Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2

1979. júTius 7., szombat

(.Folytatás az 1. oldalról.)

néni emelkedett. 1895—97-ig a sok-sok új terméknek meg_ felelően — vont fényes rudak, vastartók, U-yasak, szeiszámacélok. acéllövedékek slb. — különböző bővítéseket hajtottak végre a gyárban. 1907-ben rekonstrukciókat végeztek, amelynek nyomán sor került az új Martin bővítésére. Érthető, hisz’ már 1905-ben alig győzték a termelést a régi Martin négy — 9 tonnás, és az új Martin-üzem három 12 tonnás kemencében. így kezdte el a gyártást ez idő tájt egy 12 tonnás és két 25 tonnás kemence.

Sajnos, ez a fellendülés nem volt tartós, ' mert az I. világháborút követően a 14 Martin-kemencéből átlagban 2—4 üzemelt. Az összes termelés az 1913-as évinek, csak 20—22 százaléka volt. Az 1919. októberi New York-i tőzsdekrach pedig Diósgyőrben is éreztette hatását. Jól mutatja ezt többek között az is. hogy az új „kiharcolt” nagyolvasztót is le kellett állítani 1931. július 31-én.

1938-ban ötéves fegyverkezési program kezdődött el a gyárban. Ezek az események már a gyár történetének sö- tétebb napjai közé tartoznak. 1944. szeptember 13-án angol légitámadást kapott a gyár és a heles számú kemencébe befagyott acélt csak 1944. április fi-án sikerült lecsapolni.

A felszabadulás után sorra. rendre, más, kedvezőbb számok „következtek” a” gyáróriás éleiében. 1954-ben a generátorgáz-tüzelésről áttértek a pakuratüzelésre.

(Folytatás az 1. oldalról)

működésük. Ezt követően rövid áttekintést adott az egyetemen folyó oktató és tudományos munkáról. Mint mondotta, az egyetem hallgatóinak létszámát tekintve — mintegy kétezren tanulnak a nappali tagozaton — a miskolci felsőfokú oktatási intézményt az ország második legnagyobb egyetemeként tartják számon. Jelentős a KGM és az egyetem kapcsolatának erősítése azért is, mert például kohómérnöki képzés csak itt, Miskolcon történik, s mind az egyetemnek, mind pedig a minisztériumnak elsőrendű érdeke, hogy jól képzett szakemberek kerüljenek az iparág különböző területeire. A nevelőmunka mellett azonban nagy súlyt helyeznek arra is, hogy az egyetem egyben a kutatás területén, a tudományos munkában is biztos háttérbázist jelentsen az ipar számára.Soltész István válaszában elmondotta, hogy a tárca és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem együttműködésének bővítését maga az élet sürgeti. — Éppen ezért a mai nap aláírásra kerülő szocialista szerződés a KGM és az egyetem oktatási, kutatási és fejlesztési feladatainak sokoldalú összehangolását célozza — hangsúlyozta a miniszter.

A minisztérium és az egyetem vezetőinek tegnapi megbeszélésén a résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást terveikről, elképzeléseikről. Az egyetem vezetőinek, a különböző karok és tanszékek munkáját bemutató ismertetője után, Csépányi Sándor és Müller István miniszterhelyettesek vázolták a kohó- és a gépipar hosszú távú fejlesztési programját. Mindkét iparágban a jövőben elsősorban a minőség jelentős javítása, a termék- szerkezet korszerűsítése a fő feladat, amelynek az export és különösen a tőkés kivitel erőteljes növekedését keli eredményezni.

A megbeszélésen szó esett ;wroíL is, hogy a miskolci NeLázár György és Kari Wallas prtárkisiiiiiije

1959-ben bevezették a földgáz!. 1975-ben megkezdődött az a több mint 300 milliós rekonstrukció, amelynek sóján a Siemens—Martin-acélműben javult a bei'endezések állaga, nőtt az üzem mérete, öltözőket építettek és kisgépekkel korszerűsítették a munkát.

1977. december 30-a kettős értelemben is jelentős dátum: az 540 ezer, illetve 800 ezer tonnás acélműből 1 millió tonnát sikerült csapolni. Ekkor került sor az új acél. mű alapkövének lerakására is. Az új kombinált technológiával működő acélmű építése már folyik. A tervek szerint öt év alatt két szakaszban épül meg és 10 milliárd forintba kerül. Elkészülte után a legkorszerűbb technikai körülmények között, a kor mai technikai színvonalán, kiváló minőségben gyárthatják az üzemben az eddig is méltán nagy hí ríj termékeiket.

@

Jung János előadása után az acélgyártás technológiai fejlődéséről, az energiafelhasználás csökkentéséről hangzottak még el előadások. Délután a Diósgyőri Vasas Művelődési Központban az elmúlt 100 év történetét, bemutató nagyszerű kiállítás nyílt. Az itt látható tablók,, -gyártmányok, egykori iratok hűen tükrözik az acélgyártás fejlődését, a kohászember nagyszerű munkáját. A kiállítás a nagyközönség számára is megtekinthető.

Kuehcrl Miklós

(Folytatás az I. oldalról)

Este Lázár György és felesége vacsorát adott Kurt Waldheim é.s felesége tiszteletére a Parlament Vadász- termében. A vacsoráit Lázár György és Kint Waldheim pohárköszöntői mondott.

A Minisztertanács elnöke, a Magyar Népköztársaság kormánya nevében köszöntői, te az ENSZ főt Ríj árát, ;í nemzetközi élet kiemelkedő személyiségét, majd így folytatta :

Nagy megelégedésünk ie szolgál, hogy Ön. Főtitkár úr. fontos nemzetközi feladataival járó nagy élfoglaltsága

Magasabb

„Hatékony, ésszerű, takarékos termeléssel és energia- gazdálkodással segítsük eiő a népgazdasági egyensúly kedvezőbb alakulását” — ez volt a XVII. borsodi műszaki hetek mottója. A május 2-től június 22-ig tartó rendezvénysorozat jól szolgálta ezt a célkitűzést.

Erről szólt tegnap a miskolci MTESZ-székházban tartott sajtótájékoztatón dr. Horváth Béla, a sajtóbizottság elnöke. Szépek a számszerű adatok is. A 272 rendezvényen mintegy 12 ezi'en vettek részt. Az 54 konferencián több mint 4 ezren, a 133 előadáson 4151-en, a négy kiállításon 1910-en, a 12 tanulmányúton 398-an és a 67 munkabizottsági ülésen 539- en vettek részt. .

hézipari Műszaki Egyetemről kikerülő kohómérnökök munkájáról jó vélemény alakult ki a tárca vezetői részéről. A minisztérium által végzett felmérések arról tanúskodnak, hogy a kohómérnökök döntő i’észe nagy aktivitással, kellő elméleti felkészültséggel felvértezve dolgozik munkahelyén. Ugyanakkor azt is megállapították, hogy sok még a pótolnivaló az idegen nyelvi oktatás területén, ugyanis ma még nagyon kevés az olyan mérnök, aki valamilyen idegen nyelvet, vagy nyelveket beszél. Erre pedig égetően szükség lenne, hiszen közismert, hogy hazánk kiterjedt együttműködést folytat a KGST-orszá- gokkal, egy sor nyugati állammal, vállalattal. A jövőben tehát több törődést kíván az idegen nyelvek oktatása, illetve azok mind szé- leseob körben történő elsajátítása.

Soltész István és a társaságában levő többi minisztériumi vezető a nap folyamán az egyetemi karok és tanszékeit oktató, nevelő és tudományos munkájával ismerkedett. Délután került sor a KGM és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem között létrejött szocialista szerződés ünnepélyes aláírására. A dokumentumot — amely 1984. december 31-ig szól — Soltész István és dr. Czibere Tibor látta el kézjegyével. Az ünnepi aktuson jelen volt dr. Havasi Béla. a Borsod ■ megyei Pártbizottság titkára.!

i

______________________________

I lnmei

(Folytatás az 1. oldalról)

munkájának eredményeit. Ä háromnapos rendezvénysorozat egyik fontos célja, hogy népszerűsítse az Ifjú Gárda tevékenységét, segítse a KISZ honvédelmi nevelő munkáját, emellett lehetőséget ad a (szemlén részt vevő alegységeknek a tapasztalatcserére.

A szemlén részt vevő szakaszok díszmenetben vonultak el a, csapatzászló előtt, majd ezt követően az encsí művelődési házban Fűlőp ' István, a KISZ megyei bizottságának munkatársa megnyitotta az Ifjú Gárda megyei történetét bemutató kiállítást. A hatvanas évek elejétől napjainkig gazdag dokumentációs anyag' és fotók segítségévei kíséri végig az Ifjú Gárda megye: történetét, később vándorkiállításként Miskolcon és a megye más területein is bemutatják.

Délután tartották a raj versenyeket ! az úszó•és a fegyveres váltófutást, valamint a lövészversenyeket. Ma délelőtt kerül sor a harci túrára, vasárnap az alaki és a menetdalversenyre. Az ifjú- gái'disták részt vesznek a honvédelmi nap programjain is. A ;vasárnap délutáni záróünnepségen kerül sor a szemle különböző versenyein I—III. helyezést elért szakaszok díjazására.

Tartalékos tisztek találkozója

Nagybareán találkozón vettek részt a község, Bánhorváti és Kisbarca bányatelep tartalékos tisztjei. Kakszi Benjámin, az MHSZ nagy- barcai tartalékos klubjának titkára rendezte meg összejövetelüket, amelyen a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság ve. zetöinek állományából, valamint község párt- és állami vezetői közül is főbben megjelentek. Ügyszintén ott volt jó néhány hivatásos tiszt is, akikkel a nagyrészt tartalékosok annak idején együtt teljesítették katonai szolgálatukat. A jól sikerüli találkozó résztvevőit a Bánvölgye Termelőszövetkezet megvendégelte.

mellett, módot talált arra, hogy meghívásunknak eleget legyen. , Az Ön személyében az ENSZ-nek azt a vezető tisztségviselőjét üdvözöljük, aki fáradhatatlanul törekszik az Egyesült Nemzetek nemes céljainak megvalósítására, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a népek együttműködésének előmozdítására.

Főtitkár- úr látogatására olyan időszakban kerül sor, amikor a világ haladó és békeszerető erői minden fórumon, az ENSZ-ben és egj'éb nemzetközi szervezetekben lankadatlan erőfeszítéseket

mércével

Az előadások évről évre színvonalasabbak, a látogatottság mind nagyobb és mindinkább pezsdítő jellegű, alkotó viták bontakoznak ki.

Az egyes témák vizsgálati, elemzési módja sokoldalú, összetett. Régen nincs már „csak” műszaki szemlélet. A borsodi műszaki hetek, igazodva az országos problémákhoz, komplex mű- sza ki-gazasági meg közel í lésben tárgyalták a helyi gondokat, és nemcsak a gondok felvillantására törekedtek, hanem ezek konkrét megoldására is igyekeztek recepteket adni.

■ Az Országos Erdészeti Egyesület miskolci csoportja, a Faipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjával közösen (is) tartott rendezvényt. Többek között szó volt a fatermékek világpiaci helyzetéről (ex port lehetőségekről). a ceglédi új magyar faipari bázisról és az erdészeti tervezés korszerűsítéséről. Az ózdi intéző bizottság rendezvényei is sikerültek. Jól jellemzi ezt, hogy 950 tagból 929-en vettek részt az Ózdi 'Kohászati Üzemek problémáihoz kapcsolódó 34 rendezvényen- A Közlekedéstudományi Egyesület rendezvényei — a borsodi műszaki hetek vezérfonala —, a rakodás-gépesítés és az éves tervek készítése kőié csoportosult. Lehelne még sorolni a többi egyesületet. A lényeg azonban minden intéző bizottságánál, minden egyesületnél azonos-. . . Az MTESZ-ben is magasabb a mérce.

—ért—-------------f------------------------------t

esznek a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításáért. a békés egymás mellett élés politikájának érvényesüléséért. az enyhülésért, a nemzetközi válsággócok felszámolásáért.

Szocialista társadalmi rendszerünk. békeszerető külpolitikánk természetéből adódóan ebből a tevékenységből a Magyar Népköztársaság is aktívan kiveszi a részét. Folytatjuk erőfeszítéseinket az , enyhülés eredményeinek megszilárdításáért, a népek békés együttműködésének előmozdításáért, a leszerelésért, a helsinki záróokmány ajánlásainak megvalósításáért.

Ezúton is szeretném biztosítani önt, Főtitkár úr, hogy e feladatok megoldása terén a magyar kormány nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek és személy szerint az ön tevékenységénél? és erőfeszítéseinek. Helyesnek és szükségesnek tartja. hogy az alapokmány előírásainak megfelelően az Egyesült Nemzetek Szervezetét még hatékonyabbá tegyük e feladatok ellátására. Hazánk ennek figyelembevételével fejti ki tevékenységét az ENSZ-ben. Az egész emberiség szempontjából oly fontos feladatok megoldásának elősegítésében a világ- szervezet, és személy szerint ön, .igen tisztelt Főtitkár úr, számíthat a magyar kormány további aktív közreműködésére és támogatására — mondotta Lázár György.

* * *

— Hat éven belül másodszor vagyok a Magyar Nép- köztársaság vendége. Azt látom. hogy legutóbbi ittlétem óta minden téren nagy haladást érlek el. Szeretném fel-, használni az alkalmat, hogy gratuláljak eredményeikhez.

— Napjainkban senki sem tagadja, hogy az emberiség- jövője attól függ, képesek iefájdaiommal tudatjuk, hogy július 5-én 67 éves korában elhunyt Kristóf István elv)- társ, a magyar munkásmozgalom régi harcosa, a Magyar—Szovjet Baráli Társaság volt főtitkára.

Kristóf István elvtárs temetése július 11-én (szer- , dán) 14 órakor lesz a Mező j Imre úti temető . Munkás- ‘ mozgalmi Panteonjában.

szünk-e megoldani azokat a világméretű kérdéseket, amelyekkel valamennyi országnak szembe kell néznie, függetlenül politikai irányzatától vagy fejlettségi fokától. A megoldás megköveteli a nemzetközi megértés és bizalom erősítését. Ugyancsak szükség van arra. hogy az országok és a népek felülemelkedjenek szorosan vett nemzeti érdekeiken, és arra, hogy támogassák az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában foglalt elveket és azokhoz tartsák magukat.

— Európában — mint ahogy azt a helsinki záróokmány tanúsítja — jelentős haladás történi ebben a vonatkozásban. Ezzel összefüggésben figyelemmel kísértem és kísérem Magyarország jelenlegi erőfeszítéseit, amelyeket — a záróokmány más aláíróival együtt —, annak érdekében tesz, hogy Európában tovább szilárduljon az enyhülés, a korszak igényeinek különösen megfelelő, korunk igényei szempontjából a „bizalomépítő” lépések sorozatával.

— Az Egyesült Nemzetek Szervezete a világ egyetlen olyan íórurpa, ahol valamennyi ország képviselteti magát, és — igazságos, méltányos megoldásokat keresve — megvitathatja problémáit. A valódi nemzetközi együttműködés soha nem volt még olyan fontos, mint éppen ma, amikor a nemzetek közösségének nemcsak a számos megoldatlan regionális konfliktussal, hanem számos új kihívással is szembe kell néznie. Ezek békés megoldása: korunk nagy kihívása. Nézzünk szembe vele annak érdekében, hogy egy jobb világot teremthessünk , a magunk és a jövő nemzedékei számára —, mondotta befejezésül Kurt Waldheim.

Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál.

Az MSZMP Központi Bizottsága

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa

A Magyai-—Szovjet Baráti Társaság

Elhunyt Kristóf István

Mély megrendüléssel és

Tornyokat építünk j

Azokról a tornyokról (tor- nyocskákról) van szó, melyek újabo időkbe:': családi, házainkat (várainkat?) díszítik a szomszédok puk- kasztására. Ezekről a tornyokról szó esett a szocialista brigádvezetők tegnapi fórumán is. a nyári egyetemen. A tornyok elten elsősorban nem esztétikai kifogások merültek fel, a jelenlevők inkább azt fejtegették, nogy a tornyot építő embernek már nincs ideje, módja a közösségi munkára, más gondjaival való törődésié.

Társadalmunkban már régen nem gond, hogy miből éljünk, de egyre jobban izgat bennünket (a népben, nemzetben gondolkodókat, s ilyenek nagy többsége dolgozik szocialista brigádokban), a hogyan. Ez a hogyan tei’mészelesen nemcsak a saját otthonteremtő tevékenységünkre vonatkozik, hanem mindennapi termelőmunkánkra, s egymáshoz való viszonyunkra is. Mért részint szereljük magunkat megmutatni (lássák, hogy ötszáz forintost vittünk a menyasszonytáncba). részint pedig bezárkózunk; hidegen hagynak bennünket közös dolgaink, ha úgy tetszik, a társadalom tornyai. Pedig a társadalom mi vagyunk, az ország jóléte a mi jólétünk, az ország gondjai a iegsze- meíyesebb gondjaink.

A fórumon jóleső érzéssel tapasztalhattuk, hogy a szocialista brigádok tagjai érzik ezeket a gondokat, s tudják, hogy minden bajunkat nem indokolhatunk például a világgazdaságban bekövetkezett (szá m u n k ra is kedvezőtlen) változásokkal.

Hogyan lehetséges az :— kérdezte egy brigádvezelő —. hogy a mi közösségünk mindig száz százalék felett teljesíti a tervét (s még nagyon sok ilyen brigád van szerte az országban), s az üzem mégsem rentábilis. A kérdés persze naivnak tűnik, de valamit mégiscsak jelez. Nevezetesen azt, hogy a dolgozó emberek magukénak érzik az egész gazdaságot. ahol tulajdonosként akarnak élni: aggódásuk a gazda aggódása.

Felmerült az a kérdés is. hogy tulajdonképpen mi értelme van ennek a tanácsi? ozás n a k. változik-e

valami is annak a nyomán, hogy a szocialista brigádtagok elmondják gondjaikat?

A válasz egyértelmű. A la- ! nácskozáson, mint valamely • tükörben megláthattuk tár- | sadalmunk s gazdaságunk t arculatát (azokat a szeplő- | két is, melyek elcsúfítják), i s egyre nyilvánvalóbb lesz 1 a teendő. Ez pedig az anyu- [ gi és a szellemi erők i'oko- i zotlabb koncentrálása. Népgazdaságunk extenziv fej- i lesztésének szakasza után [ elérkeztünk az intenzív fej- f lesztéshez. Magatartásunk- 1 ban és gondolkodásmódunk- J ban is új, intenzívebb sza- i kosznak kell kezdődnie. Magyarán: a korlátozott le- i hetőségek között is meg kell [ találni a fejlődés reális út- i ját. Társadalmunkban min- i den ember alkotó gondolataira szükség van, s nagy i baj, hogyha ezek a gondolatok valami miatt nem in- i tegrálódhatnak a társadalmi * gondolkodás egészében. Ha | az embereknek nincs lehe- i tőségük és módjuk, hogy [ elképzeléseiket megvalósít- i hassák, kénytelenek pótcse- J lekvésekre fordítani ener- ' giájukat. fantáziájukat. Így [

válhat fontosabbá kinek- 1

■

kinek a maga apró tornya i az országépítő munkánál. !

I