Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-29 / 176. szám
» ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1979. Julius 29„ vasárnap Kis ember, nagy hátizsákkal. Azt mondják, a legigazibb, ha sátorban telik a nyár... Itt, a Mályi-tavon minden együtt van: a víz, a napfény... s oly csodálatosan tud repülni a hajó, ha kifeszül a vitorla. Két hetekből áll a nyár Erdőn, mezőn, vízparton i akókra várnak a- csó- kási sátrak. A Baiaton- partról jött fiúk, lányok emlékbe hagyott őrsi zászlaja már odakerült a többi, gyerekarcokat őrző emléktárgy mellé, s az újak valahol Szentlélek körül fedezik tel maguknak a Bükk szépségei t. — Sokat gyalogoltatok? — Volt. hogy 45 kilométert! — Csak huszonöt volt!!! Ki-ki lába fáradtságához mérte a megtett utat, de egymás szavába vágva lelkesedtek: a táj szép, az emberek kedvesek, a kedvük vidám, az esti tűznél sült szalonna illata felejthetetlen, sátorban aludni nagyszerű dolog, felfedezni jó. Nyár van, párásán meleg és esőszagú, de mégiscsak nyár. A Csipkerózsika-ál- mot alvó iskolák szétszéledő diákhada,' piros és kék nyakkendőben és anélkül benépesíti az úttörőtáborok faházait, felveri a sátrakat. Vakáció is van, nemcsak nyár. Az estébe nyúló számháborúk ideje ez (Engem nem tudtak leolvasni, dicsekedett Cs. Gabi a bogácsi táborban, ahol a mezőkövesdi és a mezőcsáti járás úttörőparlamenti küldöttei vívtak izgalmas csatát), a nagy kirándulásoké, az esti tábortűz melletti énekelgetéseké, az önfeledt lubickolásé a medencékben és a tópartokon. — Én csak úgy kapálóztam egy kicsit, de itt egészen jól megtanultam úszni — dicsekszik az egyik kövesdi kislány, s azután előráncigálják Tomit. Otra készen. — Ö tanult meg a legjobban úszni __ M urányi Borbála táborvezető végül is elmagyarázta: a bogácsi, két járás gyermekeit fogadó úttörőtábor valamennyi turnusában úszni is tanítják a gyerekeket. Ez nemcsak élmény, életre szóló haszon is. De gyerekekkel nemcsak az úttörőtáborokban találkozhatunk. A Mályi-tavon ringatózó vitorlások , mindössze három napja ismerkedtek először a vitorlák, csónakok titkaival. Két hét az engedélyezett ittlét: a nyár végéig még sokan, nagyon sokan szeretnének bejutni a Justitia vitorlás napközijébe. A helybeliek érthetően kérték: ne csak miskolciak, mályi gyerekek is jöhessenek. Két hetekből áll össze a nyár. Az erdők fái alatt felvert sátrak, az egyre kiépültebb úttörőtáborok mellett csatasorba álltak a sportkörök és a művelődési házak is. Srácok futkosnak az MVSC-pályán, vívó-, tornász-, úszó-, birkózópalánták zsivajognak a DVTK-ban. Sport, kirándu- jj lás, mozi, játék a program. íj — Ügyesednek, izmosod- | nak, persze nem lesz min- | denkiből tornász — mondta I Gácsi József edző a torna- | termi foglalkozás után. — f De biztos, hogy szeretnek | ide járni... Nyár van, s két hónap a | rövid vakáció is! A pihe- I nés, a felfrissülés, a felidézhető emlékek gyűjtésének ideje ez ... Táborok, táborok — mindenfelé: erdőn, mezőn, vízparton, sátrakban, faházakban és a nehezen szervezett gyermekfoglalkozásokon. Nyár van a napközis táborok- > ban, ahová reggelente ki- | rajzanak a bérházak zseb- 1 kendőnyi zöldjéből a gye- 1 rekek, s ahol olyan gyorsan múlik az idő, hogy észre sem veszik, már visszafelé robognak velük az autóbuszok. S talán azt is csak később fedezik fel: az esti riadók, a vég nélküli fut- kárbpások, az ellopott tábori zászló körüli izgalom, az önfeledt lubickolások, az izmot fárasztó erdei túrák egyet jelentettek a nyárral. Csulorás Annamária Fotó: Laczó József Egy kis muníció mindig jól jön, hát még az úszáslecke után! Ki tudja, talán a jövő tornász- bajnokát láttuk a DVTK tornatermében! Katowicéi levél Művelődés, művészeti élet Lengyelország ipari centrumában A háborút követően teljesen az alapoktól elindulva kellett újjászervezni és megteremteni megyénkben a kulturális életet. A német megszállás következtében megsemmisültek .a kulturális létesítmények, s a terület németesítésének elhatározása maga után vonta a kulturális élet teljes megszüntetését. Bezártak minden iskolát és színházat, felszámolták a lengyel könyvtárakat és újságokat, megtiltották a lengyel anyanyelv használatát. A kulturális élet szakembereit, művelőit szétoszlatták Lengyel- ország különböző területeire, egy részüket pedig koncentrációs táborba, vagy börtönbe zárták, rhások meghaltak. Alapvető fordulatot hozott a kulturális élet területén a győzelem pillanata, a szocialista népi Lengyelország létrejötte. Gyökeresen megváltoztak a társadalmi viszonyok, mindenki előtt megnyílt a tanuláshoz, a felfelé ívelő kulturális fejlődéshez vezető út. A szocialista kulturális forradalom célkitűzéseit a közoktatás területén' tudtuk leggyorsabban megvalósítani. A háború után minden gyerek számára kötelezővé tettük az általános iskola elvégzését, és megnyitottuk előttük a szakiskolák, a gimnáziumok és a főiskolák kapuit. Létrehoztuk a zeneiskolákat, a képzőművészeti és iparművészeti intézményeket és a balettiskolát. Míg a két világháború közötti időszakban Katowicében mindössze két főiskola volt, a zenei és közgazdasági, most a nagy egyetemek egész sora képezi a szakembereket. Így iá Sziléziai Tudomány- egyetem, a műszaki, az orvostudományi és a közgazdaságtudományi egyetem, a zeneművészeti főiskola, a képzőművészeti egyetem és a sportfőiskola. ' Katowice, Gliwice, Bytom és Sosnowiec megyék városainak intézményeiben képezik Lengyelország legtöbb szakemberét. Ezekben a megyékben a műszaki intézetek sokasága található. Többek között például a Sziléziai Tudományos Intézet, mely Lengyelország egyik legrégibb humanista intézménye. Igen élénk tevékenység és * alkotómunka jellemezte az elmúlt 35 év alatt megyénkben valamennyi kulturális és művészeti ág művelőinek tevékenységét. Legkorábban itt alakult meg az írók aktivista köre. Lengyelországnál* ebben a hatalmas iparközpontjában, ahol a • legtöbb munkás lakik, született újjá az irodalóm és vájt egymástól elválaszthatatlanná az irodalom és a munkásember. Ugyancsak a munkások sokszínű élete a témája az itt készített filmeknek Gyakori az e területhez kapcsolódó regény megfilmesítése. Sok kimagasló mozifilm (például: Kazimierz Kuta) és tv- film mutatja be, hogy élt és él napjainkban a sziléziai munkásosztály, hogy harcolt és hogyan dolgozik. Katowice megye régóta az egyik legfontosabb zenei központja Lengyelországnak. A zeneművészeti főiskolánkban szerzett diplomát az ország sok kimagasló művészegyénisége. (Többek közölt: Krys- tian Zimmermann, a Chopin- zongoraverseny győztese.) Itt tanult és váll érett művész- szé a világszerte ismert zenekarok — a Lengyel Rádió és Televízió Nagyzenekarának és a Sziléziai Filharmonikus iZenekarnak — több szólistája. Országszerte ismert az aktív zeneszerzői élet. (Boleslaw Szabelski, Witoild Szelőnek, Wojciech Kilar, Henryk Mikolaj Górecki és mások.) Régtől nagy népszerűségnek örvend a két zenei színház: a Sziléziai Opera és az Operett Színház, illetve azok müvésztár- sulala. A hivatalos zenei élet mellett, igen aktív az amatőr zenei élet is. A katowieei plasztikai művészet is hűen tükrözi a megye ipari jellegét. Emellett) igen fontos szerepet játszik még itt a plakátművészet. Rendszeresen városunkban rendezik a lengyel plakát- biennálét, amely nemcsak Lengyelországban, de külföldön is ismert. Természetesen megtalálható még ezeken kívül a grafika és a szobrászművészet. Ezen belül: sok amatőr művész neve jól ismert a világ művészetszerető közönsége előtt: Teofil Ociepka, Pawal Sto- lorz, Pawel Wróbel és mások. Megyénk színházi életét három drámai színház, három bábszínház és egy gyermekszínház reprezentálja. Szervesen Katowicéhez kötődik a népdal- és néptánchagyományokat ápoló „Slask” táncegyüttes, valamint a „Katowice” folklór diákegyüttes. Speciális közművelődési szerepet tölt be iparvidékünkön a sajtó. Hagyományai régmúlt időkben gyökereznek és mindenkor szoros kapcsolatban állt a felszabadító mozgalommal. A Katowice megyében megjelenő legnagyobb példányszámú napilap, a „Trybuna Robotnitza” -a megyei pártbizottság lapja. Természetesen emellett megjelenik még más „újság is. Többek között a „Dziennik Zachodni”, a „Panoráma” hetilap, kéthetenként a „Pod- lady” kulturális folyóirat, valamint, a „Sport” újság és a délutáni „Wieczor”. Mindezeken kívül megyénk minden nagyobb városában hetenként még saját újság is megjelenik. A „Slask” Könyvkiadónak nemcsak Katowicében, de az egész lengyel könyvkiadásban is nagyon fontos szerepe van. Külön nyomdája van a Sziléziai Tudományos Intézetnek is. Igen aktív szerepet játszik a megye kulturális életében a Katowicéi Rádió és Televízió. Dr. Witold Wawrocki a sziléziai egyetem filológiai karának dékánja «*
