Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-07 / 157. szám
1979. július 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORS2AG 3 (Folytatás az 1. oldalról) repel tölt be a háború meg. akadályozásában, a nemzetközi biztonság megszilárdításában és az enyhülési folyamat további előrevitelé- ben.' Egyöntetűen . kijelentették, hogy a bécsi legfelsőbb szintű szovjet—amerikai 'tárgyalások, a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződése a hadászati támadó fegyver- rendszerek korlátozásáról fontos lépés a különböző társadalmi rendszerű államok közötti békés egymás mellett élés, valamint az enyhülés megszilárdításának útján. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja, a szovjet állam és személy szerint Leonyid lljies Brezs- nyev elvtárs jelentősen hozzájárult e szerződés előkészítéséhez és megkötéséhez. A tanácskozáson megállapították: a bécsi szerződés maradéktalan megvalósítása új távlatokat nyit korunk olyan elsődleges fontosságú feladatainak megoldása- előtt, mint a fegyverkezési hajsza megfékezése, majd a leszerelés, amely megóvná az emberiséget az újabb háború veszélyétől. A tanácskozáson aláhúzták annak jelentőségét, hogy a szocialista országok a helsinki záróokmány szellemében konkrét és következetes lépéseket tesznek az európai béke és biztonság megszilárdítására. Megállapították, hogy építő jellegűek azok a javaslatok és kezdeményezések, amelyeket a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének bukaresti és moszkvai értekezletén. valamint ugyanezen országok külügyminiszteri bizottságának budapesti ülésén terjesztettek elő. Rámutattak, hogy rendkívül fontos az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett államok madridi találkozójának sikeres előkészítése és lefolytatása. A tanácskozáson .hangsúlyozták : tevékenyen szembe kell szállni az imperializmus agresszív köreinek és más reakciós erőknek minden olyan kísérletével, hogy a fegyverkezési hajsza tokozásával, a szocialista országokat támadó kampányokkal, a népek közötti ellenségeskedések szításával, valanjint számos országban a revansisla, militarista, neofasiszta és neonáci szervezetek és áramlatok aktivizálásával aláássák az enyhülési folyamatot. Ezért — a politikai és a diplomáciai erőfeszítések mcl*- lett — intenzív ideológiai tevékenységet kell kifejteni, hogy megértessük a világ közvéleményével: a fegyverkezési hajszáért az imperializmus és a NATO militarista körei a felelősek, amelyek teljesen indokolatlanul próbálják ezzel a szocializmust vádolni. Ismeretes, hogy a szocialista országok a fegyverkezési hajsza beszüntetése és a leszerelés mellett szállnak síkra. Rendkívül fontos, hogy a közvélemény részletes tájékoztatást kapjon a szocialista közösség országainak békés kezdeményezéseiről, arról, hogy mind nagyobb mértékben járulnak hozzá korunk globális, az egész emberiséget érintő problémáinak megoldásához. Ä második világháború kitörésének 40. évfordulója nem halványuló érvénnyel arra figyelmezteti a népeket, hogy fokozni kell a harcot a tartós békéért, az újabb háborús katasztrófa elhárításáért. A tanácskozás részvevői megállapították, hogy a tesl- vérpártok közös ideológiai munkájának egyik legfontosabb iránya a szocializmus gazdasági, tudományos-mű- .» szaki, szociális, politikai és kulturális vívmányainak népszerűsítése, mert ezek a vívmányok igazolják a szocializmus életerejét, s feltárják az új rendszer hatalmas alkotó lehetőségen, A szocialista \ országok fejlődésében, nemzetközi pozícióinak erősítésében fontos a közöltük kialakult barátság és szolidaritás szilárdítása, a kölcsönösen előnyös, sokoldalú egy ülljn üködés kiszél es í t ése és elmélyítése, fokozott részvételük az anyagi és a szellemi értékek nemzetközi cseréjében. A KGST három évtizede rávilágított a tagállamok hatalmas társadalmi- gazdasági eredményeire, a szervezet keretében megvalósuló együttműködés sikereire, .további fejlesztésének és el mély í lésének tá via tai ra. Rámutattak arra is, hogy a modern társadalmi élet dinamizmusát, az új társadalom építői kulturális színvonalának emelkedését és szellemi igényeinek számottevő növekedését figyelembe véve, időszerű az eszmei nevelőinunkában és annak állandó tökéletesítésében szerzett tapasztalatok cseréje. Megállapították, hogy jelentősek a kommunista mozgalom általánosan elfogadóit normáival Heiiíiiesili ípfeezei a veszteségek-pótlásáért (Folytatás az 1. oldalról) Ha valamelyik tehergépkocsi után „csurgásl” találunk, az kizáró ok a premizálásból. A ..sok kicsi, sokra megy” alapján mindenre odafigyelnek, amivel takarékoskodni lehel. — Nem elég „általánosan” takarékoskodni, hanem az ágazatra, vagy éppen az adott munkaműveletre jellemző módon kell a költségeket mérsékelni — mondja az igazgató. — Azaz mindent, így üzemanyagot, munkabért, ráfordított munkát, szállítást, alkatrészeket és-sok minden mást, csak a nélkülözhetetlen mértékben szabad felhasználni. Persze szó sincs a gazdálkodás szakmai igényeihez szükséges feltételek megvonásáról, hanem komplex, ál- fogó, a termelést összefüggéseiben néző szemléletről. Az „apró”, de összességében sokat jelentő takarékoskodások néhány példája: úgy aratták a repcét, hogy ne kelljen mesterségesen szárítani: az egy műszakban dolgozó, kisebb erőgépek feltankolását nem reggeli kezdéskor, hanem eslc, munkaidőn túl végzik, mert igy a tankolás) veszteségidő kiiktatásával két erőgépet nyernek. Azaz az eddigi reggeli tankolás következtében 15 ilyen erőgépből — a veszle- ségidök miatt •»— csak 13 gép napi teljesítményével lehelen számolni. Márpedig a többletmunkák miatt most minden gépi erőre nagy szükség van. A korai tarlókba ugyanis minél több másodvetést terveznek. — Rendkívül nagy szükségünk van a másodvetésekre — mondja az igazgató. — Nagy állatállományunk silószükséglete legalább ezer ingón. Ebből minél többet kell a tarlókon megtermelnünk, hogy ..kiválthassuk” a silókukoricát. Ebből ugyanis 300 hektárunk van úgy vetve, hogyha kedvező lesz az időjárás, akkor ennek nagy részén szeretnénk magtermést fogni. Öntözési lehetőségünk alig van, de ebből a szinte semmiből is a volt kavicsbányák, felduzzasztolt patakok mentén legalább 120 hektár kukoricát és 50 hektár napraforgót részesítünk alapos, mesterséges esözte- tésben. <p. *.) összhangban folytatott párbeszédek, véleménycserék, nemzetközi elméleti konferenciák, amelyeken széleskörűen képviseltetik magukat a testvérpártok. Mindez hatékony módszer arra, hogy közösen vitassuk meg a forradalmi világmozgalom alapvető kérdéseit. ! A tanácskozás részvevői az európai kommunista és munkáspártok három éve Berlinben tartott konferenciáján elfogadott elvek szellemében méltatták a kommunista és munkáspártok, minden forradalmi, haladó és anliimperialista erők közötti együttműködés és szolidaritás megszilárdításának jelentőségét és időszerűségét. Kifejezték pártjaik eltökéltségéi. hogy határozottan támogatják azt a harcol, amelyet a népek a szabadságért és a függetlenségért, azért az elidegeníthetetlen jogukért folytatnak, hogy. minden külső beavatkozástól mentesen maguk határozhassák meg sorsukat. Segítik azt a küzdelmet, amelyet a népek az imperialista, a kolonialista és a neo- kolonialista politika, a fajgyűlölet és a faji megkülönböztetés ellen, az elmaradottság felszámolásáért, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok demokratikus alapokon történő átalakításáért, és az új világgazdasági rend létrehozásáért,' a békéért, valamint a nemzetek barátságáért, a haladásért vívnak. A tanácskozás részvevői hangsúlyozták: igen jelentős az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek’ küszöbönálló VI. havannai konferenciája. Kifejezlek azt a meggyőződésüket. hogy e konferencia eredményei elősegítik az el nem kötelezett országok népei egységének és szolidaritásának erősödését az imperializmus és a kolonializmus ellen. az önálló társadalmi és gazdasági fejlődésért, a nemzetközi enyhülésért és együttműködésért vívott küzdelemben. A tanácskozás részvevői a baráti együttműködés és az Internacionalista szolidaritás szellemében, tárgyszerűen vitatták meg az érinteti kérdéseket. lyiEatkezat az inlemacioiialísla szoííÉritásrel Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Laosz, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Szovjetunió és Vietnam kommunista ' és munkáspártjainak küldöttségei a nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárok berlini tanácskozásán ismételten hangsúlyozták pártjaik eltökéltségét, hogy a marxizmus— leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján erősítik szolidaritásukat az imperializmus, a reakció ellen küzdő valamennyi néppel. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a létező szocializmus vívmányai hozzájárulnak a béke, a demokrácia, a nemzetek szabadsága és a társadalmi haladás ügyének újabb sikereihez. A részvevők pártjaik nevében feltétlen támogatásukról biztosították Vietnam népét, amely keményen visszaverte a kínai agressziót. Támogatják a vietnami nép harcát a békéért, a nemzeti függetlenségért, országa területének sérthetetlenségéért, a szocializmusért. Szükségesnek tartják a további erőfeszítéseket annak érdekében, hogy mind hatékonyabb kampány bontakozzék ki a vietnami nép sokoldalú támogatására. Kifejezték szolidaritásukat a Laoszi Népi Demokratikus Köztársasággal. amely harcol az , imperialista, reakciós erők mesterkedései, provokációs aknamunkája ellen, és nagy erőfeszítéseket tesz, hogy mélyreható politikai és társadalmi változásokat hajtson végre a szocializmus építésének érdekében. Üdvözölték az új Kambodzsát, amelynek népe az egyetlen törvényes kormány, a Kambodzsai Népi Forradalmi Tanács vezetésével megdöntötte a zsarnoki Pol Pot-rendszert. és hozzákezdett hazájának valóban demokratikus alapokon történő felvirágoztatásához. A pái'tok képviselői aláhúzták. hogy Peking nagyhatalmi hegemonista törekvései, amelyeket a nemzetközi imperializmus kihasznál a szocializmus elleni harcában, súlyosan veszélyeztetik minden népnek, legfőképpen pedig Délkelet-Ázsia népeinek biztonságát, és ellentétesek a kínai nép érdekeivel is. A lestvérpártolc kifejezték szolidaritásukat a szocialista fejlődés irányába haladó ázsiai és afrikai’ országokkal, s aláhúzták, hogy határozottan fellépnek az imperialista, gyarmatosító köröknek ezen országokkal szemben folytatott provokációi ellen. A részvevők hangsúlyozták. hogy szolidárisak Nicaragua népének az elnyomó rendszer ellen, hazája szabadságáért és függetlenségéért vívott harcával: szem- beszállnak az imperializmus minden olyan kísérletével, hogy Nicaraguában katonai intervenciót hajtson végre: ez a békés egymás mellett élés elveinek durva megsértését jelentené, és ellentmondana az enyhülés érdekeinek. A tanácskozás részvevői megerősítették: változatlanul támogatják az arab "népeket, s különösen a palesztinai arab népet: méltatták az arab országok többségének fellépését a Washington közreműködésével megkötött egyiptomi—izraeli különalku- val szemben. Szolidaritásukról biztosították Namíbia, Zimbabwe és Dél-Afrika népeit az imperializmus ellen, a nemzeti jogok biztosításáért és védelméért, a békéért és.a társadalmi haladásért vívott küzdelmükben. A Diósgyőri Gépgyár méréstechnikai ositályán üzemi vizsgálatát végzi az univerzál mérőasztalon. Menczel Béla műszaki ellenőr az ampermérők Fotó: Fojtán László fitiisí hónapok a vasútnál A nagy szerelőcsarnok a Tiszai pályaudvar keleti részében fekszik. A benne levő sínpárokon személykocsik várnak javításra. Egyik kocsi teste a magasban, forgóváza fölé három ember hajlik nagy figyelemmel. Egyikük, Dombóvári László művezető közli a „diagnózist”: az 1-es és a 7-es keréken élképződés van. Köszörüljék le, ha készen vagytok, szóljatok. Aztán fordul hozzám, s az első két szó után, már tudja jövetelem okát.' — Beszéljek magamról? Ez olyan önéletrajzféle... ' — Én inkább azt mondom. az életútjára vagyok kíváncsi, ami egy kicsit a vasút története is. A jól megtermett, szimpatikus, intelligens férfi ezzel kezdi: — A négy polgári után az egykori Hercz Gépgyárban tanultam az esztergályos szakmát. 1939-ben szabadultam. Engem ott a munka nem fogott, a vasúthoz vágytam, itt több lehetőséget lál- tam. A családi hagyomány is vonzott; apám kazánkovács volt a fütőházban, bátyám lakatos és abban az időben fontos szempont volt a nyugdíjas állás is. 1 — Igaz, volt protekcióm, mégis nehezen jutottam be. 1940 januárjában eljutottam oda, hogy behívtak próbamunkára a járműjavítóba. Két bekezdéses laposmenetet kellett vágnom. Nagyon izgultam. a munka sikerült, de még tíz hónapba került, amíg bejutottam. — 1945-ben — ekkor léptem be a pártba — apám nyomdokain, a fűtőházba kerültem. Keserves évek voltak! Nem volt vasút, szinte méteres sínekből építtettük újjá. Nem volt vagon, 4—5 roncskocsiból csináltunk egyet, olyat, amelyet ma pályára se engednének. Éheztünk, de szívből csináltuk. — Az én életelemem az örök mozgás. Nem bírtam • egy helyben állva dolgozni a gép rhellett. Kocsivizsgáló - lettem. Bajomra. 1948-ban két kocsi közé szorultam, az ülköző összenyomta a jobb karomat, nézze, most is látszik a nyoma. Könnyebb munkára helyeztek, előbb a fütőházban voltam irodista, majd előadó lettem az igazgatóságon. Nem bírtam az íróasztalt, olyannak éreztem magam, mint a megláncolt rab. — 1958-ban művezetőként kerültem vissza a fűtőházhoz a személykocsi-javító műhelybe. Ez akkor ott volt. a Tiszai felvételi épületével szemben. Ma már elképzelhetetlen, ahogy akkor dolgoztunk a „csillaggarázsban.'’ A szabad ég alatt dolgoztunk hóban, sárban, hőségben, latyakban. Gyakori volt, \hog}’ a szerelő keze a mínusz 20— 25 fokos hidegben odafagyott a hordrúgóhoz. Együtt verejtékeztem, fagyoskodtam az emberekkel. Ha kellett, magam is nékifeszültem a munkának. Láttam, hogy társam kínlódik a himbarugó-felsze- reléssel, magam is mellégúg- goltam, s fel se emelkedtünk, amíg nem végeztünk. Na, de hát itt is előfordul, hogyha a csapszegböl le kell egy kicsit forgácsolni, az esztergagép mellé állok. — Ezt. a korszerű csarnokot 1975-ben adták át. A munka, a körülmény a régivel összehasonlítva, a föld és az ég. Negyvenegy emberrel dolgozom. Sok a kitűnő szakember. A l'utómü- javitás specialistája Tóth József és brigádja, az úgynevezett közbeeső javításban meg Gálái István és brigádja érti jól a munkát. Volt egy KlSZ-brigádunk is. de ennek tagjai, részben túllépték az ifjúsági korhatárt, részben elmentek mozdonyvezetőnek, kocsirendezőnek. Kicsit most „átjáróház” a miénk, jönnek az érettségizett fiatalok. gyakorlatot szereznek, aztán sokan továbblépnek előre. Ez törvényszerű, de hát többletmunkát. jelent a mi számunkra. — .Milyen a viszonyom az emberekkel? Jónak tartom. A sok éves jóban-rosszban való együttműködés során a munkakapcsolat többek között Sz.ilvási Lajossal, Tóth Sándorral és Józseffel. Bársony Andrással barátivá fejlődött. Milyen a művezetői élet? Az emberekkel való bánásmódhoz a szakmai’ tudás, a politikai érettség mellett: szív is kell. Meg kell érleni a másikat, sohase szabad elfelejteni: te is így kezd- ted. Nekem a legbizalmasabb családi gondokat is elmondják, még akkor is, ha tudják, hogy jo tanácson kívül másban nem tudok segíteni. De látom, érzem, aki megoszthatja velem gondjait, mintha megszabadulna az eleiét nyomasztó tehertől. Az érem másik oldalaként soha nem nézek el senkinek semmit, a hiba elkövetőjét néha le is teremtem, de ha jól csinálja, már mondom is; ez jó, kösz’! — Életerős ember vagyok ? Ez egy kicsit látszat. Egy évig betegeskedtem. Jaj. de hiányzott a munka! Néha ki-kijöttem ide a miskolci lakásomról, beszélgettem az emberekkel, aztán napokig megnyugodtam. Most meg ? Az utolsó hónapokat mor- zsolgatom, s december 9-én vége a vasúti szolgálatnak. Jó érzés tudni: hogy az ember az élete pályáját űgy- ahogy betöltötte, de kegyetlenül rossz érzés megválni a munkától — mégha az idegfeszitö is —, s megválni a dolgozó társaktól. — Mi a programom a nyugdíjas évekre? Van egy hobbim, a vadászat. Szeretem az erdőt járni. Nem a lövések kedvéért. A messzi- látón órákon át el tudok gyönyörködni a békésen legelésző őzikékben, a kisgida első bizonytalan lépteiben, gyors fejlődésében, s ahogyan riaszt a bak. Löttem-e özet?! Ugyan! Soha. A szerelők időközben elkészülnek, újból előkerül a talpmérő, minden rendben. Dobsi Sándor átvevő ezt lei mészelesnek tartja: jó m nőségi munkát végeznek, csarnokiak hibájából bales sohase volt. Ez Dombóvá László érdeme is. méltt kapja meg a vasutasnapra Kiváló Vasutas kitüntétét Csorba Barnabás
