a legsürgetőbb felada­tokat, így várhatóan 1,5 mil­lió forintot takarítanak meg. Az Eszak-magyaror.szági Tervező Vállalat dolgozói egyéni és kollektív vállalá­sokkal csatlakoztak a mun­kaversenyhez. Szorosabb kap­csolatokat építenek ki a beru­házási folyamatban együttmű­ködőkkel. Fokozott tervezői .felelősséggel a műszaki ter­vekben olyan anyag- és energiatakarékos, illetve im­portmentes megoldásokat dol­goznak ki. amelyek csökken­tik. a megvalósuláshoz szük­séges befektetéseket. Elem­zik és értékelik a létesít­mény élettartamához igazodó működési' biztonságot. A mi­nőség javítása érdekében a tervezés technológiai és ter­melésirányítási területen fel­tárjak a számítástechnika további alkalmazásának lehe­tőségeit. Társadalmi munkában ké­szítik el a csanyiki úttörő váltótáborhoz szükséges ter­veket. A szocialista brigádok további konkrét felajánlása: díszletterv a diósgyőri vár­ban folyó gyermekévi ren-' dezvényekhez, ajánlati terv a Jókai úti malomhoz. Ugyancsak társadalmi mun­kával segítik elő a Szenfpé- teri kapu KRESZ-parkjónak megvalósítását. A papírkiszerelésnél je­lentkező hulladéka/':' '.lék csökkentését vállalták löb­Leonyid Brezsnyev üzénete A kedd délutáni ünnepé­lyes megnyitóra zsúfolásig megtelt a fesztivál központi vetítőterme. Nagy. számban voltak jelén a résztvevő or­szágok küldöttei, a film vi­lágának nagyftevű képvise­lői. Ott voltak a három nem­zetközi zsűri tagjai, ismert filmművészek. Megérkezett a szovjet fő­városba a magyar küldött­ség első csoportja is, Szabó B. István, a Kulturális Mi­nisztérium Fii m főigazgat ósa- gá'nak vezetője vezetésé­vel. A delegáció tag iái kö­zül a szovjet fővárosban van már Jancsó Miklós filmrendező. Ugyancsak meg­érkezett Moszkvába Tarján Györglyi szíhművésznő, a magyar Versenyfilm, Az erőd egyik főszereplője, A megnyitó tő eseménye Szergej Eizenstein Que viva Mexico című filmjének vetí­tése volt.. A film vetítése előtt, a fesztivál hivatalos megnyi­tóján Filipp Jerma.s, a Szov­jetunió filmművészeti állami bizottságának elnöke mondott beszédet, majd Lev Kuli- dzsanov, a Szovjet Filmmű­vészek Szövetsége vezetősé­gének első titkára köszön­tötte a vendégeket. Üdvö­zölte a XI. moszkvai nem­zetközi filmfesztivál részt­vevőit Lconyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke. 'Leonyid Brezsnyev a t XI, moszkvai nemzetközi film- fesztivál résztvevőihez kül­dött üdvözletében rámutat, hogy ez a fesztivál a világ sok országában nagy népsze­rűségnek örvend, a filmmű­vészet, fejlődését szolgálja, mert jelszava változatlanul a béke, a népek barátsága, a társadalmi, haladás. — A filmművész sokat te­het azért, hogy a népek és az államok a jószomszédság és a kölcsönös bizalom alap­ján közeledjenek egymáshoz, hozzájárulhat ahhoz, hogy fokozódjon a mai nemzedé­keknek a háború elkerülé­séért viselt felelőssége. A film a társadalmi tudat ala­kításának hatalmas eszköze. Éppen ezért rendkívül fon­tos. hogy befolyását az em­ber javára, ne pedig, kárára használják fel. hogy gazda­gítsa a személyiséget, nemes érzéseket, és gondolatokat éb­resszen áz emberekben — mutat rá Leonyid 'Brezsnyev üdvözlete, amely kiemeli, hogy a jelenlegi moszkvai filmfesztivál napjaiban em­lékeznek meg a szovjet film­gyártás ''hatvanéves jubileu- má/’ól. Leon.vid Brezsnyev üdvöz­letét Filipp Jermas olvasta lel. Ezután bemutatták a há­rom zsűri tagjait. EzL követően felvonták a fesztivál zászlaját, majd le­vetítették Eizenstein filmjét. Versenyen kívül a francia Claude Sautet Egyszerű tör­ténet című filmjét is bemu­tatták. A versenyfilmek ve­títése szerdán kezdődik meg. Moszkvában folytatta munkáját a politológiai világkongresszus. A képen a tanácskozás résztvevőinek egy csoportja. Kínai-vietnami tárgyalások A kínai—vietnami kor­mányközi tárgyalások keddi tizedik plenáris ülésén Kína értésre adta, hogy — ellen­tétben a dialógus eredeti célkitűzésével — semmiképp sem óhajt a ké’t ország ha­tárán kialakult feszültség enyhítéséről tárgyalni, kizá­rólag Vietnam kambodzsai és laoszi jelenléte, a. VSZK általa • „regionális hegeino- nizmus'nak’’ elnevezett poli­tikája érdekli. A kínai fél képviselője ka­tegorikus imperatívuszok kí­séretében jelentette ki, hogy a tárgyalásoknak nincs máfj útja. Ami pedig a vietnami tárgyalóküldöttség július tj­én, a hegemoniziTiu.s-elle- nességrő! beterjesztett öt­pontos javaslatát illeti, ezt a kínai delegáció most egy­szerűen „csalásnak” minősí­teti e. A vietnami küldöttség ez­után emlékeztette a kínai bek között a Papíripari Vál­lalát Diósgyőri Papírgyárá­ban a szocialista brigádok, s a gépek optimális üzemelte­tésével .takarékoskodnak az -energiával. Az egyes brigá­dok felajánlásai közül ki­emelkedik a Gagarin kar­bantartó, brigád alkatrész- hasznosítása, 1,6 tonna alkat­részt javítanak meg, és épí­tenek be újra. Minőségellenőrzés, , papír- válogatás területen dolgozók a reklamációk lehetőségeinek csökkentését tűzték célul. Eves .! teljesítményének to­vábbi 1 százalékos fokozását 'vállalta az Egyetértés bri­gád. Az anyagól; -szakszerű tárolásával, a veszteségek minimálisra szorításával já- (ru! hozzá az Ady' Endre bri­gád a vállalat munkaver­seny-felajánlásaihoz. partneri a nemzetközi tár­gyalások elfogadott gyakor­latára, miszerint minden olyan kérdésnek, amelyet a felek felvetnek, helye van a napirenden, és az olyan tár­gyalási politika, amely az egyik fél elképzeléseinek a másikra való ráerőltetésén kívül más lehetőséget nem hajlandó számba venni, he- gemonista jellegű, amelyet Vietnam a leghatározottab­ban visszautasít. A kínai—vietnami kor­mányközi tárgyalások közös megegyezéssel Pekingben folytatódnak — jelentette be keddi sajtótájékoztatóján a kínai tárgyaló küldöttség he­lyettes vezetője.-. Javában készülnek a visszatérésre A Szaljut—6. szovjet tudo­mányos űrállomás harmadik állandó személyzete javában készül arra, hogy csaknem féléves űrlartózkodás után visszatérjen a Földre. Vlagyi­mir Ljaho.v.és Valerij Rju- min a befejező technológiai kísérleteket is elvégezték a Szpla.v és a Krisztái! olvasz­tókemencékkel. és hozzálát­tak az űrállomás konzervá­lásához. Azután. hogy a sze­mélyzet a Szojuz—34. űrha­jóval elhagyja az űrállomást, a Szaljut—6. ismét automa­tikus repülésben folytatja Föld körüli ikeringését. A hétfőn elvégzett orvosi vizsgálatok megnyugtató eredménnyel zárultak :.Ljuhov és Rjumlh kitűnő egészség­nek örvend. A' parancsnok pulzusa; 60-at, a fedélzeti mérnöke 61-el. ver perced­ként. Vérnyomásuk 130 60, illetve 135,60 higanymiUir méter. Az űrhajósok folytat­ják a „Bibic” vákuurriruhá- ban végzett edzéseket, hogy szervezetüket a csaknem tél­éves súlytalanság állapotából kizökkentsék, „emlékeztes­sék” a földi nehézségi erő körülményeire. A Miskolci Vízmüvek, f ürdők és Csatornázási Vállalat í (Í553 2, Miskolc, 111., Vas u. 18.) közgazdasági osztályveze'ői munkakörre Követelmény; közgazdasági egyetemi, vagy számvi(cli-pénzügyi főiskolai végzettség. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatot írásban kérjük benyújtani, augltsztus 31-ig. I

Next

/
Thumbnails
Contents