Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-25 / 172. szám

1979. július 25., szerda

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5

írta: Zdislaw Grudzien,

a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Katowice megyei Pártbizottság első titkára

H

armincöt évvel ezelőtt, Cheimno Lubelskie- ben, azon a lengyel területen, amelyet a hős szovjet hadsereg es a vele együtt harcoló 1. lengyel katonai hadsereg szabadított tel, kihirdették a történelmi jelentőségű Népi Kiáltványt. Ez a rendkívüli fontossággal bíró dokumentum.' amelyet Lengyelország első népi kormánya adott' ki. a népi demokratikus átalakulás alapját jelentette. Megmutatta azt az utat. hogyan kell és lehet erős. igazságos, szocialista Lengyelországot építeni, amely egyszer s mindenkorra megbonthatatlan barátsági kapcsolatban van .a Szovjetunióval és minden szocialista országgal — köztük a Magyar Népköztársasággal is.

Szocialista hazánk létrejöttének 35. évfordulója az egész lengyel nép nagy nemzeti ünnepe. A több mint három évtized során társadalmunk minden rétege odaadó munkával, nagy lelkesedéssel vállalta a sokszor na-' gyón nehéz. fáradságot igénylő, nagy fontosságú feladataink megoldását. Az újjászületés ünnepének előkészületei során mérlegeltük a 35 év során történtekéi és a páit vezetőivel együtt határoztuk meg az elkövetkezendő évek ugyancsak nagy feladatait, A most kitűzött célokat, elhatározott feladatokat megvitatja majd a Vili. pártkongresszus is.

Ez idő szerint kiemelkedően ünnepi a hangulat Katowice megye dolgozói körében is. Szilézia részére nagyon fontos volt, hogy or-, szágunkban győzött’ a szocialista forradalom. Ez a len,- gyel országrész több száz éves német élnyomás alól szabadult fel. Ez a terület, amely gazdag »szép hagyományokban és rendületlenül harcolt a szabadságért, mikor újra egyesült az anyaországgal. ahol győzött a szocializmus, igen széles perspektíva előtt állt. Ma Katowice megye Lengyelország nagyon fontos része: az ipar szíve. Itt; Lengyelország területének mindössze 3 százalékában él és dolgozik az ország lakosságának 10 százaléka, akik az összipari termelés 17 százalékát adják, Az itt élő emberek világosán látják és magukévá tették célkitűzéseinket, amelyet jól bizonyít az. hogy olyan feladatokat tudtunk az elmúlt években végrehajtani, amilyeneket eddig Szilézia történelme még soha nem ismert.

Az elmúlt évek nagy munkájának eredménye, hogy Katowice megye Lengyelország energiatermelésének fő helyéi foglalta el. A bánya- ipar, amely elsősorban Sziléziában összpontosul. Lengyelországban a nemzet iparává vált. Lehetővé tette általában a lengyel gazdaság, de különösen az ipar minél gyorsabb ütemű fejlődését. A szénbányászat eredménye az is, hogy egyre gyorsabb és növekvőbb gazdasági kapcsolatokat építettünk ki más országokkal — köztük a Magvar Népköztársasággal is. Pártunk következetes politikájának eredménye, hogy a 70-es években oly mértékben növekedett az e területen dolgozók fizetése, szociális juttatása, munkavédelme. mint egyetlen más bányászországban sem a világon. Az új bányák létesítése, a régi üzemek modernizálása, mind magasabb szintű tudományos-technikai fejlődés és az aulomatizáeió. valamint a korszerű üzem- és munkaszervezés lehetővé tették. hogy kőszéntermelés tekintetében a 4. helyen éltünk a világon és a 2. helyet foglaltuk el az exportálás-, ban.

A dinamikus gazdasági növekedés és a megszakítás nélküli továbbfejlődésre ösztönző tervfeladatok lehetővé tették a fekete- és a színesfémipa! gyors fejlődését is. Kél és fél évvel ezelőtt helyeztük üzembe a 70-es évek legnagyobb beruházását. a „Kato\vice”-kohót. amely több millió Ionná acélt és kohászati termékei állít elő. Ez a kohó a legnagyobb fémipari létesítmény, amely valaha volt Lengyel- országban. Felépítését szovjet barátaink segítették. Ez, az óriási létesítmény, amely évente 0 millió tonna acél előállítására képes, mindenki számára meggyőzően szimbolizálja a lengyel—szovjet barátságot, és méltón tükrözi a szocialista országok együttműködésének nagyságát, hatalmas jelentőségét, A „Katowice”-kohó termelése teljes egészében fedezi a kohászati termékek iránti szükségleteket és egyre szélesebb lehetőséget biztosít az ipari termelés további növekedéséhez, az. egyre növekvő emberi szükségletek kielégítéséhez. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a „Katowice”- kohó országunk szocialista gazdálkodásának acélalapját jelenti. Mindemellett még a Szovjetunióval történt kooperációs megállapodások, valamint a szocialista országokkal — köztük Magyarországgal — való együttműködésünk telte lehetővé, hogy korszerűsítettünk még számos régi kohót és megalapozott elképzelések alapján iparunk magas szintű fejlettségét érjük el. Színesfém- iparunk termelésnövekedését különösen az elektronikában, az automalikában, de számos más egyéb, modern iparágban tudjuk jól hasznosítani. Vonatkozik ez főleg a réz- és cinktermelésre, amely a növekvő magyar—lengyel specializáció, kooperáció és együttműködés alapját is képezi.

A már meglevő iparágak mellett új iparágak is kibontakoztak megyénkben. Megteremtettük Lengyelországban az általános motori- zálás alapjait. Ennek egyik igen fontos lépése az autógyár felépítése volt Tychy- ben. Gyorsan növekedett az elektromos gépipar és az elektronika, valamint a műanyagipar. Mindez főleg azokon a területéken, amelyek a háztartási termékek előállításával foglalkoznak. Nagy ipari és munkásvidékünk pár év alatt vált Lengyelországban a második legnagyobb tudományos központtá. Számos ipari intézet, tervezőirodák, egyetemek és főiskolák működnek megyénkben. A műszaki egyetemünk az ország egyik legnagyobb intézete, és vidékünkön található az első ludo- niíjnyos tanintézet, a Szilézia Tudományegyelem is. Az intézetekben folyó tudományos kutatómunka nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy az utolsó 8 évben igen

dinamikus fejlődés következett be. Katowice megye az a terület, ahol legmarkánsabban tükröződik a munkásosztály és az értelmiség szoros együttműködése,

amely igen nagy politikai és erkölcsi értéi» számunkra. Ez a szövetség az elvégzett munkának is és az elkövetkezendő időszak feladatait tartalmazó terveinknek is alapja.

A 35 év elért eredményei, de különösen az utóbbi évek sikerei elválaszthatatlanok pártunk legfontosabb célkitűzéseitől, az emberről történő legszélesebb körű gon doskodástól. az élet- és a munkakörülmények javításának szándékától. Ezek között 'is meghatározó a lakás- körülmények állandó javítása. Megyénkben a 7l)-es években a lakások száma egy harmadával növekedett, így a jelenlegi ötéves terv időszakában Katowice megyében 250 ezer lakás felépítésével számolunk. Megteremtettük és folyamatosan tejlesztjük a kereskedelmi és a szolgáltató, valamint a kulturális, a szociális és a közoktatási intézmények hálózatát. Fokozatosan javítjuk a lakás és a munkahely, valamint a lakás és az iskola közötti közlekedést. Modern úthálózatot építünk ki, amelynek például igen komoly része megyénkben az észak -d él i t ra nszeu rópai

autópálya. Nagy figyelmet fordítunk a közszükségleteket kielégítő termékek előállításúnak növelésére, az élelmiszer-gazdálkodási tervcélok megvalósítására, valamin! az egészség védelmére, a pihenési lehetőségek állandó bővítésére is.

Eléri eredményeink összességében jól tükrözik azt a nagy horderejű törekvést, miszerint pártunknak következetesen megvalósuló célja az emberi jólét feltételeinek mind szélesebb körű biztosítása. Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez hasonlóan, a mi megyénkben is úgy érzik dolgozóink, hogy hazafias kötelességük országunk

mindazon elért vívmányainak erősítése, amelyet, társadalmi és gazdasági fel-- adataink még fegyelmezettebb megoldásával tudunk elérni, amelyeknek irányvonalát a Lengyel Egyesült Munkáspárt határozza meg. Ez irányú tevékenységünket a megye pártszervei irányítják, amelyeknek több mint 330 ezer tagja és lagjelöltje van. Szilárd meggyőződésünk, hogy - elért eredményeink azért lehetnek ilyen gazdagok, mert soraink sűrűn tömöttek és sajátságosán erősek. Közöttük sok ezer olyan élen járó munkás van, akika legmagasabb szintű tudati, politikai és szakmai képzettséggel rendelkeznek. Megyénk pártbizottságát — amely a legnagyobb az országban — sok évig személyesen irányította Edward Gierek elvtárs. Ű tanított meg bennünket többek között arra is, hogy minden párttagnak személyes példa- mutatással kell eggyé forrnia az erősödő Lengyelországgal, és szilárd helytállásukkal erősíteni a szocializmus ügyét az egész világon. Tudjuk, hogy ezt a nagyszabású feladatot megtervezni és végrehajtani csak akkor lehet. ha békében és biztonságban élünk, s ilyen szellemű együttműködésre törekszünk minden országgal.

Nagyon jól tudjuk, hogy minden eredmény alapja nálunk és Magyarországon is a megbonthatatlan egység és együttműködés a szocialista országokkal. Meggyőződésűnk, hogy csak ilyen viszonyok mellett erősödhet országaink és megyénk együttműködése is. A lengyel és a magyar nemzet történelme nemegyszei összefonódott már. s eredményeként létrejött a két ország közötti mély barátság, kölcsönös szimpátia. Ez a barátság, amely a magyarokat és a lengyeleket összekapcsolja, újabb és, újabb szocialista tartalommal gazdagodik. A lengyel és a magyar barátsági együttműködési kapcsolatok alapja az a megegyezés, amelyet országaink vezetői a II. világháború után. 1948- ban írtak alá. Kapcsolataink fő irányvonalát továbbra is pártjaink, a LEMP és az MSZMP töretlen együttműködése jelenti. Ennek szerves részét képezik azok az őszinte és baráti beszélgetések és találkozók, amelyek pártjaink vezetői. Edward Gierek és Kádár János elvtársak között rendszeresen megtartásra kerülnek,

Az országaink közölt folytonosan növekvő gazdasági kapcsolatok azt is lehetővé teszik, hogy az elkövetkezendő években közös munkánk eredményei az eddigieknél is még dinamikusabban fejlődjenek. Különösen gyorsan fejlődött országaink között a termelési specializáció és kooperáció. Nagy horderejűnek tartjuk azt a lervegyeztelö munkát, amelyet országaink közösen végeztek és 1990-ig/inegjelölték a több irányvonalakat. Ma már közismert Lengyelországban Kaba • nagyközség neve, ahol lengyel közreműködéssel épül a cukorgyár, vagy Özd, illetve Dunaújváros. ahol a kohászati rekonstrukcióban vettek részt a lengyel szakemberek.

A lengyel—magyar együttműködés mai formái számos korábbi hagyományos és új kapcsolat eredménye. Abban, hogy ez így alakult, része van többek között annak is, hogy a különböző lengyel és magyar megyék, városok együtt dolgoznak. Ügy érezzük, e kapcsolatok még szorosabbra fűzésében élen jár Katowice és Borsod megye. Elő kapcsolataink, így a látogatások, a rendezvények, amelyeket Borsod és Katp- wice megyében kölcsönösen szervezünk, nagyon jó szolgálatot tesznek a még gyümölcsözőbb gazdasági, műszaki és kulturális tapasztalatcserék megvalósítása érdekében. Ezek a baráti szálak összekötik a különböző városok lakóit és gyárak dolgozóit egyaránt. Ezaz együttműködés már eddig is sok siker, eredmény fonását képezi, amely fontos gazdasági problémák megoldásához adott segítséget mindkét megyében. Mint példát, megemlíthetjük itt a már 20 éve eredményesen működő „Haldex” lengyel—magyar bányászati együttműködést.

A

z MSZMP Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Bizottsága napilapjának vendégszeretetével élve, felhasználjuk a lehetőséget arra. hogy a Lengyel Nép- köztársaság létrejöttének 35. évfordulója alkalmából, Borsod minden dolgozójának, egész társadalmának átadjuk Katowice megye pártszerveinek és szervezeteinek bányász és kohász, az egész munkásosztály és minden lakosa nevében szívélyes és legforróbb üdvözletünket. Kívánjuk őszinte szívvel, hogy érjenek el még további nagy sikereket a szocialista Magyarország építésében, Borsod megye dinamikus fejlesztésében.

A DIGÉP-ben

Holccska László esztergályos szakmunkás a DtGÉP C-gyáregysé- gében a BG—7-A tipusú gumirugós vasúti kerékpárok menet- fúrását végzi. A gyáregység ezt a kerékpártipaist a Ganz-gyár, valamint a Budapesti Közlekedési Vállalat részése gyártja.

Félévi értékelés a MESZGV-nél

A Fogyasztási Szövetkezetek Borsod megyei Szövetségénél a közelmúltban felmérés készült az áfész-ek tevékenységéről, eredményeiről. Ennek alapján két ágazatban, a kertészeti és a kis- állattenyésztési ágazatban a következőkről adhatnak számot.

A szövetkezet ebben az esztendőben is tovább segítette es segíti a háztáji gazdaságok és a mezőgazdasági szakcsoportokba tömörült termelők és tenyésztők árutermelő tevékenységét. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek.

A kertészeti ágazat, valamint a keresett zöldségfélék mennyiségi és minőségi színvonalának emelése érdekében rendszeresen tartottak szakmai előadásokat, ahol hasznos tanácsok, javaslatok hangozlak el. Nemegyszer gyakorlati bemutatót is tartottak. Ezen belül külön figyelmet érdemel a gomba- termesztési tanfolyam,

amelynek résztvevői (mintegy kilencven gombatermesz. tö) csakhamar eredményesen hasznosították a gyakorlatban a hallottakat.

A kertészeti termékek termesztése megyénkben 21 zöldségtermesztő, 20 kert- hasznosító és 9 szőlő-gyümölcstermelő szakcsoportban történik. A 130 ezer négyzetméter fólia alatti és 211 ezer négyzetméter szabadföldi területen több mint 4500 dolgozó termeli a zöldségféléket. A 18 áfész keretén belül működő szakcsoportok tagjainak a szükséges palánták nagy részét a Mezőkövesdi Áfész termeli. Az áfész-ek ez év tavaszán árusítással (egybekötött szak- tanácsadást és kiállítást rendeztek a mezőgazdasági szakboltokban, amely főként a mezőgazdasági gépek beszer. zéséhez adott nagy segítséget. A nehéz fizikai munkát megkönnyítő nagy gépeken kívül praktikus és jó minőségű kéziszerszámok is gazdára találtak e bemutatón. A kedvező lehetőségek azonban nem jelentették azt. hogy problémamentes időszak volt az elmúlt fél év. hiszen hiányoztak bizonyos növényvédő szerek, és condo, kát okozott a műanyag váz- szerkezetek elszámolása is.

A házikertekben az új gyümölcsösök telepítését nagymértékben elősegítette az elmúlt év őszén átvett, több mint 14 ezer darab törzses gyümölcsfa, igaz, őszibarackból a szükségesnél kevesebb érkezett. A kora tavaszi szélsőséges időjárás, a májusi aszály nem kedvezett a zöldség- és gyümölcsféléknek, és ez veszélyezteti egyben az álész-ek felvásárlási tervének teljesítését is. Ezért a MÉSZÖV felhívást küldött az áíész-ekhez, hogy egyes zöldségfélékből szervezzenek másodvetési akciót, s egyben felhívta figyelmüket a szükséges vetőmagvak időbeni biztosítására is.

Az idei év első fel évében az átesz-ek keretében 37 sertéstenyésztő és -hizlaló, valamint 73 nyúltenyésztö és -hizlaló szakcsoportban működött, összesen 14 ezer taggal. Ezen túlmenően 208-an foglalkoztak a hat baromfi- tenyésztő és tojástermelő, 160-an a nyolc galambtenyésztő és több mint ezren a 40 méhész szakcsoportban. A kisállattenyésztők létszáma — a szakcsoportokban — tehát megközelíti a 16 ezret.

Az áfész-ek és szakcsoportjaik tő feladatuknak a lakosság élelmiszerellátását és az ország élelmiszerexportjának maximális segítését tekintették, és tekintik ma is. Ez a tendencia mutatkozott meg az év első felében is. Meg kell említeni, hogy bár a nvúltenyésztés- ben kedvező eredményeket értek el. a galamb tenyész- anyák beszerzése bizonyos nehézségekbe ütközött a fél év folyamán. A nyúlfelvá- sárlás kedvező alakulását az országos társulás létrejötte is elősegítette.

A kisgazdaságok állatállományának takarmányellátása az eltelt öt hónap alatt nem volt zökkenőmentes, különösen szemes takarmányokból volt hiánv A tolva matos ellátást zavarta a áfész-ek szállítóeszközt nek hiánya is. amelynek pót lására megtették a szüksé ges intézkedéseket.