Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

HW8L JPSw gge, wwnn'fwi eszäk-wägtororsz'äg 3 *«s« Az energiatermelés, az energiával és az energiahor­dozókkal való ésszerű gaz­dálkodás az egész világon az érdeklődés előterében áll. Számos országban — az ener-' giahordozók világpiaci árá- nak rohamos növekedése miatt — rövid és hosszú tá­vú energiaprogramot dolgoz­lak ki. Ezek a tervek egye­bek között a hazai energia- források lehető leghatéko­nyabb kiaknázását, a kőolaj- és földgáztermelés további fokozását írják elő. NYUGAT-SZIBÉRIAI OLAJMEZÖK A szovjet kőolajtermelés további növekedésének fö zá­loga a nyugat-szibériai me­zők olajbányászatának bőví­tése. Nem kétséges, hogy ezek a, területek a következő tíz évben is megőrzik vezető szerepüket az üzemanyag- és energiaellátásban. Az ener­giahordozókat az ország kü­lönböző területeire eljuttató kőolaj- és földgázvezetékek építése éppen ezért alapvető fontosságú a szovjet gazda­ság számára. Jelenleg napi 740 ezer ton­na olajat és 300 millió köb­méter földgázt hoznak fel­színre a tyumeni körzetben, ahol a vezetékek hossza megkétszereződött az utóbbi nyolc évben, és 1976 óta több, mint 5000 kilométer csövet fektettek le. További 3000 kilométer cső szerelését 1980- ig kell befejezni. OtAJ BITUMENBŐL? Marokkó nem adta fel a reményt, hogy még belátha­tó időn belül hasznosíthatja gazdag bitumenkészleteit, amelyekből ásványolaj nyer­hető. Szovjet és amerikai szakéin berek évek óta fog­lalkoznak sikert ígérő el­járások kidolgozásával és a Szovjetunióból most jött meg a híre annak, hogy az otta­ni tudósok olyan eljárást fejlesztettek ki, amely az ed­dig makacsul ellenálló bitu­men hasznosítására alkalmas. Marokkóban ezt a jelentést olyan fontosnak tartották, hogy az ország energiaügyi és bányászati minisztere bel­földi tudósok és szakembe­rek kíséretében haladéktala­nul elindult Moszkvába, hogy megismerje az új el­járást. ÚSZÓ VÍZI ERŐMŰ Hawaiiban nemrégiben be­mutatták az első olyan úszó erőművet, amely a tenger­víz hőmérséklet-különbségé­ből adódó energiát alakítja át elektromos energiává'. Az 50 kilowatt teljesítményű erőmű a felszíni meleg víz és a mélytengeri hideg víz közötti hőmérsékleti külön-' bözetet használja fel az am­mónia el párologtatására és cseppfolyósítására egy zárt csőrendszerben. Eszerint tu­lajdonképpen sajátos módon vízzel fűtött hőerőműről van szó, amely turbógenerátort bajt. A' NAPENERGIA JÖVŐJE A legutóbbi évek folya­mán növekvő mértékben te­relődött a nemzetközi figye­lem új, gazdaságosan haszno­sítható energiaforrások ki- fejlesztésére. Elsősorban a napenergia kihasználásának szentelnek nagy figyelmet. Ennek a technológiáját, amely elvben már ismeretes, szá­mos olyan alkalmazási terü­leten mutatták be, mint a szárítás, fűtés és hűtés, va­lamint az elektromos és ve­gyi energia fejlesztésében. Eddig azonban még csak igen korlátozottak a tapasz­talatok a gyakorlati alkal­mazás lehetőségeinek kiter­jesztéséről és ennek gazda­sági vonatkozásairól. Éppen ezért az Európai Gazdasági Bizottság védnöksége alatt a közelmúltban a Kanári-szi­geteken egy szeminárium zajlott le, amely a napener­gia hasznosításának technoló­giájával, illetve az ezzel kap­csolatos jövőkutatással fog­lalkozott. A miskolci Buday József és Kocsis Pál mezőgazdasági szakkörök 45 tagú csoportja kétnapos tanulmányúton járt a Duna—Tisza közén. Az út első állomása Cegléd volt, ahol a Gyümölcs- és Dísz­növény-termesztési Kutató Ál­lomás munkájával ismerked­tek meg. Nyújtó Ferenc, az állomás igazgatója kalauzol­ta őket a kísérleti területe­ken, ahol megtekintették a szilva, meggy, kajszi fajta- és alanykísérleteit. Cegléd­ről Kecskemétre utaztak, az ottani Szőlészeti és Borásza­ti Kutató Intézetbe. Először a Mathiász János nevét vi­selő telepet és az itt találha­tó múzeumot keresték fel, majd a Katona József telep­re látogattak, ahol tájékoz­tatót hallgattak meg, az ott folyó kísérletekről, kutatá­sokról. A Zöldségtermesztést Kutató Intézetben dr. Ha­mar Norbert tudományos osztályvezető ismertette az intézet munkáját, majd ezt követően a kecskeméti kert­barátokkal találkoztak a miskolciak. A megyei műve­lődési házban Vigh Lajos, a megyei szövetség titkára tar­tott ismertetet a kecskeméti kertbarátok munkájáról, te­vékenységéről. A tanulmányút második napján Dunaújvárosba láto­gattak, ahol • a helyi kertba­rátokat keresték fel. A szak­mai programokon kívül vá­rosnézésen is részt vettek, sőt ellátogattak néhány kert­barát kertjébe is. A kétna­pos program utolsó állomá­saként Budapestre utaztak, ahol rövid városnézésen vet­tek részt. A miskolci kert­barátok tanulmányúján szá­mos élménnyel és szakmai tapasztalattal gazdagodtak a résztvevők. Keserű méz Különös zamaté mézét gyűjtenek ezekben a napok­ban a Mecsek vidékén: a napraforgó virágjának keser­nyés ízű nektárját. A nálunk nem kedvelt keserű méz né­mely országban ritka cseme­ge. Paprikatermesztés ágykonténerben Termésmustra. Kerbolt Gyula kertészmérnök, szakkörveiető és Perjési László, az örök újitá vizsgálja az idei termésű A Fehér őzön egy tíj, a köztermesztésben még nem­igen elterjedt paprikafajta neve. Szinte már hallom Perjési Laci bácsi kiegészí­tését: — Intenzív paprikafaj­ta. Ezt lényeges hozzátenni. No, ha lényeges, akkor La­ci bácsi azt is árulja csak el, miért az? — Az intenzív fajta azt je­lenti, hogy a megfelelő tech­nológia betartása mellett a hagyományos fajták többszö­rösét termi. Csodáltam mindig az öre­get, akinek a kert, a ter­mesztés, az űj módszerek be­vezetése az éltetője, a min­dene. 62 éves, s nem tud nyugodni. Itt a Komlóstetőn, a város egyik leghidegebb részén, a Bükk lábánál, a korántsem nagy kertben min­den évben születik valami új, ami az újságírót is ide­csalja. Most éppen a Fehér özön, pontosabban a termesz­tése. Mert nem is annyira a fajta érdekes, hanem aho­gyan termesztik, ez az ágy­konténeres módszer. — A tavaszon sokan kine­vettek, amiért ilyen sűrűn, szőnyegszerűen telepítettem a palántákat. Nem tehettem mást, a technológia ezt írta elő. Csak amíg én ismertem azt, a nevetők nem. Most egyébként én nevethetnék. Ahogy elnézem a gazdag termést, igazat kell adni ne­ki. Mindehhez azonban né­mi magyarázat szükséges. Perjési László a Rónai Sán­dor Művelődési Központ Ker­bolt Gyula kertészmérnök ál­fóliával leleritem, és köré deszkakeretet készítek. Ez­után a fóliát 8—10 cm vas­tagon paprikatermesziésre al­kalmas földkeverékke! borí­tom be. így jön létre az ágv- konténer. Ebben négyzetmé­terenként 50—60 szál palán­tát ültelek, ami a lermöre- íurduláskor szőnyeget alkut. — Miért ilyen vékony a földréteg? — Az intenzív paprika gyökérzete. így a Fehér özö­ne i.s. nagyon sok oxigént kivan. Ezért a gyökereknek közel kell lenniük a talajfel­színhez. A lerakott fólia, a mélyre gyökerezést akadá­lyozza meg. Persze, a termesztés ko­rántsem ilyen egyszerű. Az intenzív paprikának külön­leges igényei vannak. Laci bácsi, hogyan is volt azzal a belocsolt két négyzetméter­rel ? — Mondta nekünk Tűri tanár úr. hogy amikor a pap­rika virágzik, be kell szün­tetni az öntözést, s addig, amíg cseresznyepaprika nagyságú termést nem lá­tunk rajta, koplaltatni kell a növényt. Az sem baj, hä. a paprika kókad, szárad. Én meg nem tudtam elviselni a fonnyadó növény látványát, s két négyzetmétert csak be­öntöztem. — Az eredmény? •— Amit a tápár úr mon­dott. Elrúgta a termést. Mert öntözni újra csak akkor sza­bad. amikor a kötődés meg­történt, de addig nem. Az a két négyzetméter jelentette nekem a tanulópénzt. Az ágykonténeres szőnyeg, termesztés hajtatással egybe­kötve különösen kifizetődő vállalkozás, hiszen a koréi paprika minden egyes darab­jának magas ára van. Egy négyzetméterről 120 darab paprika is lekerül, ami — fi­gyelembe véve a Fehér özön nagy méreteit — 8 kg pap­rikának felel meg. — Idén még nem mertem túl korán hajtatni. De az idei sikeres tapasztalatok alapján jövőre megpróbá­lom ... A háromaknás Mákvölgyi Bányaüzem a Borsodi Szén­bányák legnagyobb termelő egysége. Központja Albertte- lep, amely egyben a környék vonzási centruma is. Indo­kolt tehát az elhatározás, hogy a vállalatnál — két év­vel ezelőtt kormányrendelet írta elő, hogy az országban 10 ezer bányászlakást kell ál­lami támogatással felépíteni — megvalósítándó kétezer la­kás közül 168-at e települé­sen „hoznak tető alá”. A munkálatok 1977-ben elkez­dődtek, még abban az évben átadtak 72 komfortos otthont. Egy évvel később ismét 48 lakás átadására került sor. Ezekbe elsősorban a szaná­lásra ítélt régi kolóniákból költöztek be. A közelmúltban Takács Ist­vántól, a Mákvölgyi Bánya­üzem igazgatójától a folyta­tás felől érdeklődtünk. — Ebben az évben továb­bi két tömb felépítésével szá­molunk — kezdte tájékozta­tóját az igazgató. — Ez azt jelenti, hogy 1979-ben a bá­nyaüzem dolgozói közül is­mét 48 család költözhet új, korszerű otthonba. Az év el­ső hónapjaiban építőink jól startoltak. Hogy mindez így történt, az üzem szocialista brigádjainak is köszönhető, akik sok társadalmi munká­val járultak hozzá a megva­lósításhoz. Különösen az Ede- lény I—IV. aknán dolgozók érdemelnek dicséretet. A tervek szerint az első tömböt a bányásznapon ad­ják át a boldog tulajdono­soknak, emellett az üzem ve­zetősége ígéretet tett arra, hogy a második épületet is még ebben az évben birto­kukba vehetik lakóik: a ha­táridőt november 7-ben álla­pították meg. Ezek után sze­mélyesen is meggyőződhet­tünk arról, hogy a két épü­let falai teljes egészében el­készültek, az építők tehát be­váltották ígéretüket. Hogy még sincs minden rendben, és veszélyben forog az ere­deti határidő, arról a követ­kezőket tudtuk meg:' — Sajnos, az utóbbi he­tekben nehézkessé vált az anyagellátás, a tetőfedő pa­nelek hiánya késlelteti a belső munkálatok megkezdé- sát — magyarázta Takács István. Ezenkívül gondjaink vannak a nyílászáró szerke­zetek és a parketták biztosí­tásával is. Érdemes említést tenni még az emelőszerkeze­tek hiányáról, s nap mint nap ádáz harcot kell foly­tatnunk a darukért is. Indokolt tehát az igazga­tó aggodalma az átadást il­letően, hiszen a nehézkessé vált anyagellátás gátolja a szervezett, ütemes munkát! A távlati tervekkel kap­csolatosan megtudtuk, hogy az V. ötéves tervidőszak be­fejező évében még 48 lakás felépítésére kerül sor. Ezek alapozása már elkezdődött. Hátra van azonban még a kommunális létesítmények megvalósítása. A megnöve­ltedéit igények kielégítése ugyanis megköveteli a ke­reskedelmi és szolgáltatási tevékenység korszerűsítését. A lakosság növekvő száma ugyanakkor indokolttá teszi az egészségügyi ellátás fej­lesztését és a gyermekek is­kolai és óvodai elhelyezését is. Természetesen az min­denki előtt ismeretes, hogy mindezek megvalósítása nem megy máról holnapra. Még­is bizakodnak a Mákvölgyi Bányaüzem vezetői. Remény­kednek abban, hogy a ne­hézségek ellenére az V. öá- éves terv végére sikerül 168 lakást a mákvölgyi bányász- családoknak átadni. ©5. ta-jr. tál szervezett kertbarát szak­körének tagja, rendszeresen feljár Budapestre, a Kerté­szeti Egyetem Zöldségter­mesztést Intézete soroksári kísérleti telepére, ahol tanfo_ lyamokon ismerkedik a zöld­ségtermesztés legújabb mód­szereivel. — Dr. Túri István igazga­tóhelyettes útmutatásai alap­ján az országban most 27-en kísérletezünk az ágykonténe­res módszerrel. Az ország legészakibb részében én egye­dül. Az olvasót főleg, ha ker­tészkedő is, nyilván maga a módszer érdekli legjobban. Mit is takar az a kifejezés: ágy konténeres termesztés? — A paprikatermesztésre kiválasztott területei haszpált Az élelmiszer minőségének vizsgálatára új eljárás ki­dolgozása kezdődött meg a Központi Élelmiszeripari Ku­tató Intézetben. A módszer lényegében a jelenlegi ér­zékszervi, vagy kémiai mi­nőségmeghatározás helyett a gyorsabb, s főként nagyobb biztonságot jelentő fizikai meghatározáson alapszik. Az új módszerhez egy különle­ges optikai műszert vásárolt külföldről az intézet, ezzel világítják át a minősítésre szánt gyümölcsöt, vagy niás élelmiszert. Abból, hogy az Ahogy — utólag a képen is — elnézem az idei termést, biztos vagyok benne, nem fog ráfizetni. De talán nem­csak ebben a komlóstetői nyugdíjas gyári munkásban van ilyen vállalkozókedv. Remélem, nem rontom Laci bácsi boltját abbéli kívánsá­gommal: legyen több ágy- konténer, következésképp le­gyen több primőr paprika Miskolcon. S majd elfelejtettem a há­ziasszonyok figyelmébe aján­lani a Fehér özönt. Vastag húsú, ízletes, s ami nagyon lényeges, egyáltalán nem csí­pős paprika. Eddig ugyanis csípmentes paprikákkal nem voltunk elkényeztetve. anyagon meddig hatol át a különböző hullámhosszúságú fénynyaláb. következtetni le­het az összetételre, az élel­miszer béltartalmára. A ku­tatók most valamennyi fon­tosabb élelmiszerhez elkészí­tik az úgynevezett elnyelési színképet, ennek során meg­határozzák egy-egy tulajdon­ságra — szín. fehérjetarta­lom, zsírtartalom — a meg­felelő színtartományt, így az előre elkészített színmintával összehasonlítható a vizsgálat eredménye. A belső munkálatokat is megkezdték. Hajdú Imre Fotó: Szabados György r Uj módszer

Next

/
Thumbnails
Contents