Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1979. július 26., csütörtök Nézőtéri meditáció meg Picire ÉM (Mozisai Ciancarlo Giannini, Visconti Az ártatlan című filmjének férfi főszereplője. A négy évvel ezelőtt elhunyt Luchino Visconti hattyúdalának számítható a hozzánk most ért Az ártatlan gímű filmdráma, a világhírű rendező utolsó műve. Visconti neve szinte korszakot jelöl az egyetemes filmművészetben. a ncorealizmus egyik atyja és a nálunk többször felújított liocco és fivérei, A párduc, a Közöny, a Halál Velencében és más alkotásai az igazi művészetet kedvelők előtt hazánkban is ismertté tették munkásságát. Élete utolsó filmjében Gab- rrielc D'Annunzio regényét fogalmazta át a film nyelveié, több forgatókönyvíró társaságában maga is társnőként dolgozott. Jóllehet, Az ártatlan jellegében messze eltér a Rocco és fivérei harcos napi aktualitásától. a ma társadalma gondjainak nyers feltárásától, valójában a múlt század végi olasz feudalisla világból meríti témáját, mondandója több áttétellel a mához is szól. közvetít valami üzenetet. Mindezeken túl rendkívül éles képet rajzol arról az akkor már végnapjait élő feudalizmusról, amelynek képviselői régen túlhaladottak voltak, és igen mesterien, egy olyan férfiban testesíti meg ezt a letünöben levő világot, aki sok vonatkozásban, legalábbis ateizmusában már nem abban a szellemvilágban él, e tekintetben gondolkodása előre mutató. Ugyanakkor, jóllehet, a XIX. század végén vagyunk. középkori kényúrnak érzi magát, aki természetesnek tartja, hogy szép felesége mellett szeretője legyen. más akaratot, más elképzelést nem ismer, csak a sajátját, s bár a haladás és n férfi és női egyenjogúság hívének hirdeti magát, amikor felesége, akinek rendszeresen beleegyezését kéri hosszabb kiruccanásaihoz, ugyancsak megcsalja, és még gyermekkel is megajándékozza, sértett hiúsága gyilkosságba kergeti, megöli a piciny gyermeket. Ez a gyermek a címbeli ártatlan, aki semmiről nem tehet, mások vétkeiért fizet kis életével. De nem lenne igazi „úr” a hős, ha utána látványosan, szerelője előtt nem lőné szíven magát. A történet tagadhatatlanul melodramatikus. De átsüt rajta egy emberi magatartás elitéltetése. Ugyanakkor mindvégig leköt — még akkor is, ha a film meglehetősen hosszú és lassú sodrú — Visconti rendezésének mesteri mívessége, kidolgozottsága, nem utolsósorban a ragyogó főszereplők elragadó játéka. Kicsit fárasztó, de értékes filmélmény. Néhány esztendeje a nyári kánikulánál, meg a zivataros időjárásnál pontosabban megérkezik, mint valami évről évre vissza-visszatérő istencsapás — igaz, nagyon sokaknak ellenállhatatlan öröm — Pierre Richard újabb, meg újabb filmje. E kétbalkezes és kétballábas író-színész-rendező, amióta mint „magas szőke férfi, felemás cipőben” megjelent a magyar filmvásznon, évről évre blödebb és silányabb bolondozásokkal traktál. Nagyon olcsó humorra épültek filmjei, a most látható Félénk vagyok, de hódítani akarok című, a sok ismétlődéstől már-már unaiomba fulladó bolondozások, primitiv viccelődések láncolata. A vékony történeti szál, amelyre e vicceket felaggatlák, ugyancsak gyatra fonálból készült. Ráadásul. eléggé öregecske is. Kasszasikernek szánták bizonyára. (benedek) fóliasátorként, talajtakaróként történő alkalmazása elősegíti a zöldség- és gyümölcstermesztést. — Vízálló. — vegyszerálló, — kiváló tényáteresztő, — 4.2 m. 8,5 m és lő m széles változatban készül. Vevőszolgálat: TVK Kereskedelmi Iroda. 1052 Budapest. Pilvax-köz 2—4. Tel.: 174-444. 174-275. Beszerezhető az átész-üzletekben. szakboltokban és a TVK-mintaboltokban. Miskolc. Petneházv utca 6. Leninvárps. üzletsor. Pécs. Kossuth Lajos utca 47. Budapest. ,V Pilvax-köz 2—4. flóra Fernere eiiilékezve Móra Ferenc íróra emlékezve. a Mezőcsáti járási Könyvtár az általános iskolákkal közösen elhatározta, hogy irodalmi vetélkedősoro- zatot szervez a járás valamennyi IV. osztályos tanulója részére. A vetélkedőket mindenül! a (közművelődési könyvtárakban bonyolították le. Témája a ' ötelező irodalomra. a Kincskereső kisköd- mön című Móra-müre épült. A járási könyvtár gyermekrészlege a járás könyvtáraiban 10 vetélkedőt bonyolított 'le az általános iskolai igazgatók, tanárok és a községi közművelődési könyvtárvezetők közreműködésével. A versenyeken 448 tanuló vett részt. A községi szinten kiemelkedő teljesítményt elért versenyzők részére járási vetél- kedöt szervezlek. Itt. 0 csapat mérte össze tudását, amely Móra Ferenc ifjúsági műveinek ismeretét és Földes Anna: Így éli Móra Ferenc című könyvében foglaltakat tartalmazta. A versenyző csapatok teljesítményük arányában könyvjutalomban részesültek. Az igazi érték azonban az élményhez kapcsolódó ismeret volt — ami tartós is marad. A versenyzők már 10 éves korban megtanulták, hogyan kell értelmezni olvasás közben az. olvasott művgt, megtanulták a lényeges cselekmények kiemelését. Kiss László, a Mezőcsáti járási Könyvtár igazgatója Muróli Lajos Vénassz.onyok nyara című művében három különböz.ő korú nő él, teljes elszigeteltségben egy lakásban: a nagymama, az. anya és harmincon túli lánya. Életük pontosan beosztott, rend és megszervezett harmónia szerint folyik, ám ez a harmónia csak látszólagos: feszültség, gyűlölködés lappang mögötte. Ebben a közegben a lány lázadása is csak tragikus kísérlet maradhat. A Vénasszonyok nyarából most tévéfilm készül, Léner Péter rendezésében. A forgatást a napokban kezdik. Drengubák János — az egyik híres drótos — munka közben. Lábujjhegyen lopakodunk a terembe, mert a foglalkozás már megkezdődött. Petik Rezső nyugdíjas tanár a hegyközi drótosokról beszél a gyerekeknek. Az előadás any- nyira megragadó, hogy nemcsak a szlovák nemzetiségi olvasótábor 38 lakója, hanem a tábor könyvtáros tanárai is nagy érdeklődéssel hallgatják. Mi, idősebbek még láttunk drótosokat, a három megyéből összehívott 12—13 éves fiúknak, lányoknak már csak régi felvételek, egykorú rajzok és festmények idézik fel a vándoriparosok alakját, akik forró nyárban és hideg télben járták az országot. a 18—19. században, még jobbára cserépedényeket drótozva mesteri módon, később pedig bádoglábasokat, fazekakat foltozva. De ők vállalták az üvegezést is. Az óváios és az újváros találkozása Kaironanban, ahol önálló estet adott a Hegyalja. Fotó: Szabolcsi Mihály Felvonulás Tuniszban, a fesztivál nyitó napján. A sátoraljaújhelyi Hegyalja Népi Együttes képviselte hazánkat a július 14—21. között megrendezett kari hágói nemzetközi néptáncfeszti- válon. Az együttes tagjai ■ nagy izgalommal keltek útra, hiszen először léptek ki kontinensünkről, s előzetesen úgy tudták, hogy verseny jelleggel rendezik meg á találkozót. — A verseny elmaradt — mondta a hazaérkezés után Rónay Ferenc, művészeli vezető. — A szervezők ugyanis úgy döntöttek, hogy ez évtől kétévenként rendezik meg a néptáncfesztivált és csak bemutatójelleggel; a versenyt eltörölték. Természetesen így is végig igen izgalmas volt számunkra a tunéziai út. — Európa, Ázsia és Afrika olyan nagy hírű együtteseivel — egyébként 24 országból érkeztek folklórcsoportok — ismerkedhettünk meg, mint az Azerbajdzsán! Állami Együttes, a í'ogói Népi Együttes vagy a Pekingi Balettkar... A fesztivál ‘ központi helye Karthágó volt, itt három alkalommal léptünk színpadra a feszti válprogram keletében: önálló műsorral mutatkoztunk be Tunézia déli és középső országrészének több városában. Egy alkalommal pedig igen nagy megtiszteltetésben volt részünk: Haliaméban libanoni és szovjet néptáncosok társaságában álltunk színpadra, ezt a műsort a miniszterelnök is megtekintette. A Hegyalja Népi Együttes tagjai a hét elején érkeztek haza. A sűrű program és .az utazás fáradalmait azonban rövid idő alatt feledtette a sok élmény; mint az együttes vezetője mondta, kevés szabad idejükben mindig alkalmat találtak arra is, hogy a történelmi nevezetességű helyekkel ismerkedjenek, s Tunézia mai életéről tájékozódjanak. (ten agy) Hogyan éltek a drótosok, ki volt Hviezdoslav? Nemzetiségi Petik Rezső remek kis tanulmányt (Drolári z Hegyközül irt életmódjukról, s mesterségükről. Jó lenne, ha a megyei könyvtár magyarul is megjelentetné. Ezúttal talán csak annyit, hogy szőkébb hazánkban, a Hegyköz három kis községében. Vágáson, Kis- és Nagyhután éltek. A múlt idő talán nem is egészen helyénvaló, hiszen a nagyhutai Repka Gyula és a vágáshutái Szemón Imre még mindig a régi mesterséget űzi. Rezső bácsi összegyüjtöüe a drótosok tárgyi emlékeit is. A gyerekek — néhányan a hajdani drótosok unokái, dédunokái — kezükbe foghatják a különböző szerszámokat, a mesterien rnegfol- tozolt edényeket. Sőt mindjárt megtanulnak — természetesen szlovákul — egy népdalt is. mely a drótos nehéz életéről szól. „Kiskoromtól vándorolok a világban ... Senki sem tud az én életemről ...” Egy tanítási óránál, jóval hosszabb ideig vagyunk együtt, de senki sem fáradt. Főleg a kedves tanár bácsi nem, aki hegedűvel, zongorával varázsolja elő a szép dallamokat, s egyik történetet a másik után mondja a vándorló drótosok éleiéről. Még izgalmas farkaskaland is van ezek között. olvasótábor De hál a július 19-én kezdődött nemzetiségi olvasótábornak ez csak egy foglalkozása. Hagy Sándorné módszertani könyvtáros — a tábor vezetője — elmondta, hogy a borsodi, hevesi és szabolcsi gyerekekkel (akiknek egy része már tavalyról ismerős) nagy kirándulást tettek irodalmi emlékhelyeinken. A széphalmi Kazinczy- kertben Hubay Ágnes beszélt a tábor lakóinak arról a gazdag irodalmi hagyatékról, mellyel Észak- és Ivelet-Ma- gyarország. büszkélkedhet. Járlak a gyerekek Hollóházán. Füzérradványban és Lászlótanyán is. Annyira tetszik a tábori élet. hogy délutánra is Sátoraljaújhelyen maradunk. A szabad időben jól megnézzük a szlovák iskolát, mely helyet adott a táborozóknak. Hires ház ez, itt látta vendégül Kazinczy Gábor 1842- ben Petőfit. Sajnos, az omladozó falukat, plafonokat már alá kellett dúeolni; a gyerekek leny.őoszlopok között járnak, játszanak. A kép bizony kicsit lehangoló: szerencsére épül már az új szlovák iskola . . S még valami épül. ha nem is látványosan: ennek a 38 gyereknek a személyisége. Akik mindenekelőtt arról győződhetnek meg, hogy' mi, rpagyarok, mennyire fontosnak tartjuk a szomszéd népek megbecsülését, s még jobb megismerését. Megtanulhatják — Bartók és József Attila példája nyomán, s a most 130 éve született Hviezdoslav (aki miskolci diák is volt) műveivel ismerkedve —, hogy kultúránknak közösek a gyökerei, hogy mindig is kölcsönösen gazdagítottuk egymást, s a jövőben is- ez a feladatunk. A gyerekek persze nem száraz. didaktikus előadásokat hallgatnak erről, hanem „csak” játszanak, énekelnek, olvasnak. Délután Tőlh Gyuláné (Éva néni) jóvoltából mi is megtanulunk jó néhány szlovák népi mondókát és dalt. Egy csúfolódó (a szlovák népköltés kis remeke) különösen tetszik: .,— Enni, inni van csak kedvem, elmenni a táncba.” (Ezt a lányok éneklik, a fiúk pedig így válaszolnak): ..Bezzeg nem volt soha kedved szoknya ráncoláshoz .. .” A gyerekek, akik sajnos, kicsit elfelejtettek játszani, egyre jobban belemelegednek. Kiderül, hogy tudnak azért néhány szlovák kiszámolót. s dalokat is hoztak magukkal. A tábor egyik célja éppen az. hogy elevenné tegyék — az új generáció éleiének szerves részévé — a megőrzésre érdemes népi hagyományokai Hél végén zár a tábor. Mégpedig szavalóversennyel. A gyerekek Hviezdoslav egy-egy versével készülnek. (gyarmati)
