Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-07 / 157. szám

SfltÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Közlemény a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai központi bizottságainak nem­zetközi és ideológiai kérdé­sekkel foglalkozó titkárai 1979. július 3—5-én tanács­kozást tartottak Berlinben. A résztvevők széleskörűen tájékoztatták egymást és vé­leményt cseréllek a testvér­pártok nemzetközi politikai és ideológiai területen folyta­tott együttműködésének idő­szerű problémáiról, az agitá­ció és a propaganda kérdé­seiről. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy előrehalad és eredményes a két- és többoldalú együttműködés a szocialista építés különböző területein, a többi között az ideológiai, a tudományos és a kulturális tevékenységben. Kifejezték a törekvésüket, hogy ezt az együttműködést továbbfejlesztik. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a szo­cialista közösség országainak állhatatossága és következe­tessége, elvi külpolitikai irányvonala kiemelkedő sze­(Folytatás a 3■ oldalon) XXXV. évfolyam, 157. szám Ara: 1,20 forint Szombat, 1979. .július 7. Centenáriumi ünnepség Upíi számai papot Acélgyártó szakmai napok kezdődtek ' tegnap délelőtt Miskolcon, a Diósgyőri Va­sas Művelődési Központban. Az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászata Egyesület rendezésében az acélgyártási szekció ünnepi közgyűlésére abból az alkalomból került sor, hogy éppen 100 éves a Siemens—Martin acélgyártás Diósgyőrött. Az ünnepi közgyűlésen Herendi Rezső, az LKM mű­szaki igazgatója köszöntötte a közgyűlés résztvevőit, majd bevezető szavaiban rövid tör­téneti visszapillantás kereté­ben az acélgyártás fejlődé­séről szólt és az elmúlt sok­sok évtized munkásgeneráció­inak tevékenységét méltatta. Ezt követően Jung János, az acélmű gyáregység veze. tője „100 éves az acélgyár­tás Diósgyőrött.” címmel tar­tott filmvetítéssel egybekö­tött előadást. A kiegyezés után, 11167-ben az első felelős minisztérium a vasútépítés előmozdítása ér­dekében főként vasúti fel- éfutményanyagok nagy töme­gű gyártását akarta Diós­győrben megindítani. A meg­levő vasgyár bővítése nem lett volna gazdaságos, ezért Miskolc és Diósgyőr között jelölték ki az űj vasgyár he­lyét. Az építkezés 1868-ban kezdődött meg. 1870-ben fel­épüli. a nagyolvasztó. 1871- ben hengermű kezdte meg működését. Péch Antal és társai 1878. január 3-ára ki­dolgozták a Siemens—Mar­tin-acélmű terveit és költség­vetését. 1078. május 21-én adta meg az építkezésre a Pénzügyminisztérium az en­gedélyt, és 1879. július 6-án már az első csapolás meg­történi. A Magyar Királyi Vas. és Acélgyár, Diósgyőr életében nagyarányú, szinte hihetetlen fejlődés történt. Több új termék előállítását kezdték meg és a nem csu­pán az elnevezésében új gyá­rat, mind több megrendelés­sel halmozták el a gép- és hajógyára!': is. A termelés készáru meny- nyisóge 1895-ben 73 606 ton­(V oly tatás it 2. oldalon) Nem elég „általánosan” takarékoskodni Hepmli igyekezel a veszteségek pótlására A Hejőmenti Állami Gaz­daságban, a téli fagyok pusz­tításai után megmaradt, ala­posan megtizedelt repcetáb­lákon már Péter-Pál előtt megkezdődött a nyári beta­karítás. És már az elmúlt héten, az Igrici környéki ho­mokos határrészekben a ta­karmánybúza-táblákon is dolgoztak a. kombájnok. Saj­nos, az aszály következtében a Libellula felsült ezen a ho­mokháton, a tervezettnél ke­vesebbet terem. De vannak a gazdaságban ennél sokkal jobb búzák is. Ügy tervezték, hogy e hét elején már az egész aratási gépezet munkába lendül, dol­gozik mind a hat Claas Do- minátor. Az esőzés azonban kényszerszünetet okozott, de most, a hét végén, a kissé már felszikkadt táblákon azonnal, kettőzött igyekezet­tel folytatják az egyszer már megkezdett aratást. Az előző évektől néhány dologban eltérő az aratás munkaszervezése. A lényeg az, hogy igen rugalmasan, az adott rendkívüli, legalábbis az előző évektől alaposan el­térő körülményeket a leg­messzebbmenőkig figyelembe véve tesznek meg minden le­hetőt a veszteségek pótlásá­ért. Mert az időjárás okozta kiesések, veszteségek ezen a tájon máris jelentkeztek. A gyors intézkedések ered­ménnyel kecsegtetnek. Dr. Lódi György, a gazdaság igazgatója: — Intézkedési tervünk végrehajtása gazdaságunk egész kollektívájától fokozot­tabb -helytállást, többlet- munkát, nagy odafigyelést követel. Rendkívül fontos például, hogy a gyorsaság ellenére, minden, már meg­termett szem gabonánk be legyen takarítva. Szemveszte­ségnek sem a kombájnolás­nál, sem a szállításnál, de a szárításnál sem szabad ke­letkeznie. Ezért például az aratási munkaversenyben a korobájnalt mennyiség mel­lett, az előző éveknél sokkal fontosabb követelmény most a minőségi munka, a szem- veszteség lehető teljes elke­rülése. Vonatkozik ez a szál­lító járművekre is. Ügy kell „kibélelni”, megrakni a ko­csikat, hogy szemperges egy­általán ne fordulhasson élő. (Folytatás a 3. oldalon) Kíi Mbs fiai Kit Walniet A Borsodi Szénbányák putnoki üzemében Kovács Béla harmadvezetö vájár az F/8-as elövájó gépel irányítja. Ez a tipusú elövájó gép februártól könnyíti a bányászok mun­káját. a vasul (3. oldal) Miskolciak 8 fali... <4. oldat) áiior 8 Éovli (4. oldat) (5. oldal) MeitezÉiitt a X. megyei Ifjú Gárda-szemEe Tegnap délelőtt Encsen megkezdődött a X. megyei Ifjú Gárda-szemle. A szem­lén részt vevő szakaszok be­érkezése és a tábortelepítés után kora délután az Encsi járási Pártbizottság előtti té­ren került sor a megnyitó ünnepségre. Ráski Gábor, a KISZ Encsi járás' Bizottsá­gának titkára üdvözölte a szemle résztvevőit, a meg­nyitón megjelent vendégeket, köztük Nagy Zoltánt, az En­csi járási Pártbizottság első titkárát, Gönci Bertalant, a megyei pártbizottság munka­társát. valamint az állami és társadalmi szervek, a fegy­veres erők és testületek kép­viselőit. A jubileumi Ifjú Gárda­szemlét Lajtos Ilona, a KISZ megyei bizottságának titkára nyitotta meg. Ünnepi beszé­dében megemlékezett az If­jú Gárda megalakulásáról, fejlődéséről, hangsúlyozta, hogy a mostani szemle, ame­lyet a Tanácsköztársaság 60. évfordulójának jegyében ren­dez a KISZ és az Ifjú Gár­da megyei, valamint encsi já­rási bizottsága és parancs­noksága lehetőség, hogy meg­mutassa az ifjúgárdisták fel - készültségéi, a kiképzési év (Folytatás a 2. oldalon) Az eszmecserén áttekintet­ték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a békét veszé- lyeztető válsággócok felszá­molására. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a le­szerelés, az enyhülés, a biz­tonság és az együttműködés eddigi eredményeinek, vala­mint a további munka fel­tételeinek. Kiemelték, hogy a hadászati fegyverrendsze­rek korlátozásáról szóló SALT—IX. egyezmény alá­írása, a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői­nek bécsi csúcstalálkozója döntő jelentőségű a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sét szolgáló erőfeszítések­ben. Kurt Waldheim és Pú­ja Frigyes megállapította, hogy az európai biztonságot és együttműködést tovább mélyítené a bécsi haderö- csökkentési tárgyalások ered­ményes befejezése. Külügyminiszterünk hang­súlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság növekvő je­lentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének, a nemzetközi poli­tikai és gazdasági kapcsola­tok fejlesztésében. (Folytatás a 2. oldalon) Soltész István látogatása Miskolcon Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke az Ország­házban fogadta Kurt Wald- heimet. A találkozón —ame­lyen jelen volt Púja Fri­gyes és Hollai Imre — meg­vitatták a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok kérdé­seit. Kurt Waldheim és ven­déglátója, Púja Frigyes, a Külügyminisztériumban foly­tatott hivatalos megbeszé­lést. A tárgyaláson jelen volt Hollai Imre. és a Nehézipari Műszaki Egyetem vezetői elhatározták, hogy a párt oktatási és tu­domány jolitikai irányelvei­nek következetes érvényesí­tése .érdekében tovább erő­sítik kapcsolatukat és szocia­lista szerződésbe foglalják a közös tennivalókat. az együttműködés erősíté­sére irányuló készség abban is kifejezésre jutott, hogy a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium vezetői pénteken a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetemre látogattak. Soltész István miniszter vezette a de­legációt. — amelynek tagjai között voltak Csépányi Sán­dor, Gácsi Miklós és Müller István miniszterhelyettesek. — Délelőtt az egyetem rek­tori hivatalának tanácstermé­ben találkoztak az egyetem vezetőivel. Elsőként dr. Czi- bere Tibor, a miskolci Nehéz, ipari Műszaki Egyetem rek­tora köszöntötte Soltész Ist­vánt és munkatársait. Dr. Czibere Tibor egyebek között hangsúlyozta: meggyőződése, hogy a Kohó- és Gépipari Minisztérium vezetőivel foly­tatott eszmecsere, a szemé­lyes találkozás eredménye­képpen tovább bővül együtt- (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken az MSZMP KB székhazában fogadta Kűri Waldhcimet, az Egye­sült Nemzetek Szervezetének főtitkárát, aki hivatalos lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A találkozón je­len volt Púja Frigyes, a Ma­gyar Népköztársaság kül­ügyminisztere és Hollai Im­re nagykövet, hazánk állan­dó ENSZ képviselője. A Kohó és Gépipari Mi­nisztérium és a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyetem együttműködése nem mai ke­letű. Az első megállapodást csaknem két évtizeddel ez­előtt, még 1961-ben írták alá. A mai gazdasági hely­zetben, amikor a technika és a tudomány döntő szerepet lölt be népgazdasági céljaink valóra váltásában, különösen szükség van az együttműkö­dés bővítésére. Ezért a KGM A szerződés aláírásának pillanatai.

Next

/
Thumbnails
Contents