Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-29 / 176. szám

1979, július 29„ vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Együttműködés a kutatásban és a termetesben

Talajjavítási kísérlet Szentistvánon

Termelőerővé válik a tudomány. Lassan már közhelynek számító mondat, de így jellemezhető legjobban az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, valamint. a Gabona- és Iparinövények Termelési l Rendszerének most elkezdődött új közös kísérlete. Együttes munkával, a kutatások és a termelés legújabb tapasztalatainak. illetve eredményeinek felhasználásával indult a közös vállalkozás, hogy a szikes területek javítására eg.y olcsóbb, a kor technikai felszereltségének megfelelő módszert dolgozzanak ki a szakemberek. A kísérletnek a szentistváni VII. Pártkongresszus T ermel őszövetkezet

adott otthont, s a kezdeményezők megkapták a megyei tanács teljes támogatását is.

KÉNYSZER ÉS MEGOLDÁS

Borsod megye 47U 000 hektár mezőgazdasági összterületéből 3l>4 0U0 hektáron, a talaj kémhatása savanyú. Emellett további 24 ezer hektár a szikes terület, amelynek többsége a dél- borsodi tájegysegoen, legnagyobb részé az úgynevezett Kis-Horlobágyon helyezkedik el. Kisebb 1'olLok találhatók még Taklaharkány, Bekecs, Mezözombor és Tak- tabáj térségeiben. A megye savanyú talajan gazdálkodó üzemek mintegy 71)—tiU százalékúban már megkezdődött — kisebb részében befejeződött — a komplex meliorációs munka, ezen belül a talajjavítás. A termelőszövetkezetek közül mintegy harmincban most dolgoznak a szakemberek a _ termőföldek javításán, lö—20"gazda-• sagbaii pedig már közel állnak a befejezéshez, vagy mar a javított táblákon magasabb színvonalon termesztik a növényeket.

A megye szikes talajainak javítása azonban az elmúlt időszakban elmaradt, es ezzel a kísérlettel keresnek egy olyan megoldást az illetékesek, amely olcsó és különösebb nehézség nélkül megvalósítható. A kísérlet szinVan, aki csak a levőre esküszik. ennek ellenére többen vannak azok. akik elsősorban gyümölcsként, szájban szétfolyó húsáért, kiváló ízéért, zamatéért szeretik. Igen, egyik nemzetinek tartott gyümölcsünkről, a kajsziról van szó. amivel azonban — elsősorban az elmúlt évek tavaszi fagykárai miatt. de nemcsak ezéi't — elég kis mennyiségben, és ritkán találkozunk a piacok standjain.

★

Orosz Imre 63 éves nyugdíjas, úgy vélem, akaratos, konok ember volt világéletében. Amit a fejébe vett. azt nehezen, vagy egyáltalán nem lehetett onnan kiverni. De ha netalán mindenre mégsem áll ez a feltételezésem, a barackos esetében — biztos vagyok benne — helytálló konklúziói mondtam ki. Mert ez a kataszteri hold nagyságú kajszis az abuúj- szántói határban így első ránézésre is kiváltja az erre járók elismerését. Hál még, ha ismerjük kialakulásának történetét.

— Bizony ez a terület már másodszor van betelepítve kajszival. Először 195t)-bun ültettem be. de amikor teremni kezdett, kiderüli róla: írt áfésztől gyenge minőségű szaporítóanyagot, rossz fajtát kaptam. A termés áru- baracknak nem volt megfelelő. Volt hozzá lelkierőm. hogy géppel kihúzgállassam a 200 termöfát és újra kezdjem elölről a telepítést. Mindenki bolondnak hitt.

helyéül azért választotta a megyei tanács es a G1TR a szentistváni tsz-t. mert ennek a gazdaságnak már elkészüli a teljes meliorációs terve és az üzem a rendszernek is tagja.

A megyei tanács is támogatja az új technológia kidolgozóit, mert Borsodban mintegy 24 ezer hektár a szikes föld. amelyen ez idáig csak ősgyep termett. Ha a próbálkozást siker koronázza. akkor a ma még csak hatvanhektáros kísérlet gyakorlatúi válhat, és az eddig feltétlen legelőként kezelt területeken is elkezdődhet egy magasabb színvonalú, eredményes növénytermesztés.

Erre szükség is van, mivel a megye mezőgazdaságilag művelt területének jelentős része — több mint (10 százaléka — lejtős, s ezeken a földeken nehézséget okoz az intenzív termelés. A másik ok. amiért szükség van a javított szikesek na-' gyobb termésére, az. hogy a lelepülésnövekedés és a fejlődő ipar jelentős területeket von el a mezőgazdasági termeléstől. Ezenkívül a racionális földhasználat is megköveteli, hogy a növénytermesztésre alkalmas földterületeket a legnagyobb hatékonysággal hasznosítsák az üzemek.

A MÓDSZER

A termelési rendszer szakemberei egy olyan szikjavi- lási módszert dolgozlak ki a kutatóintézet munkatársaival közösen, amelyik a jelenleg meglevő technikai és kémiai eszközökkel kivitelezhető. A technológia lényege, hógy nagy mennyiségű szerves és kémiai javítóanyagot juttatnak a talajba, természetesen úgy. hogy nagy adagú műtrágya-kijuttatással a termőföld lápanyagszintjél is növelik.

A megfelelőképpen előkészített talajon ezután egy speciális agrotechnikai eljárást alkalmaznak majd. Ennek eszköze a mélylazító kul- tivátor lesz, amivel a szelMost nézzen körül, ugye, hogy megérte? Egyébként ez az első esztendő, amikor bőséges termést hozott az ültetvény.

Bevallhatom, nem véletlenül álltunk meg' a szántói határban, A sárgás-piros terméstől roskadozó lük. a gyü- mölesösládák hegye gazdag barackszürelről árulkodott. Mintegy kivételként erősítve azt, hugy idén országszerte nem a leggazdagabb termést szüretelik. Ehhez a holdnyi kajszishoz viszont most kegyes volt az idő. igaz. a megelőző két esztendőben itt sem igen kímélt semmit a fagy.

— Mivel ez az első esztendő. hogy bőségesen terem, még csak megbecsülni sem tudom a várható termést. Július 4-én kezdtünk a szedéshez. Ebben a hónapban mindenképp megtart. A feleségemen. fiamon kívül persze napszámost, is kell fogadnom. hiszen hárman nem győznénk.

Á megtermékenyítés érdekében és a munkacsúcs elkerülése miatt négy fajtából — Ceglédi bíbor. Kecskeméti óriás. Magyar legjobb es Szegedi mammut — telepített kajszis termését Orosz Imre a megyei Zöldcrten keresztül értékesíti. A belföldi piacra korülő barack kilóját 7,.'Kiért. az exportképest 10 forintért veszik ál. A gazda

vény húsz-hatvan centiméteres rétegét lehel ..szellősebbé'’ tenni és így a talaj vízgazdálkodását javítani. Ugyanezzel a munkagéppel a termőréteg felső 12—1» centiméteres rétege is por- hanyitható. ami lehetővé teszi a direktvetögép alkalmazását. A berendezéssel a műveletlen, vagy kevésbé előkészített talajon is megfelelő minőségben lehet a vetőmagokat a talajba juttatni.

GAZDASÁGOS ÉS JÖ

' ' 4

A G1TR a talajokhoz és a technológiához megfelelő vetésváltást is kidolgozott, amelyben a szakemberek figyelembe vették a klimatikus adottságokat is. Így a kísérlet első négy évében csak őszi vetésű növényeket termesztenek majd a területen, az ötödik évben pedig már tavaszi vetésű kultúra is kerülhet a javított táblákéra. Ennek előnye az. hogy csak száraz talajon dolgoznak majd a gépek: a föld fizikai állapota kevésbé károsodik és jelentősen javulhat a szerkezete is.

Ezzel a módszerrel, költséges vízgazdálkodási beavatkozás nélkül — ilyen például a drénezés — megoldható a szikes talajok javítása.

A kísérlet kidolgozói és a résztvevők bíznak a sikerben. A kutatók és a gyakorló gazdák tapasztalatai erre minden okot meg is adnak, hiszen a részleteiben ismert, jó módszerek összevonásával, egy a többi szikjavítási technológiához képest olcsóbb módszert próbálnak ki a szakemberek, ami ha beválik. a rendszer többi tangazdaságában is alkalmazható lesz. Erre szükség is van, hiszen a G1TR partnerüze- meiben mintegy 30 ezer hektáron nehezíti a növénytermesztők munkáját a szikes termőföld.

■ Dr. Sándor Barna

főmunkatárs, megyei tanács vb mezőgazdasági

és élelmezésügyi osztály

nem a legelégedettebb az ara kkal.

— Ilyen baraekszegényes esztendőkben ezeket az árakat egyáltalán nem tartom megfelelőnek ...

(Megjegyzés: Orosz Imre az alacsony felvásárlási árat (kifogásolja. Az egyik miskolci háziasszony az állami kereskedelmi egységtől minap 1 ü.üO-ért vásárolt barack árát panaszolta. Ami igaz. igaz, kicsit soknak tűnik az árrés 1)

A szántói barackos körül egyébként történelmi bortermelő területeken — kivéve a parlagokat — szőlő díszük. Hogy ide mégis barack került?

— A szőlőművelés számomra fizikailag már nagyon fárasztó lenne. A baracknál kevesebb a műveléssel járó gond. ami persze korántsem jelenti azt, hogy itt nincs mit csinálni. Meri háromszor azért itt is kell permetezni, s a talajmunka szintén lényeges. A fa meghálálja, ha a tövénél rendszeresen lazítjuk. illetve gyommentesen tartjuk a talajt. Máskülönben éppen ez a barackos a legjobb példa rá. hogy ez a szántói tulaj nemcsak a szőlőnek. hanem a kajszinál.-; is kiváló. Az út túloldalán kopár domboldal húzódik. A Kassi. Odamutat.-— Hát nem volna értéke.....................................................................................................................................................................1

i

P

ermetezés i

Rendszeres permetezéssel védik a szőlőt a kártevők és gombák ellen a sályi Bükkcdja Tsz- ben. Képünkön peronoszpóra, lisztharmat és szölömoly elleni hatóanyaggal szórják meg 1 a dús lombozatot.

A nagyraválás útján...

A délelőtti műszakváltás előli léi órával lepek be a szereidébe. Kíváncsian várom, vajon ott vannak-e még a brigád tagjai az összeszerelendő gépek mellett, vagy már befejezték a munkát, s készülnek hazafelé. Látom azonban, hogy az emberek tudomást sem vesznek az idő múlásáról, s dolgoznak serényen.. Holott — mint utólag kiderült — nem is tudnak róla, hogy látogatójuk érkezik.

— Feszített a terv — mondja Szegedi József brigádvezet ö —. a kábel üzem 120 százalékra van terhelve. Mi még ráteszünk egy lapáttal, s havonta átlagosan 134 százalékra teljesítjük az előirányzatot. Ezért aztán igyekszünk kihasználni a műszak minsebb kajszival beültetve, mint így parlagon?

Orosz Imre barackosa — hála az idei szép termésnek — felkeltette a szántói gazdák. kiskertlulajdonosok érdeklődései.

— Sokan jönnek érdeklődni, mit. hogyan csináltam, s akadt már olyan is, aki azzal bien l el: ö is megpróbálja.

Az új telepítőknek azért nem árt egy apró tanács. A szakértelem, a megfelelő szaporítóanyag mellé szükséges afféle kertész ragaszkodás is, ami Orosz Imrét jellemzi. Hogy, is mondta?

— Mikor ez a gyümölcsös virágzik, olyan csodálatosan szép. mint egy menyasszonyi csokor. Szeretem a pénzt, amit. a barackért kapok, de már maga a virágzás olyan élményt ad. hogy egyedül ezért is megérte telepíteni ezeket a fákat.

— Engem éltet ez a kert. A fiam mosolyog rajtam, amikor hajnalban kijövök a fák közé és a madarakkal „beszélgetek”.

Szóval. i ilyen „bogarak” nélkül — ami már a megszállottság fogalomkörébe tartozik — nemigen éri meg se barackot, se más gyümölcsöt telepíteni.

Orosz Imre kajszisában a sok munka, erőfeszítés idén gyümölcsöt érlelt. Nem is keveset. És — számára legalábbis — a barack mázsáinak nemcsak forintban mérhető értéke van. Egyébként is. az alkotás öröme csupán forinttal nem mérhető.

Hajdú Imre

den percét, sőt esetenként túlórázunk is.

*

A kábelgépgyártás a Diósgyőri Gépgyár egyik legjövedelmezőbb termelési ágazata. Az itt előállított húzó-, sodró- és hu?aíszigelelö gepek kilenctizedét külföldön, tőkés és szocialista országokban értékesítik. Tekintettel a ká- belgépek iránti igényre, fejlesztik a gyártást, s a megvalósuló program egyre nagyobb termelést tesz lehetővé. .

— Az idén 15 százalékkal több kábelgépet állítunk elő. mint az elmúlt esztendőben

— tájékoztat Takács Bertalan üzemvezető. — Várhatóan azonban még ezt a célkitűzést is sikerül túlszárnyalnunk. A jövő évben periig további 20 százalékkal kell majd növelnünk az üzem termelését.

A szerelde tágas, világos, állandó benne a gépek zúgása, kattogása, a levegőben a vas. az olaj. a festék, a műanyag szaga keveredik. Öt szocialista brigád, ötven ember szereli itt készre a kábelgépeket. A polcokon az alkatrészek sorakoznak, számukat. féleségüket, súlyukat képtelenség, akár csak felbe, esülni is. Némi támpontot ad, ha leírom az egyik munkás szavait: egy kábel gén több ezer alkatrészből áll. s júliusban 57-et szereltek össze a csarnokban.

— Beszéljünk a brigádról

— indítványozom Szegedi Józsefnek.

— A nevünk most Béke és- barátság szocialista brigád, korábban Kiss János nevét viseltük — mondja. — Az alakuló gyűlést elődeink más- lei évtizeddel ezelőtt tartották, ma viszont már egyetlen alapító tag sincs köztünk. Ketten, a helyettesem, Berecz Sándor és jómagam vagyunk viszonylag régebbiek a kollektívában. öten másfél-két éve kerültek a szereidébe, léptek be a brigádba.

Kérdezem őket. ki. honnan, mikor jött az üzembe?

Czirbus Lajos: — A Lenin Kohászati Müvek melegüzemét cseréltem fel a kábel- gépgyártó üzemmel. Megérte...

Gráféi Mihály: — A gépgyár B-gyáregységéböl jöttem ide. másfél évvel ezelőtt.

Üjj Sándor. a brigád „öregje”: — Tavaly februártól dolgozom a szereidében. Korábbi munkahelyem az E1-gyáregység volt.

*

Ahogy elnézem őket: többségben fiatalok, nyílt telein- tetűek, kiegyensúlyozottak.

Brigádként is a legfiatalab bak közé tartoznak, akii most kezdik az életet.

— Munkásként viszont már nem vagyunk éppen kezdők — figyelmeztet Kacz- minszki István. — Jómagam huszonkét éve keresem kenyeremet a gépgyárban.

— Én meg már a huszon- kiiencedik evemet laposom lakatosként — teszi hozzá Pankucsi Dezső.

Eszembe jutnak az üzemvezető szavai: a Béke és barátság nevét viselő brigád rendkívül rövid idő alatt vált közösséggé. Erénye a megbízhatóság, a rugalmasság. A kollektíva zökkenőmentesen tud együtt dolgozni más brigáddal, s tagjai szívesen befogadnak maguk közé más brigádbelit. Ebben a kollektívában minden adottság megvan ahhoz, hogy igazi nagy brigáddá nője 1 ki magát.

— Dolgoztunk már a lvota- és a Zofcsák-brigáddal, jól megértettük egymást. A gyakorlat szerint az egyik hónapban előszerelünk, a másikban végszerelünk, s ezekhez a munkákhoz sok ember kell. Ezáltal gyorsan, nagy sorozatban tudjuk gyártani a kábelgépeket — említi a brigádvezető.

Az utóbbi időben jelentősen változott az élet a kó- belgépgyártó-üzemben is. Megszigorították a munka- fegyelmet. javították a szervezést, felszámolták a ten- gést-lengést. A munkatempó megnőtt, de emelkedett a fizetés is.

— Az öt-öt és fél ezer forintot hazavisszük havonta — mondja Pankucsi Dezső.

*

Felírom még a noteszom1- ba a következőket: a szerelők mindegyike kapott már Kiváló Dolgozó kitüntetést, néhányan nem is egyszer. Ketten. Czirbus és Gráféi érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek. Szegedi alapiokú vezetőképző tanfolyamét végzett. A brigád élen jár az újításban, az anyagtakarékosságban. a társadalmi munkában.

Nézem az órám, fél órával léptük túl a műszakot. Sietve elbúcsúzom.

— No. jól kikapnak majd az asszonytól, hogy késve mennek haza — mondom a szerelőknek tréfálkozva.

— Igazoltan késünk — vá- laszoüák. — Délután hatig túlórázunk. Ezeknek a gépeknek — mutatják — néhány napon belül utazniuk kell a Szovjetunióba.

Kolaj László