Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-28 / 175. szám

ESZAK-MAGYARORSZÄG 4 1979. július 2S., szombat N EM A ETKÜZI BRIGÁDOK: „ . . . a haladás hívei a spanyol köztársaság se­gítségére siettek ... A spanyol szabadságharcban kb. L20U—15UU magyar önkéntes küzdött a köztár­saság oldalán’-. Munkásmozgalomtörténcíi lexikon Bp. 19*«. 15«.-old. UTAZNI? UTAZNI! Üdülés a spanyol tengerparton, Calellában jú­niusiul novemberig, X napos turnusokban. Elhe­lyezés; a 1-lolel szobákban . . . Több mini két hónapja, hogy befejeződött a 19. mis­kolci filmfesztivál, de későn jelentkező folyóirat-reflexi­ókban, csakúgy, mint a fesz­tivált követően a napilapok es hetilapok beszámolóiban, értékelő írásaiban lel-fel- bukkan egy elgondolkozta­tó motívum. Jóllehet, a film- fesztivál — az idén a mo­zifilmek fesztiválja — hír­adó. dokumentum és riport, népszerű-tudományos, ani­mációs és hosszú dokumen­tum kategóriájú alkotások versenyszerű megméretése volt. az értékelésekben a leg­erősebb hangsúly a ver­senyben volt mindössze há­rom hosszú dokumentum- r filmre, valamint az informá­ciós keretben • bemutatott egyéb hosszú dokumentum- filmekre, sőt gz itt nem is látott, de a hosszú dokumen- tumfilmekkel rokonítható al­kotásokra tevődött. Nagy­mértékben segítette a hang­súlyeltolódást az is. hogy a fesztivál utolsó napján eb­ben a témakörben rendezlek külön vitát. Amiért érdemes visszatérni a fesztivál vissz­hangjának erre a motívumá­ra.- tulajdonképpen egy kér­dés. amelynek megválaszolá­sa a kétévenként, sorra kerülő ] hasonló jellegű fesztiválok szervezésénél befolyásoló té­nyező kell. hogy tegyen. Felsoroltuk, hányféle ka­tegóriában indultak filmek ezen a fesztiválon. Ezekből három kategória — a hír­adó és a kétféle dokumen­tum — tulajdonképpen ösz- t szevonhaló, hiszen oly sok l rokon vonás jellemzi mind- ; hármat, hogy együttesen is i merlegelhetók bizonyos ,meg- I közelítésben. Annáig ellenére, j htigy két. eltérő kategória is jelentkezett még, és hogy az animációs filmeket minden értékelő írás igen nagyra tartotta, igen melegen mél­tatta, úgy tűnik, hogy a mis­kolci fesztivál — s erre utalt már az 1977-es is — mind­inkább fórumává válik a Ba- i lázs Béla Stúdió alkotói, va­lamint a Híradó- és Doku-, mentumlilm Stúdió egyes al­kotói által szorgalmazott és igen jól művelt, egyes játék- filmrendezők körében is na­gyon kedvelt és. kiválóan mű­velt. kialakulóban levő, ma még bizonyosfajta hibriditást mutató műfajnak, amelyet hol dokumentum-játékfilm­nek, hol jálék-dokumentum- íilmként emlegetnek, mert hisz' mind a játék-, mind pedig a dokumentumfilm is­mérvéi fellelhetők bennük. Igen részletesen írt erről leg­utóbb a Napjainkban Szek- fü András, említette a Bor­sodi Szemlében Gyarmati Bé­la is. hogy csak szőkébb pát­riánk utóbbi publikációira hivatkozzunk. Igen helyes, ha valami je-' lenlkező újat felkarolunk. Magam is megkülönböztetett érdeklődéssel figyeltem eze­ket az alkotásokat, megje­lenésük idején valamennyiről írtam, méltattam erényeit, elmarasztaltam az általam arra érdemes fogyatékossága­it, őszintén szurkolok ennek a törekvésnek a ki teljesedé­séért és azt is örömmel fogad­tam, hogy Miskolcon olyan beható vita bonckése alá ke­rülhetett. mint a fesztivál utolsó gondolatcseréje volt, amelyen elhangzott — nem először és bizonyára nem utoljára — az a megállapí­tás is. hogy a tizenöt évvel ezelőtt kialakult, műfaji ka­tegóriahatárok bizony felül­vizsgálatra szorulnak napja­inkban, az élet ezeket túllép­te. helyenként el is sodorta *zokat. Mást értünk doku­mentumfilm alatt napjaink­ban. mint mondjuk az első miskolci filmfesztivál idején. Ip64-ben. Egyet kell mind­ezzel értenem és azzal is, hogy ez az újfajta hosszú do­kumentumfilm, vagy doku­mentum-játékfilm. vagy já- ték-doku mentumlilm. mind­egy minek nevezzük, bemu­tatkozási . és megvitatási fó­rumot kíván. Mi hát akkor az aggá­lyom? Féltem a miskolci filmfesztiválok további egy­ségét. Most kapcsoljuk ki a páros évek tévéfesztiváljait. Maradjunk a moziba szánt kisfilmek kétéves megmére­téseinél. Ha a vei‘senyprogT ramban egyfajta filmek sze­repelnek. a vitafórumokon pedig elsősorban másfajta filmekről esik szó. valamifé­le olyan kettősséget érzek, mintha a fesztivál előkészité- . sében lenne valami hiba. Túlléphetnek a viták a látott versenyműveken, de mégis­csak az kell. hogy legyen, a versenymezőny lehet alapve­tően az eszmecserék kiinduló­pontja. Azok a filmek, ame­lyeket a fesztiválra egybe- sereglett szakma és a nagy- közönség lát. Ellenesetben egy szűkebb kör máshonnan való ismereteire támaszkodó polémia felé kanyarodik el a fesztivál vitája, mint ez a már hivatkozott esetben is történt. Száműzzük hát a miskolci filmfesztiválokról a hosszú dokumentumlilmek, a doku­mentum-játékfilmek és tár­sai körüli eszmecseréket? Szó sincs róla! De meg kell teremteni a róluk folyó vi­táknak valami alkotmányo­sabb alapját. Illeszkedjék be ez a kategória szervesebben a miskolci filmfesztiválok programjába, anélkül, hogy a hagyományosabb kisfilmmű. fajok fesztivált lehetőségei csorbulnának, ismerje meg e hosszú filmeket mind széle­sebb közönségi'éteg, egyálta­lán integrálódjék markán­sabban az eredeti i miskolci programokba a dokumentum- filmezésnek ez az új ága. Lássuk a filmeket, lássák a filmeket sokan, úgy vitat­kozzanak a művekről, a tö­rekvésről, a jelenségről, egy­általán erről az új valami­ről. Mert így a hosszú do­kumentumfilmesek, doku­mentum játékfilm-készítők, Balázs Bélások úgy érzik, hogy ők csak valami függe­lékként vannak jelen a mis­kolci fesztiválokon. A hagyo­mányosabb kisfilmek alkotói pedig ugyancsak azt érezhe­tik. hogy az ő munkáik pe­regnek menetrend szerint, azokat értékeli a zsűri, a na­gyobb szakmai érdeklődés viszont a „kirekesztett” új felé fordul. , Csaknem két év van hátra a következő'mozifilmes mis­kolci fesztiválig. Bizonyára a Filmművész Szövetségben és az alkotóműhelyekben is fel­vetődik addig az a gondolat, hogy az élet sodrában jelen­tősen módosuló műfaji kö­töttségekkel párhuzamosan, illetve azoknak jobban meg­felelően, az újabb törek­véseket tükröző alkotások­nak is jobban be kell ol­vadnia a fesztivál mun­kájának egészébe, alkotmá-. nyosabbá kell tenni ezek részvételét a miskolci szám­vetéseken. Hijt pedig erre nincs mód. akkor kell te­remteni egy külön fórumot. De a pillanatnyi hibriditás sokáig nem tartható, mert ellentmondásokat szül. fele- más helyzeteket eredményez. A 19. miskolci filmfesztivál­ról írott értékelések jó néhá- nya erre int. Benedek Mikló« Ma nyílik Gulác rajzi i ül íiása A miskolci Herman Oltó Múzeum Képtárában — Kos­suth utca 13. — ma déltől j látható Gulácsy Lajos raj-' zainak kiállítása. Az 1882 és 1932 között élt művésznek ötven rajzát állították ki a1 Képtár földszinti termeiben, s azok egy része most kerül először bemutatásra, miután több magángyűjteményből' a Herman Oltó Múzeumhoz ju. tott, ,,A magyar grafika mes­terei” című sorozatban ren­dezett tárlat ez év szeptem­ber 30-ig tekinthető meg. Érdemes megnézni Ma cs holnap — fiataloknak A nemzetközi gyermekév egyik rangos eseménye a ha­zánkban megrendezendő eu­rópai gyermektalálkozó. Az eseményre a földrész számos országából érkeznek hozzánk gyerekek, hogy húsz napig élvezzék vendégszeretetünket, ismerkedjenek hazánkkal és a magyar gyerekekkel. A gyermek talál kozó ünnepélyes megnyitására ma kerül sor Budapesten, a Sportcsarnok­ban. Erről az ünnepi ese­ményről ma 17.50-es kezdet­tel helyszíni közvetítést ad a televízió. S hogy látványban, szórakozásban nem lesz hi­ány, azt biztosítják a fellépő együttesek, zenekarok, a sportiskolások műsorai, és a Bábszínház fiatal művészei­nek előadása. Holnap, vasárnap délelőtt 11.10-kor az Albrecht Dürer­ről. a legnagyobb német fes­tőről és grafikusról készített NDK tévéfilmet láthatjuk. A kalandos életű, magyarorszá­gi születésű művész világhí­rű alkotásai mellett megis­merkedhetünk a korral, a lő—16. század fordulójának történelmi eseményeivel, vé­gigkövethetjük Dürer életút­ját a Békés megyei Ajtós községtől a Nürnbergben le­telepedett ötvösmester apa mellett eltöltött gyerekkoron, az inaséveken és a megha­tározó nagy tanulmányuta­kon át, az érett mester meg­rendítő alkotó korszakáig. Ez év tavaszán hozták ha­za a legendás hírű Lukács tábornok, Zalka Máté ham­vait, hogy magyar főidben pihenjen a spanyol szabad­ságharc vezére, aki csupán első volt az egyenlők, az in­ternacionalisták között. Negy­ven évvel ezelőtt fejeződött be a spanyol nép és a nem­zetközi brigádok harca a fasizmus ellen. 1939 júliusában az ezer- nyelvű, egyszínű brigád ma­gyar önkéntesei közül még számosán a franciaországi gui'si internáló táborban ra­boskodtak. Néhányan a tör­ténelmi Borsod—Gömör me­gye szülöttei voltak. Nincs róluk pontos kimu­tatás. nem ismerem névsoru­kat; az elvtársi hangulatú beszélgetések nyomán jutok el azokhoz, akik Zalka Máté egykori katonái voltak. Tes­tüket golyók és gránátszilán­kok csonkították meg. a visszaemlékezés során elér- zékenyülnek, s ki tudja, há­nyadszor temetik el gondo­latban bajtársaikat. Forradal­mi hitük és akaratuk töret­len, megfáradt testi erejük ellenére. Szívesen oldódik meg nyelvük, ha a szabad­ságharc dicsőséges 986 nap­ját idézzük, meg-megújuló beszélgetéseink során. ★ Nagy Károiy internaciona­lista Pelsőcrő! indult el a munkásmozgalom veszélyek­től egyáltalán nem mentes, váratlan fordulatokban gaz­dag útján. — Hogyan lett a pelsöci munkásból internacionalista? — A Csehszlovák Kommu­nista Párt vezetősége 1935- ben kiküldött Moszkvába egy évre, a Lenin-iskolára. Akkor még nem gondoltam, hogy tíz év múlva kerülök haza családomhoz. Többször is mégváltoztattam a nevem, míg Pozsony, Lengyelország érintésével megérkeztem Moszkvába, ahol a. Vörös Segély titkára fogadott. Egy évig tanultunk, ismerkedtünk a kolhozokkal, gyárakkal, maj.d Molnár Sándor ba.jlár- sammal katonaiskolát végez­tünk. 1937. május 4-én mint önkéntesek indulhattunk a spanyol szabadságharc védel­mére. — A párt küldte agitátor- iskolára, de a nemzetközi proletariátus erdeibe azt kí­vánta, hogy ott szolgálja ha­zája érdekeit, ahol a legjob­ban veszélyeztette azt. a fasizmus. Hogyan érkezett spanyol földre? — Leningrad, Finnország, Stockholm volt az útirány. Onnan 80 dollárért egy al­kalmi teherszállító repülőgép vitt bennünket Amszterdam­ba. Mint turisták jelentünk meg Párizsban, ahol sikerült megtalálni az .összekötőnkéi. A „No interventio Comisslo” közvetítésével érkeztünk meg Albacétébe. az internaciona­lista brigádok központjába. — Mikor és hot esett át a tűzkeresztségen? — 1937. július 24-én ve­tették be páncélos egysé­günket. hogy Madridtól tá­volabbra tolják ki a front­vonalat. Ezzel megakadá­lyozhattuk. hogy az ellenség löhesse Madridot tüzérségi tűzzel. Aztán Brunette kö­vetkezett. Egyik frontsza­kaszról a másikra csoporto­sítottak át a 11 páncélozott járművel bennünket. Minden állomáson hatalmas (transz­parensek fogadtak: „Viva Russia!” felirattal. OU vol­tunk Valencia mellett, ami­kor a németek megbombáz­ták a várost. — Kik . voltak bajtársai, parancsnokai? — Ott harcolt a berzétéi Gáspár László, a lökösházai Korács elvlárs. Szomorú emlék marad számomra, hogy a beretkei Kohn Gyu­lát már csak holtan láthat­tam meg egy mentőkocsiban, a fronton. Parancsnokaink? Meglátogatott bennünket Gaál tábornok, valamint Bá­nét elvtárs, a Rákosi-batail- lon politikai biztosa is. — Meddig harcolt a fron­ton? — 1938. április 24-től mór a Balaillon-Masaryk-ban har­coltam, Közép-Aragóniában. Akkor már komisszár vol­tam. Amikor láttam a hadi­anyag-utánpótlás visszássága­it. közvetlenül Andre Marty elvtárshoz fordultam a bajok orvoslása céljából. 1938, no­vember 21-én Camde Vanol főterén alakítottunk új egy­ségeket, mert akkor már a többieket kivonták a harcból, mivel a Népszövetség — nyugodtan mondhatjuk Nép­Cadibiin, l és ? ágyas, zuhanyozó* COO PTO U Rí ST BUD A V EST. (ellenes) .szövetség — úgy ha­tározott. hogy október 28-an el kell hagyni a brigádoknak Barcelonát. 1939 tavaszán hagytam el Spanyolországot az utolsóként távozó inter­nacionalisták közölt. — Mi lett a sorsa a köz­társaság leverése után? — A gursi internáló tábor­ban raboskodtunk. Újjászer­veztük a pártot, még kórust-is alakítottunk. Amikor on­nan szabadulhattunk, akkor­ra a müncheni döntés értel­mében hazánk már a fasiz­mus prédájává vált. Nem térhettünk haza. Új szakasz kezdődött a politikai emig­ránsok életében. Oda men­tünk, ahol befogadtak ben­nünket. Angliába. — Hol és hogyan sikerült az internacionalistáknak az új hazában letelepedni? — Angliába emigráltunk, s mint a CSKP tagjai tartot­tuk a kapcsolatot azokkal a magyar menekültekkel, akik­nek még sikerült a fasizmus elöl elmenekülni. (Fényképeket nézegetünk. Az egyik csoportképen 18—20 magyar emigráns London egyik külvárosában. A kép hátoldalán ez a megjegyzés áll: „A viszontlátásra a sza­bad Magyarországont 1941. III. 15.") — Ili már angol katonai uniformisban látom Nagy Károlyt, bajtársaival. Hol ké­szült el a kép? — Ez már a partraszállás után készült. Az egyik baj- társunk elesett, s annak ál­lítottunk síremléket a ..Cher­bourg! I temetőben. Akkor is összetartottunk, a spanyolor­szági szabadságharcosok, de akkor az angol hadsereg fo­gadott be minket, önkénte­sek voltunk, s kergettük a fasisztákat Berlinig. A hábo­rú után végre hazatérhet­tünk 1945-ben. * Nagy Károlv és bajtár.sai- nak életútját a pari iránti hűség határozta meg. Pel- sőc, Moszkva. Valencia, Lon- doh, Cherbourg. Pelsőc vol­tak a jelesebb stációk. 1-Iosz- szű volt ez az út a szoci­alista Szovjetunión keresztül a háborús tűzfészekig, Spa­nyolországig. majd a nagy csaták viharain át a szoci­alizmus győzelméig. Tiszteljük, becsüljük a nagy történelmi sorsfordulók tanúit, akiknek az élete vagy hősi halála árán „lesz nem­zetközivé holnapra a világ!” A VOLÁN 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70. szám, bejárat a Tüzér utca felöl) I az Autóközlekedési Tanintézetnél autóbuszvezetőket képez ki A költségeket a válVrlaf térifi. Jelentkezési feltétel: — betöltött 21 éves éleikor, — legalább 8 általános iskolai végzettség, — „C" kategóriára érvényes vezetői enqedély, — kétéves hivotásós igazolt tehergépjármű-vezetői gyakorlat, — büntetlen előélet Jelentkezés folyamatosan a személyforgalmi üzemnél (földszint 13. szoba), 1979. augusztus 2-ig. (Nemesik) I A B.-A.-Z. megyei TávhŐszoIgáltalö Vállalat értesíti LENINVAKOSI FOGYASZTÓIT, hogy a nyári karbantartási munkák miatt, 1979. augusztus 1-én 0 órától 1979. augusztus 15-én 24 óráig a melegvíz-szolgáltatást szüneteltetni fogja Kérjük fogyasztóink szíves türelmét és megértését A B.-A.-Z. megyei Távhöszolgáltató Vállalat értesíti ÓZDI FOGYASZTÓIT, hogy Ózd város egész területén a használati melegvíz-szolgáltatást 1979. július 30. és 1979. augusztus 10. között karbantartási munkálatok miatt szüneteltetni fogja Kérjük fogyasztóink szíves türelmét és megértését Nehezedő kettősség a fesztiválon „Szabadság, s jog kél nyomukban.. N 1939 július — 1979 július

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents