Észak-Magyarország, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)
1979-07-25 / 172. szám
1979. július 25., szerda ESZAK-MA-GYARORSZüíG 3 Az árintézkedések nyomában (2.) Ar, költség, dotáció Az árstabilitáshoz tonlos politikai érdekeink fűződnek. Sokan az árstabilitáson mérik gazdasági helyzetünk szilárdságát, az életszínvonal alakulását. Az aktív árpolitika, az árarányok céltudatos módosítása viszont a műszaki fejlesztésnek, a választékbővítésnek, a termelési szerkezet korszerűsítésének hatásos eszköze. Segítségével rugalmasan, ■ gyorsan feloldhatók a termelési folyamatban és a lakosság ellátásában keletkező feszültségek. A magasabb ár révén elérhető többletnyereség a termelésben és a forgalomban egyaránt nagy ösztönző erő. S a tervszerű, szabályozott ütemű árszínvonal-növekedést ellensúlyozó erőteljesebb béremelés, az árnövekedés ellenére is lehetővé teszi a béreknek a végzett munka szerinti fokozott differenciálását. NEMCSAK SZÁNDÉKAINKTÓL FÜGG Politikai érdekeinknek megfelelően, amennyire csak lehet, visszafogjuk az árfelhajtó erőket. De az áralakulás nem csupán szándékainktól, elhatározásainktól függ. A termelési költségek, az árszínvonal növekedését évek óta döntően külső tényezők okozzák. De a gazdasági fejlődéssel együttjáró költség- növekedések belső tényezői sem elhanyagolhatók. Így például növekednek a bérköltségek a munkaigényes és nehezen gépesíthető iparágakban és szolgáltató ágazatokban. A munkabéreket ugyanis hosszabb távon, az országos átlaghoz hasonlóan kell növelni akkor is, ha a termelékenység a munka kézműves jellegénél fogva stagnál, vagy csak szerény mértékben növekszik. A béremelések, sőt a fejlesztések is ilyen területeken növelik a termelési költségeket, s előbb, vagy utóbb az , árakat is. De fordított esetben, ha a termelékenység az országos átlagnál gyorsabban emelkedik, annak mindenekelőtt az eredményesen dolgozó kollektíva látja hasznát. NÖVEKVŐ IGÉNYEK - NÖVEKVŐ KÖLTSÉGEK Növekszenek az anyag- költségek, amelyek a termelési költségek kétharmadát teszik ki. A termékegységre jutó, úgynevezett fajlagos anyagfelhasználás természetes mértékegységben mérve csökken, értéke növekszik. (A mezőgazdaságban a.korszerűsítés, az ipar- szerű termelés kisérőjelc- ként a felhasznált anyagtömeg fajlagosan is növekszik.) Az anyagköltségek növekedése sem mindig az importáremelkedések következménye. Hozzájárul ehhez az értékesebb, igényesebb anyagok, a szakosított kooperációs termékek növekvő felhasználási aránya is. A fejlesztések gyakran szintén növelik a termelés költségeit. A házgyári lakások, a könnyűszerkezetes iskolák,; üzletek drágábbak a hagyományosaknál. De a növekvő igények, az ismert munkaerőhiány miatt csak ilyen korszerűbb és költségesebb módon elégíthetők ki. Az egészséges. ' biztonságos, k u 11 u rá 11 m u n k af e l té t$l ek létrehozása ugyancsak drágítja a termékeket. A környezetvédelmi költségek, az infrastrukturális beruházások végső soron a társadalmilag szükséges kiadásokat növelik, és ezek, ha akarjuk, ha nem, nyomást gyakorolnak az árakra. A beruházások általában megdrágultak, mivel az árrobbanást követően a világpiacon nemcsak az energiahordozók, a nyersanyagok értékelődtek fel, hanem a nagyarányú fejlesztési programok nyomán a korszerű termelőberendezések is. A belföldi árszínvonalra kétségtelenül az gyakorolja a legnagyobb nyomást, hogy az import-áremelkedések hatását az exportárak emelése révén csak kis mértékben tudjuk áthárítani külföldi vevőinkre, vagyis romlanak a külkereskedelmi cserearányok. A magyar munka világpiaci leértékelődését jelzi ez a folyamat. (Amíg 1972- ben még 1 tonna gabonáért 3 tonna olajat vásárolhattunk, addig jelenleg alig több mint egy tonnát.) A cserearányromlás pedig meggyorsította a fogyasztói árkiegészítések növekedési ütemét. A NÉPGAZDASÁG NEM VÁLLALHATJA Tavaly 40 milliárd 900 millió forint árkiegészítés terhelte a költségvetést. Nagy összeg, terheit a jelentős egyensúlyhiánnyal küzdő népgazdaság hosszabb távon nem vállalhatja. S ez az összeg különben is évről évre gyorsan nő. Mert emelkedik a dotált termékek és szolgáltatások fogyasztása, igénybevétele és növekszik azok előállítási költsége is. A legnagyobb térhet az élelmiszerek ártámogatása okozza, tavaly az összes fogyasztói árkiegészítések 37 százalékát emésztette fel. A rangsorban a következő — 28 százalékkal — a személy- szállítás, a tömegközlekedés, majd a tüzelőanyagok, a távfűtés? a kommunális szolgáltatások következnek 15 százalékkal. A gyógyszerellátás az összköltségvetési ártámogatás 13 százalékát élvezte tavaly. Végül a fennmaradó 7 százalék a gyermekruházatra, gyermekbútorra és az egyéb termékekre jutott. A 40,9 milliárd forinton felül további 4 milliárd forinttal támogatják a lakbéreket, hogy fedezzék a bérházak fenntartási és felújítási költségeit. (A bérlakások beruházási költségei eleve az államot terhelik.) EGYET FIZET - NÉGYET KAP Az árak tájékoztató, fogyasztást befolyásoló szerepét is figyelembe véve nem mindegy, hogy milyen terméket. vagy szolgáltatást mennyire támogat a költség- .' vetés. A legnagyobb arányú támogatásba^ a városi tömegközlekedést részesítik. Mondhatjuk, hogy az utas egyel fizet és négyet kap, hiszen a lakosság városi közlekedésre költött minden forintjához az állam további hárommal kénytelen hozzájárulni. Az ivóvíz- és a csa- tornadíjak a tényleges költségeknek csupán az egyhar- madát fedezik. Az élelmiszerek támogatási -aránya kisebb. A hús és j húskészítményeké például 19,5%, a tej és tejtermé- i ke 03.1 százalék, a kenyéré 42 százalék. Mégis az élei-, miszerek árkiegészítése ösz- szegszerűen a legnagyobb, 1übb mint 15 milliard torint. Továbbá az élelmiszer- árak fogyasztást szabályozó szerepe is nagyobb, mint például a városi tömegközlekedési dijaké. Elősegíthetik az ésszerűbb, takarékosabb fogyasztást. Egyebek közt külgazdasági érdek is a kenyér pazarlásának felszámolása, mivel a gabona fontos exportcikk. Az egy lakosra jutó hazai fogyasztás kalóriában (3200) világszínvonalon áll. Ám összetétele korszerűsítésre szorul: magas a lisztesáruk, zsiradékok és alacsony a zöldségfélék, a tejtermékek fogyasztási aránya. NEM SZOCIÁLIS TÁMOGATÁS Akadnak, akik a hús és 'húskészítmények igen magas költségvetési ártámogatását szociális jellegűnek tartják. Valójában ez nem Így van, mert az alacsony jövedelmű családok kevesebb húst, húskészítményt fogyasztanak, mint a magasabb jövedelműek és ily módon kevesebb költségvetési támogatásban részesülnek. (A bérből es fizetésből élő családok közül azok, melyeknél az egy főre jutó havi jövedelem legalább 2400 forint, több mint kétszer annyi költségvetési támogatást kapnak a hús- árkiegészítés révén, mint azok, amelyekben az egy főre jutó jövedelem 800 forint, vagy annál kevesebb.) A dotáció kiadás az állami költségvetésből, az össztársadalmi szükségletek kielégítésére szolgáló központi pénzeszközökből. Más szavakkal azt mondhatjuk, hogy az egyén fogyasztásának egy részét a közösség egésze fizeti. A társadalmi méltányosság meghatározott területeken (például oktatás, egészségügy) ezt indokolhatja. Ilyenkor a szükséglet olyan, hogy kielégítését nem tehetjük a személyes jövedelem nagyságától függővé. Más esetben viszont a részben közpénzből kielégített személyes szükséglet sérti a társadalmi igazságosságot CSAK FOKOZATOSAN LEHETSÉGES Ilyen helyzetben a vezetés elvileg két út között választhat. Belenyugodhat az igazságtalanságba, mondván: a lakosság mindehhez már hozzáedződött, s így köny- nyebben viseld el, mint a helyes és szükséges, ám kényelmetlenséggel járó változtatásokat. A másik megoldás: a társadalom megértésére és igazságérzetére épitve megtervezni és nyíltan meghirdetni a változtatásokat, megakadályozva a bajok' elhatalmasodását. Ez esetben —. mint minden jövedelem-újraelosztásnál — számolnia kell olyan társadalmi nyomással, amely a múltbeli előnyök megtartására irányul. Esetenként még azok ellenállását is kiváltja, akik javát az intézkedés szolgálja. Ezért az ártámogatások csökkentése csak fokozatosan, kompromisszumok árán lehetséges. A lakbérek, a személyszállítás, a városi tömegközlekedés és az egyéb kommunális szolgáltatások díjai a jövőben sem fedezik a teljes költségeket, nem is cél, hogy megszűnjön minden állami támogatás. De időről időre ezeknek a díjtételeknek is követniük kell a ráfordítási arányok változásait, mérsékelve az állami támogatásokat. Kovács József (folytatjuk) 9 számítógép parancsára A Szerszámgépipari Müvek Esztergomi Marógépgyárában az idén négyszázhúszmillió forint értékben gyártanak marógépeket — tíz százalékkal többet, mint tavaly. Termelésük egyre nagyobb részét a legkorszerűbb NC-, CNC-vezérlésü — mini számitógéppel ellátott - „megmunkáló központok" képezik. A termékek mintegy 85 százalékát exportálják a Szovjetunióba, az NSZK-ba és Angliába. A képen: szerelik az MS-500 típusú CNC- vezérlésü szerszámmarógépet. Lapunkban rendszeresen közöljük a Borsod megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakembereinek időszerű növényvédelmi előrejelzéseit, védekezési tanácsait. Ezúttal — a veszélytelen felhasználás érdekében — a növényvédő szerek használatának legfontosabb szabályaira vonatkozóan kértük ki tanácsaikat. A mezőgazdasági nagyüzemekben szakmérnökök irányításával, szakképzett munkások dolgoznak a „mérgekkel”. Sajnos még így is előfordultak gondatlanságból származó károk, mérgezések. Még nagyobb a veszély a házikertekben és szórványgyümölcsösökben, amelyeknek növényvédelme — a területek és kultúrák megösa- tottságából adódóan is — sajátos előírásokat tartalmast •— A legfontosabb — tanácsolják a szakemberek — az élelmezés-egészségügyi és munka-egészségügyi várakozási idő betartása. A csomagoló burkolaton feltüntetett várakozási időnek megfelelően, gondosan, előrelátóan kell megválasztani a permetezőszereket — figyelembe véve a várható betakarítás időpontját —, hogy fogyasztáskor, esetleg takarmányozáskor mérgezést ne okozzon. Permetezéskor főleg arra kell ügyelni, hogy a legkisebb légmozgás is elsodorhatja a növényvédő szert olyan kultúrákra, amelyeken már „nem kívánatos” a permetezés. (Zöldségfélék, korai érésű gyümölcsök stb.) A szél erősségétől, a permetezés módjától függően a vegyszer még a szomszédos telekre is átsodródhat. Virágzó gyümölcsfákat, virágzó gyomokkal borított területet a méhek védelme érdekében rovarölő szerrel, vagy más, méhekre veszélyes készítménnyel permetezni tilos! A szakemberek további tanácsa, hogy házikertben csak a házikertek részére engedélyezett szereket használjuk, csakis az előirt koncentrációban, mert a nagyobb dózis növeli a mérgezési veszélyt, megnyújtja a várakozási időt, növeli a permetezés költségeit és perzselést is okozhat. (Hányszor okoztak már mérgezést a nagyüzemekből „szerzett” szerek.?!) Ami a tárolást illett: a növényvédő szert csak eredeti csomagolásban, gondosan elzárva, külön tároljuk, és permetezés közben se hagyjuk őrizetlenül, nehogy illetéktelenek, főleg gyermekek hozzájussanak. Ennek megszegése számos mérgezéshez vezetett az elmúlt évek során. A szerek jelentős része tűz- és robbanás- veszélyes, ezért a tárolásnál ezt is figyelembe kell venni. A vegyszereket és azok maradékát vizekbe, kutakba juttatni a legszigorúbban tilos, mert azokat súlyosan szennyezi és tömeges mérgezéseket okozhat.. A felhasználás után a csomagoló burkolatot is el kell égetni, nteg kell semmisíteni, vagy el kell ásni olyan helyen, ahol a környezetet nem szennyezi. Sokan azt sem tudják, hogy a permetezés után figyelmeztető táblát kel! elhelyezni, amely utal a mérgezés veszélyére. Azok a kiskerttulajdonosok, akik értékesítés céljára is termelnek gyümölcsöt, zöldséget, a vegyszeres kezelésről, a permetezés időpontjáról, az alkalmazott növényvédő szerről és a felhasználás töménységéről feljegyzést kötelesek vezetni. Ezt a feljegyzést értékesítés esetén — a hivatalos közegek kérésére — fel kell mutatni. A permetezőgépeket a vegyszeres munka után gondosan ki kell mosni, mert a gyomirtó szerek — de más növényvédő szerek is —- a következő kezelés alkalmával károsíthatnak. A legfontosabb személyi védőfelszeretéseket (ruha. kesztyű, szemüveg) a kiskertekben is indokolt, viselni. Minden növényvédelmi munkával kapcsolatos, gyanús mérgezési tünetre fel kell figyelni. Ilyenkor, a munkát abbahagyva azonnal forduljunk orvoshoz, s vigyük magunkkal á felhasznált növényvédő szerek leírását (címkéjét), mert az időben alkalmazott beavatkozás életmentő jelentőségű lehet! Es végül még egy tanács.; a 'növényvédő szerek felhasználásának szabályait, az elsősegélynyújtás leírását a minden évben kiadásra kerülő „Engedélyezett növényvédő szerek” című könyv tartalmazza. És még valami: a növényvédelemre használt mérgekkel való munka esetében a gondosság, az óvatosság sosem lehet eléggé túlzott. Milliomosok a takarékosságért A Sajókaza és Vidéke Takarékszövetkezet hét egységgel, 23 községben végez szolgáltatást. Ez év első felében — mint az elmúlt hét szombatján tartott igazgató- sági ülésen Tátrai Ferenc igazgatósági elnök összegezte — a szövetkezet terveit maradéktalanul teljesítette. Már az év elején látszott, hogy a betétállomány növekedése bizonyos mértékben stagnál. Ennek ellensúlyozásaként a közösség négy szocialista brigádja külön vállalást telt, hogy közel egymillió forinttal növeli a betétállományt. A kollektívák tagjai vállalásaik szerint a korábbiaktól is udvariasabb viselkedéssel, gyorsabb ügyintézéssel végzik munkájukat. Ennek eredménye várhatóan az1 év végén mutatkozik meg. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Szunyogh János, a MÉSZÖV elnöke, aki pozitívnak értékelte a szövetkezet elmúlt fél év alatti gazdálkodását, és elismeréssel nyilatkozott a brigádok eddigi munkájáról. A terménymérlegelő AUATÄSOK idején oly sokat beszélünk a várható termésről, az időjárásról, a gépparkról, a kombájnosL'ól, a szerelőről, a traktorosról és elég keveset azokról, akik ilyenkor eg.v kissé a háttérben vannak. Közülük mutatjuk be a terménymérlegelőt. Az aratás félideje. Szinte percenként állnak a gépkocsik a mérlegre. Hordják a termést. Az asztalon szállítójegyek halmaza. Barzsó József né, a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezet mérlegelője a mérlegházban mázsái, majd följegyzi az adatokat. S ezt olyan kedvvel végzi. mintha nemrég vette volna fel a munkát. Pedig már nyolcórai műszak van mögötte, de még legalább ugyanennyi időt fog ma is a mérleg mellett, eltölteni. Mert ilyenkor aratáskor mindig „hosszabb” a nap. Így van ez az ö esetében is. Már több mint tíz éve dolgozik ebben a beosztásban. — Mostanában jóval nagyobb a forgalom, mint máskor — mondja, miközben mázsái, beír, ellenőriz. — Nem ritka nálunk ilyenkor a 18—20 órás műszak sem. Ma például léi ötkor kezdtem és este tizenegyig ideköt a munkám. Ma is nyolcig vágják a búzát. Az utolsó kocsi kilencre ér majd id.-. Utána végzem a napi könyvelést. Összegezni kell egyenként a kombájnok teljesítményét. Mennyit vittek a szárítóba, mennyi került a magtártoronyba. Az idén sok az eső, de szerencsére szellő is „kíséri”. Még így is elég sok kerül a szárítóba. Naponta több mint 100 vagon búzát mázsái. Túl a hajnaltól késő estig tartó munka felén, nem látszik rajta a fáradtság. — Pedig sokszor azt: hiszem, az aratások vége felé már nem bírom. De azért minden évben végigcsinálom. S HA VAN a mérlegelőnek szubari ideje, matyó hímzéseket készít. Kétszer volt kiváló dolgozó, de azért a címért sokszor kellett helytállnia. (Csanálossi) 1
