Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-08 / 158. szám
1979, jäßw« 8., wrsiffiwip ESZAK-MAGYARORSZAG 5 nagy s a társadalmi ha r k ra Jánossal, a Központi Bizottság osztályvezetőjével — Korunk jellegére vonatkozóan többféle meghatározással lehet találkozni. Melyik az, amelyik a valóságos viszonyokat o leghívebben kifejezi? — Valóban sokféle jelzővel illetik ma korunkat. Am egy korszak lényégét a társadalmi fejlődés folyamain határozza meg. A Virsadulmi- gazdasági változások elemzése alapján állapíthatjuk meg konkrétan a fejlődés irányúi, fő tartalmát. Ebből tűnik ki világosan, hogy melyik osztály, milyen politikai erők, szövetséges mozgalmak határozzák meg a fejlődés menetét és nyomják rá bélyegüket a jövő alakulására, formálják, határozzák meg az emberiség útjának irányát. A világban az utóbbi fel évszázad folyamán hatalmas forradalmi változások mentek végbe. E folyamat kibontakozásának kezdeten a Szovjetunió . létrejöttének történelmi ténye áll. A szovjet nép alkotó munkájának eredményeként — a nehézségek ellenére — a Szovjetunió szocialista nagyhatalommá fejlődött, és ezzel megdönthetetlen bázist teremtett a forradalmi folyamat továbbhaladásához. A fejlődés újabb jelentős tényezője a szocialista világ- rendszer létrejötte és megerősödése volt. A munkás- osztály hatalma ezzel kilépett egy ország keretei közül és nemzetközi erővé vált. Az emberiség sorsának alakulását mindinkább a szocialista világrendszer helyzete és magatartása határozza meg. A szocializmus történe I mi l eg légy özhele líenné váll. Napjainkban a világban újabb hatalmas forradalmi folyamatok bontakoznak ki. A világ békés fejlődéséért és biztonságáért folytatott harcban ma három hatalmas erő egyesül: a szocialista világrendszer. ' a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító forradalmi mozgalom. E három erő egységes, összefogott fellépése újabb távlatokat nyit meg az emberiség jövőjéért, az imperializmus ellep folytatott harcban. A kapitalista világrendszer történelmileg visszaszorul, és az elmúlt'fél évszázad folyamán súlyos vereségek érték. Nagy hiba lenne azonban lebecsülni befolyását és lehetőségeit, Bár az imperializmus általános válsága tovább mélyül, mégis hatalmas anyagi erővel rendelkezik. A nemzetközi burzsoázia gazdag tapasztalatokat halmozott fel az osztályharcban, és fokozza politikája agresszivitását. Vezetői jelentős mértékben felismerték, hogy rendszerük létéért küzdenek, s igyekeznek felhasználni a tudomány es a technika vívmányait uralmuk erősítésére, gazdaságuk fokozására, nemzetközi pozícióik Védelmére. A jelenkori nemzetközi viszonyok legfontosabb realitása, elsődleges vonása tehát az, hogy két társadalmi világrendszer és ennek megfelelően kél világpolitika — szocialista, valamint kapitalista politika — létezik egy-- szerte és folytat egymással osztályküzdelmet globális rrierét.ekben. — Korunk jellege hogyan függ össze az emberiség legalapvetőbb mai problémáinál; megoldásával, mindenekelőtt a háború és beke kérdésével. valamint a forradalom és társadalmi haladas iigyével? — Korunkban a kapitalista társadalmat világméretekben váltja tel a szocializmus. Ez az egyes népek életében konkrét .forradalmi változásokat jelent és mint folyamat átfogja az egész emberiséget. Ez az esemény, akár robbanásként, akár tarlós, elhúzódó folyamatként megy végbe, mindenképpen csai; olyan forradalom lehel, melynek célja a szocializmus megvalósítása az adott országban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme és a Szovjetunió löbb mint hal évtizedes léte. majd a szocialista országok közössegének létrejötte és fejlódéInterjú Berecz se történelmileg bizonyítja a korszakváltás szocialista jellegét. A szocialista orientációjú országok növekvő száma is alátámasztja ezt az értékelést. A mai korszakváltás minőségileg új tudományos- technikai feltételek között zajlik. A társadalmi célokat megvalósító osztályharc minden területen, minden felhasználható eszközzel folyik. A tudományos-technikai forradalom olyan erőket és eszközöket hozott létre, melyek hatásukban globálisak és tömegesek. Elsősorban ezektől függ minden társadalom anyagi létfeltétele, s ugyanakkor a forradalmi harc stratégiájának és taktikájának alakulását is jelentősen befolyásolják. Másrészt ezek a hatalmas erők rombolásra is felhasználhatók. A kapitalizmus elnyomó és kizsákmányoló jellege a háború állandó veszélyét hordozza magában, kockára téve az emberiség létéi, az emberi civilizáció fennmaradását. Minden progresszív társadalmi erőnek és mozgalomnak számolnia kell ezzel a valósággal és lehetőséggel. A szocializmus megvalósításáért folyó osztályküz- delmet mind a nemzeti keretek közölt, mind a nemzetközi porondon ma úgy kell megvívni, hogy megakadályozzuk a termonukleáris világháborút és minél biztosabban kiiktassuk a háborúkat az országok kapcsolataiból. Ez bizonyosfajta együttműködést is szükségessé tesz, kompromisszumokat követel az ellentétes társadalmi osztályok intézményei között. Az együttműködés csak oly mértékű lehel, ami nem gátolja meg, nem teszi lehetetlenné a szocialista forradalmi folyamat végigvitelét, a szocialista országok vívmányainak védelmét. — Korunk legalapvetőbb kérdésével szorosan összefügg a. nemzetközi enyhülés. Ezzel kapcsolatban a * tapasztalatuk meglehetősen erős hullámzást mulatnak. Megítélése szerint mi ennek az oka és hogyan Ítélhetjük meg jelenlegi allapóta-t és a perspektíváját? — Való igaz: s mai helyzetet az. jellemzi, hogy az enyhülés a nemzetközi viszonyok fejlődésének fő iránya, de a folyamat kétségtelenül lelassult és ellentmondásossá vált. Miért következett ez be? Az enyhülési folyamat előző szakaszában a kialakult realitásokat kellett elismertetni. Az enyhülésnek abban az időszakában nagyon jelentős eredmények születtek, különösen Európában, a szovjet—amerikai kapcsolatokban. de néhány veszélyes hidegháborús feszültséggóc felszámolásában is. A mostani szakasz eltérő. Ebben a szakaszban a megelőző. az eredményeket létrehozó erőviszonyok alapján állunk, bár a fejlődés tendenciája megerősödött a társadalmi haladás erőinek javára. Lényegében tehát az erőviszonyok azonos színvonalán kell továbblépni. Éppen ezért ezt az időszakot nem a rendkívüli nagy eredmények, hanem az enyhülés hétköznapjain végzett szívós épifőmunka jellemzi, amikor minden nap harcolni kell az újabb' megállapodásokért vagy a korábbi eredmények megvédéséért, és sokkal inkább érvényesíteni kell a kölcsönös érdeket. Ugyanakkor a burzsoázia hidegháborús körei is magukhoz térlek és az u.i körülmények közölt megtalállak a módját es lehetőségéi annak, hogy nyomást gyakoroljanak a szocialista országokra,, hogy akadályozzák a nemzetközi viszonyok továbbfejlesztését és hogy nyomást gyakoroljanak saját osztályuknak azokra a köreire is, amelyek viszonylag reálisan tekintenek a nemzetközi helyzetre. Az enyhülés korábbi időszakában igazolódott, hogy ez a fejlődés elsősorban a társadalmi haladás erőinek kedvez. Éppen ezért a hideg- háborús körök megpróbálják megállítani, visszafordítani a folyamatot. A viszonylag reálisabb csoportok a folyama- tot lassítva keresik osztályérdekeik érvényesítésének módját, lehetőségeit a békés egymás mellett élés viszonyai között. A nagy nehézségek ellenére is optimisták lehetünk az enyhülés jövőjét illetően, ha minden érdekelt politikai erővel szívósan és következetesen harcolunk - továbbfejlesztéséért. Ezt bizonyítja a szovjet—amerikai kapcsolatokban beállt javulás, a SALT—II. aláírása, a különböző társadalmi rendszerű országok vezetőinek gyümölcsöző találkozói stb. — .42 enyhülés útjában a fegyverkezési verseny jelenti a legfőbb akadályt, amelyet az erőpolitikát képviselő militarista. körök kcnyszcrite- iiek a világra. Ac utóbbi években ezek egyre nagyobb aktivitást fejtenek ki, ez a körülmény milyen veszélyekre hívja fel a figyelmet? — A fegyverkezési verseny anyagi terhei általában ismertek. Nagyon sok adatot ismerünk ezzel kapcsolatban, mindnyájan tudjuk, hogy a világon most naponta 1 milliárd dollárt költenek fegyverre. Emögött anyagi erő van, nem papír. Tudunk más adatokat is, ezeket most nem akarom sorolni, viszont nem vizsgáljuk meg elég mélyen és közösen a militariz- mus szociális-társadalmi hatását. Én erre szeretném felhívni a figyelmet. Először az imperialista mi- litarizmus a társadalomban az erőszak legfőbb bázisa. Ezzel összefüggésben kell vizsgálnunk a terrorizmust is. A terrorizmus újabb hullania a 70-es évek közepén és második felében kezdődött, megintcsak összefüggésben' azzal, hogy fokozódott a fegyverkezési verseny, az ..emberi jogok” kampánya antikommunisla tartalmat kapott. Ezért szerintem a terrorizmust nem lehet csak nemzeti keretek között vizsgálni, gyökerei a nemzetközi imperializmusban és a mi- litarizmusban vannak. Jellemző, hogy abban a pillanatban, amikor egy országban a terrorizmus nagyobb arányokat ölt. baloldalinak álcázzák, a nemzetközi forradalmi mozgalomból (veti kifejezésekkel illetik), lopott mezbe öltöztetik, és az imperialista propaganda azzal vádolja a szocialista országokat, hogy olt képezik ki ezeket a csoportokat. A militarizmus további társadalmi hatása, hogy félelmet kelt az emberekben, azt a gondolatot ülteti el, hogy „rendnek” kell lenni a társadalomban, mert ha nincs rend, akkor az nemzetközi konfliktushoz, pusztuláshoz vezethet. A rend jelszavával igyekszik a reakció fékezni a tömegek társadalmi aktivitását;, azt, hogy ne vegyék saját kezükbe sorsuk irányítását. Bízzák csak ezt a Kereszténydemokrata Pártra Olaszországban, az ellenzéki pártokra Nyugat-Németor- szágban és így tovább. A fejlődő világnak is különösen sokat árt az imperialista militarizmus. Mondhat juk-e mi barátainknak, a forradalmároknak a fejlődő világban, hogy elsősorban a belső kérdésekkel foglalkozzanak, hogy oldják meg az élelmiszertermelést, hogy számolják fel az analfabétizmust, hogy szervezzék meg az egészségügyi ellátást, amikor állandó fenyegetettségben élnek. Angolának, Mozambiknak szinte még nem volt egv nyugodt napja sem. Az állandó fenyegetéssel szemben valamilyen erőt szükséges szembeállítani, s ezért szűkös anyagi és szellemi kapacitásuk egy részét a védelemre kell fordítaniuk. Tehát általában a fejlődő világban is az imperialista militarizmus a társadalmi haladás, a demokratikus kibontakozás alapvető ellensége. A militarizmus nemzetközi hatása az eröpolitikában nyilvánul meg. A szabad útválasztás jogának biztosításához a legkedvezőbb nemzetközi feltételt a békés, demokratikus nemzetközi viszonyok jelentik, amikor tárgyalásokkal. megegyezésekkel, kompromisszumokkal oldódnak meg a dolgok és előrehaladás van fontos nemzetközi kérdésekben. Az eröpoli- tika gátolja az egyes országok fejlődését, gátolja a kérdések demokratikus megoldását, sőt, az erópolitika az ellenforradalom exportjának állandó veszélyét is magában hordozza. A leszereléséi! és a militarizmus ellen folytatott harc nem egyszerűen az életben maradásért folytatott harc, hanem a szocialista forradalom kedvező nemzetközi feltételeiért folytatott küzdelem is. A békeharcnak két alapvető tényezője van. Az egyik az az erő, amely ellensúlyozza a nemzetközi imperializmus militarista köreit, a másik a tömegek olyan mozgalma, amely arra irányul, hogy a saját kezükbe vegyék sorsuk intézését. Ha szembeállítjuk ezt a forradalmi demokratikus tömegmozgalmat, benne a kommunista pártokat is a szocialista országok katonai erejével, ha elnézzük az imperialista propagandának, hogy azonos módon kezeljen minden hadsereget, és ezzel megzavarja a tömegek gondolkodását — akkor a szocialista forradalom győzelmének, a társadalmi haladásnak és a bekenek nemzetközi feltételeit gyengítjük. — Ac utóbbi hetek leg nagyobb horderejű nemzet közi eseménye roll a SALT—U. aláírása. Miben latja a megállapodás jelentőségét az enyhülési folyamatban cs i'arható-c. hogy ettől újabb lendületet kapnak a nemzetközi elet pozitív tendenciái.’ — A SALT—II. megállapodásnak löbb irányú jelentősége van. Először is bizonyítja. hogy a Szovjetunió, a szocialista országok kövelkc- zetés békeőolitikaja. megegyezési készsége niég a legbonyolultabb- területen is elöbb-utóbb meghozza gyümölcsét. Másrészt igazolja, hogy a hidegháborús körök mesterkedései és rágalnia- zasi hadjáratai közepette is a világ két legnagyobb hatalmának, a szocialista Szovjetuniónak és a tőkés Amerikai Egyesült Államoknak a vezetői megtalálhatják a kölcsönös érdekeknek azt a kompromisszumát, amely az egész világ békés juvöjéhcz jelentős hozzájárulás. Bizonyítja. hogy a legbonyolultabb katonai kérdésekben is sikerült szívós tárgyalások közepette megtalálni az egyensúlyi arányokat. Ezzel újabb tárgyalások és megállapodások előtt nyitottak utat. Harmadrészt a SALT —II. az enyhülés eddigi fejlődésének a legnagyobb ered-' menye, és éppen ezért jelentősen visszahat az enyhülési folyamatra, erősíti azt, növeli az életképességét és hatékonyságát. De ne felejtsük el. hogy a SALT—II. megállapodás meg nem lépett életbe. Az Egyesült Államokban ősszel kezdődik meg a ratifikálási vita a szenátusban. Az már a mai előcsátározásokból is látható, hogy a leszerelés ellenfelei, a fegyverkezési verseny megszállottjai — lényegében az emberiség ellenségei —, nagy erőfeszítéseket tesznek a jóváhagyás megakadályozására. Ezek a körök valóban a fűzzel játszanak, amikor a saját és megbízóik profitjának biztosítását tartják szem elöli a népek létet fenyegető háborús veszély csökkentése helyett. Ezért még csak fenntartással állíthatjuk, hogy a SALT—II. aláírása újabb lökést adott az enyhülési folyamat továbbviteléhez. Az aláírás óriási eredmény. de a veszély még nem múlt el. Változatlanul lét - szükséglet minden jóakaraté ember összefogása és aktív tevékenysége a fegyverkezési verseny megfékezése, a tényleges leszerelési megállapodások elérése és betartásának biztosítása erdőkében. s A biztonság, eddigi történelmi tapasztalatok alapján, vagy erőre, vagy a bizalomra — kél- és többoldalú szerződések re. megállapodásokra — felépített nemzetközi rendszerre támaszkodhat. Ez a nemzetközi' rendszer meg nem épült ki. Az eddig kialakult bizalom könnyen meginog, a fegyverkezési verseny megakadályozása meg.kiegyensúlyozatlan állapotban van: Az eddig élért eredmények, megallapodasok bizonyos fokig korlátozzák, vagy szabályozzák, de nem állították még meg. A leszerelésért folytatott harcnak van programja, amely reális és a néplöme- gek fellépésével, a szocialista országok diplomáciai aktivitásával. a szociáldemokrata vezetők őszinte együttműködésével. a polgári politikusok józan, reális köreinek hozzájárulásával megvalósítható. Ezt a leszerelési programot alkotják a Szovjet - unió kezdeményezései, a Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén kidolgozott javaslatok, a Szocialista lnler- nacionálé leszerelési bizottságának lépései es a különböző ieszerelesi tárgyalások témái. Van miért és — a SALT—II. aláírása is mulat.ia — lehel a siker reményében folytatni a harcot, a következetes tárgyalásokat. Rákos Imre fiz eredményes fejlődés jegyében Nehéz lenne ma olyan magyar iparagat megneveznünk, amelyben ne volna sző szovjet—magyar együttműködésről. Egy sor vezető iparág újjászületésében pedig kimondottan nagy szerepe volt ennek a kapcsolatnak. Példaként említhetjük a vaskohászatot. a Dunai Vasműt, amelynek születése is az együttműködéssel függ ösz- sze. A szovjet—magyar tudományos-műszaki kapcsolatok jelentősen bővültek a szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadását követő években és hatékonyságuk is tetemesen emelkedett. Az első időkben ezek a kapcsolatok főként a tudornaayös-m üszők i dokumentáció cs információ cseréjében jelentkeztek, a szakemberek kölcsönös látogatásaira es tudományos káderek Képzésére terjedt ki. időiéi ezek a kapcsolatok mélyrehatóbbá lettek, és előmozdították a szakosítást és a kooperációt. Példaként említhetjük az alumíniumtermelési együttműködést, az olefinprogramot. a közúti jármű kooperációt, beleértve a Zsi- guli-prograniot, a Kalus— leninvarosi etilénvezetéket, a Vinnyica—Albertirsá közötti nagyfeszültségű távvezetéket, a paksi magyar atomerőmű építését, A szovjet és a ma- gyár szakemberek részt vesznek a KGST-országok közös beruházásaiban, olyanokban, mint a Barátság-olajvezeték építése es a Szővetség-gázve- zciek megteremtése. Napjainkban egyeztetett tervek alapján folyik a szovjet—magyar tudományos-műszaki együttműködés. Ebben 57 szovjet és 17 magyar minisztérium. telügyelclc alá tartozó Útit) szovjet és 200 magyar tudományos .szervezet v esz részt és 450 kölcsönös érdeklődésre szamot tartó tudományos témán dolgoznak. A közös kutatásokban is érvényesül a szakosítás és a kooperáció, s ez meggyorsítja a témák megoldását. A kutatási feladatok tulajdonképpen átfogják a két ország gazdaságának minden ágazatai, olyanokat, mint a műszergyártás, az elektrotechnikai es szerszámgyártás, amely mindkét országban igen lejlett. A kidolgozott megoldásokat azonnal alkalmazzák a termelésben. A két ország gépgyártói például közös erővel tökéletesítették a Szo- vimag 600 jelzésű számjegy- vezérlésű revolveresztergát, s a gép így 3—4-szer olyan termelékenyen dolgozik, mint a régebbi típusok. Közösen kezdték meg egy új fémfel- dblgozó gép gyártását, a Csepel Vasműben kidolgozták a csőhengerlű berendezési és a megallapodasnak megfelelően a Szovjetunióban, a nyi/.s- nyednyepropetrovszki gyárban állították munKába, százalékkal növelve a hengermű termelékenységét. Kölcsönösen előnyös és eredményes a mezőgazdasági együttműködés. A magyar agronómusok átadták a szovjet kollégáiknak az új kuko- í icalermesztési technológiái, amelynek segítségével növel- helő a hozam, a szovjet szakemberek pedig a cukorrépa- termesztési tapasztalataikat oszlottak meg a magyar féllel. A két ország tudományos- technikai eg y útim ü ködésének 30. évfordulója alkalmából megrendezik Magyarországon A szovjet tudomány és technika napjait és Budapesten kiállítást nyitnak, amely bemutatja a szovjet tudomány és technika vívmányait. V. Grigoriev IAPN) I
