Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-26 / 173. szám
1979. július 26., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Az üzemi demokrácia fejlesziese az LKM-ben A Lenin Kohászati Müvek nagyüzemi pártbizottságának végrehajtó bizottsági ülésén ez év elején elemezték az üzemi demokrácia fórumaival kapcsolatos tapasztalatokat. A tennivalókat így lehet summázni: elsősorban tartalmilag kell továbbfejleszteni a hagyományos fórumokat, s különösen fontos a termelési tanácskozások színvonalának növelése. A vállalat közvetett, képviseleti fórumai a dolgozók bevonásával jól működnek. A gyár dolgozói mégis a közvetlen fórumokat tartják fontosnak A jelentés második része — kérdőívek, sok dolgozóval való beszélgetés alapján — tanulmányi szinten elemzi ennek okait, magyarázatát, s ahány adat, megállapítás, annyi tennivaló. A megkérdezettek többsége ismeri az üzemi demokrácia fórumait. A dolgozóknak csaknem a féle a közvetlen fórumokat. 6 százaléka csak a képviseleti s mindkét fórumot közel 20 száza- ka ismeri megfelelően. Az ismeretek szoros összefüggésben vannak a dolgozók politikai, szakmai tudásával. A képzettebb emberek szélesebb látókörűéi;, jobban ismerik a fórumokat, saját jogaikat. egyben saját felelősségüket is. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése érdekében lett intézkedésekről a dolgozóknak több mint 04 százaléka tud. Ezek 45 százaléka gazdasági és egyben a társadalmi szervezetektől nyerte értesüléseit. A dolgozók 33.7 százaléka a szakszervezettől. több mint a fele szemináriumokon, közel egyharma- da a tömegkommunikációs eszközök útján szerzett; ismereteket. A dolgozók szerint a termelési tanácskozáson a következő sorrendben kell foglalkozni a témákkal: termelés és gazdálkodás; munka- és szociális körülmény, munka- védelem. szocialista brigádmozgalom. A másik közvetlen fórumon, a szocialista brigádértekezleten így kellene csoportosítani a témákat: szocialista brigádmozgalom, munkatársi kapcsolat, termelés és gazdálkodás, munka- körülmény és munkavédelem. Érdekes: mindkét fóruFELMONDTAK AZ ITTAS TANÁRNAK i Ittasan, tanításra képtelen állapotban jelent meg az iskolában egy tanár. A kollégáira sértő megjegyzéseket tett és kijelentette: a jelenlegi vezetőséggel nem hajlandó együtt dolgozni. Ezután eltávozott és öt napig nem adott hirt magáról. Kijelentéseit azonban az igazgató felmondásnak tekintette és írásban értesítette, hogy azt elfogadja. A tanár az intézkedést nem vette tudomásul és hangoztatta: szavait nem lehet úgy értelmezni, mintha fel akart volna mondani. Ezek után újabb intézkedéssel felmondtak neki. A határozat ellen az illető a munkaügyi bírósághoz fordult, amely a felmondási hatályon kívül helyezte. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a tanár keresetét elutasította és a felmondást helyben hagyta. A Munka Törvénykönyve értelmében, a dolgozók kérelmére, a munkaügyi vitát eldöntő szerv a . felmondást hatálytalaníthatja, ha az jogszabályi tilalomba, illetve korlátozásba ütközik, nem a megszabott módon történt, vagy az abban megjelölt indok valótlan — hangzik a határozat. A tanár magatartása ellen többször merült föl kifogás. Emiatt ismételten figyelmeztették. Ez a körülmény, valamint, hogy munkára képtelen állapotban, mon a hatodik helyen szerepel a bérezés, a jutalmazás. Viszonylag jó a fórumok előkészítése. A termelési tanácskozások és a szocialista brigádértekezletek témáit a dolgozók 77, illetve 75 százaléka előre ismeri. így felkészülhet észrevételeinek elmondására. Az év eleje óta ebben is további fejlődést értek el. Elgondolkoztató, hogy mindkét fórumról a nem fizikai beosztású dolgozók tudnak előre legkevesebbet. A dolgozók csaknem kétharmada — a termelésben elfoglalt helye, az általános, a szakmai és a politikai képzettsége alapján — alkalmas az üzem életében való tevékeny részvételre, a döntések végrehajtására, és azok ’ellenőrzésére. Ez abból is fakad. hogy a kohászatiak 70 százaléka törzslag, aki jól ismeri az üzemet, nagy a gyakorlati tudása. A politikai és a társadalmi megbízatás is növeli az aktivitást. A kérdezettek kivétel n'ikül szervezett dolgozók. 21.3 százaléka tagja a pártnak. 21.(j százaléka pedig a KISZ-nek és több mint 40 százalékának egy vagy több társadalmi megbízatása van. A dolgozóknak több mint 00 százaléka szükségesnek tartja a mindkét fórumon való részvételi. Aktivitásukat a következők jellemzik. A szocialista brigádértekezleteken több ember, a dolgozók 54.4 százaléka, míg a termelési tanácskozásokon 40 százaléka nyilvánít véleményt. okos megoldást javasol, több termelési, társadalmi munkát vállal. A termelési tanácskozásokon sorrendben a műszakiak. a szakmunkások, az egyéb, nem fizikai dolgozók és végül legkisebb számban a betanított és a segédmunkások szólalnak fel. Mindkét fórumon első helyen a munkakörülménnyel foglalkoznak. A termelés és a gazdálkodás a termelési tanácskozásokon a második, a szocialista brigádértekezlelen rangsorban a harmadik. Ugyanilyen fordított az arány a szociális körülményekkel és a bérezéssel kapcsolatosan. A szakmailag, politikailag többet tudó emberek a termelési és gazdálkodási feladatokkal, a kevésbé képzettek a bérezéssel, jutalmazással foglalkoznak jobban. Még egy tapasztalat: minél kisebb ittasan jelent meg az intézetben. megengedhetetlen magatartást tanúsított, öl napig igazolatlanul távol maradt, a felmondás jogszerűségét indokolja. A munkaviszony fen n tartása tart ha la 11 an n á váll. Ezért a keresetet el kellett utasítani. 20 ÉV UTÁN FELMONDOTT - JÁR-E A SZOLGÁLATI LÁKAS? Egy vállalat húsz évvel ezelőtt, akkor felvett alkalmazottjának kétszobás szolgálati lakást juttatott. A megállapodásuk szerint 17 ezer forint lakás-használatbavételi díjat kell fizetnie, ettől azonban mindaddig mentesül, amíg m u n ka v i szó ny á t fen n tart ja. Ha kilép, az összeget harminc napon belül megfizetni tartozik. A dolgozót munkaadója tíz évvel később más községbe helyezte ál, de ott is vállalati bérlakást kapott. Nemrég az illető munkaviszonyát felmondta, ám továbbra is a lakásban maradt, a 17 ezer forintot pedig azzal az indoklással nem térítette meg, hogy a lakáshasználatbavételi díj kikötése jogszabályba ütközött. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei után az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kerüli. amely a következőket mondta ki: — Vállalati bérlakás juttatásánál is a tanácsi bérlaközösség tanácskozik, annál bátrabban, őszintébben mondják el az emberek véleményüket. Ezt az aktivitást akarják elősegíteni a szak- szervezeti bizalmiért ekez letek erősítésével. A dolgozóknak az üzem életébe való bekapcsolódását sok ok befolyásolja. A nemek szerint vizsgálva: a férfiak aktívabbak a nőknél. Az életkorral arányosan nő a közösségi ügyekbe való bekapcsolódás. Így például a fiatalok 32. az idősebbek U3 százaléka nyilvánít véleményt. A különböző funkciót betöltők felszólalása kétszerese a többinek. A fórumokon elhangzott sérelmek, kérések, javaslatok megválaszolásáról, elintézéséről kedvező a vélemény. Az egységekben és a műhelyekben általában a termelési tanácskozáson közük a felszólalóval, hogy kérése teljesíthető-e. vagy sem. Ha ennek megoldása túlhaladja az egység hatókörét, akkor azt írásban küldik el az érdekelt felsőbb vezetőhöz, ebből egy másik példány az szb-re kerül — az ügy ellenőrzése végett. Az épületkarbantartó gyáregységnél például a februárban tartott termelési tanácskozáson több dolgozó elmondotta. hogy anyag- és szerszámhiány akadályozza a munkájukat. A gazdasági igazgatóság március 14-i keltezésű levélben értesítette az egységet és az szb-t az intézkedésekről. Olyan eset is előfordul, amikor az szb nem tartja kielégítőnek az intézkedést. Pár nappal ezelőtt ilyen ügyben tanácskozott az szb egyik vezetője az érdekelt vezetővel, a levélben ígért löl hatékonyabb intézkedés megtétele ügyében. — A feltárt észrevételek alapján — summázza Kiss János, az szb szervező titkára — az elmúlt fél év során tovább fejlődött az üzemi demokrácia. Javult a tanácskozások színvonala, hamarább kannak választ a felszólalók. Valójában még sok a tennivaló. Lépésről lépésre, az emberek szemléletének, gyakorlatának megváltoztatásával tudnak előrehaladni, úgy, ahogy a nagy múltú gyár politikai és gazdasági vezetői. a gyár és a dolgozók érdekei ezt megkívánják. Csorba Barnabás kásokra vonatkozó szabályokat keli alkalmazni. Tehát azt általában határozatlan időre, bizonyos esetben azonban határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkeztéig juttatják a bérlőnek. A kilépés a dolgozó bérleti jogviszonyát egyidejűleg nem szüntette meg, hanem határozatlan időre szóló bérleti jogviszonnyá alakította ál. Ilyen körülmények között az iliető két lehetőség közül választhat: amennyiben továbbra is a lakásban kíván maradni, a lakás-használatba vételi díjai meg kell fizetnie, vagy pedig a lakást vissza kell adnia. — Más kérdés az — hangzik tovább a határozat —, hogy a volt alkalmazott a rendelet értelmében besz.á- míthatási jogul élvezhet. Ezt azonban a bíróságok nem tisztázták. Nincsenek adatok annak megállapítására, hogy a dolgozó korábbi szolgálati lakásának nagysága, minősége. s területi elhelyezkedése alapján milyen összegű beszámításra tarthat igényt. Az sincs megállapítva, hogy jelenlegi lakását saját kérelmére kapta-e, továbbá, hogy a két lakás komfort- fokozata közötti különbségre tekintettel, szociálpolitikai kedvezményt: élvezhet-e. Ennek megadása ugyanis nincs a lakással rendelkező szerv belátására bízva, hanem ez a bérlőt — meghatározott feltételek fennállása esetén — megilleti. II. E. Tárlaton Tokajban most látható a nyári müvésrtelep amatőr résztvevőinek tárlata. Képünkön Mezöfi Tibor diósgyőri amatörmüvész képét szemléli egy látogató. (Laczá József felv.) Betakarítás után, vetés A Dél-somogyi Állami Gazdaságban korábban 750 hektárra vetnek túlnyomó- részt silókukoricát. 000 hektáron már a földben van a mag. A Komáromi Állami Gazdaságban befejeződött a betakarítás, s ennek nyomán nagy erővel láttak az ismételt termesztéshez: 250 hektárra szánnak silókukoricát. A Ból.vi Mezőgazdasági Kombinátban 300 hektáros az előirányzat. Mezőhegyesen 5000 hektárról aratták le a gabonát, s 350 hektárra vetettek silókukoricát. A Héki Állami Gazdaságban, ahol szintén véget ért a nyári szezonmunka. 120 hektáron kukoricát. további too hektáron pedig konzervipari alapanyagot termesztenek. POSTÁNKBÓL FELHÁBORÍTÓ ELJÁRÁS Rakamazon, a vasútállomás penziaranál július loan egy menettérti jegyet vál. tottam Miskolcra 30 lorint 80 fillérért abban a tudatban, hogy az egy hónapig érvényes, s ez idő alatt bármikor leulaznatom. A két jegy közül az egyikre j’á is volt nyomtatva, Hogy egy hónapig érvényes. Július 24-én reggel 5 óra 3 perckor nyugodtan indultam a vonatpótló autóbusszal, hogy munkahelyemre. Miskolcra 7 órára beérjek. Rakamaz és Tokaj között a jegy.vizsgáló kérte jegyemet, s amikor átadtam, közölte velem, hogy az érvénytelen, mert az utazást már meg kellett vo,lna kezdenem. Bőt. azzal is meggyanúsított,' hogy azt már leutazhattam. bár kezelve nem volt. En tiltakoztam ez ellen, s állítottam azt is. hogy a jegy jó, érvényes, s ha ebben kételkedik, úgy nézze meg a díjszabást, ami engem igazol. Ezt a megjegyzésemet azonban személyes sértésnek vette, s felszólított, hogy szálljak le Tokajban, és váltsak új jegyet. Ezután odajött hozzám egy kalauzaim is. aki elkérte a jegyem, megnézte és utána zsebre tette anélkül, hogy erről elismervényt, vagy igazolást adott volna. A kalauz kérte személy igazol vány ómat, de ennek átadását megtagadtam, és csak Tarcalon, az állomásfőnök jelenlétében voltam azt hajlandó átadni. Itt is ismételten és többször kértem, hogy az elveit jegyeimről adjanak igazolási, vagy vegyenek lel jegyzőkönyvet, amelynek egy példányát én is megkaphatom, hogy valamivel igazolni tudjam; nem jegy nélkül, s nem érvénytelen jeggyel utaztam, de erre nem voltak hajlandók. Nem ismerem, s nekem, mint utasnak nem is kötelességem ismerni a MÁV belső szabályait. de igazam tudatában mélységesen felháborított a két kalauz eljárása, s az, ahogyan megszégyenítettek. Miattuk lemaradtam Tarca- h>n a csatlakozásról, mert már nem volt idő újabb menetjegyet venni. Telefonálnom kellett a tarcali posta- hivatalból munkahelyemre, Miskolcra, a megyei tüdő- kórházba. hogy csak később tudok beérkezni. Amikor végül is Miskolcra érkeztem, a Tiszai pályaudvar állomásfőnöki irodájába mentem, onnan az ügyeletes tiszthez utasítottak, aki megmutatta, hogy hol a főpénztár. Itt is meghallgattak, s azt a választ kaptam, hogy elmondásom szerint érvényes jegyem volt. mert a menettérti jegyek 50 kilométeren felül egv hónapig érvényesek s ez idő alatt az utazást bármikor megkezdhetem. Felírták nevemet, hogy amennyiben Miskolchoz tartozó jegyvizsgáló adna jelentést, akkor intézkednek. Engem azonban a tarcali állomásfó- nök úgy tájékoztatott, hogy a jegyvizsgálók Nyíregyházához tartoznak. Így Nyíregyházán intézhetem csak el ezt az ügyet. Ügy döntöttem, hogy ások bosszúság, idegesség és felesleges pénzkiadás után nem veszek még szabadságot is igénybe azért, hogy ezt a szerintem jogtalan eljárást személyesen tisztázzam. Ezért szeretném kérni az illetékes MÁV-igazgatóságot, vizsgálja meg bejelentésem, és ha az esetet mar meg nem történtté nem is tehetik, a felmerült költségeimet térítsék meg. Remélem, az intézkedő jegyvizsgálók részére is tanulságos lesz az én esetem, s a jövőben hasonló tortúrán egy utasnak sem kell majd átesnie. Elek János Kisgyör, Vasvári u. 24. NAGY A FELELŐSSÉG ... Miután sem nevét, sem lakcímét nem ismerem, egyetlen lehetőségem maradt. hogy itt mondjam el. amit úgy érzem mindenképp el kell mondanom nemcsak önnek, hanem az Önhöz hasonló gépjárművezetőknek is. Kedves Asszonyom! ■4z ön állal vezetett ZU 19-SO frsz. gépkocsi 1979. Vll. 23-án 16—17 óra között piros jelzési kapott a Zsolcai kapu és a Kun Béla út találkozásában. ön a közlekedési szabályokat megsértve, ennek ellenére továbbhajtott, és csupán egy hajszálon múlott. hogy a gyalogátkelőhelyen zöld jelzés mellett áthaladó hatéves kisfiainat el nem ütötte. Az ön mentsége, hogy „sajnos, későn vettem észre a piros jelzést”, nem mentség, annál is inkább nem, mert a gépkocsijában 6 éven aluli kisgyermek ült. 1979 a nemzetközi gyermekév. Amerre nézünk, mindenütt hatalmas feliratok, plakátok hívják fel figyelmünket, hogy óvjuk, féltsük gyermekeinket. Az óvodákban, iskolákban otthon is okítják őket a közlekedés szabályaira. Igyekszik ezt betartani az én kisfiam is, de minden okítás, nevelés hiábavaló, ha a gyermek ilyen rossz példával találkozik. mint amilyennel Ön is szolgált. Kérem, ne siessen! Higgye el. megéri Most még nem következett be végzetes és helyrehozhatatlan baleset. Ugye, megszívleli tanácsomat. hiszen Ön is bizonyára egy, a sok cser édesanya közül, akinek szintén .legdrágább kincse a gyermeke. Kccsö Lajosnc Miskolc. Szeles u. 7ö., 1 1. BÁNTÓ A SZEMNEK... Naponta több alkalommal elmegyek Kazincbarcikán a Lenin úti Agrokonzum előtt, ahol a kirakatban a következőket lehet olvasni: „Szakképzett kereskedelmi eladót felvezsűnk”. A minap mar nem bírtam elviselni ezt a munkaerőt elriasztó felhívást, és bementem az üzletbe. bízva abban, hogy megértő szándékú üzletvezetőre találok. A vezető kartárs nem volt bent, csak a helyettese. A következő kérdést intéztem hozzá: — Mondja, kartársnö, megérti ön a viccet? A válasz: — De ilyet, annyi a munkám, és a kedves vevő viccet akar mesélni? Látva az arcot, hallva a választ, gyorsan váltottam : — Kérem, nem tartom fel a munkájában, kérek szépen egy csomag műszolét. Dermedt csend keletkezett körülöttem; s éreztem, folytatnom kell: — A kirakatban az áll, hogy Önök l'elvezsnek, akkor én nyugodtan kérhetek maszolát. — Ó, hát a kedves vevőnek „csak” ez a problémája — válaszolt. — Tudunk erről, már többen szóvá tették, de én azt nem vehetem le, mert azt a dekoratőrünk tette ki, és csak ő illetékes levenni és kijavítani. Mit lehet erre mondani? Semmit. Csupán ennyit kom- ^ mentár nélkül a vásárlötar- saim nevében: kérjük, szíveskedjenek azt a hirdetményt levenni, kijavítva visszatenni és talán a helyes szöveggel a hiányzó szakképzett eladó pótlása is rövid időn belül meg fog oldódni. Bán József Kazincbarcika, Csokonai u. 28., II/2. HOL TÁROLJAM ÍGY A FŰTŐOLAJAT? Három hónapja már. hogy feltörték a bérleményemhez tartozó kamrahelyiséget, ahol a fűtéshez szükséges olajos- kannákat tároltam. Állítólag a házban dolgozó villanyszerelők sajátították ki ilyen önkényes módon ezt a kamrát. amely után ma is én fizetem a MIK-nek a lakbért. Mint egyedülálló özvegyasz- szony, nem mertem felvenni a küzdelmet a kamrafoglalókkal. ezért erről értesítettem többek között a MIK illetékes házkezelöségét is. Sajnos, a mai napig senki sem intézkedett az ügyben, s mivel közeleg a fűtési szezon. szeretném ismét igénybe venni a kamrámat. Ehhez kérem az illetékesek gyors segítségét. özv. Dévai Dczsönc Miskolc, Széchenyi u. 59. Döntött a Legfelsőbb Bíróság
