Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-12 / 161. szám

ÉSZAK-MAG¥AR0RSZAG 2 T979. jűÍíbs T2n csütörtök swa» HISZ Kl ei bizeíisáoBsiak ülése Chilével egy volt a sorsa Pablo Neruda , emlékezete Hetvenöt éve született Pablo Neruda, a latin-amerikai kontinens egyik legna­gyobb hatású költője. Két héttel sem élte túl a népi egységkormányt megdöntő fa­siszta puccsot, barátjának, Salvador Al- lende elnöknek a meggyilkolását; 1973. szeptember 24-én, 69 éves korában meg­halt egy santiagói kórházban. Halála után a junta barbár katonái otthonát feldúl­ták, kirabolták, könyveit elégették. Halála egyéves évfordulóján minden megemléke­zést könyörtelenül betiltottak. Miért fél a fasiszta erőgépezet egy halott költőtől? Van oka rá. Pablo Neruda neve egyet jelent a naladással, a forradalommal, nemcsak szűkebb hazájában, Chilében, ha­nem az egész világon is. Forradalmár költő volt — költő-forra­dalmár. Politikusként költő volt: a latin- amerikai kultúra nagykövete nemcsak képletesen, de ténylegesen is, hazája kon­zuljaként távol-keleti és európai országok­ban. Utoljára az AJlende-kormány nagy­követe volt Párizsban. S költőként politi­kus volt. Bár egyik nyilatkozatában azt mondta, hogy közvetlen politikai témájú verset alig írt, költészete egészében azon­ban nagy politikai mozgósító erőt jelen­tett. A hódítókkal szemben az őslakosság­gal és Latin-Amerika szegényeivel vállait közösséget a költő, poémáiban és ódáiban az egész földrész forradalmi hagyomá­nyait, múltját, jelenét hatalmas költői lá­tomásokba foglalta. A Nobel-díj odaítélé­sét 1971-ben a Svéd Akadémia ezzel in­dokolta: ,,Költészete elemi erővel fejezi ki egy világrész sorsát és álmait”. Szemléletére döntő hatással a spanyol polgárháború volt. Lelkesedéssel töltötte el az az elszántság, amellyel a kis nép — a nemzetközi baloldal támogatásával — szembeszállt a világhódításra készülő fa­sizmussal. Diplomáciai küldetéséből haza­térve, 1945-ben belépett a Chile' Kommu­nista Pártba, és pártja- jelöltjeként sze­nátorrá választották. Az 1948-as jobb­oldali fordulat után emigrációba, majd száműzetésbe kényszerült. Bejárta az egész világot, többször járt Magyarországon is. A Béke-világtanács tagjaként aktívan küz­dött a félgyarmati sorban élő dél-ameri­kai népek gazdasági és szellemi felszabadí­tásáért. Ahogy költészetében is a teljességre tö­rekedett — eszményképe mindenfajta iz­mus vagy iskola félretolásával az eleven líra volt —, egyénisége is a teljes élet jelképe lehetne. Nem állt tőle távol a költői magány és az élet sűrűje sem. Szen­vedélyesen szerette az életet, nem vetette meg a gasztronómiai örömöket sem. Költő- barátjával, Astuiasszal közösen könyvet írt Megkóstoltuk Magyarországot címmel, amely azt bizonyítja, hogy az ételek, az étkezési szokások megismerésén keresztül is közelebb lehet jutni egy más nép kul­túrájának megértéséhez. Élete utolsó éveit Isla Negrán. tenger­parti otthonában töltötte. A politika azon­ban ismét kiszólította békés magányából. Önéletrajzában így vall erről: „A politikai élet, mint egy mennydör­gés szakított ki a munkámból. Ismét visz- Sza tértem az emberi sokaságba.- Az emberi sokaság volt számomra az élet leckéje. Lehet, hogy amikor közelítek hozzá, bennem van a költő vele született félénksége, a félénkség riadalma, de ha egyszer mái’ belemerültem, úgy érzem, átalakultam. Része vagyok a lényegi több­ségnek, egy levél vagyok én is a hatalmas emberi faóriáson, A magány és a sokaság továbbra is elemi kötelesség korunk költője számára. A magányban életem a chilei tengerpart hullámcsaláilól gazdagodott. Kíváncsisá­gomat izgatták és szenvedélyemet tüzelték a harcos vizek és a megtámadott szikla­bércek. az óceáni élet megsokszorozódása, a költöző madarak tökéletes alakzata, a tengeri tajték tündöklése. Ám sokkal többet tanultam az életek nagy árapályából, az egyszerre rám te­kintő szemek ezreiben látott gyöngédség­ből. Lehet, hogy ez az üzenet nem jut osz­tályrészül minden költőnek, de aki egy­szer is érezte, őrizni fogja szívében és kibontakoztatja a műveiben. Emlékezetes és szívet tépő a költőnek, hogy ha csak egyetlen percre is, sok epr- ber számára ő testesítette meg a reményt.” Az 1969-1 chilei választásokon elvállalta a kommunista párt jelöltjének szerepét, s szavazatszerzésével a baloldal megerősíté­sére törekedett. A népi egység érdekében örömmel mondott le az elnökjelöltségről Salvador Allende javára, akit teljes költői és politikusi tekintélyével támogatott. Élete utolsó évében betegen/írt emlékiratainak (magyarul is megjelent Bevallom, életem címmel) utolsó sorai a nagy államférfit siratják el. Pablo Neruda könyveit elégették, de utolsó műve. önéletírása számtalan nyel­ven kinyomtatva szenvedélyes vádirat a fasiszta junta ellen, és életműve továbbra is éltető reménye a demokratikus Chilé­ért, a független Latin-Amerikáért harco­lóknak. Intenzív orosz nyelvtanfolyam Miskolcon Leninváros vendégeket vár Nemzetközi vöröskeresztes tóbor (Folytatás az 1. oldalról) tívak voltak azok a foglal­kozások, amelyeken a ma­gyar pedagógusok orosz nyel­ven tartottak képzeletbeli Idegenvezetést szovjet váro­sokban, múzeumokban. Na­gyon sok orosz népdalt ta­nultunk, sok verssel ismer­kedtünk, s ami mindezt iga­zán nagy élménnyé tette szá­munkra: az, hogy az együtt- let során mély és őszinte em­beri kapcsolatba kerültünk a Magyarországon orosz nyel­vet tanító pedagógusokkal- Ügy gondolom, ez kölcsönös haszon ... Kovács István megyei szakfelügyelő, a tanfolyam vezetője így vélekedett: — Igen magasan képzett tanárok érkeztek hozzánk a Szovjetunióból — Moszkvá­ból, Leningrádból, Kijevből, Uarkovból, Kazányból — . s i ez nagyban elősegítette a tanfolyam céljának az eléré­sét. Ügy gondoljuk, ez a tan­folyam sokakban ébresztette fel az önképzés fokozott igé­nyét. s hatékonyan segíti elő az oktatómunkát már a kö­vetkező tanévben is. Hasonló gondolatokkal em­lékezett a tanfolyam mun­kájára az OPI idegen nyelvi osztályának helyettes veze­tője is; s az eddig elmondot­takat erősítette meg köszö­nő szavaiban a hallgatók kép­viselője, Várhelyi Istvánná, aki Heves megyéből érkezett Miskolcra. A vendéglátó me­gye és Miskolc város nevé­ben Merényi József, megyei főtanácsos búcsúztatta a tan­folyam hallgatóit és a szov­jet pedagógusokat. Aztán sűrűn hangzottak a szavak: „A viszontlátásra!” ((- n. j.) Fotó: Szabados György A Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége nemzet­közi ifjúsági . vöröskeresztes tanácskozást és táborozási rendez július 14-től 28-ig Le- ninvárosban és Budapesten. A kéthetes táborozásra 14 országból érkeznek részve­vők. A szóvjet, lengyel, cseh­szlovák, román, bolgár, és NDK-beli gyermekek mel­lett az NSZK-ból, Hollandiá­ból, Nagy-Britanniából, Finn­országból, Spanyolországból, Olaszországból és Franciaor­szágból várnak vendégekéi. A táborozáson természetesen ott lesznek a magyar pajtá­sok Is. A találkozó elsődleges cél­ja a népek közti barátság és együttműködés továbbfejlesz­tése, a különböző országok­A KISZ megyei bizottsága július 11-én Dédeslapolcsá- nyon tartotta legutóbbi ülé­sét. Török László, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte a testü­let Ragjait, a megjeleni ven­degeket, majd első napiren­di pontként megvitatták az 1978—79-eS mozgalmi év zá­rásának és az új mozgalmi j év indításának tapasztalatai- ' ról szóló jelentést. Többek! között megállapították, hogy ] a tavaszi taggyűlések és kül­döttgyűlések betöltötték fel­adatukat, tovább javult a tartalmi munka színvonala. Az .elkészült dokumentumok, a megválasztott KíSZ-veze-, tők felkészültsége biztosítéka annak, hogy a következő mozgalmi év feladatait is si­keresen oldják meg. Az el­következendő időszakban na­gyobb ügyeimet kell fordí­tani a káderutánpótlási és -képzési tervekben szereplő fiatalok beiskolázásának ma­radéktalan megvalósítására és a helyi politikai képzés javítására. Az instruktor! te­vékenység helyszíni segítő, ellenőrző munkájának javí­tása mellett nagyobb gcíndol kell fordítani a KISZ KB 1974 áprilisi határozata egy­séges értelmezésének kiala­kítására. Megvitatták és a vitában, elhangzott kiegészítésekkel elfogadták az 1978—79-es po­litikai képzési év zárásának tapasztalatairól szóló jelen­tést. Hangsúlyozták, hogy a politikai képzés továbbfej­lesztésére hozott intézkedé­sek hatása, a képzés szerve­zettségének és színvonalának emelkedése jól érzékelhető a KISZ-szer vezetek életében. Megvitatták a politikai kép­zés tervezését, szervezését, a képzés személyi, anyagi és tárgyi feltételeit, valamint az egyes képzési formák ta­pasztalatait. Az elfogadott határozati javaslat alapján a jövőben a KISZ-szervezelek az „Egységes elvek, egységes gyakorlat” című útmutató' alapján konkretizálják egyé­ni feladatvállalásaikat az 1979—80-as poköka: képzési évre. Nagyobb figyelmei kell fordítani a kádericépzés, ká­derutánpótlás és a politikai képzés kapcsolatára, a KISZ meg3rei bizottsága vezetőkép­ző iskolájának intenzívebb kihasználására, valamint az érvényben levő központi ha­tározatok feldolgozására. A politikai képzési bizottságok munkája rendszeresebbé vált: a KISZ megyei bizottsága a közeljövőben a tartalmasabb munka érdekében megvizs­gálja tevékenységüket. P. J. bői érkező gyermekek ta­pasztalatcseréje. A rendez­vénnyel a szervezők a gyer­mekek nemzetközi éve sike­réhez szeretnének hozzájá­rulni. A magyar , gyermekek és vezetőik július 14-én, szom­baton, a külföldi részvevők július 16-án érkeznek Lenin, városba. Itt többek között három találkozót tartanak, előadásokat hallgatnak a gyerekek az ifjú vöröske- reszlesek munkájáról, az idő­sek gondozásáról. A táborozás leninváros! programjában kirándulások, sportversenyek. kulturális rendezvények is szelepeinek. Július 24-től Budapesten vár­ja gazdag program a részve­vőket. Konsztaiityin Katusev látogatásai (Folytatás az 1. oldalról) kintette a gyár több üzemét és a számukra rendezett erő­gép-bemutatót. A szovjet kormánydelegá­ció, a kíséretükben levő ma­gyar államférfiakkal együtt Győrből Bábolnára utazott. A küldöttséget délután e. Bábolnai Mezőgazdasági Kombinátban Romany. Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter és Burgert Ró­bert vezérigazgató fogadta. A vendégek megismerkedtek az ország legnagyobb állami me­zőgazdasági termelő vállalu- v tának munkájával, terveivel. A vezérigazgató a kombinát iparszerű termelési rendsze­reiről szólva, a többi között elmondta, hogy a legnagyobb termelési értéket adó barom­fitenyészet évente 240 millió naposcsibét értékesít. Ennek nem egészen egyharmada ke­rül a hazai mezőgazdasági üzemekbe, a többit exportál­ják, már több mint 30 or­szágba szállítanak. A vendégek megtekintették a kombinál legnagyobb ba­romfikeltetőjét, ahonnan évente 30 millió naposcsibe kerül ki. Megnézték azt a baromfiistállót, amelyből több mint 500-al szállít a kombi­nát teljes technológiai be­rendezéssel — a Szovjetunió­ba. A vendégek kérdéseire vá­laszolva a bábolnai vezetők elmondták, hogy a szovjet szállításokat az 1981 decem­beri szerződéses határidő he­lyett már 1981 közepére tel. jesíteni akarják. Ennek ér­dekében az idei tervben sze­replő 144 komplett istállót október végéig útnak indit- ják. A szerződésbe, amelynek teljesítésével a Szovjetunió válik a kombinál legnagyobb partnerévé, az is beletarto­zik, hogy átadják az iparsze. rü baromfi-hústermelés tech­nológiáját és az egyéves ga­ranciális időszakra naposcsi­bét is szállítanak. Huszár István Moszkvád utazott Huszár István miniszter­elnök-helyettesnek, az Or­szágos Tervhivatal elnökének vezetésével szerdán magyar küldöttség utazott Moszkvá­ba, ahol Nyikolaj' Bajbakov- nak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökhelyettesé­nek, az Állami Tervbizolt- ság elnökének meghívására tárgyalásokat folytat a kél ország gazdasági kapcsola­tainál', időszerű kérdéseiről. A Ferihegyi búcsúztatáson megjelent Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Huszár István és/ az általa vezetett delegáció az esti órákban Moszkvába érkezeit. Fogadására a SeremetyeVói repülőtéren megjelent Nyi­kolaj Bajbakov és az Álla­mi Tervbizotlság több más vezetője. Jelen volt Tóth .Jó­zsef követtanácsos, hazánk moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Az Olasz KP új vezetősége Az Olasz Kommunista Párt, Központi Bizottsága és Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága szerdán véget ért együttes ülésén megválasztották az OKP új vezető szerveit, a titkárságot és a vezetőséget. Az ülésen úgy döntöttek, hogy 36-ról 32-re csökkentik a vezetőség tagjainak szá­mát. Az új vezetőség tagjai többi között Luigi Longo, az OKP elnöke. Enrico Berlin- guer, a párt főtitkára, vala­mint a párt több kiemelke-1 dó személyisége. A plénumon megválasztott új héttagú titkárság tagjai: Enrico Berlinguer, Mario Bi- rardi. Gerardo Chiaromonte, Adalberto Minucci, Giorgio Napolilano, Alessandro Nat- ta és Pio la -Tőrre. A Központi Bizottság ezen­kívül megválasztotta a kü­lönböző munkaterületek te­vékenységéért felelős szemé­lyeket. Szerda este összeült az OKP Központi Bizottságának újonnan megválasztott veze­tősége. hogy megvitassa az országban kialakult helyze­tet. Az iíidilíiiai meneküitkérdésről Kína és számos nyugati ország propagandaszervei el­ferdítve mutatják be az in­dokínai menekültek kérdé­séi. Mindenekelőtt megha­misítják keletkezésének oka­it. Vietnamot azzaj vádolják — amiben egyáltalán nem bűnös —, hogy a 90 száza­lékban kínai nemzetiségű in­dokínai menekültek tömeges emigrálását szervezi. A menekültproblémát az amerikai imperializmus és a kínai militarizmus idézte elő. Az indokínai országokban az amerikai agresszió követ­keztében 15 millió ember szülőhelye, vagy országa el­hagyására kényszerült. Viet­namban a menekültek száma több milliót tett ki. Laoszban pedig a lakosság negyede volt kénytelen elhagyni a szülőhelyét. Az amerikai imperialisták veresége után Kína vette ál a stafétabotot a térségben. Miután Vietnam megtagadta, hogy a Peking által előirt politikát folytassa, a kínai vezetők elhatározták, hogy belülről bomlasztják a Viel, nami Szocialista Köztársasá­got, megszervezik az ország­ban élő kínai nemzetiségűek tömeges menekülését. A zsa­rolás, az ijesztgetés, vagy a mézesmadzag eszközeivel ér­ték el, hogy emberek száz. ezrei hagyják cl megszokod, környezetüket. Ezután Kína a menekültek előtt lezárta szárazföldi és tengeri határa­it, s a Vietnammal szomszé­dos országokba irányította a félrevezetettek tömegeit. Pekingben most krokodil­könnyeket hullatnak ezek­nek az embereknek ' a szenvedései miatt. A kínai vezetők a menekülteknek nyújtandó segítség szük­ségességét hangoztatják, de önmaguk elzárkóznak et­től, mivel korántsem aggaszt­ja őket a menekültek sorsa, A menekültek kérdésében egy nemzetközi konferencia összehívásáért hadakozva, Pe­king a menekültéknek nyúj­tandó konkrét segítség kér­dését még csak fel sem veti. A konferencia Kína szem­pontjából csak olyan fórum lenne, ahol ócsárolhatná Vi­etnamot. A menekültprobléma kö­rüli pekingi és nyugati hír­verés. mint a tények tanúsít­ják, Vietnam-elienes. szocia­listaellenes célokkal folyik. E kampány célja az, hogy rá­galmazza a Vietnami Szocia­lista Köztársaság poli1iká*it, akadályozza ott a békés szo­cialista építési és feszültté legye Vietnamnak a délkelet­ázsiai országokkal kialakított kapcsolatait.

Next

/
Thumbnails
Contents