Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 T979. július 25., szerda A nagyatádi művésztelepcn Immár ötödik alkalommal nyitotta ki kapuit a nagyatádi szobrásztelep. A Hazai művészeken kívül az idén szovjet, román, lengyel és csehszlovák szobrászművészek is meghívást kaptak az alkotótáborba. A képen: Viktor Konecny csehszlovák szobrászművész munka közben. Megyegyűlési teremből szoborgaléria Patakon \ cimadó mondatot a fiatal pszichológusnő mondta ki a tévé Családi kör című műsorának tanmeséje közepette. 1-Ia jól meggondoljuk, ezt mindenki érzi, csak kimondani nem tartjuk illendőnek. Rosszul értelmezve egy humánus társadalom lényegét, igyekszünk úgy viselkedni (persze csak közösség előtti hivatalos megnyilvánulásainkban, ünnepi beszédekben. Vezércikkekben stb.), mintha magunkhoz akarnánk ölelni az egész világot. Holott sokszor az asztalszomszédunk, vagy a lakótársunk jelenlétét is alig tudjuk elviselni Azt hiszem, ebből a látványos kincstári szereiéiből fakad az eléggé el nem ítélhető egyenlősdi. amelynek veszélyeire politikai vezetőink már számtalanszor felhívták a figyelmet. Pedig az elv világos és nagyon logikus: mindenki érdemei, teljesítménye szerint részesüljön a megtermelt javakból. Vagyis: differenciálni kell, mind az anyagi, mind az erkölcsi elismerésnél. Hogy ez — társadalmi méretekben — mennyire nem így van. azt ékesen bizonyítja, hogy a múlt esztendőben a hazai veszteséges vállalatok bérfejlesztése alig maradt alatta a nyereséges vállalatok bérfejlesztésének. De a kis munkahelyi közösségekben is egyen- iősdi uralkodik. Például a szocialista brigádok minden tagja egyenlően részesül a jutalmakból, holott az egyének teljesítménye nagyon is különböző. így aztán — a társadalom számára különösen hasznos — nagy szellemi és fizikai energiával létrehozott teljesítmények csak átlagos ellenértékkel hono- ráitatnak. Amiből az következik, hogy a középszer válik uralkodóvá. Vagyis (iskolában. üzemben, sőt még a tudományos életben és a művészeti intézményekben is): a kontraszelekció érvényesül. Ez a gyakorlat pedig aligha ösztönöz valakit • is nagyobb szellemi erőfeszítésekre. Ha mindenkit jutalmazunk, akkor tulajdonképpen senkit sem jutalmazunk. Ha mindenkit szeretünk, akkor senkit sem szeretünk igazán. Persze a gyakorlatban nem ilyen egyszerű a dolog. Mert az értékméréshez az arra illetékeseknek minősíteniük kell. Ami nagy körültekintést (ezalatt nem diplomáciai készség értendő), figyelmet, szakma- és emberismeretet igényel. S - ha netán egyik sem hiányzik, még akkor sem kerülhető el a vita. Csakhogy a vitától, a konfliktustól félünk (pedig ez, végső fokon, a demokratizmus erősödéséhez, a valódi ertekek ki kristályosításához vezet), sokkal egyszerűbb az alhumanizmus szólamaival elandalitani a közösségeket. Végül is mindenkinek van mentsége, helyesebben mindenki számára lehet mentségét találni. Kivéve talán a ..nehéz embereket”, akiknek semmi Rideg Sándor regényének hősét, az égetnivalóan rossz kölyök Bendegúzt az anyja a baklerhoz adta szolgálni, hogy tisztességet tanuljon, meg némi kis pénzt is keressem A tizenkét éves. mezítlábas, foltos gatyájú kis cseléd váratlan ötleteivel, csín- jeivel rettegésben tartja az egesz környéket. Az életrajzi sem jó. akiknek mindig vannak plánumaik: akik azzal, hogy gondolkodnak, másokat is gondolkodásra késztetnek, s kizökkentik őket kényelmes és biztonságos állapotukból. Igaz. nem olyan nehéz ellenük védekezni. Elég egy kis demagógia, s máris rájuk süthetjük, hogy összeférhetetlenek, sőt. hogy demoralizálnak. Pedig csak arról van szó. hogy nekik nem az állóvíz az életelemük. Egyszerűen: akarnak valamit — többet, jobbat! Sokszor bizony magukra maradnak, mert. a többhöz és jobbhoz jó gondolatokra, nagyobb teljesítményekre van szükség. Nem irodalmi kifejezéssel élve: csipkedni kell magunkat. Márpedig mennyivel kényelmesebb másokat csipkedni. Vagy egyszerűen csak hallgatni. Abból ugyebár nem lehet baj. Hallgassunk és szeressük egymást? Milyen szeretet a hallgatók szeretete? Az egymás mellett, de nem egymásért élők szeretete? S az egymásért élők hallgathatnak-e? Az igazi barátságok, szövetségek kohéziós ereje soha nem a feltétlen egyetértés. hanem mindig az új eredményeket szülő vita. Mellesleg, ez teremti meg a kölcsönös ragaszkodás és a szeretet érzését is. De hát miért szeressem azt, aki annyira sem méltat, hogy magatartásomban, megnyilvánulásaimban fölfedezi és elém tárja az ellentmondásokat? Aki csak elfogad; aki mindenkit elfogad, mindenkit szeret. Nem érdektelen megkérdezni, hogy miért teszi mindezt? Azért, mert elvárja, hogy őt is kritika nélkül fogadják el. Persze így is kialakul valamiféle szövetség. A „ne szólj, ne láss. ne hallj” jel- szavú emberek tábora. Igaz, ezt a megbélyegzést senki sem vállalja, tehát úgy tesznek (teszünk?), mintha látnánk. hallanánk és szólnánk. Magyarán: beszélünk, de semmit nem mondunk! Csak azt halljuk meg, amit akarunk. látni pedig soha nem a lényeget látjuk. Gazdasági megszorításokra kényszerültünk! — El kell oltani a villanyokat, vagy kisebb égőket kell becsavarni! — mondják azonnal sokan. Hogy új — éászerűbb — fogyasztási szokásokat kell meghonosítanunk-, hogy át kell alakítani a termék- szerkezetet stb., arra már nem figyelnek. { egyébként azt hiszem, nem a villanyokat kell eloltani, sőt sokkal nagyobb világosságra van szükség. Nemcsak a munkahelyeken — hogy végre jól lássuk egymást —, hanem a fejekben is. Így aztán az is kiderül majd. hogy kit és miért kell szeretni, s főként: hogy mikor szeretünk jól! Gyarmati Béla motívumokkal átszőtt írás humoros, sajátos groteszk formában mutatja be az 1910- es évek cselédgyerekeinek sorsát. A regényből most Za- hora Mária dramaturgi közreműködésével, Mihálvfy Sándor rendezésével filmet készít a Magyar Televízió, amelynek forgatását napjainkban kezdik. A Rákóezi-vár körüli műemléki negyed legrégibb épületei közé tartozik Sárospatakon az úgynevezett Rozgo- nyi-ház. - Ebben a kora barokk épületben a 17—18. század folyamán gyakran tartottak megyegyüléseket. majd a 18. század végétől Rozgonyi József filozófiaprofesszoré volt, aki többször is vendégül látta itt az ősi iskola két híres diákját: Csokonait és Kazinczyt. Oszlopokkal kellett megtámogatni az utóbbi években az öreg falakat, míg végre most „jóra fordul” az épület sorsa. Ugyanis valóra válhat a város vezetőinek Az .Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a Nemzeti Múzeum együttműködésének eredményeként rendhagyó építőtábort szerveztek. Egyetemista, főiskolás fiatalok, akik az ország minden részéből gyűlnek össze a Du- na-kanyar festői vidékére, vállalkoznak arra, hogy munkájukkal megmentsék a föld felszíne .alatt, húzódó értékes leleteket a pusztulástól. A régészeti leletmentő tábor működése elválaszthatatlanul összefonódott a nagymaros— gapcsikovói vízlépcsőrendszer megépítésének terveivel. Már 1950 óla tervezik ennek a létesítménynek a felállítását a magyar és csehszlovák szakemberek. 1977. szeptember 16-án írta alá mindkét részről az illetékes miniszterhelyettes az úgynevezett államközi szerződést, ami a vízlépcsőrendszer létrejöttére vonatkozik. Ennek a vízügyi létesítménynek több célja van. Egyrészt a dunai hajózás feltételeinek javítása, másrészt az energiatermelés. A nagymaros—gabcsikovói vízlépcsőrendszernek a megépítése jelentősen megváltoztatja majd a táj arculatát, külsejét. A szakemberek terveik összehangolásával próbálják a Duna-kanyar festői szépségét megmenteni, s a jövőben is kedvelt üdülöbázisnak dédelgetett álma: a megyei tanács több millió forintos támogatásával, az Országos Műemléki Felügyelőség szakmai irányításával megkezdték a Rozgonyi-ház restaurálását. A munkálatok befejezése után szojjorgalériát fognak benne létrehozni, elsősorban Andrássy Kurta János szobrászművésznek a város számára adományozott szobraiból és kisplasztikáiból. Es ami az évről évre növekvő idegenforgalom szempontjából is értékes gyarapodás, itt lesz Sárospatak harmadik állandó képzőművészeti kiállítása. fenntartani. A Duna mentén több kilométeres sávban, ahol a vízlépcsőrendszer felépítésére sor kerül, fel nem tárt régészeti leletek húzódnak, valamint itt található a római limes vonala is. Ezt a területet vízzel fogják elárasztani, s hogy a leletek nagy része megmeneküljön, a Magyar Nemzeti Múzeúm és az Országos Vízügyi Hivatal megállapodást kötött a lelet- mentő munkák megindítására és elvégzésére. Az ország különböző pontjairól összesereg- lett fiatal önkéntes munka- vállalásával segíti a Pilismarót, szobi révnél folyó régészeti ásatások gyors ütemét. A nyár folyamán' négy turnusban váltják egymást az egyetemisták, főiskolások, akik többek között réz- és bronzkori, valamint középkori telepeket mentenek meg a víz pusztulásától. Az építőtábor keretében megismerkednek a táj műemlék- védelmének és természetvédelmének problémáival, a Duna-kanyar közművelődési kérdéseivel, valamint beható tájékoztatást kapnak a jövőben épülő nagymaros— gabcsikovói vízlépcsőrendszerrel kapcsolatban. H. A. Indul a bakterház RégészkedS fiatalok Rádió mellett Végül is van-e uborkaszezon? csökkentett színvonaláról, bár mások hangoztatták, hogy ilyenkor könnyed szórakozásokra vágynak az emberek. Csak persze azt nem lehetett eldönteni, kinek mi jelenti a szórakozást. Cáfolhalatlanul kitűnt, hogy a nyári . hónapokban a kőszinházakban szünet van. Az ott alkalmazott színészek működnek a szabadtéri produkciókban. Az is tény. hogy fennáll az ellentmondás: a dolgozó emberek többségé nyáron eeszi ki éves szabadságát. s talán több ideje jutna, vagy igénye támadna a kulturális jellegű időtöltésre, ugyanakkor van azonban vakáció a színházakban, a művelődési házakban is. A műsorból kitűnően ennek ellenére széles a kulturális kínálat. nem kielégítő viszont annak propagandája. És itt áthelyeződött a műsorhang- súlya a műsorpropagandára, a Pesti Műsor című hetilap birálgalására. az egész vita más mederbe térl. mint a címből és a bevezetőből következtetni lehetett. A külföldről jelentkezett öt tudósítás is arról szólt, hogy oil, az adott fővárosban lehet kapni műsorújságot. Nálunk is lehet. Meg közük a programokai a napilapok, a megyeiek is, közli a rádió, a televízió. Van-e végül is nyári kulturális uborkaszezon? Nem kaptam rá egyértelmű választ. A propagandái kell ugyan bírálni, elemezni, de mégiscsak maga a kínálat megteremtése, léte az elsődleges. S mert a műsor válasza nem elégített ki. megpróbáltam szűkebb pátriámban körültekinteni. Bizton állíthatom,-hogy a borsod— miskolci kulturális propaganda. a műsorokra történő figyelemfelhívás a különböző havi kiadású füzetekben, újságban, rádióban, plakátokon, meghívókon messze felülmúlja magát a nyári műsorkínálatot. Nálunk a nyári műsoroknak kell a propagandához felnőnie. És nem is keveset 1... (benedek) A VOLÁN 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70. szám, bejárat a Tüzér utca felöl) az Autóközlekedési Tanintézetnél képez ki A költségeket a vállalat téríti. Jelentkezési feltétel: — betöltött 21 éves életkor, — legalább 8 általános iskolai végzettség, — „C" kategóriára érvényes vezetői engedély, — kétéves hivatásos igazolt tehergépjármű-vezetői gyakorlat, — büntetlen előélet. Jelentkezés folyamatosan a személyforgalmi üzemnél (földszint 13. szoba), z 1979. augusztus 2-ig. A Gondolatjel című műsor minapi egy óráját a nyári kulturális uborkaszezon vizsgálatának szentelték. A stúdióban — Képes András mikrofonja mellett — Abody Béla író. főszerkesztő. Katona Ferenc, a Budapesti Szabadtéri Színpadok igazgatója és dr. Malin Lívia, az IBUSZ vezér igazgató-helyet lese volt jelen. Bekapcsolódott külső ludósíló Prágából, Londonból. Moszkvából, Rómából, Varsóból, az utca ismeretlen emberei közül néhány, egykét érintett szerv képviselője. A nagy apparátussal dolgozó adásból szerettein volna megtudni, van-e nálunk végül is nyáron kulturális uborkaszezon. Az ismeretlen járókelők válaszai nem igazítottak el. mert . volt köztük. aki azt mondta: télen is uborkaszezon van, egy másik csak a mozik csökkentett igényű műsorkínálatát kifogásolta (gondolatban kezet is szorítottam vele, mert már kötetnyit írtunk erről lapunkban), a stúdióban jelenlévő szakemberek meg váltig erősítgették, hogy szó sincs nyári kulturális uborkaszezonról. hiszen például tizennyolc szabadtéri színpad Van az országban, illetve eny- n.vi helyen vannak nyári játékok. abból hat a fővárosban. Ha arra gondolok, hogy ezek között nem egy mindössze három-négy napos jelenlétet mutathat fel mindössze, úgy ez bizony kevés. Ugyanakkor arra is gondoltam, hogy ebben a számban aligha szerepel például a tokaji nyári opera, meg néhány hasonló. A telefonon jelentkező hallgatók kérdései, észrevételei nagyon vegyesek voltak. Nem egy esetben jókora tájékozatlanságról, nem kevés restségről, és olyan részletes és személyre szóló információ elvárásáról tanúskodtak, hogy szinte már- már szőrszálhasogató köle~ kedésnek éreztem. A FÖMO képviselője nem tudta Ifivédeni a többször előkerült vádat a nyári moziműsorok Nem kell mindenkit szeretni
