Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-12 / 161. szám
T979, július 12., csütörtök ESZÄK-MAGYARORSZAG 3 Pénzzel, pénzt csinálni Növekedés és ütem Az országban dolgozó mintegy 900 ipari szövetkezet közül csak az egyik — bár nem a legrosszabb — a Bodrog- keresztúri Kerámia Ipari Szövetkezet. A szövetkezeti mozgalomra általában jellemző töretlen fejlődés erre a szövetkezetre különösen érvényes. Jól jellemzi ezt például az, hogy az elmúlt évben ’ színvonalas üzletpolitikai tevékenységük eredményeként és új termék bevezetésével termelési értéküket 412,9 százalékkal sikerült emelniük. A népgazdasági feltételekhez illeszkedő szövetkezeti elképzelésekről, tervekről Ullrich József elnökkel és Ishi János főkönyvelővel beszélgetünk. Sláger: az ipari kerámia A szövetkezet gazdálkodásának főbb adataiból egyértelműen megállapítható, hogy a díszműáruk, porcelán termékek mellett mindinkább előtérbe kerül az ipari kerámia gyártása. 1968-ban indult el az a folyamat, akkor, amikor a szövetkezetnél megszüntették a cserépkályha gyártását. Azóta persze nemcsak mennyiségileg történt változás ezen a területen. Ma már termelésük — ipari kerámiából — nem is fedezi az igényeket- Különösebb piaci munkára sincs így szükség (és ez minden termékükre igaz!), hiszen termékeik iránt nagyobb a kereslet, mint a szövetkezet gyártási kapacitása. Az ipari kerámia különösen slágercikké vált. A Diósgyőri Gépgyárban huzalvezető görgőnek, az LKM-ben mágneses tapadószámnak, a textiliparban szálvezetőnek alkalmazzák, míg a KPM-nél festékszóró fúvókákat készítenek belőle. Az idei tervek szerint a 4,0 millió forint árbevételből 10 milliót már az ipari kerámia ad. Növelik a tapadószámgyártást és az importkiváltás mellett exportra is van kilátás. Lengyelek, nyugatnémetek és svájciak is érdeklődnek az oxidkerámia iránt. Piac és termelési érték A bodrogkeresztúriak, úgy tűnik, megtalálták a további fejlődés útját. Termékeik 93 százalékát a minisztériumi ipar használja fel, .ebből 70—80 százalék importot pótol és igen jelentős exportra is van, illetve lenne kilátásuk. Lengyelországba már elszállították a mintákat, a tőkés piacra szánt mintakollekció gyártása is folyamatban van. Jó termék ez... Nemcsak azért, mert biztos piaca van, hanem, mert az egy főre jutó termelési érték ebből a termékből más- félszerese a szövetkezeti átlagnak. Lényegesen nagyobb a termelékenység is. ami abból is következik, hogy az ipari kerámia gyártásával foglalkozó 50 emberre: — Annyi a gépérték, mint a díszműáruk, porcelán termékek előállítását végző 250 dolgozóra — mondta az elnök. Létszám, munkaerő itt sincs elegendő, illetve alig bővíthető. A termelőberendezések kapacitása is adott. Hogyan lehet, hogyan igyekeznek ennek ellenére az igényeknek megfelelni? — adódik ösztönösen a kérdés. Szelektív fejlesztés A választ már nyilván régen megfogalmazták. A megoldás egy része kézenfekvőén egyszerű. Azoknak a termékeknek a gyártását, amelyek ráfizetésesek, vagy amelyeknél igen magas a selejtszázalék, meg kell szüntetni. Fokozni lehet még a termelést második műszak beállításával is. Létszámnöveléssel a termelés nem fokozható, azért sem, mert; , — Igen kedvezőtlen lenne ránk nézve — mondja a főkönyvelő. A teljesítményhez kötött bérszínvonal-gazdálkodás keretei között nem könnyű a vezetés, az intenzív fejlődés. Különösen nehéz akkor, ha tudjuk, hogy a szomszédban, a Beton- és Vasbetonipari Művek gyárában 10—14 ezer forinttal magasabb az átlagbér. A bérfejlesztés ebből adódóan az egyik legfontosabb központi célkitűzései közé tartozik a szövetkezetnek. — Ügy is mondhatnánk, hogy a bérkérdés határozza meg a szövetkezet jövőjét — mondja az elnök. — Adni azonban itt is csak abból lehet, amit megtermelünk. A gazdaságos, termelékeny termeléshez viszont korszerű gépekre is szükség van. Ehhez viszont pénz, pénz, pénz kell! A fejlesztésre fordítható pénz viszont nagyon kevés. A progresszív bérfejlesztési adó elviszi a nyereség, illetve a fejlesztésre fordítható összeg túlnyomó hármadat. Eiadható-e a holnap? A szövetkezet nem szívesen „adná el” a holnapjait, a fejlődést. Erőlködik, töpreng, változtat, ám úgy tűnik, itt már csak külső támogatás segíthet. És nem is túlzottan jelentős összegről van szó. Néhány félautomata és alapgép-masszagyártó. formázó üzembe helyezésével jelentősen bővülhetne az eladható és gazdaságos termékek gyártókapacitása. A szövetkezet VI. ötéves tervének elgondolása szerint a jelenlegi 40 milliós termelés, illetve árbevétel könnyen megduplázható. Az 1979-es népgazdasági terv és a párt gazdaságpolitikai koncepciójának egyik fontos eleme a gazdasági növekedés ütemének és a gazdasági egyensúly követelményeinek szoros összekapcsolása. Erre törekednek a szövetkezetben is. Kétséges, hogy önerőből sikerül-e majd. Biicherí Miklós A liszt tárolásiról Egyik legkevésbé romlékony élelmiszer-alapanyagunk, a liszt biztonságos tárolásának időtartamát vizsgálják Székesfehérvárott a szakemberek. A tizennyolc hónapig tartó kísérlet célja, hogy megállapítsák, meddig tartható el teljes biztonsággal, károsodás nélkül, és milyen tulajdonságok, változások jellemzők rá a különböző vizsgálati időpontokban. 1981-től a lisztzacskókon fel kell tüntetni a fogyasztás határidejét. Ontöiőcsövek, amelyekből az idén fogyott Fél év az AGROKER-nél Nagy készlet, kis kereslet Példás rend uralkodik az AGROKER mályi telepén, erőgépek, munkagépek sorjáznak a placcon, a raktárakban sincsenek üres polcok. Fodor László, a vállalat igazgatója nem túlságosan örül ennek. — Fél öröm csak az ilyen raktárkészlet — mondja. — Annyiban, hogy majdnem mindenből van elegendő, tehát a legritkább esetben távozik tőlünk üres kézzel a vásárló. — Vegyük sorra a forgalmazott cikkeket. Milyen volt az ellátás, hogyan zárult a fél év? — Tavaly ilyenkorra 174 millió forint értékű gépel forgalmaztunk, most 162 millió forint értéket. A készletünk a bázisidőszakban 105 millió forint értékű volt, most 211 millió forint értékű. Szinte mindent tudunk adni. Tavaly hiánycikk volt például a T—150 K típusú ASÍÍÍÓi‘10 megtörtént az eset. /MIHUuJ” Szereplői azért hadd maradjanak névtelenek. Egy sirámairól ismert mezőgazdasági szakember. a határ legmagasabb pontjára vezette meghívott vendégeit. Látjátok — mutatott körül —, mindenütt belvíz. Elégedetlen begyűjtötte az együttérző bólintásokat, a „lehetetlen itt termelni” íejcsóválá- sait, majd lebaktattak a dombról. A határba azért; nem mentek ki, mert az a távolban húzódó nagy víz egy morotva volt. Más néven holtág, amely a folyó gátjának mentett oldalán kanyargóit. Van belőlük elég, ha összeadnánk, hogy megyénkben mekkora területet foglalnak el, bizony vagy 1400 hektárt kapnánk. Pénzben 150 millió forintot érnek. Művelés alól kivont területek, hiszen mi a fenét is kezdhetnénk velük. Mint minden bajnak okozóit csak átkozzák, ráfognak minden rosszat, amit az agy elképzelhet. Képtelennek tűnik, de találkoztam már olyan véleménnyel, hogy a belvíz, az ilyen elhagyott medrek rovására is írható. Hiszen javarészt ezekbe lorkollanak be a csatornák, s állandó utánpótlást kapnak a folyótól is. Ha a holtágban nő a vízszint, a közlekedő edények törvénye alapján megemelkedik a talajvíz szintje is. s ugye az eső már nem tud hova lefolyni, megáll, összegytí- lemlik a felszínen. Lecsapolni képtelenség, mert teszem azt, ha a megye összes ilyen holtágában 10 cenHoltágak, halott ágak? ti méterrel apasztani akarnánk a víz- szintet, akkor sok millió köbméter vizet kellene leszivattyúzni. Ez pedig lehetetlen feladat. így marad az átkozódás, de az nem segít. Egy pincér barátom, aki szenvedélyes horgász, a múltkor, belvíz ide, belvíz oda — hiszen ő ezzel nem foglalkozik —, tett egy javaslatot: miért nem telepítjük be az egészet hallal? Az adatokat, amit a kérdés megválaszolására kértem Stefan Mártontól, az ÉVIÉIG igazgatóhelyettesétől hallottam. Az 1400 hektár ilyen elhagyott mederből mintegy 800 hektár alkalmas víztározó kialakítására. Vagyis a holtágból ki kellene iktatni a mentesítő csatornákat. Ez pedig egyszerű művelet, hiszen a két partján csatornát kell vájni, az onnan kikerülő föld pedig jó lesz töltésnek. A megyében ez a i'eladat 60 millió forintos ráfordítással könnyen megoldható. És nyernénk vele 15—20 millió köbméter víz tárolását biztosító rendszert, amelynek nagyságát érzékeltetni1 úgy tudjuk, hogy összehasonlítjuk a lázbérei tározóval, amelyben 6,2 millió köbméter vizet tárolhatnak, Hogy a haltelepítés nem bugyuta ötlet, arról megint csak a számok vallanak. Ha egy hektárról csak 5 mázsa halat halászunk le, akkor nyolcszáz hektárról négyezer mázsát. Ez a mennyiség pedig több, mint a következő ötéves terv egész megyei haltermelés-fejlesztése. Értékben tízmillió forintot jelentene évente. Az ötmázsás „haltermés” viszont nevetségesen alacsony termelési színvonalat takar, hiszen a geleji szövetkezet halastavából egy hektárra vetítve 20 mázsa halat halásznak le. Visszatérve a beruházás költségeire, szinte biztos, hogy szövetkezeteinkben soknak tartják, s ezért ezt az ötletet is eldobják, mint megvalósít- hatatlant. Pedig, a kettős hasznosításon, a halászaton, öntözésen túl a meliorációban is fontos szerepet játszana. Ezért az állam anyagilag támogatja. az ilyen munkákat, vagyis a termelőüzem olcsóbban megvalósíthatja aztRprilllíÍ7á« íns«ges időben, amiIH I Hlld/.dS kor £ontos dolgokra sem jut elég pénz, nehéz egy ilyen tervet támogatni. De mint mindennek, a holtágak hasznosításának is ára van. És nem is kis ára. Ha megfordítjuk a gondolatot, nagy ár ez azért, hogy halott, elhagyott medreinket, morotváipkat ismét élővé tegyük? Mert, mint írtuk, haszna is van. És a haszon se kicsi. — kármán — traktor, most nem keresik. Az akcióban 49 darab SZK —5-ös kombájn fogyott. Az E—512-eseket viszont keresik. Bőven van burgonya-, cukorrépa- és zöldtakarmány- betakaríló gépünk, tehát az őszre is felkészültünk. Rakodógépekből hiány van. Homlokrakodót például nem tudunk azonnal adni... — Sok öntözőgépet látni az udvaron. — Harminc berendezésünk van. Nem fogyott belőle az idén. — Mivel magyarázható az idei érdektelenség? — Egy múlt évi rendelet nyomán jelentősen csökkent a mezőgazdasági nagyüzemek amortizációs alapja. Takarékossági intézkedések telték ezt szükségessé. A megyei tanács egy felmérése megállapította, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vásárlóereje ily módon 130 millió forinttal csökkent. Ebből nekünk mintegy 80 millió forint forgalomkiesésünk származik. Ront a vásárlóerőn az is, hogy tavaly sok volt a veszteséges szövetkezet— Folytassuk a sort a többi cikkekkel. — Jó az ellátás műtrágyából. Az első fél évben 263 millió forint értékben forgalmaztunk különféle műtrágyákat. A zárókészletünk azonban magasabb a múlt évinél. Ennek oka. hogy nagyon sok termelőszövetkezet visszavon:a a megrendelését. Tizennégyezer tonnát mondtak vissza az idén. Elsősorban a belvizes területeken gazdálkodó szövetkezetek, így az /ároktőiek, prügyiek, cigándiak. Az egy hektárra jutó ha t óanyag-men n y iséget illetően Borsod megye ma az utolsó helyen áll a megyék között. Két éve van ez így, azelőtt 'az 'utolsó előtti helyen álltunk. Növényvédő szerből 192 millió forint értéket adtunk el, valamivel többet, mint 1978-ban. Olyan szereket is lehet kapni, amelyek tavaly hiánycikklistán voltak. A zárókészletünk azonban a növényvédőszer- raktárban is magas. Nagy a készletünk és jó a választék len- és kenderáruból, munkaruházati cikkekből. Fólia is van bőven, immár házai forrásból. Készletünket a Tiszai Vegyikombináttól kapjuk. — Végül egy fontos kérdés: milyen a kombájnok alkatrészellátása? — Javult az E—512-es kombájnok motorikus alkatrészeiből az ellátás. Cs^k elosztva lehet azonban kapni hengerfejet, főtengelyt, porlaszló-alsórészt. önindítót, generátort. A járszerkezetű cséplőalkatrészek közül kevés a konzolcsiga, a kasza, a szalmarázó láda és a fék- alkatrész. Éppen most tartózkodik az NDK-ban egy küldöttség a MEGÉV-től. reméljük, sikerrel jár a be- szerzökörút. Hiányzanak alkatrészek az SZK—5-ös és 6-os kombájnokhoz is, az SZK—4-esekhez viszont mindent tudunk adni. Lévaj'—Laczó Bővítik o pvc-feiÉipzást A BVK hitelszerződést kötött Hazánk ma már számottevő műanyagbázissal rendelkezik, ennek ellenére nagy mennyiségű és nagy értékű készterméket importálun k. Sajnos, importból sem tudjuk az igényeket — például pvc-ablakból, csomagolófóliából, öntapadó ragasztószalagból stb. — teljes mértékben kielégíteni. A belső szükségletek biztosítása, illetve az import csökkentése érdekében — a petrolkémiai központi fejlesztési program keretében — a kormány jelentős fejlesztést irányzott elő. Ezzel összhangban a Borsodi Vegyikombinát kereken egymilliárd forintos pvc-feldolgozási program megvalósítását tűzte célul. A ' fejlesztéssel kapcsolatos hitelszerződést szerdán irta alá Kovács Andor, a Magyar Nemzeti Bank nehézipari hitelfőosztályának vezetője és Körtvclycs István, a Borsodi Vegyikombinét igazgatója!
